Egy sóhajtás - Léleküzenet
Egy sóhajtás - Léleküzenet
"Egyedül Márk jegyezte föl, hogy csak egyvalaki követte. Egyetlenegy ember azok közül, akik szerették. Barátai, tanítványai, hódolói fejvesztve menekültek, mikor elfogták. Poroszlók kötözték meg és kényszerítették, hogy velük menjen. Egy kis horda, fölbérelt lincselők, botokkal hadonászva, körülugrálta, lökdöste, szidalmazta. Hiába nézett jobbra-balra, a társait keresve, reménykedve, senki sem volt a közelében, aki eddig hozzá tartozott.
Egyes egyedül egy ismeretlen ifjú, szál lepelbe burkolva, baktatott búsan mögötte. Vígasztaló szavakat suttogott, szent éneket dúdolt, a Hád gádját, s imát mormolt érette... Jézus hátrafordult, alakját befonta szeme sugarával, és intett felé a fejével. Könnyek gyűltek a szeme sarkában, szája szorosan zárult, ujjait a tenyerébe gyúrta. Az ifjú feleletül, hangosan bíztatta, tanítványi hűségét emlegetve.
Jézus nem emlékezett rá. Valaki a tömegből? Aki nem lebzselt, nem fontoskodott körülötte, de megértett mindent, felfogta a hihetetlent? Valaki a Genezáret-tó partjáról, akivel együtt evett halat, s tört kenyeret? A zsinagógából, mikor a Talmudot magyarázta?
A fölheccelt csőcselék most az ifjú ellen fordult. ütötték, ahol érték, árulónak, cinkosnak, hitehagyottnak nevezték. Az egy mozdulattal ledobta magáról tógáját és futott, ahogy csk a lába bírta. Meztelen teste fehéren virított az alkonyatban, míg el nem tűnt a ciprusok sűrűjében. A csürhe megpróbálta elkapni, de hiába erőlködtek. Dühükkel csak önmagukat marcangolták. Jézus megállt, hosszan-hosszan nézett az ifjú után, pedig már nem is volt látható..."
A magyarázat
A tömeg elfordult tőle. - Kemény beszéd - morogták -, mi szükségünk ilyenre? Nekünk merészeli mondani - zúgolódtak -, hát hogy jön ő ehhez? - A pátriárka sem engedi meg velünk szemben ezt a hangot, ki fia-borja ez, hogy okosabbnak hiszi magát nála? Van tiszteletre méltóbb a fejedelemnél? - hallatszott innen is, onnan is. - Ez a borissza, városok, kurvák barátja, ez akar minket kioktatni? - Már épp elég van a rovásán. Előbb-utóbb a főpapok előtt végzi, majd meglátjátok. Beleüti orrát az ő szent dolgaiba, ezt nem tűrhetik - fenyegették.
Lassan eloldalogtak valamennyien, s Jézus egyedül maradt egy eukaliptusz alatt. Körülnézett. Annyi mindent szeretett volna még elmagyarázni, néhány passzust kifejteni a Tórából, s a mindennapokra alkalmazni. Fölsóhajtott. A kutyák mintha csak erre vártak volna. Eddig a tömeg háta mögött kaparásztak, elhajított csontok után kutatva egymást szagolgatva. Némelyik türelmesen, kénytelen beletörődéssel, némelyik ingerült szűköléssel, toporzékolva. Éhesek és szomjasak voltak. Jó ideje rostokoltak itt, s időnként bele-belehallgattak a rabbi előadásába. Olyan szépen, megnyerően beszélt! és nem tudták felfogni, a gazdák miért fordítanak neki hátat? Ide-oda rohangáltak, hátha visszaterelhetik őket az eukaliptuszhoz, ahol Jézus eddig gesztikulálva magyarázott, s mély tüzű, nagy barna szemét hipnotizálóan rajtuk tartotta.
Jézus magára maradt. A kutyák nem követték gazdáikat. köréje gyűltek, s vinnyogva kérték hogy szóljon hozzájuk. - Azt mondtam az embereknek, hogy ha ők nem hallgatnak meg, akkor a köveknek fogok beszélni. Ti nem vagytok kövek. Értelmes lények vagytok. Lehet, hogy kevesebbet értetek meg, mint az emberek, de biztosan többet, mint a kövek, sziklák, hegyormok. - Az ebek egyetértően vakkantottak. - Ti jól tudjátok, milyen szörnyen magányos az ember. A felebarátját sem tekinti barátjának, s a rokonait sem rokonainak, mert az Isten őszinte szeretete hiányos vagy hiányzik belőle. Egymásnak farkasai. Védtelen és kiszolgáltatott valamennyi. Kellett nekik egy hűséges társ, ti vagytok ezek. Legyetek tudatában annak, hogy ha senki másra nem, de rátok mindig számíthat bújában, és bajában. Ti vagytok a vigasztalói és támogatói. Őrzitek a házát, gyermekeit, asszonyát, vigyáztok testi épségére, és ha engeditek magatok megsimogatni, a leki derűjét is visszahozhatjátok....
A csaholás hallatára összesereglettek a környék kutyái. Öt kilométeren belül egymásnak adták s vették az üzenetet. A dogok, dingók, dalmaták, kotorékok, páriaebek falkái felugattak. Örömükben még közelebb húzódtak Jézushoz, szorosan körülülték s fogaikat kivillantva, hevesen csóválták farkukat.
http://www.websophia.com/weeping.jpg
- Tudom, hogy nem kértek cserébe semmit, mert számotokra a hűség és a szolgálat a legszentebb dolog, amit ha megbecsülnek, titeket végtelen boldogság tölt el. Nem is vágytok másra, csak a gazdáitok kedvességére. Hiszen bennetek összesűrűsödött mindaz a szeretet, ami az emberekből kiveszni látszik. De én megígérem, hogy abban a másik világban, ahová én készülök, ti felszabadultok az ember rabságából, és teljes öntudatra ébredve, számon kérhettek tőlük mindent, amit rajtatok elkövettek. Amikor ítéletre kerül majd a sor, s ti szavaitok is döntenek a további sorsukról....
A kutyák mellső körmeiket belevájták a talajba, s hosszan, elnyújtózva nyüszítettek, abba a másik világba kívánkozva..." Hegyi Béla - Léleküzenet
(részlet)
http://www.youtube.com/watch?v=nlfxe8ujn7M
Amen! from Hande s Messiah
http://www.youtube.com/watch?v=4hRRIsMNlEY
Gloomy Sunday - Sarah Brightman version
http://www.youtube.com/watch?v=GAmYawmInZU
Jesus Christ You Are My Life
"Tudom, hogy nem kértek cserébe semmit"..., - mi sem kértünk, vagy igen? Egyikünk, másikunk talán mást, és mást, de nem hiszem, hogy annyira különböznének érzéseink. Például megértést, néha egy halkan kiejtett jó szót a bántók helyett. Mogorva arckifejezésünk, összevont szemöldökünk már a múltté - mondván -, egy mosolyt, talán kettőt... Mit gondoltok? Lehetséges? Alig hallható imádság hagyta el ajkaim, azt hiszem csak magamnak mormoltam. Pedig szeretnék valamit jót, valamit simogatót, valami szépet, maradandót adni számotokra, valami "kézzelfoghatót", valami haszon nélkül valót. Pőrén, és olyannyira múlhatatlanul, mint az emlék gyermeketek első mosolyáról, és arról is, amikor kiejtette ajkán az első szót... Feledhetetlen..., s bármiről, mi kedves szíveteknek. Ugye ismerős...? Emlékeztek? A szeretetről beszéltem. A szeretet múhatatlan csodájáról. Őszinte üdvözletem.
http://www.riversongs.com/greetings/angels.html
http://www.riversongs.com/cards/angel.html