Réti tücsökmadár
Eredetileg a bokros, fás mocsár-és lápréteket kedveli, de újabban megtelepedett hegy- és dombvidékek fenyvesiben és tölgyeseiben és mezőgazdasági területeken is. Kisebb gerinctelenekkel,
rovarokkal,
pókokkal és
puhatestűekkel táplálkozik. Rejtett életmódja miatt nehéz észrevenni, amikor nem énekel
Az egyetlen foltos hátú tücsökmadár faj, amely mintázata alapján könnyen felismerhető. Felülről olív árnyalatú szürkésbarna alapon sötéten foltozott, alulról piszkos fehér színű. Lába rózsaszínes,
csőre meglehetősen sötét. A nemek hasonlóak. Hangja különbözik a
berki (L. fluviatilis) és
nádi tücsökmadártól (L. luscinioides): pirregése magasabb hangú, egészen fémes hangzású.
Fűcsomók, zsombékok között költ, a fészeképítésben mindkét szülő részt vesz. Fészekalja általában 5–6
tojásból áll. A mintegy 14 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 10–12 napig maradnak a fészekben, majd néhány napig annak közelében egyesével rejtőzködnek, miközben a szülők tovább etetik őket.
Magyarországon elég gyakori fészkelő (állományát 3000–5000 párra becsülik), bár a másik két tücsökmadár fajnál ritkább. Az utóbbi két évtizedben terjeszkedik: az 1970-es években a Dunántúlról volt csak ismert, azóta megtelepedett többek között az
Ecsedi-láp, a
Szatmári-síkság és
Beregi-síkság, a
Kiskunság, a
Hortobágy és a
Nyírség területén
A faj szerepel az
IUCN Vörös Listáján; Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.