Gólya, kicsi gólya...
Elbújok, elrejtőzöm,
Ne keressen senki sem
Ősi égen, ősi földön,
Madár járta szép vizen.
Elbújok, rejts el engem,
Éjbe forduló világ,
Árnyékod elfedezzen
Minden bűnt, minden hibát!
Sötéten úszó bánat,
Kavargó fellegek:
Kerüljétek el Hazámat,
E kicsiny, szép helyet!
Elbújok, messze járok,
Átok ül véremen,
Esőben én kiáltok,
Erdőben, tág réteken:
Források hűs ölében
Tisztás nyugalma óv,
De hiába őriz Éden
S vigyáz, mint ottlakót -
Szívemben más a hajnal,
S éjjelem visszajár,
Otthoni szép madárdal,
Büszke tél és tiszta nyár!
Szívekbe sajgó bánat,
Fájón érintő szelek:
Kerüljétek el Hazámat,
E kicsiny sebhelyet!
Elbújok, elrejtőzöm,
Ne találjon senki rám,
Testem, mint múló börtön,
Lelkem, mint óceán.
Tiszta falú friss szobákat
Fut be álmom, mint a szél,
Nyugodt szívben él bocsánat
Ami elmúlt, mindenért.
Lágyan ringó búza álma
Földeken teríti szét,
Szegény ember asztalára
Imájában hinti rég:
Szemekben fürdő bánat,
Örvénylő fellegek
Kerüljétek el Hazámat,
E kicsiny, szent helyet!