na ez is meg vot....bona mehet...Soma újra önmagára talált...a csíny letudva...kiss
nálad mindig van izzókészlet, úgyhogy csak maradj kérlek, mert így biztosan tudom, kitől kell kölcsönkérnem kiss Somára ráfért már egy generál...Én is örülök neki
Ez a Soma igazi arca!!
kiss....ez má azon túl van....
Jelentem én lennék az első,aki sikitana!bona csak ne menjen sehová...jön az újabb áramszünet, zátonyra futott hajók, sikoltozó tömeg...pánik...kell ez neked?
Maradjunk együtt MIND!!!kiss
Azt hiszem már "mindenek" voltunk sok-sok életeinkben
ezzel az 1-el törődnöd?
Te már készen vagy
szívesen vetítek, ha van mivel, de nekem ugyan úgy kell a fényetek, mert mit ér a torony ha magányosan áll a sötétben?...ha maga a torony nem is megy, de egy oldalfény, ami felvési a szuluettjét az égre...ahh, a látvány a szívedig tud hatolni...így mindegy, ki vetít, és kinek, honnan indul ki a fény, és hova érkezik meg...mire vetül, vagy mit súrol....a lényeg, hogy megérintsen...és engem ezen a fórumon majdnem minden sor eltalál...szíven üt...és ezeket megélve keletkeznek a viharok...így minden megélt vihar ugyan úgy az életem része...az élet kreatív tánca, ahogy Bona mondaná...és hálás vagyok az életnek a viharokért is, és azért az érzékenységért, mert a vihar megtisztítja a levegőt a portól és kosztól, amitől az a rendeltetésszerű használat során telítődött...kiss
A mindenségben vagy ott nincs jelen, ha megérted értésben leszel a mikéntekre miért vagy a múlt jelenének a jövőjében, de ha kiveszed az idő fogalmát a jelen nem létezik nem létezik a múlt és a jövő sem, de akkor mi létezik, a felismerések hogyan tudjad legyőzni az időt, elsődleges feladatunk jelenben tudnánk megtenni, hisz jelen nincs nem létező valami, a pillanat mindent legyőz érvelésed egó mutatója miként ne legyél értésben a szavak varázsára. Szavak nélkül fogalmazd meg a jelent neked mit mondana ha nem használod a szavakat, folytasd a múlttal és a jövővel mire jutsz, nem érzésekre gondolok és nem gondolatokra, találd meg te magadat a jelenben, minden tudásod kizárásávalA megtapasztalás a jelenből születik, ha éber vagy rá, mikor csak visszaemlékszel rá, hogy milyen is volt, az már elméből jön, tehát egó. Ha a múltban vagy jövőben vagy, az már elme, mivel nincsen jelen a jelen pillanata, így a kérdésre a válasz a saját nézőpontomból az, hogy ha visszaemlékszel dolgokra, már múltban vagy, tehát elméhez tartozik, így a felidézett megtapasztalás is ez a kategória. Viszont, ha a megtapasztalást úgy éled meg, hogy jelen vagy benne teljesen, akkor nincsen benne elme, mivel se múlt, se jövő nincsen jelen, ott eggyé válsz azzal ami van. Nem tudom érthető-e...
Te már készen vagy
...pont "MOST"...ebben a pillanatban...csak aztán jön egy kósza gondolat és hopp máris elvesztél benne...most már ne a vetítéssel tess foglalkozni....csak az éberséggel, azzal, hogy elkapd a pillanatot...és nem azonosulsz semmivel sem....csak egyetlen egy érzéssel....ami csak VAN...a VAGYOK...ami létezésed egyetlen IGAZSÁGA....a többi mulandó...akkor engeded el amikor csak akarod...pont MOST...és most ....és most és hagyod, hogy a pillanatban kiteljesedjkiss...
nem tudom mit nem tetszik ezen érteni
...de az bizti, hogy minden ott VAN bennedkiss
kiss
kissTovábbgondoltam
(....Elképzeltem a víz öntudatraébredését, amikor megkeresi a formát, amiben szabadon áramolhat, aztán belesimul majd túl lépi , aztán új medret formáz magának saját törvénye és az "edény" törvénye szerint... Az öntudatra ébredt víz megválaszthatja az edényt is, amiben áramolni tud, a földet... hogy ne kelljen szerteszét szaladnia...Mégiscsak fontos az edény...S a víz bölcs szabadsága is leszűrhető
Azt hiszem az öntudatra ébredt vizet bezáró forma, az edény úgy segítség, ha van lehetőség túláradni rajta..., aztán fontos ,hogy a meder alakítható legyen.......persze a szerteáradás tapasztalata is jó tapasztalat, ahol a "víz az úr"..., és nincs mivel megütközni..., de aztán a parttalanság mederért kiált..., és a mederben fontos a parttalanság tudata...)
