Ürhajó rejtözik a Hold belsejében?
Az elképesztö elmélet az üreges Holdról és az idegen hajóról ma is él
RTL KLUB Online
2003-03-08 10:00:52
Kér orosz kutató még a '70-es években dolgozott ki egy fantasztikus, extravagáns elméletet, mely szerint Holdunk üreges, és egyáltalán nem égitest, hanem egy hatalmas, kozmikus Noé-bárkája. Azaz, egy idegen ürhajó. Az elméletben máig nem akadtak tudományos hibára.
A tibeti krónikák leírása szerint a vízözön idején még nem volt Hold az égen. Ezt a gondolatot aztán bizonyos szláv legendák is átvették. A Jelenések könyve pedig azt meséli, hogy a Holdat a Föld kapta el mintegy 13 ezer évvel azelött. Még 1970-ben történt, hogy két orosz kutató kidolgozott egy lenyügözö elméletet, mely elsö látásra teljes egészében megmagyarázza a Hold-jelenséget - olvasható a Para-normal oldalán.
Mihail Vaszin és Alexander Cserbakov szerint a Hold teljesen üres! Nincs benne semmi. Ám a két kutató azt is hozzátette, hogy "a Hold nem a Föld természetes kíséröje, hanem egy hatalmas, üreges planetoid, melyet egy technikailag fejlett civilizáció épített - belülröl eleve üregesnek tervezve -, majd föld körüli pályára állította, mintegy 1 milliárd évvel ezelött". Ráadásul a "Hold belsö ürege tartalmazza az utazáshoz szükséges üzemanyagot, eszközöket, navigációs müszereket és megfigyelö-eszközöket is".
Más szavakkal a belsö ürhajó, melyet maga a Hold takar mindent tartalmazhat ahhoz, hogy megjelenítse egy idegen faj "Noé bárkájának" szerepét. A hold-hajót intelligens lények vezették, egy olyan ürbeli utazásra, mely akár több száz millió évig is eltarthatott. Az is elképzelhetö, hogy a mi holdunk volt egy, a bolygóját elvesztö faj lakhelye....
Mára a Hold egy halott várossá vált, melynek közepében egy halott civilizáció alussza végsö álmát, így elmondható, hogy az égitest nem más, mint egy kagylóhéj, telis-teli speciális müszerekkel, melyek hosszú ideje automatikusan vezérlik a jármüvet. A hajó pedig valamikor magára maradt a föld körüli pályán. A kutatók egyelöre nem tudják miért. Így a Hold egy gömb, melyet körbevesz egy finom fal. Talán ez a külsö réteg is további két rétegböl áll, a külsö durván megmunkált, és elnyeli a becsapódó meteorok keltette lökéshullámokat, és vastagsága akár a 32 kilométert is elérheti.
A belsö borítékban pedig ott vannak a mesterséges atmoszférát fenntartó gázok, melyek az élölényeken kívül különbözö technológiai megoldásokkal a növényeket is táplálják. Még mélyebben az életterek terülnek el - pontosan a Hold magjában - az üzemanyag-tartalékokkal, a gépekkel és minden szükséges felszereléssel, melyekkel mesterséges fényt, légkondicionálást lehet fenntartani. A Hold ilyen üreges, belsö szerkezete megmagyarázhatja, hogy az égitest tömörsége miért háromszor kisebb, mint a Földé.
Vaszin és Cserbakov leszögezte, hogy elsö látásra bizony elméletük tökéletes örültségnek tünhet, ám hozzátették, minél többet tudunk meg a holdon járt emberek és szondák által gyüjtött adatokból, egyre inkább kitünik, hogy nincsen mivel megcáfolni az elméletet. Eddig még egyetlen kutató sem tanulmányozta a mi Holdunk eredetét. Nem is gondolkodtak rajta.
Az elmélettel elvileg rengeteg holdi rejtélyt meg lehet magyarázni. Például azt, hogy a legnagyobb lunáris kráterek, a 150 kilométer széles átmérövel rendelkezök is csak 3 kilométer mélyre hatoltak az égitestbe. Miért? Egészen egyszerüen azért, mert a nagy meteorokat egy felfegyverzett réteg megállította. Emellett a holdi kráterek mélye nem konkáv - homorú - hanem konvex - domború. Mindez azon ténynek köszönhetö, hogy a holdi héj gömbölyü.
Azon területek, ahol a külsö védöburok eltört a legénység feltöltötte egyfajta cementtel, mely miután kiszáradt finom porrá lett - a jól ismert holdi porrá. Ezek a területek vajon miért rendelkeznek nagyobb gravitációs kapacitással, mint a többiek? Mert a legénység több anyaggal töltötte fel öket, itt voltak a legnagyobb javítások.
Emellett bizonyos, hazahozott holdközetek nagy arányban tartalmaznak rendkívül ritka fémeket, ráadásul elképesztöen ellenállnak a hönek és a korróziónak. A kutatók elmélete szerint ezen közetek a becsapódások ellen felszerelt kéreg egyes darabjai. A Holdon látható és láthatatlan ábrák különbözöségei pedig szintén az aszteroidák egyenetlen kiállítása lehet, melyek akkor találták el öket, mikor ezt a hatalmas Szputnyikot beirányították a földi területre. Az orosz kutatók emellett okot találtak a holdi mágnesességre, a vég nélküli vibrációkra, a véletlenszerű gázkisugárzásokra - melyek a belsö atmoszféra kiáramlásai lehetnek. Valamint a Hold tökéletes kör alakú pályáját is a manöverezö ürhajónak tudják be.
Ezen extravagáns elmélet halmozott következtetései nem hatottak meg mindenkit, voltak és vannak olyan kutatók, akik szerint ez volt az évszázad "orosz ürvicce". Ám a Hold-Szputnyik elméletet lefordították angolra és máris követöket talált. Még egy NASA kutató, Dr. G.E. Mueller is áldozatul esett, aki egy sidney-i konferencián kijelentette, hogy az orosz elmélet ad csak elfogadható magyarázatot az Apollo 12 holdmodul és az Apollo 13-at szállító Saturn rakéta harmadik fokozatának, fényvisszaverödések miatt bekövetkezett katasztrofálisnak ható landolására.
Egy 1977-es cikkben már arról tudósítanak, hogy rengeteg fizikus és csillagász olvasta a Hold-hajóról készült könyvet, és senki nem talált benne alapvetö tudományos hibát. Késöbb egy, a Hold mozgását megfigyelö NASA-kísérletsorozat azt a végeredményt produkálta, hogy az égitest sokkal tömörebb a felszínén, mint a mélyben! Ebböl mi az igazság, azonban csak akkor derül ki, ha megint hajlandóak leszünk felmenni a Holdra, és leásni a mélyére, hogy fény derüljön a nagy, idegen-ürhajó titkára.