Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia

Life90 · 2009 Február 23

-Te találkoztál már Istennel?
-Igen, részlegesen.

A tudomány, megismerés és vallás kapcsolatában hagyatkozzunk kicsit Einsteinre, már ha elfogadjuk hogy az alábbi kis történetnek valóban köze van hozzá:
Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki:
Prof: Hiszel Istenben?
Diák: Teljes mértékben, uram.
Prof: Jó-e Isten?
Diák: Természetesen.
Prof: Mindenható-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm?
Diák: (a diák hallgat)
Prof: Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: Jó-e Sátán?
Diák: Nem.
Prof: Honnan származik Sátán?
Diák: Istentől?
Prof: Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: Igen.
Prof: A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: Igen.
Prof: És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: Igen.
Prof: Tehát ki teremtette a bűnt?
Diák: (a diák nem válaszol)
Prof: Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: Igen, uram.
Prof: Tehát, ki teremtette mindezeket?
Diák: (a diák nem felel)
Prof: A tudomány állítása szerint 5 érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: Nem, uram.
Prof: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: Nem, uram.
Prof: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: Nem, uram, attól tartok nem.
Prof: És mégis hiszel benne?
Diák: Igen.
Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?
Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van.
Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.
Diák: Professzor, létezik-e a hő?
Prof: Igen.
Diák: És létezik-e a hideg?
Prof: Igen.
Diák: Nem, uram. Nem létezik
(Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.)
Diák: Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet fehér hőnk, kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 458 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem AZ ellentéte a hőnek, uram, hanem a hiánya.
(Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.)
Diák: És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk AZ éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?
Prof: Tehát, mire akarsz rámutatni mindezzel, fiatalember?
Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van AZ élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket megértette volna. Ha a halált AZ élet ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: csak annak hiánya.
Diák: Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy majmoktól származnak?
Prof: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: Látta-e már valaha AZ evolúciót a saját szemével, uram?
(A professzor mosolyogva megrázza a fejét, kezdi látni, MI lesz a vita kimenetele.)
Diák: Mivel eddig még senki sem látta AZ evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?
(Nagy zajongás támad az osztályban.)
Diák: Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát?
(Az osztály nevetésben tör ki).
Diák: Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát?.... Úgy tűnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak? (A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.)
Prof: Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: Erről van szó, uram! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője.

A diák..... Albert Einstein volt.

' A tudomány, vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak'
/Albert Einstein

brbetti · 2009 Február 23

Ajánlom mindenkinek Ivancsics Tamás zeneműveit. Saját dallam, egyedi hangzás szívhez szoló dalszöveg. Amint tudom feltöltök pár albumot.

Damaszkusz - musicel
Tékozló Fiú - musicel
Kereszt és gyűrű - zene
Életút - zene
A jó pásztor - musicel

danorb · 2009 Február 23

Ady Endre - Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép tüzes nappalon,
De háborús éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

danorb · 2009 Február 23

Legyen meg a Te akaratod! <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr> <td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td colspan="3" width="100%"> </td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">Ha elkerülnek gondok, bánatok,
Könnyű kimondani,
De ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész,
Ha a szív vérzik, a lélek zokog,
Ha éjszakának tűnnek a nappalok,
Eltördelni mégis a mondatot:
Hogy legyen meg a Te akaratod!

Inkább sikoltanék; Atyám, ne, ne!
Mért kell ennek így történnie?
Szívem keserű lázadásba jut
Ha érthetetlen előtte az út!
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem, hát ez a szeretet?!
Aztán elcsitul.

Bocsáss meg Atyám,
Te szeretsz engem híven, igazán.
Kínban vergődő szívvel is tudom,
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Ellenemre is véghez viheted,
De szívem attól nem lesz csendesebb.

Taníts meg hát szívből kiáltani
Ne csak szájjal, szívvel mondani:
Ahogy Te akarod, ne ahogy én
A békesség csak úgy lesz az enyém.

Lehet az út tövises, meredek,
Amerre vezetsz, bátran mehetek,
S mindennapi kérésem az marad,
Add, hogy csupán Téged kívánjalak.
Legyen akaratod, ha a nap nevet,
Legyen akaratod, ha az éj temet.
Legyen akaratod most és mindörökké,
Igen, fogd meg kezem, fogadd el a szívem!
S ha utad célját el is takarod,
Hiszek! Legyen ahogy Te akarod!

Mi Atyánk Link

Miki Link Happy Holidays !Link

www.tvn.hu_f980bc5a35b51ae5f9471f279f3cdb70.jpg

</td></tr></tbody></table>

danorb · 2009 Február 23

Legyen meg a Te akaratod! <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr> <td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td colspan="3" width="100%"> </td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">Ha elkerülnek gondok, bánatok,
Könnyű kimondani,
De ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész,
Ha a szív vérzik, a lélek zokog,
Ha éjszakának tűnnek a nappalok,
Eltördelni mégis a mondatot:
Hogy legyen meg a Te akaratod!

Inkább sikoltanék; Atyám, ne, ne!
Mért kell ennek így történnie?
Szívem keserű lázadásba jut
Ha érthetetlen előtte az út!
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem, hát ez a szeretet?!
Aztán elcsitul.

Bocsáss meg Atyám,
Te szeretsz engem híven, igazán.
Kínban vergődő szívvel is tudom,
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Ellenemre is véghez viheted,
De szívem attól nem lesz csendesebb.

Taníts meg hát szívből kiáltani
Ne csak szájjal, szívvel mondani:
Ahogy Te akarod, ne ahogy én
A békesség csak úgy lesz az enyém.

Lehet az út tövises, meredek,
Amerre vezetsz, bátran mehetek,
S mindennapi kérésem az marad,
Add, hogy csupán Téged kívánjalak.
Legyen akaratod, ha a nap nevet,
Legyen akaratod, ha az éj temet.
Legyen akaratod most és mindörökké,
Igen, fogd meg kezem, fogadd el a szívem!
S ha utad célját el is takarod,
Hiszek! Legyen ahogy Te akarod!

Mi Atyánk Link

Miki Link Happy Holidays !Link

</td></tr></tbody></table>

Kicsi Fecske · 2009 Február 24

A mai nap igéi

Gyűjtsd össze a népet, hogy meghallgassa igéimet, és tanuljanak meg félni engem mindig, amíg csak a földön élnek, sőt tanítsák meg erre a fiaikat is. (5Móz 4,10)
Jézus nappal a templomban tanított. Kora reggel az egész nép hozzá sietett, hogy hallgassa őt a templomban. (Lk 21,37-38)
Olvasmányok: Lk 5,33-39 és Lk 11,5-13
<HR align=center width="70%">
Lelki útravaló a mai napra
<CENTER>Kedd

Tűrd kereszted! ...</CENTER>

Valaki nem hordozza az ő keresztjét és énutánam nem jő, nem lehet az én tanítványom.
Lukács 14, 27.

Bár a keresztet nem azért vállaljuk, mintha ezzel remélnénk üdvözülni, vagy csak a legcsekélyebb érdemet is szerezni, mégis Krisztus példája szerint szenvednünk kell, hogy hozzá hasonlóvá legyünk. Mert Isten úgy végezte, hogy necsak higyjünk a megfeszített Krisztusban, hanem vele együtt kell szenvednünk és megfeszíttetnünk is, ahogy ezt az evangéliom számos helyén világosan kijelenti.
Ezért hát - máskép nem is lehet - mindenkinek részt kell vállalnia a szent keresztből. Pál apostol is azt mondja: "... a magam részéről betöltöm ami híja van a Krisztus szenvedésének az én testemben." (Kolosséi levél 1, 24.) Mintha azt mondaná az Úr: mivel az ő keresztyénsége még nem teljes azon kell lennünk, hogy se híja, se hiánya ne legyen a Krisztus szenvedésének, hanem minden beteljék. Vigyázz hát, hogy a kereszt ki ne maradjon az életedből.
De igazi kereszt legyen, amely csakugyan nyom és fáj. Például: becsületed, javaid, tested és életed jókora veszedelme. Hogy roskasszon és emberül megérezd. Mert ha nem fáj igazában, akkor nem is szenvedés.
Minél jobban számítunk rá, annál könnyebb és tűrhetőbb. Mert így vigasztalhatjuk magunkat: Sebaj! Keresztyén akarok lenni, tehát az én királyom udvarának a színeit kell viselnem. Krisztus nem hajlandó más köntösbe öltöztetni az Ő udvarát. Viselem hát türelemmel!

Tűrd kereszted mindhalálig,
Legyen példád Jézusod;
Jobb, ha szemed könnyben ázik,
Mintha rád nap mosolyog.
Bár nehéz az élet terhe,
Ez tanít, hogy nézz a mennyre,
Véle nyertes lesz szíved.
S boldogít majd szent hited.

Kicsi Fecske · 2009 Február 24

Kedd [2009.02.24.] Meg ne vesd az írott, a hirdetett és a testté lett Igét!

2009.02.24. 00:03 Andreas

*MINDEN NAPRA:
1 MONDATBAN IS; 2 ÚTMUTATÓ IGE, 3 FORDÍTÁSBAN
http://www.garainyh.hu *** http://utmutato.blog.hu *** http://www.garainyh.hu/utmutato
<TABLE class=smtxt style="MARGIN-BOTTOM: 10px" cellSpacing=0 cellPadding=1 width="100%" border=0><TBODY><TR bgColor=#ffffff><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=left>- Kedd [2009.02.24.]</TD><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=right></TD></TR><TR><TD align=left colSpan=2><TABLE style="BORDER-COLLAPSE: collapse" borderColor=#111111 cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10>

</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2></TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2></TD><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

5Móz 4,10

</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>Lk 21,37-38

</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>azt a napot, amelyen ott álltál Istened, az ÚR előtt a Hóreben, ahol ezt mondta nekem az ÚR: Gyűjtsd össze a népet, hogy meghallgassa igéimet, és tanuljanak meg félni engem mindig, amíg csak a földön élnek, sőt tanítsák meg erre a fiaikat is.

</TD><TD vAlign=top align=left width="3%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Nappal a templomban tanított, éjszakánként pedig az Olajfák hegyére ment, és ott tartózkodott.
De kora reggel az egész nép hozzá sietett, hogy hallgassa őt a templomban.
</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>El ne felejtkezzél a napról, a melyen az Úr előtt, a te Istened előtt állottál a Hóreben, a mikor azt mondta nékem az Úr: Gyűjtsd egybe nékem a népet, hogy hallassam véle beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem, minden időben, a míg e földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is.

</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik. És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>azt a napot, amikor a Hóreben az Úr, a te Istened előtt álltál az Úr hozzám intézett parancsára: „Gyűjtsd elém a népet! Hallja szavamat, s tanuljon meg félni tőlem mindaddig, amíg a földön él, és gyermekeit is tanítsa meg rá!”

</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Nappal a templomban tanított, éjszakára pedig kiment az Olajfák-hegyére, és ott töltötte az időt. Kora reggel az egész nép a templomba gyülekezett, hogy hallgassa.</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4>

</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4>

Luther így tanít: "Istent félnünk és szeretnünk kell, hogy igéjét és az igehirdetést meg ne vessük, hanem szentnek tartsuk, örömest hallgassuk és tanuljuk." A reformáció négy alapvető felfedezése közül az egyik: "Egyedül a Szentírás!"

</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

Kicsi Fecske · 2009 Február 24

Megnyitod kezedet

"Mindenki szemei te reád vigyáznak és te idejében megadod eledelüket. Megnyitod a te kezedet és megelégítesz minden élot ingyen." Zsolt 145,15-16

<HR width="100%">

Urunk, szeretnénk dicsérni, magasztalni és áldani mindazért, amit adsz. Kérünk, áldd meg most számunkra az Igét. Segíts, hogy megértsük szeretetedet, kegyelmedet. Kérünk, hogy Igéden keresztül Szentlelked által add Önmagadat nekünk. Ámen.

A világ, amiben élünk, egy éhes világ. Nemcsak kenyérre éhes világ. Azt is tudjuk, hogy országok, világrészek éheznek. Nálunk nincs komoly kenyérprobléma, de tudjuk, olvassuk, hogy hány helyen halnak gyerekek éhen és milyen nagy a kenyér utáni éhség. De még nagyobb, gyötrobb, valóságosabb éhség, ami nemcsak a föld egyes részén van: a léleknek az éhsége, a szeretet éhség. A léleknek a kenyere a szeretet, öröm, boldogság, amire minden ember gyötroen éhes. Ha van szemünk, szívünk a környezetünk számára, nagyon hamar rájövünk: ez is éhes, az is éhes. Rettenetes ez a mérhetetlen nagy éhség és ebbol származik sok minden ebben a világban.

Az iszákosok problémája semmi más, mint a lélek éhsége. A kábítószeresek problémája, mindazok a kérdések, amik gyötroek ebben a világban a lélek éhsége, ami pótszereket keres. Ki akarja elégíteni magát. Az ifjúság körében a misztika éhség, amikor a keleti vallásokat kezdik keresni. Soha ennyire nem terjedt a mohamedánizmus, mint most. Az emberek éheznek, keresnek. Az öngyilkosok fölé oda lehetne írni: éhen haltak.

Aki nézi a kék fényt, a krimit, hallja a bunözéseket, egyetlen oka van mindenütt a sok-sok megmagyarázhatatlan problémának: éhes világban élünk. Nem kenyér és víz után való éhség, Isten Igéje, szeretete után való éhség. Egy egész ország kiáltja: kenyér! kenyér! Ha volna fülünk hallanánk, igazi kenyérre éhes mindenki.

Jézus azt mondja: Az én mennyei Atyám adja az igazi kenyeret. Van hamis kenyér, sokféle pótszer. Nagyon sokszor az ördög nyújt pótszereket. De mindenki ezt az egyet kiáltja bele a világ fülébe: kenyér, kenyér! Egy éhezo világban élünk, igazi kenyér után vágyik minden ember. Olyan megdöbbento volt a kananita asszony történetében Jézus a fiak kenyerérol beszél. "Nem jó a fiak kenyerét elvenni és az ebeknek vetni." (Mt 15,26). Mi a fiak kenyere? Az Ige, Jézus! Te Isten gyermeke vagy? Mi a kenyered? Mibol élsz? Ismered ezt a drága kenyeret, a fiak kenyerét? Az igazi kenyér a fiak kenyere. Ha az vagy, adod-e tovább egy éhes világnak azt, amivel téged elégített meg Isten? A fiak kenyerét!

A másik dolog amit Isten az Igében mond: "Mindenki szemei te reád vigyáznak." Vigyázó szemek. Olyan jó ez a két szó egymás mellett. Tanár koromból emlékszem, csodálatos volt osztály elott állni és vigyázó szemek néztek az emberre. A gyerek úgy tud figyelni, a teljes szíve benne van a szemében. Gyerekalkalmakon valaki elkezd beszélni és a sok vigyázó szem mind reá figyel. Felnottek igealkalmakon ide-oda kapkodják fejüket és nincsenek ott a vigyázó szemek. Ma vajon itt vagy-e teljes szíveddel és úgy nézel-e Valakit várva vigyázó szemekkel? "Mindenki szemei te reád vigyáznak." Sokszor más pontra figyel a szemünk, máshonnan vár. Az Úrtól vársz? Mikor idenézel, följebb nézel szív szerint? Milyen csodadolog, ha valaki teljes szívvel arra figyel: mit mond az Úr, mi az amit most nekem üzen. A vigyázó szemek mögött vigyázó szív van. Olyan szív, amely kenyér után vágyik.

Szeretném aláhúzni a két szót: "te reád". Az Úrtól vársz? Eljutottál már oda, rajtam senki nem segíthet, csak Isten! Isten adja az igazi kenyeret. Senki, semmi nem segíthet, futkoshatsz orvostól orvosig, pszichológustól idegorvosig. Sokára jutunk el oda: senki nem segíthet. Talán egy gyógyíthatatlan betegség kell, hogy szemed valóban fölnézzen Rá. Valami olyan családi probléma, hogy végre igazán Hozzá fordulj. Mit kell még tennie Istennek egy-egy emberrel ahhoz, hogy végre eljusson oda: csak O segíthet, senki más. Szemem most már csak Oreá néz.

Az eredeti szöveg szerint így mondja az Ige: Boldogok a lélekben koldusok. Lélekben szegények, akiknek nincs már honnan várni, akik már emberektol nem koldulnak szeretetet, megértést. Akik eleget mentek már el üres kezekkel, csalódottan. Odafordult már szemed Isten felé, aki egyedül segíthet? A kananita asszony történetében olyan jó az a mondat: egy morzsa is elég. Az Övébol a legkisebb elég. Szeretetébol egy morzsa elég. Így nézel ma Rá? Lelki szemünk a hitünk. Odafordult-e már a lelki szemed Isten felé? Vagy még kapaszkodsz össze-vissza? Mindenki szemei, - a tied is, - Oreá vigyáznak?

Így folytatja a Biblia: "Megnyitod a te kezedet és megelégítesz minden élot ingyen." Milyen örömüzenet ez: Isten megnyitja kezét. Az O kezét senki nem nyithatja meg. Hány ember imádkozott éjjel-nappal, próbálta feszegetni ezt az isteni kezet. Isten kezét feszegetheted imádsággal, ígéretekkel, fogadkozással. Talán nagyon szerettél volna Tole valamit. Valaki elmondta: az anyám haldoklott. Letérdeltem, Istenem ha vagy, gyógyítsd meg az anyámat! Az anyám meghalt. Fölkeltem térdeimrol és azt mondtam: nem hallgatott meg, tehát nincs. Annyiszor jutunk erre a következtetésre, amikor hiába feszegetjük kezét: Istenem! csak a gyermekem életét add meg. Hányan mondták el fogságból hazatérve, más életet élek, csak nyisd ki a kezedet.

Ha O nem nyitja ki, senki ki nem nyitja. "Ímé adtam elodbe egy nyitott ajtót," mondja a Biblia. (Jel 3,8). Ha O nem nyitja meg, senki ki nem nyitja. Nincs megoldás! Csak ha O nyitja meg! Nagyon szeretném, ha ez az örömüzenet szívünkig érne: amint szemed csak Oreá fog vigyázni, ha egyszer lélekben igazán koldussá lettél, akkor mondja az Ige: "Megnyitod a te kezedet és megelégítesz minden élot ingyen." Óriási dolog, amikor megnyitja kezét, amit emberi ero sohasem nyithat meg.

Mi van ebben a kézben? Nem tudom mit vársz, ha megnyitja kezét? Gyógyulást, szabadulást, családi kérdések megoldását? Miért feszegeted kezét? Hadd mondjam meg mi van ebben a kézben: JÉZUS. Csak ennyi? Isten egyszer nyitotta meg igazán a kezét, karácsony éjszakáján és belehelyezte a betlehemi jászolbölcsobe az O kimondhatatlan ajándékát: Jézust. Ha belépnél a karácsonyi szobába, mindenféle ajándékot várnál, valaki azt mondaná, nem kapsz semmit, csak Jézust. Ez van az Isten megnyitott kezében. "Én vagyok az életnek ama kenyere." (Jn 6,35).

Ma sincs semmi más ajándéka számodra, hiába jöttél ezért, vagy azért, csak Jézus van a kezében. A világ nem tud Jézussal mit kezdeni, forgatta, nézegette, mosolyogta. Gondoljunk arra, a farizeusok mit csináltak Vele. Mindent lehetett Vele csinálni. Isten odaadta. "Úgy szerette Isten e világot, hogy az O Egyszülött Fiát adta." (Jn 3,16). Azt lehetett Vele csinálni, amit akartak.

Karácsonykor odaadta, nagypénteken megtörte. Isten odaadta a kenyeret, hogy meg lehessen törni. Nem lehetett megenni azt a kenyeret megtörés nélkül. Nagypénteknek ez a rettenetes üzenete, hogy az ember Isten ajándékát összetörte. Errol beszél a töviskorona, a korbács, a szögek. Nézd, hogy törik a kenyeret ott a kereszten. Látod, életet ád a világnak. Abból a megtört kenyérbol árad a szeretet, amire éhezik a lelked annyi éve, évtizede. Árad belole a szeretet, az öröm, a békesség. Bár mondanád azokkal együtt akik ott voltak: "Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret." (Jn 6,34). Talán úgy vagy: többet vártam, érdekesebbet vártam, megint csak Jézus? Nincs más mondanivaló, megint csak a kereszt? Talán mondod: kívülrol tudom már ezt.

Hadd kérjelek testvér, vedd ma el Isten kezébol és törd meg te is a magad számára. Engedd, hogy Jézus kapcsolatba kerülhessen a buneiddel. Tudod mi törte meg? Nem a katonák, nem a fopapok, nem a nép: a bun, a világ bune.

Soha nem fog semmit segíteni neked a kereszten megtört kenyér, ha egyszer nem töröd meg magad. Ha nem nézel szembe azzal: ha egyedül élnék ebben a világban, akkor is meg kellett volna halni Jézusnak érettem. Nézz ma szembe ezzel a valósággal.

Izráelben a nagy engesztelési ünnepségkor egy bárányt vittek. A fopap a bárány fejére tette kezét a nép bunéért. De most a te bárányodról van szó, a te eledeledrol van szó, amit a te bunöd tört meg. Tudsz-e ma egyedül állni a kereszt alatt? Egy misszionárius, aki mindig Jézusról beszélt, megkérdezett egy tömeget: kiért halt meg Jézus? Hangzott a felelet: a világért, a pogányokért, a zsidókért. Nem, nem, nem. A terem végén felállt egy kislány, a szemébol folyt a könny és azt mondta: értem, nyomorult bunösért, értem halt meg Jézus.

Fel tudnál- e most állni és elmondani: értem, nyomorult bunös miatt. Akkor ettél abból a kenyérbol, amit Isten adhat neked. Akkor téged megelégített, pontosan téged. Hiába jöttél ide eloször, vagy sokadszor, ha nem látod meg ma megnyílt kezét és nem adhatja neked eloször, vagy újra a véresen megtört kenyeret.

Buneidért halálra adta Isten a Fiát. Nincs semmi más üzenet, semmi más mondanivaló. Ha szemeid Oreá figyeltek, akkor ma megláthattad: a boldogságnak ez az egyetlen útja. Hogyne adna meg Vele együtt mindent. A családi dolgokat, a békességet, nyugalmat, segítséget a betegségben, nyomorúságban, - Vele mindent. Jó volna csendben elmondani: Uram add nékem ezt a kenyeret. Ha nem kérnél ma mást, csak kenyeret. És ráébrednél arra, hogy ebben minden benne van.

Aratási hálaadó ünnep van. Mindig úgy érzem, a nagy aratás megtörtént ott a kereszten. Jézus learatta minden bunöm büntetését. Véres aratás volt! Tudsz-e ma Neki hálát adni, most és majd a nagy aratási hálaadó ünnepen, amikor mindazok ott lesznek, akik az Övéi? Ott leszel? Dicsoítjük-e majd együtt az aratás Urát? Hallhatjuk-e majd együtt: Jól vagyon jó és hu szolgám!? Egyetlen mondat amire vágyom, hogy az O szájából hallhatnám majd egyszer.

Mindenki szemei te reád vigyáznak. Fordulj ma felé teljes hiteddel és köszönjed meg az Atyának a fiak kenyerét.

Imádkozzunk: Uram annyi pótszert keresünk. Könyörülj meg rajtunk, végre eljussunk oda, hogy semmi nem segít, semmi. Hadd tudjunk ma üres kezeket emelni Hozzád, hogy betölthess magaddal. Köszönöm, hogy figyelo szemeket emelhetünk Reád. Áldunk, hogy láthatunk. Kérlek Lelked és Igéd által jelentsd ki keresztedet. Hadd ragyogjon fel elottünk a megtört kenyér, neved dicsoségére. Ámen.

1982. október

Kicsi Fecske · 2009 Február 24

Tudom, hogy Messiás jô

"Sokat cselekedtél Te Uram Istenem, a Te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám. Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad, égo áldozatot és bunért való áldozatot sem kívántál. Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felolem, Hogy teljesítsem a Te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a Te törvényed keblem közepette van. Vígan hirdetem az igazságot a nagy gyülekezetben; ímé nem tartom vissza ajkamat, Te tudod, óh Uram." Zsolt 40,6-10 "Monda néki az asszony: Tudom hogy Messiás jo (aki Krisztusnak mondatik); mikor az eljo, megjelent nékünk mindent. Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek." Jn 4,24-25

<HR width="100%">

Uram, hálát adok, hogy jössz. Köszönjük az adventet, köszönjük, hogy várhatunk. Kérünk segíts, hogy most teljesen kinyithassuk szemünket Elotted. Ismered a zárt ajtókat, kérünk könyörülj és segíts, hogy megnyithassunk minden ajtót, hogy betölthesd az egész szívünket békességgel, szeretettel, örömmel, Magaddal. Áldj meg így Urunk, hogy karácsonyunk lehessen. Ámen.

Valaki azt mondotta ma reggel, számára nagyon kedves idoszak az advent. Én is minden advent elso vasárnapján örömmel olvasom, hogy jön, jön! Ez volt az elso adventi vasárnap, amikor kerestem, hogy miért ez a négy szál gyertya az adventi koszorún? Ekkor értettem meg valahonnan, hogy négyezer évig várta ez a világ Jézus születését. A négy gyertya egy-egy évezredet jelent. Négyezer évig várta ez a világ Jézust, és ez a várakozási ido mindig újra megismétlodik az életünkben advent elso vasárnapjától.

Ahogy ma elolvastam a 40. zsoltárt, ami az egyik Igénk, ott olyan érdekesen mondja ezt, megint olyan adventi igeképpen, hogy "Íme jövök; a könyvtekercsben írva van felolem." Olyan evangéliumként olvastam ma reggel, íme jövök, lásd jövök.

Ebben az évben az adventi Igém: Íme jövök! Szinte válaszként halljuk ahogy az asszony mondja: "Tudom hogy Messiás jo", tudom. Tudod-e így mondani vele együtt, amikor azt mondja: "Íme jövök!" Uram tudom! Tudom, hogy Messiás jön. Tudod-e már? Mert különben hadd mondjam: Jön, íme jön, hozzád jön. Ma jó volna csendben azt mondani szívedben: Uram tudom, hogy Messiás jön. Ma nagyon komolyan szembenéztem ezzel a szóval, hogy Messiás. Így olvastam valahol, annyit jelent: hogy várva-várt. Jézus az, akit vártak, az elobb hallottuk, hogy négyezer évig. Te mióta várod? Az ember mindig vár valamit. Ilyenkor gyerekkorunkban nagyon vártuk a karácsonyt. Az elmúlt vasárnap jutott eszembe, hogy nálunk az volt szüleim szokása, hogy mikor már közeledett karácsony, aranyszálakat, angyal hajakat hullattak oda mindannyiunk ágya elé. És reggel erre ébredtünk, hogy jön a karácsony, egyre közeledik. Nagyon vártuk. Persze mit vártunk? Ajándékot. Az ember mindig vár valamit. Gyerekkorában talán karácsonyi ajándékot. Talán egy nagy babát. Gondolj vissza arra, mikor nagyon vártad. Megkaptad?

Aztán késobb mást vár az ember, emlékszem kislány koromban mindig ez volt, hogy valami következot, talán egy ruhát. Talán az elso bálját az életemnek, mert akkor valami csodálatos dolog fog történni. Ha majd én... Aztán azt várja, hogy majd leérettségizek és akkor felnott leszek. És minden várakozás után egy csalódás. Hiszen nem ezt vártam. Talán azt, hogy majd felépül a ház. Hányan mondják nekem: most nagy munkában vagyunk, sehova nem tudok menni, - de ha majd felépült a ház. Már ott van a szívében a vágy, majd ha már berendezem, majd így lesz, úgy lesz, majd ha lesz fürdoszobánk! Emlékezz vissza, mennyi mindent vártál. Majd ha boldog leszek, milyen jó lesz. Akkor minden más lesz, ha... Talán valaki azt várta, majd ha kocsim lesz. Akkor majd mindenhova elmehetek. Most olyan nehéz a közlekedés.

Mennyi minden meglett és most kérdezem: boldogabb lettél? Most már tudod, hogy nem ez volt a várva várt. Persze olyan is van, hogy a várva várt nem valami, hanem Valaki. Nagyon emlékszem kislánykoromban úgy vártam, hogy barátnom legyen. Valaki akinek mindent elmondhatok, akinek a padban elsúghatom a titkaimat. Emlékszem hogy potyogtak a könnyeim, mikor másodikos elemista koromban a barátnom egy másik lánnyal ment. S néztem utána, hogy az én barátnom. Mennyi boldogtalanság, mert nem o volt a várva várt.

Aztán jött az elso fiú, vagy az elso lány és arra gondoltatok, hogy most kezdodik az a rózsaszínu boldogság. O az álmaim királya, vagy királynoje. És szövögetted az álmaidat. Aztán jött az a nap, mikor ott álltál az oltár elott, s azt mondtad, hogy most kezdodik az igazi élet. Megtaláltam! És milyen hamar kiderült, hogy ez sem volt a várva várt. Aztán ott van szívünkben a mérhetetlen várás, az elso gyerekvárás, az majd megold mindent.

Nagyon éles emlékem, advent elso vasárnapján egy templomban beszéltem. Az elso padban ült egy asszony és folytak a könnyei. Kérdeztem, mi van veled? Elmondtad az életemet! Nem olyan régen mondtam a férjemnek, most megjön a gyerek és megold köztünk mindent. És megjött és minden a régi. Úgy vártuk, o is várta, hogy akkor majd rendbejön a házasságunk, annyian biztattak. És hiába jött a várva várt.

Akkor arról kellett beszélnem, hogy "egy gyermek születik nékünk..." Azt mondtam, hogy jött a gyerek, de nem az "egy Gyermek", a várva várt. Nagyon szeretném ha visszagondolnánk adventünkre, sok-sok évre, amikor mindig vártunk valamit, valakit. És soha nem volt az igazi, a vágyva várt.

Izráel már Egyiptomban várta a Megváltót, az egyiptomi fogságban. Már ott várta a szabadítót. Lehet hogy földi bajokból várjuk elsosorban a szabadítást. Talán családi problémákból, hogy valami majd megoldja. Lehet hogy betegségbol várod. Talán egy kapcsolattól, talán szomszéd, vagy munkahely, hogy majd megoldja. Valaminek történnie kell! Jézus Krisztus most mondja, az advent mondja, hogy jön, jön, jön. Testvér a várva-várt jön. Most igazán jön. "Íme jön!" A mennyben hangzott el ez a mondat. Azt mondja, hogy véres áldozatot nem kívántál, - íme jön. Szeretném ha most feldobbanna a szíved arra, hogy O az! Mindenben és mindenkiben kerested. A Messiás a várva-várt. Minden embernek a tökéletes és teljes megoldást hozza O, a várva várt.

A "Messiás" ennyit jelent az elso értelmében. A másik pedig a "Megváltó". Mit jelent ez, hogy Megváltó? Mibol? Újra mondom, hogy Izráel elsosorban testi bajokból, külso problémákból, az ország kérdéseibol, a királyság problémái miatt várta a Krisztus királyt. Valami külso változást. Sokszor gondolok arra, talán Júdás is azért tette, amit tett, mert már nagyon várta, hogy valaminek történnie kell. Mikor fog fellépni, mikor állítja helyre az országot, mikor jön el Izráelnek a Megváltó? A Megváltó! Ez a szó magában nagyon-nagyon sok mindent jelent nekünk.

Ilyenkor mindig eszembe jut, mikor vasutas koromban pénztárkezelo voltam egy állomáson és egyszer bekiabált egy másik kollegám reggel, amikor már lejárt a munkaidom, hogy megjött már a megváltója? O a leváltót értette. Vissza is válaszoltam neki azonnal: igen, kétezer évvel ezelott megjött a Megváltóm, most a leváltómat várom. De akkor annyira megértettem, hogy egy kicsit igaza volt. Addig kell abban a rabságban ülnöm, a körülményeim rabságában és mélyebben, a buneim rabságában, a megkötözöttségeim rabságában, amíg valaki oda nem ül a helyemre. Abból a pénztárból addig nem kelhettem fel, amíg a leváltóm meg nem jött. És ha nem jött meg, akkor tovább kellett ülnöm. Tulajdonképpen igaza van. Mert Valaki jött és a helyemre ült. A bunben, a megkötözöttségeimben ezt vállalta. A megváltás nem elsosorban külso dolog, hanem belso.

Azt mondja az Ige: "Tudom, hogy Megváltó jön. Mikor az eljön, megjelent nékem mindent." Amikor igazán hozzád ér majd a Megváltó, akkor a legelso amit tesz, hogy megjelent néked mindent. A Szentlélekrol is azt mondja az Ige: Mikor az eljön, megítél bun tekintetében. Megjelent neked mindent. A samáriai asszony történetébol van ez az Ige, tudjuk hogy beszalad a falujába, megy házról házra és azt mondja: "Jertek, lássatok egy embert, megmondott nekem mindent, amit cselekedtem." Értjük mit jelent ez, hogy megjelent nékünk mindent? Egyszer csak jelenné teszi a múltat. Eszembe jutnak dolgok, amiket cselekedtem. Amit rég elfelejtettem és egyszer csak ott áll elottem az a rettenetes pillanat, amit igyekeztem elfelejteni. Az a házasságtörés talán, amire azt gondoltam, ó, az rég el van már felejtve, ne is beszéljünk róla. Az a gyermekgyilkosság! Testvér tudod, hogy mi kezd majd beszélni, ha eljön? Ha O eljön, megjelent nekünk mindent.

Ezt mondja az asszony: "megmondott mindent, amit cselekedtem." Vajon neked megmondhatta-e már? Akkor Jézus azt mondja: "Én vagyok az, aki veled beszélek." Most figyelj, O az aki veled beszél, nem egy ember. Olyan orültség embert látni, mintha egy mikrofon beszélne. Lehet hogy egy bennszülött a mikrofont nézné döbbent szemekkel, hogy ismer engem ez a mikrofon?

"Én vagyok az, aki veled beszélek." Amit itt ma hallasz mindenen keresztül, O beszél veled, aki ismeri a múltadat, aki ott volt azoknál a rettenetes történéseknél. O hallott és látott mindent. Aki megjelent majd mindent.

Egy kis bennszülött történetében olvastam egyszer, hogy egy kisleány megtanult olvasni és a kezébe adták a Bibliát. Hazament a törzséhez és azt mondta: itt a beszélo könyv. Kezemben van a beszélo könyv. Vajon a Bibliád már beszélo könyvvé vált? Nem ez a mikrofon beszél, "Én vagyok az, aki veled beszélek." Ha kinyitod a Bibliádat megdobban-e a szíved? Valaki beszél rajta keresztül. Milyen jó volna, ha ettol a naptól kezdve a Bibliád beszélo könyvvé válna. Ha reggel úgy nyitnád ki, hogy szólj Uram! Ha a betukön, a szavakon, a papírlapokon keresztül egyszer csak eléd állnának az elfelejtett dolgok. Egyszer csak ott állna elotted minden, amit tettél. Egyszer jelenné lesz a múlt, ha nem most, majd az ítéletkor. Akkor mindent egyszerre látsz majd.

Sok öngyilkos mondja el, akit kihúztak a Dunából, egy másodperc alatt az egész életem lejátszódott elottem, de csak a buneim. Nem kell ahhoz ido, Istennél megszunt az ido. Egyszerre fogsz látni mindent. Megjelent neked mindent. Engeded-e, hogy most jelentse meg a beszélo könyv és a benned levo Jézus? Mert látod ez a megdöbbento, hogy belül is elkezd valaki beszélni elhallgattathatatlanul megszólal benned valaki, a benned beszélo Isten, a lelkiismereted. A megfojtott, az elhallgattatott, amiért talán ittál, vagy kábítószeres lettél, vagy bármit csináltál, hogy hallgasson.

Emlékeztek azokra az idokre, amikor még vonaton mindenütt lehetett kis táskarádiókat szólaltatni. Sokszor úgy éreztem, nem lehet kibírni, folyton lárma. Akkor értettem meg, az emberek pedig azt nem bírják ki, hogy egy percig csend legyen. Mert valaki attól fél, hogy egyszer csak megszólal az édesanyja elfelejtett hangja, akit talán nem úgy ápolt, ahogy kellett volna. Egy síró mondat, ki tudja honnan a múltból, attól fél, hogy megszólal ott belül: én vagyok az, aki veled beszélek a lelkiismeret szaván, az Igén, az igehirdetésen keresztül. Amikor O eljön, akkor megjelent mindent. Azokat is, amiket nem szeretnél tudni. Sikerült elfelejteni? Nem igaz!

Egy pszichológus novel beszélgettem két órán keresztül. Elso kérdése az volt hozzám: maguk szerint - mert kíváncsi volt, a hitben járó emberek hogyan gondolkoznak, - van felejtés? Azt mondtam, nincs. Hát szerintünk sincs. Ezt már ok is meglátták, hogy felejtés nincs. Egy másodperc, csak egy esemény kell, csak egy haláleset és egyszer csak minden eszedbe jut. Emlékszem, édesapám halála után minden kicsi dolog, - amivel szeretetlen voltam hozzá, - minden eszembe jutott. Nem felejtettem el. Mert felejtés nincs! O majd megjelent neked mindent.

Kérdezem, eljött-e már az életedben? Várod Ot? Olyan jó volna nagyon várni most még ebben az idoben. Hogy ne majd ott az Isten színe elott kelljen egyszer csak tudomásul venni mindent.

Ezt mondja a samáriai asszony: "Tudom, hogy Messiás jo." Tudod? "Mikor az eljo, megjelent nékünk mindent." És akkor elkezdodik az, amit Jézus így mondott: "Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak." (Lk 12,49). Ezt a belso tüzet, az égo lelkiismeretet. Utána van egy rövid mondat: "Bár már égne." Ma kérd az Urat; bár már égne! Mert akkor megismerhetnéd a Messiást, a Megváltót, amikor már helyedbe ül, amikor már ég, amikor már fáj, amikor már kell, amikor hívod, mert szükséged van Megváltóra. Szükséged van már a Megváltóra? Akkor átveszi buneid terhét, ez a megváltás, ez az átváltás.

Testvér, aki ott szorongatod a bunt, ég már? Csak ezt a rövid szót hadd mondjam: eljött a Megváltó, tudom, hogy Messiás jön, - add át buneidet, mielott az egész életed benne égne. Add át, hiszen O meghalt érted. Úgy, ahogy az én leváltóm a helyembe ült. Eljött Megváltód!

A harmadik értelme ennek a szónak hogy Messiás, a Felkent, a Király. Neked eljött-e már a királyod? Ha O lesz a Király, nemcsak nálad, hanem a családban, akkor elkezdodik a békeuralom. Azt mondja az Ige: "Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége." (Ézs 9,7/a). Ha szíved Királya O, akkor családodban is O lesz a Király. A gyerekeid között is, a házban, a szomszédban, a munkahelyen. Így mondja az Ige, hogy amikor O a Király, akkor a fegyverekbol kapákat csinálnak, a dárdákból metszokéseket, nép népre többé kardot nem emel, akkor együtt legel a párduc a kecskefiúval, az oroszlán a kövér barommal. Egyszer úgy mosolyogtunk egy csendeshéten, mert megállapítottuk, hogy olyan jó képek ezek. Van köztünk, aki olyan hirtelen mint a párduc, rögtön ugrik és rögtön cselekszik. És sokszor együtt él egy kövér barommal, amelyik lassan gondolkozik és lassan megy elore. Képek ezek és nem tudunk együtt legelni, csak ha egy gyermek legeltet bennünket. Az a Jézus, aki Királynak jön. Akit megkérdeztek egyszer, avagy Király vagy-e te csakugyan?

Nem oldódik meg az életetek otthon, nem oldja meg a Gyermek sem, csak ha O lesz a Király. A Messiás Király! Ha O lesz a Király otthon mindenben. Ha alárendelitek magatokat az O parancsának, akkor kezdôdik el nálatok a békeuralom. Olyan sokszor beszélek férjjel, aki elmondja: úgy szeretném, ha nálunk mindenki szépen beszélne, ha kedves volna mindenki. Nekem olyan rettenetes a veszekedés. Aztán beszélek az asszonnyal és o is elmondja, tudod olyan jó volna. A gyerek is erre vágyik. Miért nem? Hiszen eljött a Felkent Király. Testvér hódolj ma neki, hiszen a Királyod, a várva várt, a Megváltó, a Király.

Tudom, hogy Messiás jo. Te is tudod? Hozzád jön, hogy legyen nálatok, talán életetekben eloször igazi karácsony. Mennyit erolködtetek eddig, hogy karácsonyt csináljunk. Valaki azt mondta, úgy félek a karácsony estétol, mindig összevesz az egész család. Isten megadhatja, hogy olyan karácsonyod lesz, amilyen soha nem volt. Én vagyok az, aki veled beszélek, mondja Jézus. Utána, ahogy az emberek elmennek Jézushoz a faluból, ok is mondanak valamit. "Nem a te beszédedért hiszünk immár, mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ üdvözítoje."

Testvér magad fogod megtapasztalni. Nekem sokat mondták és mindig azt hittem, ezek csak beszélnek. Ez egy szép szöveg, amit mondani kell. Amikor az én Megváltóm lett, mindenkinek akik körülöttem voltak, mondtam, hogy nem tudtátok ezt jobban mondani, hogy ez ilyen jó? Azt hittem, hogy ez csak olyan mesebeszéd. Hogy tudtatok csak ilyen keveset beszélni errol. Azóta már több mint 30 éve próbálom jobban mondani, de ezt csak akkor fogod megérteni, ha magad tapasztalod.

Isten azt akarja, hogy ezen a karácsonyon lenne igazi karácsonyod. Ezt mondja az Ige advent második vasárnapján: Emeljétek fel fejeteket, mert elközelgett a ti Megváltótok.

Imádkozzunk: Uram, köszönöm, hogy egészen közel vagy, az ajtó elott. Kérlek segíts, hogy ezt most mindnyájan megtapasztalhassuk. Áldalak, hogy szólsz, keresel, hogy Te beszélsz velünk. Áldunk ezért. És kérlek, egész napon át, egész adventen át, egész életünkön át beszélj tovább. Ámen.

1982. Advent.

fülesmaci93 · 2009 Február 24

Áldott Békés Napot Kivánok Mindenkinek!

stefike0 · 2009 Február 24

Napi áhitat

Az Úrra emlékeztető bojtok
" 37Azután ezt mondta Mózesnek az ÚR: 38Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a szegélyen levő bojtokra kék bíbor-zsinórt. 39Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az ÚR minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket sem a szívetek, sem a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket, 40hanem emlékezzetek, és teljesítsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt. 41Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek. Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek! " (4Mózes 15,37-41)

Mi emberek könnyen felejtünk. Különösen Isten jótéteményeit és rendeléseit felejtjük el hamar. Ez pedig az jelenti, hogy magáról az Úrról feledkezünk meg (5Móz 32,18; Ézs 17,10). Tanulmányozott fejezetünk befejező szakasza (37-41. v.) Izrael népe számára előírja, hogy a felsőruha szegélyein bojtszerű csomókat készítsenek, amelyeknek nagyon fontos szerepük volt: emlékeztetni Izrael fiait az Úr parancsolataira, a paráznaság bűnének veszélyére és az Úr hatalmára, aki Egyiptomból kihozta őket. Emlékezzünk mi is a mai reggelen: először is Isten törvényeire, azáltal, hogy elolvassuk a Zsolt 20,8-11-et, amelyben felragyog előttünk Isten igéjének szépsége. Másodszor: emlékezzünk arra, hogy esendő, kísérthető emberek vagyunk! A bűn az életünk ajtaja előtt leselkedik, és ránk van vágyódása (1Móz 4,7), de Jézus Krisztus ereje által ellenállhatunk, és a gonosz elfut tőlünk (Jak 4,7). Végül pedig "nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére" (Zsid 12,2), aki kiszabadított bennünket a bűn Egyiptomából, és személyes Megváltónk, Urunk, Királyunk lett! Dicsőség legyen neki! /SzL/

<a href="http://www.imeem.com/people/-HSGd4H/photo/sHO3eVuREb/"><img src="http://media.imeem.com/p/sHO3eVuREb.jpg" alt="click to comment" title="click to comment" /></a>

danorb · 2009 Február 24

Az életszentség <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr> <td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td colspan="3" width="100%"> </td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">"Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem igyekszem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus. Atyámfiai, én önmagamról nem gondolom, hogy már elértem volna. De egyet cselekszem, azokat, amelyek a hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Jézus Krisztusban onnét felülről való elhívása jutalmára."
(Fil 3,2-l4)

"Anem egy pillanat, egy óra, vagy egy nap, hanem egy egész élet munkája. Nem a boldog elragadtatás érzése által érjük el, hanem annak eredményeként, hogy állandóan meghalunk a bűnnek és élünk Krisztusnak. Gyenge, időnkénti erőfeszítésekkel nem lehet igazságtalanságokat jóvátenni, nem lehet a jellem átalakulását munkálni. Hosszas, kitartó erőfeszítés, szigorú önfegyelem és kemény küzdelem árán érhetjük el a győzelmet. Sohasem tudhatjuk, milyen harc vár ránk holnap. Ameddig Sátán uralkodik, énünket meg kell aláznunk, fojtogató bűneinket le kell győznünk. Amíg életünk tart, nincs megállás, nincs olyan magaslat, amelyre feljutva, elmondhatnánk: Célhoz értem. Az életszentség életfogytig tartó engedelmesség gyümölcse."

(Apostolok története, Átalakult élet c. fejezetből) KERAK

KÉPTÁR Link

</td> <td width="1%"> </td> </tr> <tr> <td colspan="3" width="100%"> </td></tr></tbody></table>

fülesmaci93 · 2009 Február 24

ÁLDOTT,BÉKÉS NAPOT!

Ki is az a lélektárs?

A mai időben minden ember keresi a hozzárendelt társát.
Ti úgy szoktátok nevezni, - lélektársam. De ki is az a lélektárs?

Most erre szeretnék nektek választ adni. Talán az egész az Ősrobbanással kezdődött. Ekkor még nem volt élővilág a Földön.Lángnyelvek, magmák, izzó hamu martaléka volt a Föld. Kiadta lelkét, hogy újra teremtse. Ehhez a Teremtéshez kellett a Fény is.
Isten megparancsolta az Angyaloknak, hozzanak Fényt a Földre.
Angyalok serege gyűlt össze az égben, hogy teljesíteni tudja a parancsot.
Nem volt könnyű dolguk.
Az Angyalok leszálltak a Földre és kiárasztották magukból a Fényt.
Egyre világosabb lett, a sötétség helyét átvette szép lassan a Fény.
A fény, mint rezgés, hisz nem tudod megfogni, csak érzékelni tudod. Fény nélkül nincs élet. Ha megszűnt testedben a fény, kialszik, nincs élet már benne.
Folytatom tovább a mítoszt.
Isten megteremtette a világot, vagyis újra teremtette.
Fény által, rezgés által. Útjára bocsátott egy lélekpárt.
Akik (nevezheted őket Ádám és Évának) egyek voltak. Egy volt a lelkük, azonos volt a rezgésük, egyformák voltak. De mit is jelent egyformának lenni?
Erre a kérdésre az emberek még mindig nem tudják a választ.
Mikor ismered a másik ember rezdülését, bele látsz a gondolataidba. Ha megfogod a kezét azt érzed mintha a Jó Istennel kötöttél volna egyezséget.
Érzések, érzelmek sejtszinten való áramoltatása. Szinte eggyé válsz a saját lelkeddel.
Ő az igazi lelki társ.
Nagyon kevés embernek adatik meg világunkban, hogy érezze ezt az érzést.
Az ember, a mai ember csak keres, örökké keres valamit, valakit, azt a megfoghatót vagy megfoghatatlant, amitől a gyönyör érzését várja.
Oly ritka mikor ez beteljesedik.
Oly ritka a kincs, ha megtaláltad őrizd meg, becsüld meg, melengesd a testedben, a szívedben, ne hagyd kihűlni a lángját!
Tudom, talán az egész egy mesének tűnik.
De talán kérdezd meg saját magadtól, - Te már átélted ezt az érzést?
- Tudod ki vagy?
- Tudod ki az az ember, aki melletted éli az életet?
- Hogy tiszteled őt? – Istenként?
– Vagy csak egy érzés, egy ember, akinek teste van, neve van, megfogható?
Igyekezz minél előbb arra törekedni, hogy az Istent lásd meg benne. De ne csak a társadban, hanem minden emberben!
Ha ezt így teszed, már megélted a csodát, a teremtés csodáját.
Nem kell ahhoz Ádám és Éva, nem kell ahhoz a kezdethez visszamenned, csak ott folytasd, ahol abba hagytad!
Nehéz út, kitartó munka övezi, de megéri, - magadért, a társadért és az emberiségért.
A szebb, a jobb jövőért. Tanuld meg áramoltatni a szeretetet és befogadni azt!
Talán először gyakorolnod kell, úgy kezded mind a kisgyermek, aki az első lépéseket megteszi.
Először elesik, inog, de pár méter után már biztosan áll a lábán.
Testvérem, vedd a dolgot a kezedbe, űzd ki a szívedből a haragot, a fájdalmat, a megkeseredettséget és vigyél fényt a helyére. Hisz a fény egyben szeretet is.
Kívánom, hogy találd meg azt az érzést, amit nem lehet szavakban kifejezni, amit csak akkor érzel, ha lelkeddel is átöleled azt a társat, azt a másik embert és ő az, lelkednek másik fele, az egy és oszthatatlan Isteni lény.
Aki ezt már megtapasztalta, az tudja, hogy ezek nem nagy szavak, csak tudni kell érezni,a másik ember előtt megnyílni és szeretve lenni.
Kívánom minden embernek itt a Földön, hogy találja meg élete boldogságát, mindegy, hogy miben rejlik az.
Ámen.

szanni · 2009 Február 24

Nagyon szépet olvastam. Tudod muszáj hinni a csodákban, s, mivel azokat csa Istentől várhatjuk, így benne is...

danorb · 2009 Február 24

[SIZE=+2]Békesség Istentől

[/SIZE] [SIZE=-1]Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - a szív,
Amíg ver, mindörökre nyugtalan.
De mindörökké nyughatatlanul,
Istentől mégis Békessége van.
Nyugalma nincs, de Békessége van.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar,
Örök hullámzás a víz felszíne.
De lent a mélyben háborítatlanul
Pihen a tenger s az ember szíve,
Hadd hullámozzék a víz felszíne.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - s ez a
Nyugtalanság, mint a járvány ragad.
Te sugarazd szét békességedet
És szóval, kézfogással másnak add.
Az Isten Békessége is ragad.
Békesség Istentől.

Reggel mondd, délben mondd és este mondd
A Feltámadott első, szép szavát.
És ragyogóbbá lesz a reggeled
És csillaghímesebb az éjszakád.
És békességesebb az éjszakád.
Békesség Istentől.

Békesség Istentől: mi így köszönjünk,
Hogy köszöntésünkben lélek legyen -
Vihartépett fák - ágainkon mégis
Vadgalamb búg és Békessék terem.
Békesség: köszöntésünk ez legyen.
Békesség Istentől.
[/SIZE]

fülesmaci93 · 2009 Február 24

BÉKÉS ESTÉT KIVÁNOK MINDENKINEK!

Kicsi Fecske · 2009 Február 25

A mai nap igéi

Az ÚR parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet. (Zsolt 19,9b)
Álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz. (2Thessz 2,15)
Olvasmányok: Mt 6,16-21 és Lk 11,14-23
<HR align=center width="70%">
Lelki útravaló a mai napra
<CENTER>Szerda

A kereszt javunkra van</CENTER>

Boldog ember az, akit te megfeddesz, Uram és akit megtanítasz a te törvényedre.
94. zsoltár 12.

Feltétlenül szükséges, hogy szenvedjünk. Nemcsak azért, hogy Isten a maga dicsőséges hatalmát és erejét az ördög ellen megmutathassa, hanem azért is, mert ha lelkünk drága kincsét semmi veszedelem nem fenyegetné, akkor biztonságunkban elálmosodnánk. Mint ahogy sajnos általánosan tapasztalható is: sokan annyira visszaélnek a szent evangéliommal, hogy bűnné és gyalázattá teszik azt, mikor úgy gondolják, hogy az evangéliom minden alól felmenti őket s nékik többé nem is kell már semmit tenniök, adniok és szenvedniök.
Az efféle gonoszságot Isten csak a kereszttel tudja megtörni. Ezzel kénytelen bennünket gyakoroltatni és sarkalni, hogy hitünk gyarapodjék, erősödjék és mindig jobban Krisztuséi legyünk. Amennyire nem lehetünk el étel és ital nélkül, ép oly kevéssé nélkülözhetjük a próbatételt és szenvedést is.
Ne ijedj hát meg a kereszttől: hiszen sokkal jobb, ha van, mint ha nincs. Elég erős ígéreted van Istentől, amellyel magadat vigasztalhasd. Csak így válik az evangéliom a mi kereszthordozó szenvedésünk rés-én mások számára is láthatóvá.

Mind jó, amit Isten tészen,
Dorgálása nem tesz kárt,
Nem célja, hogy megemésszen,
Bár nyújt keserű pohári;
Hát eltűröm,
Mert az üröm
Kezéből Istenemnek
Orvosság lesz lelkemnek.

Kicsi Fecske · 2009 Február 25

Szerda [2009.02.25.] Az írott, hirdetett és tetté lett Ige tanít

2009.02.25. 00:03 Andreas

*MINDEN NAPRA:
1 MONDATBAN IS; 2 ÚTMUTATÓ IGE, 3 FORDÍTÁSBAN
http://www.garainyh.hu *** http://utmutato.blog.hu *** http://www.garainyh.hu/utmutato

<TABLE class=smtxt style="MARGIN-BOTTOM: 10px" cellSpacing=0 cellPadding=1 width="100%" border=0><TBODY><TR bgColor=#ffffff><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=left>- Szerda [2009.02.25.]

</TD><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=right> </TD></TR><TR><TD align=left colSpan=2><TABLE style="BORDER-COLLAPSE: collapse" borderColor=#111111 cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10>

</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2> </TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2> </TD><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10> </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

Zsolt 19,9b

</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

2Thessz 2,15

</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4> </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff> Az ÚR parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet.
</TD><TD vAlign=top align=left width="3%" bgColor=#ffffff colSpan=2>
</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok.</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4> </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.
</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>
</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Miért is atyámfiai, legyetek állhatatosak és tartsátok meg a tudományt, a melyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok.</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4> </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>útmutatása érthető, megvilágítja a szemet.
</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>
</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Legyetek hát állhatatosak, testvérek, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz, amelyeket tőlünk élőszóban vagy levélben kaptatok.</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4>

</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4>

Mi az Úr Jézus Krisztushoz és az ő evangéliumához ragaszkodunk szilárdan, hiszen evangélikusok vagyunk; róla tanúskodik a teljes Írás, mely "Istentől ihletett és hasznos a tanításra a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített".

</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

Kicsi Fecske · 2009 Február 25

Az Ige testté lett

"És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk és láttuk az O dicsoségét, mint az Atya Egyszülöttjének dicsoségét." Jn 1,14a

<HR width="100%">

Uram, szeretnénk imádni! Kérlek segíts, hogy valamit megértsünk csodálatos dicsoségedbol. Segíts Úr Jézus, hogy láthassunk Téged. Áldd meg számunkra az Igét és kérünk adj találkozást a testet öltött Igével. Ámen.

A német fordítás így mondja: "Az Ige emberré lett." Ugyanaz, de mégis érthetobb. Azt mondja az Ige: "Láttuk az O dicsoségét." Nem tudom a testvérek gondolnak-e arra, milyen jellemzo, hogy az ember mit lát. Arra gondolok, látjuk, hogy valahol van egy gyönyöru szép sárga búzatábla és az a kérdés, hogy ki látja. Egész mást lát egy festo. Mást lát egy gazdász, az már a termést látja benne. Mást lát egy turista, akinek pont akadály útjában. Ahány ember van, annyi a látás. Az emberre jellemzo a látás.

A bunesetnek a következménye az, hogy az ember szeme megvakult Isten számára és az isteni világ számára. Egy teljes látás-változás történt. Emlékezzünk vissza, amikor tényleg megtörtént a buneset, azt mondja az Ige, hogy Éva szakasztott a fáról, adott vele lévo férjének és a következo pillanatban észrevették, hogy mezítelenek. Valamit láttak, amit eddig nem láttak. Amikor aztán huvös alkonyatkor jön Isten a kertbe, nem látták már Istent. Valami teljes látás-változás történt. Azt gondolom, a megtérésnél is így van, teljes látás változás történik. Amikor valaki Jézus Krisztust elfogadja, egészen másképp lát mindent. Nagyon éles emlékem, nálam egy nap alatt történt a megtérés és egészen másként láttam. Embereket, akiket addig nevetségesnek találtam, egyszer csak egészen másképp láttam. Dolgok amik addig tetszettek, csúnyává lettek.

Átéltük-e már ezt a teljes látás-változást? Olyan nagyon jó, hogy Isten az ember életében egy pillanat alatt meg tudja ezt tenni. Ahogy az elso változás is egy pillanat alatt történt. Megtörtént a bun, az ember meglátta önmagát és a bunnek ez a legmélyebb gyökere, hogy ez a magam látása betölti az egész látóhatáromat. Jó volna ma komolyan megérteni, mi senki és semmi mást nem látunk, csak magunkat. Figyeljük meg egy embernek a környezetét, olyan dolgokat tesz maga köré, amik oróla beszélnek. Figyeljük meg, a lakásom mennyire rólam beszél, az ízlésemrol. Ruházkodásunk, a könyveink rólunk beszélnek. Amit magunk körül tartunk, képek, vagy bármi, az mind rólunk beszél, mind engem beszél, mert mindenben látom magamat. Ez a bunnek az iszonyú következménye, hogy az egész látóhatáromat betöltöm önmagam.

Nemcsak a dolgok, amik körülöttem vannak beszélnek rólam. Nagyon sokszor mindent, az eseményeket is, csak magamon keresztül látom, hogy mit mondtam, hogy imádkoztam hívo eseményekért, hogy nekem mi szólt, mi volt jó. Figyeljük meg, ha elmondunk egy eseményt, mennyire csak a magunk szemszögébol látjuk, mindig magunkat mondjuk. Aki egyszer erre ráébred, az azt mondja, hogy ez a pokol. Nem tudok szabadulni önmagamtól. Az embereket is úgy csoportosítom magamhoz mérve. Aki hozzám kedves, aki velem jót tett, az rendes ember, azt szeretem. Aki valamilyen módon úgy viszonylik hozzám, hogy a saját magam dicsoségét szolgálja. Aki hozzám nem kedves, aki hozzám goromba, talán megmondta egyszer az igazat, - jaj hát az egy utálatos ember, azt nem bírom. Figyeljük csak meg, mennyire csak magamat látom és mindent, mindent magamon keresztül.

Újra szeretném mondani, ez a bun rettenetes következménye. Mást nem tudok meglátni. Csak gondoljunk arra, ha valaki beteg, abban a pillanatban megértem, amikor nekem is volt olyan bajom. Azt gondolom, Isten azért enged keresztülmenni sok mindenen, hogy megértsem az embereket. Amíg nem éltem át, addig nem értem. Csak azt tudom megérteni, ami nekem is volt. Ha másvalakinek fáj valamije, az nekem nem érdekes, de jaj ha nekem fáj.

A faluban egy asszony találkozott valakivel, aki mondta a panaszát, így a család, meg úgy a család, egy félóráig mondta a magáét, az illeto szépen kivárta. Mikor kezdte mondani: tudod egyszer én is, - abban a pillanatban a másik odanyújtotta kezét, na Isten áldjon! Nem érdekelte a másik problémája. Lényeg, hogy elmondhassam a magamét, hogy a másik mit mond, az nagyon kevéssé érdekes. Mert az egész látóhatárunkat betöltjük önmagunkkal. Ez a borzalmas oka a mi istenvakságunknak. Végre megértettük, hogy abban a pillanatban, amikor az ember meglátta önmagát, a maga dicsoségét, mert a magam látásában nem a magam hibáit kívánom látni, hanem mindig a magam dicsoségét. Zárójelben szeretném idetenni, aki embereket dicsoít, az is önmagát dicsoíti, ne felejtsük el. Mert mindig az embert és abban mindig magamat. Nagyon vigyázzunk, a magam dicsosége, a magam személye tölti be a teljes látóhatáromat és ezért nem látom a másikat.

Olyan nagyon megdöbbento, hogy "az Ige testté lett" és nem tudom, érezzük-e, hogy amikor az ember megvakult ott az Édenben, Isten azért hagyott egy nyitott kaput. Hallani tudott még. Látni nem, de hallani igen. Olvassuk, hogy hallották az Úristen szavát, amikor huvös alkonyatkor a kertben járt. Az embernek nyitva maradt ez az egy kapu: A hit hallásból van, a hallás pedig az igehirdetésen keresztül. Nem tudom, tudjátok-e ebben a pillanatban áldani az Urat, hogy hagyott egy nyitott kaput a bun állapotában is, ezért tudtunk megtérni. Volt egy nyitott kapu, ahol hallhattam Istennek az Igéjét. Szóltak a próféták, szóltak Istennek választott emberei. És a nép hallott, nem látott, de hallott. Azt mondja az Ószövetségben az Ige: mert nem láthat engem ember élvén.

Úgy szeretném a karácsony üzenetét mondani: Isten egy második kaput nyitott. Az Ige Emberré lett, láthatóvá. Óriási dolog az, hogy Isten lejött a földre, testet öltött és láthatóvá lett. A következo kapun, a szemén keresztül is láthatta ez a világ Jézusban. O a láthatatlan Isten képe. Bár tudnánk együtt örülni ennek a karácsonyi kapunyitásnak, hogy Isten lejött erre a földre és emberi szem számára láthatóvá lett, ott abban a kicsi gyermekben. Testvérek ez a csoda, hogy láthatóvá lett a szem számára. "Az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk." A látható Ige Jézus Krisztusban.

Azt mondja az Ige, hogy "mi láttuk". A tanítványok errol tesznek bizonyságot és János is azt mondja: "mi láttuk". Kérdezem: mindenki látta akkor, amikor láthatóvá lett? Nem! Csak azok, akik elmondják, hogy mi láttuk.

Egy percig gondoljuk végig, hogy mit látott a világ karácsonykor? Egy szegény, fáradt, nyomorult asszonyt, aki szülni készült és nem volt hol. Egy agyonfáradt, agyonhajszolt férfit és egy gyermeket, akinek nem volt sehol helye. Ezt látta a világ. Látta az O dicsoségét? Nem, nem. De voltak akik látták. A pásztorok látták. A bölcsek látták. Késobb Simeon látta. Anna látta. Hárman négyen mondhatták: láttuk!

Késobb, ha Jézus életét végignézzük, gondoljunk arra, mit látott a világ? Egy vándortanítót, egy olyan valakit, aki hihetetlen dolgokat mond és azt mondják, hogy törvénytaposó, - hiszen ezért feszítik meg. Olyan valakit, aki nem tartja meg a szombatot, állandó háborgás van körülötte, ahogy a világ látja Ot. Valakit, aki Istent Atyjának meri mondani, Valakit, aki ennyire elbizakodott, hogy a törvényt félretolja és azt mondja: megmondatott a régieknek, én pedig azt mondom néktek... Kicsoda ez? - kérdezi a világ. Micsoda bátorság ez, hogy meri ezt megtenni? Miért feszítették meg? Istenkáromlásért. Ezt látta a világ. És egy páran mégis elmondják, hogy "mi láttuk".

Gondoljunk csak Péterre a csodálatos halfogásnál, amint kifogja a temérdek halat és egyszer csak fölnéz az Úrra és látja. "Eredj el tolem, mert én bunös ember vagyok Uram!" (Lk 5,8). Te vagy az Isten! Lévi is látta, amikor egy egyszeru ember odalép hozzá és azt mondja, hogy "Kövess engem!" Meg sem számolja a pénzt, be sem söpri az asztalról, ez az ember valamit látott. Otthagyott mindent. Látjátok, akik az ötezer ember megvendégelését átélték, valamit láttak az O dicsoségébol. A tanítványok a süllyedo hajóban, amikor azt mondják, hogy kicsoda ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek neki, - valamit láttak.

Szeretnélek megkérdezni, - és te láttad? Itt azt mondja, hogy mi láttuk. Benne vagy ebben? Láttad az O dicsoségét? Volt-e az életednek olyan pillanata, amikor elámulva azt mondtad, hogy ez az Isten? Ami itt történt, az nem emberi, ez az Isten! Mi láttuk!

De amikor jön a szenvedéstörténet, akkor már ezek sem látnak? A tanítványok szétfutnak, pedig ôk már láttak. Akiket meggyógyított, akik látták Ot, kiabálják a feszítsdmeget. Már senki sem lát? Attól a perctol kezdve, hogy meggyalázzák Ot, megköpdösik, hogy megkorbácsolják, - hát most mindenki megvakult?! Senki sem látja az O dicsoségét? Péter sem, János sem? Hiszen emlékszünk, hogy a tanítványok csalódottan azt mondják: hiszen mi azt hittük... tévedtünk. Most már ok sem látnak?

Most mégis azt olvassuk itt, hogy "Az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk és mi láttuk az O dicsoségét". Szeretném mondani, az igazi ajtónyitás nem a karácsony, hanem a kereszt! Az igazi karácsony, az igazi ajtónyitás akkor történik, amikor senki sem látja. Szétfutott tanítványok, - csak a gyalázat látszik. Ketten láthatták. Az egyik a templom felügyeloje, vagy szolgája lehetett, aki mikor reggel bement, akkor látta a megrepedt kárpitot. Akkor látta: itt valami történt. Ami az Istent elválasztotta az embertol, megnyílt. Az igazi ajtónyitást talán a templomszolga látta eloször és az igazi ajtónyitást a lator látta eloször lelkileg. Senki, sem égen, sem földön nem látja az O dicsoségét. És ehhez van még egy mondat: Uram emlékezz meg rólam, ha eljössz a Te országodban, a Te dicsoségedben. Hát hogy hogy ez az ember látta? A legutolsó, a legbunösebb, aki elmondta, hogy mi ugyan méltán szenvedjük a keresztet.

Emlékszem mikor ezt a történetet olvastam arról, hogy Jézus meghalt a kereszten és az egész menny várja, hogy megjelenjen Jézus az O legnagyobb dicsoségében, amikor a töviskoronát hordja és a bíbor palástot. Ne felejtsük el, hogy azt mondja az Ige: Láttam egy Bárányt, mint egy megölöttet. Várják Ot az O legnagyobb dicsoségében és az angyalok látják, hogy jön Jézus, - de valaki jön vele. Ki lehet ez az ember? Egy mártír, egy tanítvány, egy apostol, aki méltó arra, hogy a megöletett Báránnyal lépje át a mennyország küszöbét? Közelebb jut, - jaj, egy lator!

Testvér érted? "Ma velem leszel a Paradicsomban!" Egy lator! Tudod mikor fogod látni az O dicsoségét? Ha majd meglátod magadat igazán. Ha majd meglátod, hogy minden gondolatod, a szíved minden indulata iszonyúan piszkos. Önzo, hiú, dicsoségvágyó, csupa-csupa szenny. Csak innen lehet látni az O dicsoségét, sehonnan máshonnan. Amint elhagyod ezt a helyet, már nem látsz semmit.

Bár az Isten megadhatná nekünk, hogy igazán visszakerüljünk méltó helyünkre, a latornak a helyére, aki láthatta Jézust az O dicsoségében. És látjátok még valaki látta, aki láthatatlanul jelen volt, az Isten Szentlelke látta és azóta hirdeti. Semmi mást nem hirdet ezen a földön, csak Jézus dicsoségét. Mi láttuk! Testvér voltál-e már ott egészen összetörve magadat látva, mert láthattad Ot.

Biztosan sokan hallották azt az ismert történetet, hogy Thorndwalsennek, ennek a híres északi szobrásznak van egy gyönyöru híres Krisztus szobra. Állítólag a leghíresebb Krisztus szobor. Valaki ott állt elotte, - érdekes, egyáltalán nem látom szépnek. Erre megszólalt, aki a tárlatot mutatta és azt mondta: Kérem térdeljen le, ez csak onnan látható.

Voltál már térden? Nem külsoleg kérdezem, belül. Mert az O dicsosége csak onnan látható. Azt mondja az Ige: Magasságban és szentségben lakozom és a megtört szívuvel és az alázatossal. Szeretném ha kimondhatnád, a jászolbölcso és a kereszt elott, - én láttam. Csodálatos az, hogy ez a világ mindig ezt keresi rajtunk. Jézusnak a halála elott jönnek a görögök, egy mondatuk van: "Látni akarjuk a Jézust!" (Jn 12,21). Az egész világ ma rajtad, rajtam egyet keres: hogy az Ige testté legyen benned és bennem. Gyakorlati életté, szeretetté, odaadássá, igazi életté. Mert látni akarja Jézust.

A görögök, a körülöttünk élo világ ma mondja: Látni akarom a Jézust! A Biblia így mondja: Akik befogadták Ot, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé, fiaivá legyenek. Hogy rajtuk látható legyen a Krisztus.

Mindig haragszom amikor emberek azt mondják, ne minket nézzetek, az Urat nézzétek. Hát hogy nézzék az Urat? Hol lássák az Urat, ha nem az Övéiben? Ne utasítsd vissza, rajtad és rajtam akarják látni Krisztust. De csak azon lehet látni, aki látja Ot. Minden nap látja Ot, minden dolgában látja Ot. Aki nem magát keresi már minden eseményben, hanem Jézust.

Láttad Ot ma? Nem azt kérdeztem, hogy olvastad-e az Igét, vagy imádkoztál-e, láttad-e Ot. Ha nem, mások sem láthatják. Minden eseményben, minden dologban, mindenben, ami történik körülöttünk Ot lásd. Hadd nyissa meg Isten a szemedet, hogy lássad Ot.

Imádkozzunk: Uram, még mindig túl nagy vagyok, hogy egészen láthatnálak, hogy teljesebben láthatnálak. Egy kicsit már alábbszálltam és egy kicsit már látlak. Kérlek segíts, hogy sokkal kisebbé, egészen semmivé legyek, hogy csak Téged lássalak. És hogy emberek rajtam keresztül is csak Téged láthassanak. Hadd kérjelek Uram a magam számára és mindnyájunk számára karácsonyi ajándéknak, nyisd meg szemünk, hogy láthassuk Ot egyre jobban, egyre teljesebben, egyre fényesebbnek, egyre csodálatosabbnak. Köszönöm hogy kérhetlek és hihetem, hogy megadod, egyedül Neved dicsoségére. Ámen. 1982. Karácsony

stefike0 · 2009 Február 25

Napi áhitat

Lázadás az Úr ellen
"1Kórah, a Jichár fia, aki Kehát fia, aki Lévi fia, összefogott Dátánnal és Abirámmal, Eliáb fiaival, meg Ónnal, Pelet fiával, aki Rúben fia volt, 2és fölkeltek Mózes ellen, kétszázötven emberrel Izráel fiai közül, akik a közösség vezető emberei, a gyülekezet képviselői, neves emberek voltak. 3Ezek egybegyűltek Mózes és Áron ellen, és ezt mondták nekik: Elegünk van belőletek! Miért emelitek magatokat az ÚR gyülekezete fölé?! Hiszen az egész közösség a maga egészében szent, és közöttük van az ÚR! 4Ezt hallva, Mózes arcra borult, 5és így szólt Kórahhoz és egész csoportjához: Majd reggel tudtul adja az ÚR, hogy ki az övé, ki a szent, és ki közeledhet hozzá. Az közeledhet hozzá, akit kiválasztott. 6Ezt tegyétek, Kórah és egész csoportja! Fogjátok a szenesserpenyőtöket, 7tegyetek bele tüzet, és rakjatok rá füstölőszert holnap az ÚR színe előtt. Az lesz a szent, akit kiválaszt az ÚR. Elegem van belőletek, Lévi fiai! 8Majd ezt mondta Mózes Kórahnak: Hallgassatok ide, Lévi fiai! 9Keveslitek, hogy különválasztott benneteket Izráel Istene Izráel közösségétől, és ti járulhattok elé, hogy ellássátok a szolgálatot az ÚR hajlékánál, és a közösség szolgálatára álljatok?! 10Megengedte, hogy eléje járuljatok testvéreitekkel, Lévi fiaival együtt. Most még a papságot is kívánjátok?! 11Bizony az ÚR ellen fogtatok össze, te és egész csoportod. Mert ki az az Áron, hogy ellene zúgolódtok? 12Ekkor hívatta Mózes Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait. De azok ezt mondták: Nem megyünk! 13Nem elég, hogy elhoztál bennünket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj bennünket a pusztában, hanem még zsarnokoskodni is akarsz rajtunk?! 14Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál bennünket, és nem adtál nekünk sem mezőt, sem szőlőt örökségül. Vajon ki akarod szúrni ezeknek az embereknek a szemét?! Nem megyünk! 15Ekkor nagy haragra gerjedt Mózes, és ezt mondta az ÚRnak: Ne tekints áldozatukra! Nem vettem el tőlük még egy szamarat sem, és egyikükkel sem tettem rosszat. 16Kórahnak pedig azt mondta Mózes: Holnap légy az ÚR színe előtt csoportoddal együtt, te, ők és Áron. 17Fogja mindenki a maga szenesserpenyőjét, és tegyetek rájuk füstölőszert. Azután járuljatok az ÚR elé, mindenki a maga serpenyőjével, kétszázötven serpenyővel: te is, Áron is." (4Mózes 16,1-17)

Szomorú eseménnyel folytatódik Izrael pusztai vándorlásának története. Kórah, Dátán, Abirám és Ón összefogva, 250 ember élén fellázadtak Mózes és a papok tekintélye ellen. A lázadásnak két célja volt: Kórah a lévita szolgálat mellé a papit is szerette volna megszerezni (10. v.), Dátán és Abirám pedig elégedetlenek voltak Mózes vezetésével, mivel nem vitte be őket a tejjel és mézzel folyó földre (13. v.). Lázadásuk Isten ellen irányuló cselekedet volt: "bizony az Úr ellen fogtatok össze" - mondta Mózes a lázadók csoportjának. Isten ellen lázadni nagyon veszélyes dolog, mégis azt látjuk, hogy a népek tombolnak és a világ fiai az Úr ellen tanácskoznak. Nem akarnak az Isten útján járni és az ő szolgáinak engedelmeskedni. Úgy tekintik ezeket, mint láncokat, amiket szét kell szaggatni. Isten kineveti és kigúnyolja, büntetése pedig utoléri őket (Zsolt 2). Alázzuk meg magunkat Isten hatalmas keze alatt (1Pt 5,6), és ismerjük el az ő hatalmát (Zsolt 103,3)! Legyünk készen elfogadni az ő kezéből a jót és a rosszat is egyaránt (Jób 2,10), tudva, hogy minden a mi javunkra szolgál (Róm 8,28)! /SzL/

Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

fülesmaci93

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

fülesmaci93

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

fülesmaci93

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák