Ki a kedvenc íród, költőd?

Melitta témája a 'Irodalom' fórumban , 2008 December 24.

  1. Sini09

    Sini09 Állandó Tag

    Magyarok közül Jókai Mór, külföldről Gabriel García Márquez. :)
     
    eriksa kedveli ezt.
  2. MaMark

    MaMark Állandó Tag

    Stephen King, Isaac Asimov, James Clavell, R.A. Salvatore, Clive Barker és még sokan mások :)
     
  3. diddl48

    diddl48 Állandó Tag

    Julia Quinn, Johanna Lindsey, Sherrilyn Kenyon, Gena Showalter
     
  4. Fernik12

    Fernik12 Állandó Tag

    Kedvenc írom: Benina, Szurovecz Kitti, Andrea Cremer és még sokan mások :)
     
  5. rekucikamg5

    rekucikamg5 Állandó Tag

    Jane Austen, Petőfi és Jozsef Attila
     
  6. Truffaut

    Truffaut Állandó Tag

    Író: Vámos Miklós és Gabriel García Márquez.
    Költő: Radnóti Miklós illetve Rainer Maria Rilke (a külföldi költő csak eredetiben jó, a fordítás már ferdítés)
     
  7. rebeka222

    rebeka222 Állandó Tag

    Edgar Allan Poe, Paulo Coelho...
     
  8. dumber

    dumber Állandó Tag

    Robert Merle, Sue Townsend
     
  9. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    Sziasztok!

    Mutz Péter az én kedvenc költőm.
    Gyönyörű versei vannak.
    Bemásolok ide néhányat.

    ÚJ VILÁG
    Köszöntlek új világ,
    Köszöntlek szívemben.
    Te bennem születtél,
    S én benned születtem.
    Gondolat teremtett
    Az elmúló helyébe,
    Emlékek formáltak
    Az Igazság tüzébe.
    Megtört a sötétség,
    S hajnalt bont az élet,
    Mint új tavasz csodája,
    Születik a lélek.
    Csillagok ragyognak
    Homlokunk jelében,
    Életünk fényre gyúl
    A Megváltó nevében.
    Szép világ, jó király,
    Köszöntelek újra,
    Emléked kiárad,
    Mint fénysugár az útra.
    Vezetsz, s én vezetlek,
    Megújulok Véled,
    Kezem kezed fogja,
    S követem a lépted.
    Egy a tiszta vágyunk,
    Atyánk elé állni,
    Régi otthonunkra
    Újra rátalálni.
    Ott nincs többé hamisság,
    És nem gyötör a bánat,
    A boldogság virágra
    Tarka lepkék szállnak.
    Öröktől, s örökké....
    Hangzik fel az ének,
    Aranykor világa
    Köszöntelek téged.​
     
  10. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    SZELLEMI RÓZSA
    Fordul a Föld és száll a nagy űrben,
    Rajta az élet messzi kiált.
    Szellemi rózsa nyílik a tűzben,
    Újra virul, kit nem fog a láng.
    Gondolat indul messzi nagy útra,
    Mert testben a lélek lomha madár.
    Visszatekintve hosszan a múltra,
    Távol a régi otthona már.
    Hívja a Hang és újra felébred,
    Szellem a létbe visszatalál.
    Gyermek! A szívem, ott lesz tevéled,
    Atyám! Ha érintsz, nincs akadály.​
     
  11. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    CSAK EGYRE EMLÉKEZZ
    Emlékezz Rám, hogy visszatalálj,
    Hol tiszta a vágy, ott nincs akadály.
    Falak omlanak egy érzés körül,
    Az élet, ha ébred, a lélek örül.
    Ne mondd, hogy nincs az, mit nem lát a szem,
    Ne mondd azt Rólam, hogy nem létezem.
    Keress a csendben és szólíts meg bátran,
    Légy hát most újból hűséges társam.
    Emlékezz Rám, mert érted ragyog,
    A fényem, ha érint, Én veled vagyok.
    De vakon szőtt álmok közt sosem keress,
    Egyet tegyél csak, hogy mindig szeress.
    Fogadj el kérlek, Én melletted állok,
    Hogy átadjak néked egy igaz világot.
    És ne hidd, hogy ezzel Én csodát teszek,
    Csak szívedbe írom be örök neved.
    Emlékezz Rám, hogy megértselek,
    Hogy átvegyem válladról sok terhedet.
    Most könnyűnek, szabadnak akarlak látni,
    A boldogság szárnyain magasba szállni.
    Mert te vagy, kit ébreszt az élet csodája,
    Ki életre kelsz most egy szép új világba.
    Én átviszlek téged, ha megengeded,
    És kezembe helyezed fáradt kezed.​
     
  12. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    A MENNYORSZÁG KULCSA
    Szemem tanítom szívekbe látni,
    Formákba rejtett kincset találni.
    Szívem tanítom dallamra, táncra,
    Harmóniába rejtett csodákra.
    Fülem tanítom, hogy hallja a csendet,
    A csendben kimondott örök szerelmet.
    De kezem, ha nyújtom, nem éri vágyam,
    Mert a tudás kevés, hogy kibontsa szárnyam.
    Eszem tanítom, hogy higgyen szememnek,
    A tudatból nyíló emlékezetnek.
    Értelmem ébresztem mély kábulatból,
    A lélekre forrott kemény salakból.
    Testem kötését megoldva szállok,
    De mégsem érintem az Igaz Világot.
    Ismerve, megértve keresem vágyam,
    De hitem még mindig nem bontja szárnyam.
    Könnyes szemekkel, áhítva várok,
    Egy titkot, egy jelet, egy csodát kívánok.
    De a fényből a válasz nem hull az éjbe,
    Nem emel kéz a nagy messzeségbe.
    Figyelmem árad, s kik mellettem állnak,
    Érzem - még inkább szállni kívánnak.
    Vágyam csak egy lett, hogy átadjam nékik,
    Az erőt az útra, kik epedve kérik.
    S ahogy célom sugára elérte társam,
    Magasba repített kibontott szárnyam.​
     
  13. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    AZ ÖRÖKLÉT DALA
    A szívnek húrja zengve szól,
    S a béke mond imát.
    Az élet az, mi így dalol
    Egy ős harmóniát.
    Ébred már, kit csendbe zárt
    E fuldokló világ,
    Új erővel talpra állt,
    Mint megtért vén diák.
    Tudásnak vágya szárnyra kél,
    S a fény ismét kigyúl,
    Erények boldog lángja ég,
    És többé nem csitul.
    A tűzben edzett végtelen
    Most létéért kiált,
    A gyémánttá gyúrt értelem
    Rég csillogásra várt.
    Így fordul át a nagy kerék,
    S bilincset old a lét,
    Égbe hívó két kezét
    A Lélek tárja szét.
    Jöjj Énvelem, mert végtelen
    Az út, amelyre térsz,
    A test követni képtelen,
    Mert a forma túl nehéz.
    Életed így megmarad,
    S egy új hazába lép,
    Csak a díszlet az, mi ott ragad,
    De a színész újra ép.
    S a régi-régi színdarab
    Most lassan véget ér,
    Mert új színpadra kél a nap,
    Mely száz csodát ígér.​
     
  14. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    A KARMA TÖRVÉNYE
    Napkeletnek igazságát,
    Mely a törvényt mondja ki,
    Magyar földön megtalálták,
    S így írt róla valaki:
    Ki mint veti, úgy aratja
    Termését e világnak.
    Bármit is tesz, lelke rajta,
    Megteremti magának.
    És ha másnak vermet ásott,
    Maga esik beléje,
    Mert miközben gallyat vágott,
    Belelép a sötétben.
    S az, ki ágyát össze-vissza
    Hevenyészve megveti,
    Úgy lesz majd az álma tiszta,
    Ezt is mondás hirdeti.
    Mert e törvényt elkerülni
    Így se, úgy se nem lehet,
    Míg e világ elmúlhatik,
    De kárt egy szóban nem tehet.
    A harmónia e szó nékünk,
    Mi szívünk mélyén megmaradt,
    S minél inkább elfeledjük,
    Annál inkább visszahat.
    Lásd! Nem bosszú ez, csak igazság,
    Mely éltet minden virágot,
    S akkor lesz majd nagy vigasság,
    Ha betölti a világot.​
     
  15. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    A JEL
    A hamvadó tűz újra él,
    és egy Örök Társra lel,
    Kíváncsi kérdés száll
    a csillagokba fel.
    Ám a százezernyi csillag fénye
    semmit sem felel,
    De az ébredő új értelem
    nem csügged mégsem el,
    Mert a csendnek húrján zeng a szó,
    mely a titkot mondja el:
    Nézd! A fényből csillag gyúl
    most önmagadba bent.
    Az álmok álarcán
    egy fénypont megjelent.
    A lélek újra ébred, s újra lát,
    lerántva száz lepelt,
    Mert itt a perc, a szent idő,
    melyben öntudatra lelt.
    Már megérti, mit jelent,
    megélni boldogan a végtelen jelent.
    Most már egy új szem néz
    a csillagokra fel,
    Mely látni képes,
    hogy jönnek közel.
    Mert létünk, s énünk tükre az,
    mi fentről átölel,
    És homlokunkon felragyog
    a titkos ősi jel.
    S egy Áldott szempár óv, kísér
    és csendesen figyel.​
     
  16. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    LESZEL, AKI VOLTÁL
    Dalra tanít, nem sírni az élet,
    Felszabadít egy régi ígéret.
    Kövekbe vésve ott van a jel:
    Az vagy, ki voltál, s ki újra leszel!
    Bánatot old, és könnyeket szárít,
    A vihar ködében egy Fénypont világít.
    Érteni, látni és élni nevel,
    Az élet reményét hozza közel.
    Végtelen létünk gondolatára,
    Valódi lényünk tiszta szavára,
    Már ébred a lélek és fénye felel,
    Az Egynek, ki várja, hisz érte jön el.​
     
  17. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    AZ ÉBREDÉS
    Nézem múló, szertehulló életeknek fonalát,
    Élettelen értelemnek földhöz láncolt sóhaját.
    Szállni vágyom, úgy kiáltom, ébredj végre gondolat,
    Boldogságra rátalálni, engedj újra pillanat.
    Mert ha megtalálom ifjúságom varázsának énekét,
    Újra élem, s felcserélem régi énem életét.
    Álom nyílik lángok hamván, s én nem szűnök, csak létezem,
    Int az óra virradóra, és hajnalt bont a végtelen.​
     
  18. Abigail70

    Abigail70 Állandó Tag

    Mutz Péter versek

    ÁLOM ÉS VALÓSÁG
    Azt mondod, látod, és azt mondod érted,
    De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
    Kerestél, kutattál, feltártál sok csodát,
    De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát.
    Mert a szemeddel mindig a távolt kutattad
    És a célokat mindig másoknak mutattad.
    Nem vetted észre, hogy a végtelen csodája,
    Benned van elrejtve, s nem a nagyvilágba.
    Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
    Meg kell tanulnod most önmagadba nézni.
    Te, magad változz, hogy a titkok örök fénye
    Felragyogjon benned és felébredjél végre.
    Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra
    És a legmerészebb álmok válnak majd valóra.​
     
    fradiata kedveli ezt.
  19. hunczuth

    hunczuth Állandó Tag

    Kedvenc íróm: Esterházy Péter.
     
  20. haliha

    haliha Állandó Tag

    Robert Merle, Vavyan Fable, Lőrincz L. László
     

Megosztás