szép is a (magyar) nyelv...a hinni szónak sok értelmezése létezik...sokszor a "hiszem" egyenlő azzal, hogy "tudom"...
nekem a hit több, mint tudás...inkább annak tudása, hogy nem tudom...a szív meggyőződése, hogy lehetséges akkor is, ha nem tudom a "hogyan"-okat...ez elvárás ragaszkodás egy jövöbeni pillanat beteljesüléséhez...s mivel a vágy az, ami hajt a cél felé, erős érzelmek tudnak működni e ragaszkodás kialakulásakor...ettől olyan nehéz feldolgozni, ha végül nem érsz célba...a ragaszkodás, az elvárás már megteremtette annak illúzióját, hogy megvan...és ha nincs meg, jön a csalódottság, a kudarc, az önsajnálat, az ön-ostorozás...vágyom egy házra japán kerttel (vágy)...már látom magamat, amit a verandán ülök, és nézem a juhar millió színárnyalatát, hallom a sziklák közt csobogó víz hangját, a bambusz kiömlő ritmikus koppanását...(elvárás)...egy társasházban élek, gazdasági válság van, és nincs pénzem, de tudom, hogy egyszer meglesz...(hit)...nem tudom a "hogyan"-okat, de tudom, hogy ha igazán akarom, meglesz...és mi lesz, ha mégsem lesz meg?...nem lesz semmi...mert az elvárás illúzió...a jövőben van, nagyon hihető, ahogy elképzeltem magam, de ez csak fantázia...amikor hagyom, hogy a fantáziám rabja legyek, akkor szenvedek...de ha tudom, hogy a fantázia csak fantázia, akkor látom annak igaz természetét...a fantázia az elme trükkje...rengeteg energia kell ahhoz, hogy fenn tudd tartani...ugyan úgy, mint az elmét magát...azért kell a vágy...hogy legyen energiád fenntartani egy illúziót...azért keresünk célokat, azononosulásokat, definíciókat, hogy vágyat ébresszünk magunkban egy illúzió fenntartására...ami teljesen felesleges...mert te nem az illúzió vagy...hanem aki tisztában van az illúzióval...
mindazonáltal úgy is lehet élni, hogy sordódsz az események spontán történéseivel...nem kontrollálsz...nem aggódsz...csak sordódsz az események bölcsességével...az élet mindig azt adja neked, amire éppen szükséged van...ha az egy társasházi lakás erkéllyel, akkor az...ha az egy családi ház zen kerttel, akkor az...nem tudhatod előre, mit hoz a köveztekző pillanat...de ez is tapasztalat, meg az is...sokszor jó, sokszor fájdalmas...sokszor rossz, sokszor felemelő...tégy amit tenned kell...csak légy tudatában annak, mit teszel, és mi az, ami közben a tenyerén hordoz...
