KÉPES KRÓNIKA szólánc

Ilosvai Selymes Péter (A Pallas nagy lexikonában: Selymes Péter (Ilosvai) (16. század) epikus énekszerző.
Az 1548-74 között tevékeny Ilosvai Selymes Péter életéről keveset tudunk. 1548-ban valószínűleg református iskolamester volt Nagy-Idán, a Perényiek birtokán. Itt fejezte be Nagy Sándorról irt verses historiáját, a végső strófák kezdőbetüi szerint: cecinit Petrus in Idar (énekelte Péter Ida[ro]n). Műveiből jelentékeny műveltség és a klasszikai és keresztény irodalomban való jártasság tűnik ki. Históriás énekeket és dogmatikus verseket szerzett.

Ray Douglas Bradbury (Waukegan, Amerikai Egyesült Államok, 1920. augusztus 22.) amerikai író, a science fiction irodalom egyik óriása.
1931-ben kezdett el írni, 1934-ben családja Los Angelesbe költözött. 1934-ben fejezte be a középiskolát. Továbbképezte magát: könyvtárakba járt, miközben folyamatosan írt. Eközben (1938 és 1942 között) újságot árult Los Angelesben.
Első publikációja a Pendulum 41 volt, ami a Super Science Storiesban jelent meg. Ezután a Thrilling Wonder, majd a Planet Stories magazinokba írt.
1942-ben írta meg a The Lake (A tó) című művét. 1945-ben a The Big Black and White Game (A nagy fekete-fehér játszma) című novellája bekerült a Legjobb amerikai novellák című válogatásba. 1947-ben jelent meg első novelláskötete Dark Carnival (Sötét karnevál) címmel. 1950-ben írta a The Martian Chronicles-t (Marsbéli krónikák). A mű határozott társadalomkritika, miközben az atomkor félelmeit is megjeleníti, hirdeti az egyszerű emberi élethez való ragaszkodást és az ellenállást mindenféle rasszizmussal és cenzúrával szemben.
A Fahrenheit 451 című regénye 1953-ban került kiadásra. Ebből készítette el Truffaut emlékezetes, azonos című kultuszfilmjét. Napjainkban a Fahrenheit újbóli filmre vitele Mel Gibson cégénél is szóba került.[1][2]
A filmmel, a televízióval Bradburynek jelentős a kapcsolata. Írt tévéfilmeket (többet Alfred Hitchcock rendezett) és mozifilmeket is, például a Moby Dicket, melynek főszerepét Gregory Peck játszotta el.
Műveit számos díjjal jutalmazták. Bradbury írásai nemcsak a sci-fi irodalom, hanem a tágabban vett irodalom kiemelkedő alkotásai.

Yves Montand

(Monsummano Alto, Toscana, Olaszország 1921. október 13. – Senlis, Franciaország, 1991. november 9.) francia sanzonénekes és filmszínész volt. Eredeti neve: Ivo Livi.

Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Marosmentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán.
Déva vára kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Várad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további török inváziónak – a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe egyre csökkent, bár teljesen csak a 18-19. század fordulóján veszítette el jelentőségét. Ma romos állapotban van.
A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor.

Antal Imre

(Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze. Zongoraművészként az Országos Filharmónia szólistája volt és a világ minden szegletében föllépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert és 1966-ban a budapesti Liszt Ferenc-verseny első helyezettje lett. Az országos ismertséget televíziós szerepléseinek köszönhette, hiszen nagy sikert aratott a Halló fiúk! Halló lányok! műsorvezetői posztján. A Szilveszteri kabarék, Ki mit tud?-ok, a Röpülj pávák és a Magyar Televízió Nemzetközi Karmester-versenyeinek konferansziéja volt és több filmszerepet is játszott. A legismertebb a Bors című sorozat, ahol Dániel Edét alakította.

Esze Tamás (Tarpa, 1666 körül – Nyitrai tábor, 1708. május 27.) a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezéralakja, kuruc brigadéros.

Singer (Isaac Merrit)

Isaac Merrit Singer (Pittstown, 1811. október 27. - Torquay, 1875. július 23.) amerikai feltaláló, színész és vállalkozó.
Tökéletesítette a varrógépet (1851), ennek gyártására megalapította New Yorkban (1853) a Singer Manufacturing Company nevű gyártóüzemet.

rokka

André Breton (Tinchebray, Orne, 1896. február 19. – Párizs, 1966. szeptember 28.) francia író, esztéta
A Dada mozgalmában való részvétele után látott hozzá a lázadás „pozitív” módjának kialakításához, szürrealista kísérletéhez. Ő volt a szürrealizmus irányzatának megalapítója, teoretikusa.

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház közel negyven év után épült fel újra, jelenlegi helyén 2001 decemberében nyitotta meg kapuit, az első előadást 2002. március 15-én tartották benne. A színházat parkosított terek ölelik körül, amelyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Tervezője: Siklós Mária.

Csatolás megtekintése 719343

Zrínyi Ilona

grófnő (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Munkács hősies védelmét számos festmény is megörökíti (például Madarász Viktor 1864-ben alkotott Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt című képe).
1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Hamvait fia hamvaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Sir Andrew Lloyd Webber vagy Lloyd-Webber, Sydmonton bárója (London, 1948. március 22.) a zenés színház nagysikerű angol zeneszerzője.
A késő 20. század egyik legnépszerűbb színházi (musical) zeneszerzője, több sikerdarabjával, melyek egy évtizednél tovább futottak mind a Broadwayn, mind a West End-en. Pályafutása alatt 16 musicalt, több filmzenét, és egy Latin Requiem Mass-t szerzett. Rengeteg díjjal tüntették ki, beleértve hét Tony-díjat, három Grammy-díjat, egy Oscar-t, egy Nemzetközi Emmy-díjat, hat Laurence Olivier-díjat, és egy Golden Globe-díjat. Számos dala, különösen a „Hogy szeressem én, mondd” („I Don't Know How to Love Him”) a Jézus Krisztus szupersztárból (Jesus Christ Superstar), a „Miért kell, hogy sírj, Argentína” („Don't Cry for Me, Argentina”) az Evitából (Evita), az „Éjfél” („Memory”) a Macskákból (Cats), és „Az éj zenéje” („The Music of the Night”) Az Operaház Fantomjából (The Phantom of the Opera) széles körben ismertté váltak és slágerek voltak az anyamusicaljükon kívül is. Vállalata, a Really Useful Group London egyik legnagyobb színházi szervezete.

Roland-ének

A francia irodalom születését egy remekmű jelzi, a Roland-ének. Ma ismert formáját valamikor a 11-12. században nyerte el, régebbi eseményt elevenítve meg: Nagy Károly hispániai hadjáratát. A francia nemzeti eposz Roland, Olivér és a többi frank hős haditetteiről szól, önfeláldozó küzdelmükről, amelyet a szaracén túlerő ellen vívnak, Ganelon gróf árulásáról, a császár bosszújáról, kereszténység és pogányság élethalál küzdelméről. Az emberfeletti hősiesség lenyűgőző példái mellett a legmélyebb emberi érzések szólalnak meg a költeményben: a hit, a hűség és a barátság, a bajtárs halála feletti fájdalom és a gonoszság gyűlölete. A világ eposzirodalmában ma is a legnagyobbak között tartjuk számon.

Katona József
(Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven.
Fő műve: Bánk bán
A 19-20. század fordulóján a kor világhírű olasz és német társulatai hozták el Budapestre saját Bánk bán változatukat, Katona József eredeti drámáját, saját fordításukban. Korabeli kritikusok szerint jobb előadásokban, mint valaha is játszták a magyarok.

Csatolás megtekintése 719533

Frédéric Chopin

Felvett francia nevén Frédéric François Chopin, eredetileg Fryderyk Franciszek Chopin, (lengyel levelezésében olykor Szopen is) (Żelazowa Wola, 1810. március 1. – Párizs, 1849. október 17.) lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz.

Nagy Katalin

orosz cárnő (oroszul: Екатерина II Великая; 1729. május 2. – 1796. november 17.) 1762-től haláláig Oroszország cárnője. Uralkodása alatt megerősödött Oroszország európai helyzete, és immár nagyhatalomként tekintettek az országra. Katalin jelentősen támogatta az orosz művészetet is: számtalan műalkotás, palota született uralkodása idején.

Nómenklatúra
A nómenklatúra vagy ritkábban nomenklatúra (magyar nevén: nevezéktan) több tudományterületen az adott tudományterület tárgyainak egyedi elnevezésével foglalkozik.

• A kémiai nómenklatúra 1892-ben létesült, egy genfi nemzetközi gyűléssorozat határozatának eredményeképpen (Lásd Szerves kémia). Ma ennek fenntartásával és továbbfejlesztésével az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) nemzetközi egyesület van megbízva. Ez utóbbi cikke felsorolja a kémiai jellegű nómenklatúra különböző tárgyköreit. Bár a nevezéktan és a rendszertan témái azonosak lehetnek a kémiai nómenklatúra a nevét annak eredeti alkotó bizottságától kapta.
• A biológiai nómenklatúrával a Rendszertan (biológia) szócikk foglalkozik.

Arisztotelész

I. e. 384 – i. e. 322) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.

Szentivánéji álom

William Shakespeare 1595-ben írott öt felvonásos vígjátéka. Elsőként Arany János fordította magyarra, 1863-ban.
Szentivánéjjel játszódik az esemény, az év legrövidebb éjszakáján, amikor a nyári napfordulót ünnepeljük. A hiedelem szerint varázslatos, szerelmes éjszaka, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. Ebben a főúri menyegzőre készült alkalmi vígjátékban is tündérek, királyi pár, polgári ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy bolondos éjszaka játékos bonyodalmaiban. Az angol népi képzelet szülte tündérvilág, a Shakespeare-kori mesteremberek bohókás előadása, és az athéni ifjak szerelmes kergetőzése hirdeti a szerelem szépségét, a reneszánsz ember életszeretetét.

Molnár Ferenc
(született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.
Művei közt szerepel többek közt: A vörös malom (1923), Az üvegcipő (1924), Játék a kastélyban (1926) és A Pál utcai fiúk (1907)

Csatolás megtekintése 720010