"Animula vagula, blandula, / Hospes comesque corporis / Quae nunc abibis? In loca / Pallidula, rigida, nudula, / nec, ut soles, dabis Iocos." (Imp. P. Aelius Hadrianus)
Azaz:
Lelkecske, kóborka, dévajka
Testem vendége, s társa te,
Mely tartományba utazol?
Dermedtbe, ködösbe, sápadtba,
Kis tréfáidnak vége már.
(Móra Ferenc fordítása)
Lelkecske, lengécske, gyöngécske,
Test társa, pártfogója is,
Oly tartományba térsz, amely
Sápadt, szigorú, mezítelen,
És nem játszol többé soha.
(Weöres Sándor fordítása)
Lelkem, te lenge, fesztelen,
Földi testemnek vendége, társa,
Hol fogsz bolyongni, esztelen,
Sápadt lész, rideg és meztelen,
Ha majd játéknak, tréfának vége.
(Békássy Éva fordítása)
S végül a kedvencem:
Lelkecske, te lengeteg, ingatag,
Testem vendége, útitárs,
Sápatag, sivatag, hallgatag
Helyekre visz most az utad,
Játékaidnak vége már...
(Várady Szabolcs fordítása)