Létezik-e elemi gravitációs töltés?

"Szimmetria és szimmetriasértés

A fizikusok sokáig úgy gondolták, hogy a fizika törvényei tökéletesen töltésszimmetrikusak (C-szimmetrikusak), azaz, ha egy folyamat fizikailag lehetséges, úgy a folyamat létrejön akkor is, ha az abban részt vevő minden részecskét antirészecske párjára cseréljük. Ha például létezik hidrogénatom, amely egyetlen elektron és proton kötött állapota - márpedig létezik -, akkor léteznie kell anti-hidrogénatomnak is, melyben a pozitív antielektron kering a negatív antiproton körül. Ez az antianyag legegyszerűbb formája."


Igenám, de a fizikusok csak félmunkát végeztek: A töltésszimmetriánál nem csak az e-töltéseket, hanem a g-töltéseket is le kell cserélni, ellenkezö elöjelüekre. Ez a helytálló töltésszimmetria:



elektron (- q, - g m(e)) < - > pozitron (+ q, + g m(e))


proton ( +q , + g m(P)) < - > elton ( -q, - g m(P)).


Különben az egyetemes gravitációs állandó G(grav.), a mind a négy elemi részecskénél azonos nagyságú fajlagos gravitációs töltésböl g származik



G(grav.) = g^2/4pi,


és az a G(grav.) különbözik a newtoni állandótól, ami a kétfajta tömeg állítólagos egyenlöségével van rögzítve:


m a = - G(Newton) M m/r^2.


De hát a testek kétfajta tömege különbözik


m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test)) = N(P) (m(P) - m(e)) (1 - delta(test)).


Csak a négy elemi részecskénél e,p,P,E egyezik meg a kétfajta tömeg.

"Az elektron antirészecskéje, a pozitron létezését Paul Dirac jósolta meg 1928-ban, .."

Igenám, de Dirac nem jósolta meg, hogy az elektron "antirészecske párjának", a pozitronnak, nem csak az elektomos töltése elöjele, hanem a gravitációs töltése elöjele is megváltozik.

A pozitron tehát nem az elektron negatív energiájú párja, mint ahogy ezt Dirac interpretálta.

Az Új fizika szerint tehát "antianyag" nem is létezík, de létezik taszító gravitációs hatás az elemi részecskék között. Továbbá, az anyag - "antianyag" nem is tudja egymmást megsemmisiíteni.

Az elektron és pozitron nem semmisíti meg egymást, hanem e kettö részecske egy kötött állapotot képez, ami elektromosan semleges és csak tömegnélkülinek tünik. Ennek az elektronneutrinókak (e,p) a nagysága 0.703 x10^-13 cm.

A protonneutrínó (P,E) hasonlóan elektromosan semleges és tömegnélkülinek tünö kötött állapot, és 3.83 x10^-17 cm kicsi.

Különben, létezik stabíl neutron N0 =(P,e) is, ami egy protonból és egy elektronból áll. Az N0 kötési energiája E(N0;kötés) = 2.03 MeV és ez is 0.703 x10^-13 nagy mint az elektronneutrínó.

Az instabil neutron N =(P,e,p,e) meg négy elemi részecskéböl áll, tehát NEM elemirészecske, mint ahogyan ezt a magfizikusok a mai napig elképzelik. Ennek a megfigyelt bomlása

N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p)

tartalmazza az elektronneutrínót. Nincs is szükség gyenge-kölcsönhatásra, és Fermi elmélete a neutron bomlására hibás feltevésböl indult ki.

Az hogy a proton és az elektron között taszító a gravitációs hatás, megmutatkozik a testek súlyos tömegében

m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)).

Itt a két elemi tömeg m(P), m(e) között egy negatív elöjel lép fel.

Az Új Fizika megmaradási törvényei az elemi részecskék száma N(e), N(p), N(P), N(E) megmaradását, és a kétfajta elemi töltések megmaradását jelenti a részecskefizikában. Az Új Fizika beépítette az elemi gravitációs töltésekkel, a gravitációt is a részecskefizikában.

Nem csak ebben különbözik az Új Fizika a fizikusok által elfogadott Standard Modelltöl, hanem abban is, hogy az Új Fizika kvantummechnikája a kétféle kvantált töltéssel ellátott négy stabil elemirészecskék mozgása leírását jelenti a Minkowski-térben.

A kvantumgravitácio problémája is meg van oldva, a gravitációt is invariáns kvantált töltések okozzák.

A német nyelvü TV 3Sat ezt az adást sügároza ki csütörtökön

http://www.3sat.de/page/?source=/scobel/148630/index.html

Az asztrofizikusok meg állapították, hogy a fizika nem tudja mi is az a "sötét" anyag, meg azt is hogy az eddig használatos gravitációs modelleket ki kell javítani.

Ezt az Új Fzika elintézte, Az Univerzumunk a négy stabil részecskébö e,p,P,E áll. Ezekböl áll az ú.n. sötét anyag is. A gravitációt meg elemi gravitácios töltések okozzák.

iszugyi said:

Itt pontosítok: az elemi részecskék elemi tömeggel ellátott részecskék. Két különözö nagyságú elemi tömeg létezik: a proton (P) nyugvó tömegével azonos m(P) és az elektron nyugvó tömegével azonos m(e). Ezek az elemi tömegek azért elemiek, mert ezek nem változtathatók át energiáva.

Click to expand...

Biztos vagy ebben? Minden tétel csak bizonyos határig érvényes. Ha olvastad az általános és speciális relativitás elméletét, tudod, miről beszélek.
Kérlek, világítsd meg, a fénynek miért van fénynyomása, ha a foton nem létezik? A foton az elektromos kölcsönhatás hordozója.

"Der Einfluss der Dunklen Materie auf die Entstehung der Galaxien und die Strukturen im Universum ist eines der größten Rätsel des Universums. Für den Astrophysiker Volker Springel vom Heidelberger Institut für Theoretische Studien sind Dunkle Materie und Dunkle Energie die beiden fundamentalen Rätsel der modernen Physik. "

Ez a rejtély meg van oldva.

iszugyi said:

Itt pontosítok: az elemi részecskék elemi tömeggel ellátott részecskék. Két különözö nagyságú elemi tömeg létezik: a proton (P) nyugvó tömegével azonos m(P) és az elektron nyugvó tömegével azonos m(e). Ezek az elemi tömegek azért elemiek, mert ezek nem változtathatók át energiáva.

Click to expand...

Az elemi részecskék tekintetében úgy tűnik, fogalomzavarban szenvedsz.
A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünk alatta, amely tovább nem bontható (a tudomány mai állása szerint), néha az összes olyan részecskét beleértik, ami más, nagyobb részecskének az építőköve. Például az atomok kisebb részecskékből, elektronokból, protonokból és neutronokból épülnek fel. Viszont a proton és a neutron még elemibb részecskékből, a kvarkokból és gluonokból áll, ez az első, gyakoribb felfogás szerint nem elemi részecske. A fizika egyik leglényegesebb célkitűzése, hogy megtalálja a legelemibb részecskéket, amelyekből az összes többi részecske felépíthető, míg maguknak nincsenek még elemibb összetevőik. Ez különbözteti meg őket a többi szubatomi részecskétől.

Miböl lehet látni, hogy fotonok nem léteznek, tehát azt, hogy a mikroszkópikus objektumok fénykibocsátása hullánféle jelenség?

Abból, hogy minden mikroszkopikus objektum jóval kisebb, mint az általa kibocsátot fény hullámhossza!

A fénynyomás jelensége nem bizonyítás a fotonok létezésére. A c-vel terjedö nem-konzervatív elektromágneses mezö, A(e.m.), az elektromágneses kölcsönhatás okozója.

"A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünk alatta, amely tovább nem bontható (a tudomány mai állása szerint), néha az összes olyan részecskét beleértik, ami más, nagyobb részecskének az építőköve. Például az atomok kisebb részecskékből, elektronokból, protonokból és neutronokból épülnek fel. Viszont a proton és a neutron még elemibb részecskékből, a kvarkokból és gluonokból áll, ez az első, gyakoribb felfogás szerint nem elemi részecske. A fizika egyik leglényegesebb célkitűzése, hogy megtalálja a legelemibb részecskéket, amelyekből az összes többi részecske felépíthető, míg maguknak nincsenek még elemibb összetevőik. "

Az atomok nem elektronokból, protonokból és neutronokból épülek fel, hanem elektronokból, protonokból és pozitronokból.

Kvakok és guonok nem léteznek a természetben, csak elektonok, pozitronok, protonok és eltonok. Minden más részecske ezekböl építhetö fel. Például az instabíl negatív müon

müon(-) = (e,P,e,p,E) -> e + (e,p)-neutrínó + (P,E)-neutrínó.

Nem is létezik más kölcsönhatás a részecskék között, mint az elektromágneses kölcsönhatás és a gravitációs kölcsönhatás.

Az Új Fizika egy értelemben használja az elemi részecske kifejezést: Az e,p,P,E-ok elemi részecskék, mert nem bonthatók tovább.

És ezek meg sem semmisíthetök.

"A fizika egyik leglényegesebb célkitűzése, hogy megtalálja a legelemibb részecskéket, amelyekből az összes többi részecske felépíthető, míg maguknak nincsenek még elemibb összetevőik."

Az Új Fizika elérte ez a célkitüzést. És az anyag atomisztikus felépítésü.

Magyarul mondva, a tömeg-energia ekvivalecia elv. E = mc^2, nem érvényes az elemi tömegekre m(P), m(e).

A tömeg változása csak a testek tehetetlen tömegében mutatkozik meg

m(test;i) = N(P) (m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(kötés)/c^2.

A testek súlyos tömege

m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e))

minden részecskereakciónál megmarad.

A magfizika legnagyobb hibája az volt, hogy azt hitte az atommag protonokból és neutronokból áll.

Ez nem igaz. Az atommag protonokból, elektronokból és pozitronokból áll. Szegény Rutherford az atommagokat protonokból és elektronokból állónak tekintette, amig 1932-ben a pozitront kísérletekben ki nem mutatták.

Sajnos Heisenberg kizárta az elektronokat az atommagból kb 1930-ban, de ez hiba volt.

Klórszulfon, a becenevedröl megitélve, te vegyész vagy.

Ha így van, neked örülni kell, hogy az Új Fizika visszahozta Avogadro, Loschmidt és Boltzmann atomisztikus anyag felfogását, kiegészítve, hogy a mi anyagunk protonokból, elektronokból és pozitronokból áll.

A negyedik elemi részecske, az elton, nincs a mi anyagunkba beépítve. Ez a részecske soha nem jön ki a magok bomlásánál.

Heisenberg nem vette észre, hogy a Planck állandó h csak egy Lagrange multiplikátor szerpét tölti be, és ez csak az elektronok mozgását szabályozza az atomhéjban.

A h-nak semmi szerep nem jut a részecskék mozgásával kapcsolatban az atommagban. Ott egy másik Lagrange multiplikátor a h(0) = h/387 veszi át a részecskék mozgása szabályozását, és ezért az atommagok
387^2 = 1.5x10^5-tel kisebbek mint az atomhéj.

Az energia kvantáltságára alapuló kvantummechanika nem is egy helytálló elmélet. A helyes kvantummechanika a kvantált töltésekkel ellátott elemi részecskék mozgását írja le a Minkowski-térben.

A mikroszkópikus fizikát két Lagrange multiplikátor uralja, amik számértéke egyike

h = q^2/2c x sqrt(m'c^2/E(kötés)), a hidrogén atomból származik,

a másik meg

h(0) = q^2/2c x sqrt(1/8 ) = h/387

a neutrínókból.

Hát erre sem jöttek rá eddig a részecskefizikusok.

Az Új Fizka nagyon mélyre bele nyúl a fizika alapjaiba, és az egész XX. századbeli fizikát kijavítja.

Az Új Fizika az alapjaitól elkezdve kijavítja a részecskefizika Standard Modelljét, és a gravitációt is. A gravitációt nem is a tér görbülése okozza, hanem a négy elemi részecske e,p,P,E kvantált gravitációs töltése.

Az Új Fizika egyesítette a gravitációt az elektromágnesességgel, ami a fizikusoknak eddig nem sikerül. A kvantumgravitáció problémája is meg van oldva, és az is mi a gravitációs hullámzás.

A testek egyetemes szabadeséset feladta az Új Fizika, mert ki lett mutatva, hogy a kémiai elemek eltérö szabadeséssel esnek

m(elem;i) a(elem) = F(e.m.) - G(grav.) m(Föld;g) m(elem;g)/r^2

és m(elem;i) = m(elem;g) (1 - delta(elem)),

ahol a delta(elem) a kémiai elemek relatív tömeghiánya.

Itt az ejtökísérlet videója, a 2004-es brémai mérésröl

http://www.youtube.com/watch?v=jkNjvCmsWOU