Fura dolog ez a megérzés.Nekem már tini koromban is volt, de akkor még nem ismertem az ezo semmiféle formáját.A mai napig sem használom a megérzéseimhez.Jönnek spontán.Csupán egy másodpercnyi bevillanás, de az mindig igaz.Ha már elgondolkodom rajta, az már nem ugyanaz.
Középiskolában mindig tudtam, hogy az apám mikor veri az anyut.Sajnos mindig igazam volt.
A nagynénémnek megmondtam egy vasárnap, hogy csütörtökön fog szülni.Csütörtökön 17 óra körül csak mosolygott, na látod, ez nem jött be. 18 órakor elfolyt a magzatvize.Megmondtam az osztálytársaimnak mikor ki fog felelni, de ha erőltették a dolgot, úgy már nem ment. Tegnap estig dolgoztunk, bevillant, hogy a főnököm éhes.Hoztam neki ebédet, ő meg elképedt:honnan tudtad, hogy nem is reggeliztem?Tényleg nagyon éhes vagyok.
Szóval nem kell meditálnom, vagy ilyesmi.Csak figyelni.Arra az egyetlen másodpercre.Aztán vagy sikerül megosztanom a gondolataimat és odafigyelni, vagy elúszik az a pillanat.
Aki közel áll hozzám, mondani akar valamit, még ki se nyitja a száját, már válaszolok neki.Ezek az emberek már megszokták, hogy ilyen vagyok, másoknál(munkatársak) inkább kivárom a kérdést
)
Nem tudom, honnan ered ez a tulajdonság.Talán mert gyerekkoromban mindig egyedül voltam, nem engedtek sehová, és nem is játszott velem senki.Gyakran beszéltem magamban, aztán már csak hallgattam, és figyeltem.
Egyszerűen ez van.Néha jó, néha nem.Jön velem szemben valaki, és bevillan:gégerákja van. Holott még nem is tud róla.Na, ez pocsék érzés, elvégre nem mehetek ezzel oda hozzá.
Nem tudom, lehet-e ezt továbbfejleszteni.Mint ahogy azt sem tudom:akarom-e.
Nem hiszem, hogy ez különleges képesség lenne.Szerintem mindenkiben ott rejlik, csak elsiklanak a bevillanó gondolat felett.Sokan csak arra törekednek, és figyelnek, ki lehet, aki épp most telefonál? Holott naponta több ilyen megérzése van mindenkinek, ebben biztos vagyok.Figyelj, és bízz magadban.Talán csak egyetlen mondat suhan át az agyadon, már törlöd is, mert úgy érzed, nincs rá szükséged( ám az is lehet, hogy az agyad spontán törli, mert nincs hozzászokva, hogy a gazdája figyeljen ilyesmire).Ám lehet, hogy ebben rejlik az igazság, valaki jövője.
Szeretettel:Swen
Középiskolában mindig tudtam, hogy az apám mikor veri az anyut.Sajnos mindig igazam volt.
A nagynénémnek megmondtam egy vasárnap, hogy csütörtökön fog szülni.Csütörtökön 17 óra körül csak mosolygott, na látod, ez nem jött be. 18 órakor elfolyt a magzatvize.Megmondtam az osztálytársaimnak mikor ki fog felelni, de ha erőltették a dolgot, úgy már nem ment. Tegnap estig dolgoztunk, bevillant, hogy a főnököm éhes.Hoztam neki ebédet, ő meg elképedt:honnan tudtad, hogy nem is reggeliztem?Tényleg nagyon éhes vagyok.
Szóval nem kell meditálnom, vagy ilyesmi.Csak figyelni.Arra az egyetlen másodpercre.Aztán vagy sikerül megosztanom a gondolataimat és odafigyelni, vagy elúszik az a pillanat.
Aki közel áll hozzám, mondani akar valamit, még ki se nyitja a száját, már válaszolok neki.Ezek az emberek már megszokták, hogy ilyen vagyok, másoknál(munkatársak) inkább kivárom a kérdést
)Nem tudom, honnan ered ez a tulajdonság.Talán mert gyerekkoromban mindig egyedül voltam, nem engedtek sehová, és nem is játszott velem senki.Gyakran beszéltem magamban, aztán már csak hallgattam, és figyeltem.
Egyszerűen ez van.Néha jó, néha nem.Jön velem szemben valaki, és bevillan:gégerákja van. Holott még nem is tud róla.Na, ez pocsék érzés, elvégre nem mehetek ezzel oda hozzá.
Nem tudom, lehet-e ezt továbbfejleszteni.Mint ahogy azt sem tudom:akarom-e.
Nem hiszem, hogy ez különleges képesség lenne.Szerintem mindenkiben ott rejlik, csak elsiklanak a bevillanó gondolat felett.Sokan csak arra törekednek, és figyelnek, ki lehet, aki épp most telefonál? Holott naponta több ilyen megérzése van mindenkinek, ebben biztos vagyok.Figyelj, és bízz magadban.Talán csak egyetlen mondat suhan át az agyadon, már törlöd is, mert úgy érzed, nincs rá szükséged( ám az is lehet, hogy az agyad spontán törli, mert nincs hozzászokva, hogy a gazdája figyeljen ilyesmire).Ám lehet, hogy ebben rejlik az igazság, valaki jövője.
Szeretettel:Swen
