Költők közül egyik nagy kedvencem nekem is József Attila, és most nem az ismert verseiből szeretnék idézni, hanem a töredékeiből - némelyik egy-két sor csupán, de töredékeiben is tökéletesek...
"szélnevelő, tágas pusztán
soványkodunk tökkáposztán"
vagy:
"vadász szemünkre lányok térde les
és haragomban megölnék egy tündért..."
vagy:
"Szamár széllel pajtáskodni vén
bosszankodó rózsa vagyok én"
vagy, egy hosszabb, 1937-ből:
"Szól a szája szólítatlan,
gondja kél a gondolatban
erőlködik ám az erkölcs
zsigereim zsugorgatja
ne bolondozz a belemben
ne kopogj a kebelemben
babos vesémet ne vesd ki
ne lankaszd a lábaimat
ne szakaszd a száraimat
ne kanyarogj a karomban
ráncom-redőmben ne rejtezz
ne lúgosítsd a savamat
ne szorongasd a szavamat
ráncom ne rángasd, redőmben ne rejtezz
ne torlaszd el a torkomat
ne lapulj meg a lépemen
ne kiáltozz a képemen
csigolyáim ne csikorgasd
fürtöm tövét ki ne forgasd
Mintha égnék, láng jár végig
lábujjamról lobog égig
ne nyisd meg az oldalamat
kicsurran a forralt kőnek
vasból való váladéka"
és még lehetne válogatni....