Aki kihívta Galileit, itt nyilatkozik az elméletéröl
http://www.youtube.com/watch?v=iXHhfFa1Cgw&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=iXHhfFa1Cgw&feature=related
Létezik-e elemi gravitációs töltés?
- Thread starter iszugyi
- Start date
Jó, az elektromos erö kb 10^42-ször erösebb mint a gravitácios erö, de azt azért mégis ki tudják a másik hivtásos fizikusok is mérni, hogy 1 kg súlyu vas tehetetlen tömege 0.992 kg és 1 kg súlyu lítium tehetetlen tömege csak 0.995 kg.
A legjobban a kémiai elemek eltérö szabadesésével a brémai ejtötorony 110 m-es vákuumcsövében: Galilei tévedett.
A legjobban a kémiai elemek eltérö szabadesésével a brémai ejtötorony 110 m-es vákuumcsövében: Galilei tévedett.
Galilei tévedett, a testek nehézségi gyorsulása nem egyetemes.
A vas és a lítium 3 ezreléknyi tehetetlen tömeg különbsége, 110 m szabadesés után, 33 cm útkülönbséget jelent. Hát ez csak ki fogják tudni mérni a hivatásos gravitációs fizikusok is. Annak ellenére, hogy az ejtötorony falából elektromos zavarás is jelen van.
Eötvös Loránd torziós inga mérése azért nem tudta kimutatni a testek kétfajta tömege különbségét, mert ott az elektromágneses zavarás tetemes volt.
A vas és a lítium 3 ezreléknyi tehetetlen tömeg különbsége, 110 m szabadesés után, 33 cm útkülönbséget jelent. Hát ez csak ki fogják tudni mérni a hivatásos gravitációs fizikusok is. Annak ellenére, hogy az ejtötorony falából elektromos zavarás is jelen van.
Eötvös Loránd torziós inga mérése azért nem tudta kimutatni a testek kétfajta tömege különbségét, mert ott az elektromágneses zavarás tetemes volt.
A genfi LHC nehézion ütközéseihez annyit, hogy a 208Pb izotóp 208 protonból, kb. 270 pozitronból és 478 elektronból, tehát kb 1000 elemi részecskéböl áll. http://cernblog.wordpress.com/2010/11/16/a-nehezion-utkozesek-elso-hete-az-lhc-ben/
Érdekelne, honnan kerül a 208 proton mellé a 270 pozitron és a 208+270 elektron? Hol olvastad? (Az izotóp csak neutronszámban különbözik, véltlenül sincs benne pozitron. Az elektron és pozitron egymás antirészecskéi, melyek egyesüléskor energiává alakulnak.)
Klórszulfon: "Érdekelne, honnan kerül a 208 proton mellé a 270 pozitron és a 208+270 elektron? Hol olvastad? (Az izotóp csak neutronszámban különbözik, véltlenül sincs benne pozitron. "..)
Hogyan kerül 270 pozitron az atommagba? Hát úgy, hogy már az instabil neutronban benne van a pozitron. Az instabil neutron N négy elemirészecskéböl áll, egy protonból (P), egy pozitronból (p) és két elektronból (e):
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p)-neutrínó.
Az N bomlásánál egy proton, egy elektron és egy elektronneutrínó (e,p) válik szét. A neutron tehát nem elemirészecske.
Az elektronneutrinó meg az elektron + pozitron kötött állapota, és ez 0.703 x10^-13 cm nagy.
"Az elektron és pozitron egymás antirészecskéi, melyek egyesüléskor energiává alakulnak."
Dehogy az antirészecskéje a pozitron az elektronnak, és dehogy tudnak ezek szétsugározni, energiává átalakulni! Az elemi elektromos és az elemi gravitációs töltéseket nem lehet megsemmisíteni ezek mindig megmaradnak.
A pozitronnak nem csak az elemi elektromos töltése ellenkezö elöjelü
q(p) = - q(e) = + q,
hanem az elemi gravitációs töltése is
g(p) = - g(e) = + g m(e).
Ezért nem csak semleges az elektronneutrínó, hanem "tömegnélkülinek" is tünik.
Tehát a 208Pb izotóp magja nem protonokból és neutronokból áll, hanem protonokból, elektronokból és pozitronokból, amik elemi részecskék.
A negyedik elemi részecske az elton ("antiprotonnak" nevezik a fizikusok), ennek is ellenkezö elöjelü az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése is
q(E) = - q(P) = - q,
g(E) = - g(P) = - g m(P).
Tehát a négy elemi részecskék e,p,P,E kétféle kvantált töltéssel {q(k), g(k)} lehet megadni. Az egyetemes gravitációs állandó meg
G(grav.) = g^2/4pi.
"Hol olvastad?"
Az Új Fizika tankönyvében a "Physics of Elementary Processes"-ben, Bp., (2005) ISBN: 963 219 791 7.
Hogyan kerül 270 pozitron az atommagba? Hát úgy, hogy már az instabil neutronban benne van a pozitron. Az instabil neutron N négy elemirészecskéböl áll, egy protonból (P), egy pozitronból (p) és két elektronból (e):
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p)-neutrínó.
Az N bomlásánál egy proton, egy elektron és egy elektronneutrínó (e,p) válik szét. A neutron tehát nem elemirészecske.
Az elektronneutrinó meg az elektron + pozitron kötött állapota, és ez 0.703 x10^-13 cm nagy.
"Az elektron és pozitron egymás antirészecskéi, melyek egyesüléskor energiává alakulnak."
Dehogy az antirészecskéje a pozitron az elektronnak, és dehogy tudnak ezek szétsugározni, energiává átalakulni! Az elemi elektromos és az elemi gravitációs töltéseket nem lehet megsemmisíteni ezek mindig megmaradnak.
A pozitronnak nem csak az elemi elektromos töltése ellenkezö elöjelü
q(p) = - q(e) = + q,
hanem az elemi gravitációs töltése is
g(p) = - g(e) = + g m(e).
Ezért nem csak semleges az elektronneutrínó, hanem "tömegnélkülinek" is tünik.
Tehát a 208Pb izotóp magja nem protonokból és neutronokból áll, hanem protonokból, elektronokból és pozitronokból, amik elemi részecskék.
A negyedik elemi részecske az elton ("antiprotonnak" nevezik a fizikusok), ennek is ellenkezö elöjelü az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése is
q(E) = - q(P) = - q,
g(E) = - g(P) = - g m(P).
Tehát a négy elemi részecskék e,p,P,E kétféle kvantált töltéssel {q(k), g(k)} lehet megadni. Az egyetemes gravitációs állandó meg
G(grav.) = g^2/4pi.
"Hol olvastad?"
Az Új Fizika tankönyvében a "Physics of Elementary Processes"-ben, Bp., (2005) ISBN: 963 219 791 7.
A proton és elton kötött állapota a protonneutrínó (P,E), ez 3.83 x10^-17 cm kicsi, jóval kisebb mint az atommag. Ezek az elemi részecskék sem tudnak szétsugározni, energiává átalkulni.
Az Új Fizika atomisztikus fizika: A megmaradási törvénye a négy elemi részecske e,p,P,E megmaradásából áll, ami egyenlö a kétféle elemi töltések q(k), g(k) megmaradásával. A kétféle elemi töltések Maxwell-töltések.
Az Új Fizika beépítette a gravitációt is a részecskefizikába, a kvantált gravitációs töltésekkel, ami pl. a részecskefizika Standard Modelljéböl hiányzik.
Az Új Fizika atomisztikus fizika: A megmaradási törvénye a négy elemi részecske e,p,P,E megmaradásából áll, ami egyenlö a kétféle elemi töltések q(k), g(k) megmaradásával. A kétféle elemi töltések Maxwell-töltések.
Az Új Fizika beépítette a gravitációt is a részecskefizikába, a kvantált gravitációs töltésekkel, ami pl. a részecskefizika Standard Modelljéböl hiányzik.
Aki az eddigi fizikai oktatást élvezte, annak új, de könnyen megérthetö, fogalom a kvantált gravitációs töltések szerepe.
Az is könnyen megérthetö, hogy a testek súlyos tömege
m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)),
és ez különbözik a testek tehetetlen tömegétöl
m(test;i) = N(P) (m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(kötés)/c^2 = m(test;g) (1 - delta(test))
ami a testek eltérö szabadeséséhez vezet
m(test;i) a(test) = F(e.m.) - G(grav.) m(Föld;g) m(test;g)/r^2.
Tehát sem Galilei UFF-feltevése, sem Newton gravitációs elmélete, hogy a gravitáció "tömegvonzás", nem érvényes.
Mivel a relatív tömeghiányt minden A tömegszámú izotópra, delta(A izotóp), pontosan ismerjük, ki tudjuk számítani minden test relatív tömeghiányát, ha a test izotóp összetételét ismerjük.
Az is könnyen megérthetö, hogy a testek súlyos tömege
m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)),
és ez különbözik a testek tehetetlen tömegétöl
m(test;i) = N(P) (m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(kötés)/c^2 = m(test;g) (1 - delta(test))
ami a testek eltérö szabadeséséhez vezet
m(test;i) a(test) = F(e.m.) - G(grav.) m(Föld;g) m(test;g)/r^2.
Tehát sem Galilei UFF-feltevése, sem Newton gravitációs elmélete, hogy a gravitáció "tömegvonzás", nem érvényes.
Mivel a relatív tömeghiányt minden A tömegszámú izotópra, delta(A izotóp), pontosan ismerjük, ki tudjuk számítani minden test relatív tömeghiányát, ha a test izotóp összetételét ismerjük.
A kémiai elemek nehézségi gyorsulása ezreléknyi nagyságrendben eltér
a(elem) = - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x(1 + delta(elem)),
és ebben különbözik az Új Fizika a régitöl. De a többi fizikusok nem ellenörizték a kémiai elemek szabadesését, kb. 100 m magasból és legalább 1:100.000 potosságú méréssel.
a(elem) = - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x(1 + delta(elem)),
és ebben különbözik az Új Fizika a régitöl. De a többi fizikusok nem ellenörizték a kémiai elemek szabadesését, kb. 100 m magasból és legalább 1:100.000 potosságú méréssel.
Ezért kisérletezik Szász Gyula a testek szabadesése ellenörzésével, az "Aki kihívta Galileit"
http://www.nol.hu/archivum/archiv-421628
Szász tudja azt, hogy a testek szabadesésénél vigyázni kell a környezet elektromágneses hatására is, az F(e.m.)-re. (Az elemi részecskéknek kétféle elemi töltése van.)
Eötvös Loránd erre az elektromágneses zavarásra nem ügyelt, nem is tudta torziós inga kísérleteivel a testek kétfajta tömege különbségét kimutatni.
http://www.nol.hu/archivum/archiv-421628
Szász tudja azt, hogy a testek szabadesésénél vigyázni kell a környezet elektromágneses hatására is, az F(e.m.)-re. (Az elemi részecskéknek kétféle elemi töltése van.)
Eötvös Loránd erre az elektromágneses zavarásra nem ügyelt, nem is tudta torziós inga kísérleteivel a testek kétfajta tömege különbségét kimutatni.
Példák a relatív tömeghiányhoz különbözü tömegszámoknál:
hidrogén; delta(H) = - 0.109 %, csak ennek az izotópnak van tömegtöbblete,
lítium; delta( 7Li) = + 0.441 %,
silícium: delta(28Si) = + 0.750 %,
vas : delta(56Fe) = + 0.786 %.
A hidrogén kivételével, a tömeghiányok a tömegspektrumos mérésekböl származnak.
hidrogén; delta(H) = - 0.109 %, csak ennek az izotópnak van tömegtöbblete,
lítium; delta( 7Li) = + 0.441 %,
silícium: delta(28Si) = + 0.750 %,
vas : delta(56Fe) = + 0.786 %.
A hidrogén kivételével, a tömeghiányok a tömegspektrumos mérésekböl származnak.
Az Új fizika leegyszerüsíti a természet leírását: Csak öt természeti állandóra van szükség a természeti jelenségek leírásához.
Ezek
- az elemi elektromos töltés: q,
- a mezö A(e.m.) és A(grav.) terjedési sebessége; c,
- a proton és az elektron elemi tömegei: m(P) és m(e),
- és az egyetemes gravitációs állandó: G(grav.) = g^2/4pi.
A természeti állandók mellett fellépnek Lagrange multiplikátorok, mint a Planck állandó
h = q^2/2c x sqrt(m'c^2/E(kötés)),
de ezek nem természeti állandók.
Továbbá, a makroszkópikus testek egyensúlyu állapotát a Boltzmann állandó k írja le. (Boltzmann 1906-os halála óta abba maradt az atomisztikus fizika továbbfejlesztése, amit az Új Fizika visszavett.)
Ezek
- az elemi elektromos töltés: q,
- a mezö A(e.m.) és A(grav.) terjedési sebessége; c,
- a proton és az elektron elemi tömegei: m(P) és m(e),
- és az egyetemes gravitációs állandó: G(grav.) = g^2/4pi.
A természeti állandók mellett fellépnek Lagrange multiplikátorok, mint a Planck állandó
h = q^2/2c x sqrt(m'c^2/E(kötés)),
de ezek nem természeti állandók.
Továbbá, a makroszkópikus testek egyensúlyu állapotát a Boltzmann állandó k írja le. (Boltzmann 1906-os halála óta abba maradt az atomisztikus fizika továbbfejlesztése, amit az Új Fizika visszavett.)
A kísérleti eredmények fényében minden alapvetö gravitációs mérés több mint egy ezreléknyi eltéréseket mutat fel. Itt gondolok a G(Newton) mérési eredményeire, ami több mint 2 %-os szórást mutat ki. És a kilenc bolygó pálya adataiból kiszámított Kepler állandóra. Az Uránusz és a Mars Kepler "állandója" 1.5 ezreléknyi különbséget mutat ki. Hát aztán hogyan lehetne az, hogy a testek kétfajta tömege 10^-13-as pontossággal azonos lenne, mint amiben a régi fizika hisz? Nem is azonos a testek kétfajta tömege.
A négy elemi részecskének sem a helye, sem a sebessége nem állapítható meg sohasem pontosan. Igy ezek leírásához részecske-sürüséget rho(elemi részecske;x,y,z,t)-t és részecske-áramsürüséget j(elemi részecske;x,y,z,t)-t (ez egy hármas vektor) kell használni a Minkowski-térben.
Egy elemi részecske vagy itt van, vagy ott van, de egyszerre két helyen soha sincs. Ez azt jelenti, hogy a részecskesürüség térfogat integrálja egy véges V térfogatra értve, vagy egyet vagy nullát ad ki, attól függöen, hogy az elemi részecske bent van a V térfogatban vagy nem. Az ilyen mellékfeltétel neve isoperimetrikus mellék feltétel. A V térfogat felületén meg egy természetes határfeltétel érvényes, ami azt jelenti, hogy a határfeltétel nem függ attól hogy a V milyen felületére használjuk.
A variáció számítás ilyen mellék- és határfeltételekkel megfogalmazva, Lagrange multiplikátorokat produkál, tehát megtaláltuk a Planck állandó h jelenöségét. A h ugyan megakadályozza hogy az elektron bele essen a protonban, de nem kvantálja az elektron energiát! A részecskék energiája meg sem marad a két c-vel terjedö nem-konzervatív mezöben.
Az elektron kétréses kísérletére vonatkozóan, meg kell állapítani, hogy egy elektron vagy az egyik résen, vagy a másikon meg át, de egyszerre a két résen nem tud átmenni.
A természeti törvények, amik a világmindenség idöbeli fejlödését leírják nem-determinisztikusok, de kauzálisok. Ez összeegyeztethetö az anyag atomisztikus felfogásával. (Fotonok mint korpuszkuláris részecskék meg nem léteznek az Univerzumunkban.)
A négy elemi részecskének sem a helye, sem a sebessége nem állapítható meg sohasem pontosan. Igy ezek leírásához részecske-sürüséget rho(elemi részecske;x,y,z,t)-t és részecske-áramsürüséget j(elemi részecske;x,y,z,t)-t (ez egy hármas vektor) kell használni a Minkowski-térben.
Egy elemi részecske vagy itt van, vagy ott van, de egyszerre két helyen soha sincs. Ez azt jelenti, hogy a részecskesürüség térfogat integrálja egy véges V térfogatra értve, vagy egyet vagy nullát ad ki, attól függöen, hogy az elemi részecske bent van a V térfogatban vagy nem. Az ilyen mellékfeltétel neve isoperimetrikus mellék feltétel. A V térfogat felületén meg egy természetes határfeltétel érvényes, ami azt jelenti, hogy a határfeltétel nem függ attól hogy a V milyen felületére használjuk.
A variáció számítás ilyen mellék- és határfeltételekkel megfogalmazva, Lagrange multiplikátorokat produkál, tehát megtaláltuk a Planck állandó h jelenöségét. A h ugyan megakadályozza hogy az elektron bele essen a protonban, de nem kvantálja az elektron energiát! A részecskék energiája meg sem marad a két c-vel terjedö nem-konzervatív mezöben.
Az elektron kétréses kísérletére vonatkozóan, meg kell állapítani, hogy egy elektron vagy az egyik résen, vagy a másikon meg át, de egyszerre a két résen nem tud átmenni.
A természeti törvények, amik a világmindenség idöbeli fejlödését leírják nem-determinisztikusok, de kauzálisok. Ez összeegyeztethetö az anyag atomisztikus felfogásával. (Fotonok mint korpuszkuláris részecskék meg nem léteznek az Univerzumunkban.)
A gravitáció beépítésénél fel lehetne használni azt az alternatívát is, hogy minden elemi részecske gravitációs töltésének megegyezö az elöjele, tehát hogy minden részecske gravitációs hatása vonzó. De ebben az esetben is különbözne az elektromosan semleges testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege
m(test;g) = N(P)(m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e)
m(test;i) = N(P)(m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(kötés)/c^2.
A relatív tömeghiány különbözne attól az esettöl , ha az elemi g-töltéseknek változó az elöjele. De ennek az alternatívának van egy lényeges hibája, az Univerzumunk már régen összegyült volna egy helyre.
m(test;g) = N(P)(m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e)
m(test;i) = N(P)(m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(kötés)/c^2.
A relatív tömeghiány különbözne attól az esettöl , ha az elemi g-töltéseknek változó az elöjele. De ennek az alternatívának van egy lényeges hibája, az Univerzumunk már régen összegyült volna egy helyre.
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Stephen Hawking 40 éve foglalkozik azzal, hogy kidolgozza a mindenség elméletét az univerzum születésére.
Próbálja megérteni a 13.7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett
ősrobbanást.
Mi történhetett a szupererővel?
Miért nem illik a képbe a gravitáció?
Szuperszimmertia elmélete csakfélmegoldást jelentett.
A következő áttörést a húrelmélet hozta és a 11 dimenziós multiverzum elképzelés.
Milyenek az extra dimenziók?
Tetszető elméletek, versenyfutás azért, hogy végül ki találja meg a kulcsot az elmélethez?
Eközben a svájci CERN-ben készülnek az ősrobbanás pillanatára...
http://bitshare.com/?d=873eg5du
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Stephen Hawking 40 éve foglalkozik azzal, hogy kidolgozza a mindenség elméletét az univerzum születésére.Próbálja megérteni a 13.7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett
ősrobbanást.
Mi történhetett a szupererővel?
Miért nem illik a képbe a gravitáció?
Szuperszimmertia elmélete csakfélmegoldást jelentett.
A következő áttörést a húrelmélet hozta és a 11 dimenziós multiverzum elképzelés.
Milyenek az extra dimenziók?
Tetszető elméletek, versenyfutás azért, hogy végül ki találja meg a kulcsot az elmélethez?
Eközben a svájci CERN-ben készülnek az ősrobbanás pillanatára...
http://bitshare.com/?d=873eg5du
Hiába is foglalkozott S. Hawking 40 évig a mindenség elméletével, meg az univerzum állitólagos születésével, 13.7 milliárd évvel ezelött, Ösrobbanás nem volt soha: A négy stabíl elemi részecskék e,p,P,E mindig léteztek.
"Mi történhetett a szupererővel?"
Egyszerüen semmi, nem létezik. Az elektromágnesességen és a gravitáción kívül nem létezik semmilyen más erö.
"Miért nem illik a képbe a gravitáció? "
Ha figyelmesen átolvastad volna az itteni hsz-okat, tudnád hogy a gravitáció nagyon is beillik a képbe. Beillik, mert ezt a kölcsönhatást is elemi töltések okozzák. (Új Fizika!)
"A következő áttörést a húrelmélet hozta és a 11 dimenziós multiverzum elképzelés."
Áttörés volt a nagy semmibe. Ezen agyatekert elméletnek semmilyen fizikai létjogosúltsága nincs, nem is tudott egyetlen-egy megfigyelhetö prognózist gyártani.
".. versenyfutás azért, hogy végül ki találja meg a kulcsot az elmélethez?"
Az, aki észrevette e három alapvetö kísérleti megfigyelést:
- A mikroszkópikus objektumok, jóval kisebbek mint az általuk kibocsátott fény (e.m. sugárzás) hullámhossza.
- Az A tömegszámú izotópok tömegspektrumokban kimért tehetetlen tömege így felirható
m(A izotóp;i) = A (m(P) - m(e)) (1 - delta(A izotóp))
- A kémiai elemek eltérö nehézségi gyorsulásából ez a súlyos tömeg következik
m(elem) = N(P) (m(P) - m(e)).
Ezeket jó lett volna Hawkingnak is észrevenni, és megmagyarázni! De ezekre nem is ügyelt Hawking!
Dehogyis készülödnek a svajci CERN-ben az ösrobbanás pillanatára! Az LHC-ben is csak a négy elemi részecskét e,p,P,E látják.
"Mi történhetett a szupererővel?"
Egyszerüen semmi, nem létezik. Az elektromágnesességen és a gravitáción kívül nem létezik semmilyen más erö.
"Miért nem illik a képbe a gravitáció? "
Ha figyelmesen átolvastad volna az itteni hsz-okat, tudnád hogy a gravitáció nagyon is beillik a képbe. Beillik, mert ezt a kölcsönhatást is elemi töltések okozzák. (Új Fizika!)
"A következő áttörést a húrelmélet hozta és a 11 dimenziós multiverzum elképzelés."
Áttörés volt a nagy semmibe. Ezen agyatekert elméletnek semmilyen fizikai létjogosúltsága nincs, nem is tudott egyetlen-egy megfigyelhetö prognózist gyártani.
".. versenyfutás azért, hogy végül ki találja meg a kulcsot az elmélethez?"
Az, aki észrevette e három alapvetö kísérleti megfigyelést:
- A mikroszkópikus objektumok, jóval kisebbek mint az általuk kibocsátott fény (e.m. sugárzás) hullámhossza.
- Az A tömegszámú izotópok tömegspektrumokban kimért tehetetlen tömege így felirható
m(A izotóp;i) = A (m(P) - m(e)) (1 - delta(A izotóp))
- A kémiai elemek eltérö nehézségi gyorsulásából ez a súlyos tömeg következik
m(elem) = N(P) (m(P) - m(e)).
Ezeket jó lett volna Hawkingnak is észrevenni, és megmagyarázni! De ezekre nem is ügyelt Hawking!
Dehogyis készülödnek a svajci CERN-ben az ösrobbanás pillanatára! Az LHC-ben is csak a négy elemi részecskét e,p,P,E látják.