Cronin :Menyország kulcsa.mindenkinek ajánlanám...én nem tudtam letenni
Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia
- Téma inditó kata53
- Kezdés dátuma
Betlehemi csillag
vallással, Bibliával kapcsolatosan keresd a minden, ami HANGOS PRÓZA topicot is!
vallással, Bibliával kapcsolatosan keresd a minden, ami HANGOS PRÓZA topicot is!
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Én például nagyon szeretem Oscar meséit!
Múltkor egyet feltett valaki, még könnyes is lett a szemem!
Múltkor egyet feltett valaki, még könnyes is lett a szemem!
<DT>Ajándékok </DT>
<DT> </DT>
<DT>Uram, karácsony jön megint... </DT>
<DT>Te mindig jót teszel velem: </DT>
<DT>betölti most is lelkemet </DT>
<DT>ajándékod, a kegyelem. </DT>
<DT> </DT>
<DT>Mi mindent kaptam már! De most </DT>
<DT>hadd adjak én is valamit! </DT>
<DT>Szerény ajándék ez, tudom, </DT>
<DT>mégis... legyen a hála itt </DT>
<DT>Tiéd, hadd áldjam tetteid! </DT><DT> </DT>
<DT>Füle Lajos </DT>
<DT> </DT>
<DT>Uram, karácsony jön megint... </DT>
<DT>Te mindig jót teszel velem: </DT>
<DT>betölti most is lelkemet </DT>
<DT>ajándékod, a kegyelem. </DT>
<DT> </DT>
<DT>Mi mindent kaptam már! De most </DT>
<DT>hadd adjak én is valamit! </DT>
<DT>Szerény ajándék ez, tudom, </DT>
<DT>mégis... legyen a hála itt </DT>
<DT>Tiéd, hadd áldjam tetteid! </DT><DT> </DT>
<DT>Füle Lajos </DT>
Szerző: Dévényi Erika<o></o>
<o> </o>
[FONT="]Van aki azért lép az útra, mert szíve húzza
Van akit a gondok súlya ösztökél
De mindegy miért indulsz el
Csak erős legyen a megtartó kötél
Van akinek megtérését öröm járja át
Boldogsága mosolyt fakaszt
Van ki nehéz gondját teszi le sírva
Mikor szíve befogad
Van akinek lelki békéje
Megújul, új erőre kap
Van akinek gondjaival
Még tovább tart a harc
Akár megtartani kell a hegyen
Akár kihúzni mély gödörből
Isten ezentúl mindig veled lesz
Erős várat épít szeretetéből
S amikor úgy döntesz
Víz pecsételje meg választásodat
Az Úr tárt karokkal vár
Örökre fiává fogad
Legyen akkor tiéd, csak tiéd a pillanat
Mikor tested alámerül
Legyen tiéd, s az Úré a pillanat
Mikor könnyeiddel a víz arcodról legördül<o></o>[/FONT]
[FONT="]<o> </o>[/FONT]
></o><o
> </o>[FONT="]Van aki azért lép az útra, mert szíve húzza
Van akit a gondok súlya ösztökél
De mindegy miért indulsz el
Csak erős legyen a megtartó kötél
Van akinek megtérését öröm járja át
Boldogsága mosolyt fakaszt
Van ki nehéz gondját teszi le sírva
Mikor szíve befogad
Van akinek lelki békéje
Megújul, új erőre kap
Van akinek gondjaival
Még tovább tart a harc
Akár megtartani kell a hegyen
Akár kihúzni mély gödörből
Isten ezentúl mindig veled lesz
Erős várat épít szeretetéből
S amikor úgy döntesz
Víz pecsételje meg választásodat
Az Úr tárt karokkal vár
Örökre fiává fogad
Legyen akkor tiéd, csak tiéd a pillanat
Mikor tested alámerül
Legyen tiéd, s az Úré a pillanat
Mikor könnyeiddel a víz arcodról legördül<o
></o>[/FONT][FONT="]<o
> </o>[/FONT]
Dsida Jenő
Krisztus
Krisztusom,
én leveszem képedet falamról. Torz
hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.
Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.
Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű
voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
a sok beszéd után rekedten újra
szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott
ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei
Krisztus
Krisztusom,
én leveszem képedet falamról. Torz
hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.
Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.
Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű
voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
a sok beszéd után rekedten újra
szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott
ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei
Bodor Miklós:
Betlehemi csillag
Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve Mária
újszülött kis Fiát.
Karácsony este van
csend honol a tájra
szeretet szívekben
békesség hazája.
Harang hangja kondul
hótakarta tájon
templomba hívogat
havas pusztaságon.
Harangszó hívogat
zengő szép zenével
egybeolvad hangja
hívők énekével.
Egy család asztalnál
szívük valakit vár,
Ki nem jöhet haza
üres egy szék egy tál.
Zöldel a fenyőfa
besétál a házba
ünnepre öltözik
csillogó ruhába.
Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve MÁRIA
újszülött kis Fiát.
Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden várak s kastélyok fölött.
Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek!
Ó, emberek, gondoljatok ma rá!
Juhász Gyula Betlehemes ének
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden várak s kastélyok fölött.
Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek!
Ó, emberek, gondoljatok ma rá!
Juhász Gyula Betlehemes ének
ÜRÖGDI FERENC: MINDEN ADVENT
Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
győzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
győzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
Judit A. Lindberg:
Az idő ajándék
Szakíts időt a nevetésre, az ölelésre, a könnyre!
Szakíts időt, kívánj valamit, álmodozz, remélj!
Szakíts időt a csodára, az elmélkedésre, az emlékekre!
Szakíts időt, beszélgess, hallgass, légy mások között!
Az idő ajándék.
Szakíts időt a szeretetre idén karácsonykor is!
Az idő ajándék
Szakíts időt a nevetésre, az ölelésre, a könnyre!
Szakíts időt, kívánj valamit, álmodozz, remélj!
Szakíts időt a csodára, az elmélkedésre, az emlékekre!
Szakíts időt, beszélgess, hallgass, légy mások között!
Az idő ajándék.
Szakíts időt a szeretetre idén karácsonykor is!
BÉKEFI PÁL: Karácsonyi imádságom
Úr Jézusom! A szent este
oly sok mindent kaptam.
Karácsonyfánk csillog-villog,
új ruha van rajtam.
De én jobban szeretném, ha
hozzám lehajolnál,
és szüleim örömére
szívembe lakoznál.
Karácsonyi imádságom
hallgasd meg hát nékem:
A szívemben Úr Jézusom,
légy örök vendégem!
Úr Jézusom! A szent este
oly sok mindent kaptam.
Karácsonyfánk csillog-villog,
új ruha van rajtam.
De én jobban szeretném, ha
hozzám lehajolnál,
és szüleim örömére
szívembe lakoznál.
Karácsonyi imádságom
hallgasd meg hát nékem:
A szívemben Úr Jézusom,
légy örök vendégem!
Angelus Silesius:
Karácsonyi párversek
Emberré lett az Úr, szalmán kapott helyet,
Hogy széna-szalma én már soha ne legyek.
Alázat s gyermeki lélek mily szent dolog!
Kik látták az Urat elsőnek? Pásztorok.
Mért mondod, hogy a Nagy kicsinnyé nem lehet,
S a porszem képtelen felfogni az eget?
Nézd a Szűz Gyermekét! S a szűk jászolt tekintsed:
Benne a föld s az ég és száz világ pihent meg.
Bizony a szíved is kicsi jászol ha lenne,
Újra jönne az Úr s gyermekként megszületne.
Ha Krisztus százszor is születne Betlehemben,
Elvesznél, hogyha nem jönne el a szívedben.
Fordította: Csanád Béla
Karácsonyi párversek
Emberré lett az Úr, szalmán kapott helyet,
Hogy széna-szalma én már soha ne legyek.
Alázat s gyermeki lélek mily szent dolog!
Kik látták az Urat elsőnek? Pásztorok.
Mért mondod, hogy a Nagy kicsinnyé nem lehet,
S a porszem képtelen felfogni az eget?
Nézd a Szűz Gyermekét! S a szűk jászolt tekintsed:
Benne a föld s az ég és száz világ pihent meg.
Bizony a szíved is kicsi jászol ha lenne,
Újra jönne az Úr s gyermekként megszületne.
Ha Krisztus százszor is születne Betlehemben,
Elvesznél, hogyha nem jönne el a szívedben.
Fordította: Csanád Béla
Hasonló témák
