MIÉRT ÉPPEN CALGARY?<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o> </o>
<o> </o>
Calgary Kanada nyugati felén, Alberta tartomány déli részén, és a kanadai Sziklás hegység keleti oldalán található (ha valami fontosat kifelejtettem, szóljatok J).<o></o>
Mindez sorrendben azért fontos, mert körülbelül tizenkét órányi vezetés Vancouver, körülbelül három óra Nebraska, és alig egy órányira vannak a legközelebbi hegyek, Banff pedig mintegy másfél. <o></o>
Észak Amerika legkedveltebb síparadicsomai (értsd, gazdagok és híresek által): Aspen, Vail, Banff. Ez utóbbi azonban még síszezonban is megfizethető egy közönséges dolgozó ember számára.<o></o>
<o> </o>
Éghajlat<o></o>
<o> </o>
Az emberek többsége úgy gondolja, hogy Calgary hideg, azért, mert Kanada, ráadásul Északabbi fekvésű, mint mondjuk Toronto. <o></o>
Téves.<o></o>
Ez itt a préri, viszonylag száraz, amiért a hideget nem érzed olyan hidegnek, és itt a Chinook. Körülbelül három-négy keményebb hét van egy télen, néha egy jó szezonban mindössze egy, ilyenkor nappal se igen megy -20 fölé a hőmérséklet. <o></o>
Ez nekünk jó, a szegény nyúlpopulációnak (akik télvíz idejére fehér bundát növesztenek, kevésbé, mert a prérifarkasok elől nehezebb elrejtőzniük). Mindkettővel össze lehet futni a városon belül.<o></o>
A legkeményebb hónap a január (de pl. idén is végig plusz volt napközben), igaz, hó eshet márciusban, sőt, akár júliusban is (hegyvidék J). A hőmérséklet általában magasabb volt mint Magyarországon, és még melegebbnek érződött. Férj azt mondta, az utolsó dolog amit várt az volt, hogy január közepén plusz 10-12 fokban fog biciklizni. <o></o>
Ráadásul itt az év 360 napján tiszta kék az ég, és süt a nap (akik Vancouverből jöttek, semmi pénzért nem költöznének vissza, persze ez mindig több tényező függvénye). <o></o>
A hólapátolás néhány napra korlátozódik, és ritkán esik 20 cm-nél több egyszerre.<o></o>
NINCS ÓNOS ESŐ! – Nagy Tavak környékén élők tudják, miről beszélek J...<o></o>
Szóval a klíma a mo-i köztudatban élőnél ezerszer jobb.<o></o>
<o> </o>
Hegyek – tavak – grizzli macik<o></o>
<o> </o>
A világ egyik legszebb nemzetiparkja a banffi, a világ minden részéből özönlenek ide a turisták, és ez nem véletlen. Felteszek majd néhány képet, de persze a fényképek sose tudják visszaadni a valóságot. Hegymászók nyilván azt is tudják, az itteni hegyek különlegessége, hogy nehezebben mászható csúcsok és falak vannak itt, mint a Himalájában (hogy hangzik az, hogy 3000 méter magas függőleges sziklafal?)<o></o>
<o> </o>
Gazdaság - munkaerőpiac<o></o>
<o> </o>
Kanada gazdasága rohamosan fejlődik – ahogy errefelé mondják „really hot” – és ezen belül is Alberta állam van az élen. Az állam költségvetése olyannyira pozitívan zárt, hogy mindenki, aki min. tavaly szept. 1-óta itt él, 400 dollárt kapott a héten állami csekk formájában. Igazságosan felosztották a nyereséget J.<o></o>
Az állam gazdasága az olajiparra épül, és a statisztikák alapján azt jósolják, az elkövetkező tíz év során mintegy 400ezer új munkahely fog keletkezni, miközben a külföldről és belföldről ideérkezők száma a jelenlegi trend alapján alig éri majd el a 240ezret. <o></o>
Tavaly megszavazták, hogy 12 éves kortól vállalhassanak a gyerekek munkát (hé, ezt engedi az ENSZ!), és az egész város tele van „now hiring” feliratokkal. <o></o>
Bolti eladói állásra gyakorlatilag besétál az ember, és felveszik, ha legalább alapfokon beszél angolul. 7.5 alatt nem fizetnek, de eladói munkakörben jobb helyen 15 dollárt is lehet kapni. <o></o>
Ha valaki már társalgási szinten tud angolul, kis szerencsével és jó stratégiával akár a szakmáján belül is kezdhet. Én több könyvelői ajánlatra mondtam nemet, mielőtt a bankot elfogadtam.<o></o>
<o> </o>
Segítség frissen érkezetteknek<o></o>
<o> </o>
Én szeptember első hetében nagyjából mindenhová beestem, ahol letelepedőket segítenek. <o></o>
Az első benyomásom az volt, hogy mint mindenütt másutt, a cégek itt is csak felveszik az állami támogatást, és cserébe legfeljebb információs prospektusokat osztogatnak. (Azon kívül, hogy ingyenes hat hónapos nyelvi programok vannak).<o></o>
Aztán találtam kettőt, ahol küldetésüknek tekintik, hogy segítsenek, és igen jók benne.<o></o>
Az egyik a CIWA (Calgary Immigrant Women’s Association), a másik a Calgary Mennonite Center. Mindkét helyen tapasztalt tanácsadók segítenek kitalálni, milyen irányba érdemes elindulni, segítenek profi önéletrajzot összehozni, és szemtől szembe összehozzák az embert a potenciális munkaadókkal, legyen az mérnök, könyvelő vagy nővér (vagy bármi más). 65 órányi önkéntes munka után (2 hét!!!) echte kanadai ajánlást adnak. <o></o>
Viszont tudomásul kell venni, hogy a munkalehetőség nyelvtudás függvénye. Minél jobban tudja valaki a nyelvet, annál jobban érvényesül.<o></o>
<o> </o>
Azért nem az ég a határ<o></o>
<o> </o>
Tény, hogy itt is igaz, a külföldi diplomákat valamivel az itteniek alá értékelik, ha más nem, akkor fizetés szempontjából. Ha válogathatnak. Viszont:<o></o>
- frissen bevándorlóknak (ezen általában 3 évet értenek) több főiskolán elérhetőek ingyenes szakmai képzések<o></o>
- egy otthoni egyetemi diplomát 1-3 év alatt lehet itt védeni (mindenféle otthoni vélekedéssel szemben itt MAGASABB a színvonal, tudományos területen pl. MSc fokozatért már kell egy tiszta kutatóév és PUBLIKÁCIÓ, ami odahaza a PhD feltétele – itt PhD további 3 publikáció után jár).<o></o>
Viszont egy itteni MSc fokozattal a zsebben már nagyon könnyű igen magasan fizetett álláshoz jutni (persze itt is számít, hogy milyen az a diploma). Tény, hogy míg egy BSc nem igényel különösebb agyat és energiát, addig MSc-re nem igen mennek tovább, mert a kettő között van egy hatalmas színvonalbeli ugrás (én azt mondanám az itteni BSc az otthoni érettségi és a főiskolai diploma közt van félúton), és a kettő közötti ugrás csak tehetséggel lehetséges meg sok-sok munkával, amire az itt felnövők többsége nem igazán motivált.<o></o>
<o> </o>
<o></o>
<o>Ingatlanpiac</o>
<o></o>
<o>Kis tőkével és kis vállalkozószellemmel is könnyen lehet milliomos az ember. </o>
Egyenlőre ennyi.<o></o>
Miről írjak még, vagy bővebben?<o></o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
Calgary Kanada nyugati felén, Alberta tartomány déli részén, és a kanadai Sziklás hegység keleti oldalán található (ha valami fontosat kifelejtettem, szóljatok J).<o></o>
Mindez sorrendben azért fontos, mert körülbelül tizenkét órányi vezetés Vancouver, körülbelül három óra Nebraska, és alig egy órányira vannak a legközelebbi hegyek, Banff pedig mintegy másfél. <o></o>
Észak Amerika legkedveltebb síparadicsomai (értsd, gazdagok és híresek által): Aspen, Vail, Banff. Ez utóbbi azonban még síszezonban is megfizethető egy közönséges dolgozó ember számára.<o></o>
<o> </o>
Éghajlat<o></o>
<o> </o>
Az emberek többsége úgy gondolja, hogy Calgary hideg, azért, mert Kanada, ráadásul Északabbi fekvésű, mint mondjuk Toronto. <o></o>
Téves.<o></o>
Ez itt a préri, viszonylag száraz, amiért a hideget nem érzed olyan hidegnek, és itt a Chinook. Körülbelül három-négy keményebb hét van egy télen, néha egy jó szezonban mindössze egy, ilyenkor nappal se igen megy -20 fölé a hőmérséklet. <o></o>
Ez nekünk jó, a szegény nyúlpopulációnak (akik télvíz idejére fehér bundát növesztenek, kevésbé, mert a prérifarkasok elől nehezebb elrejtőzniük). Mindkettővel össze lehet futni a városon belül.<o></o>
A legkeményebb hónap a január (de pl. idén is végig plusz volt napközben), igaz, hó eshet márciusban, sőt, akár júliusban is (hegyvidék J). A hőmérséklet általában magasabb volt mint Magyarországon, és még melegebbnek érződött. Férj azt mondta, az utolsó dolog amit várt az volt, hogy január közepén plusz 10-12 fokban fog biciklizni. <o></o>
Ráadásul itt az év 360 napján tiszta kék az ég, és süt a nap (akik Vancouverből jöttek, semmi pénzért nem költöznének vissza, persze ez mindig több tényező függvénye). <o></o>
A hólapátolás néhány napra korlátozódik, és ritkán esik 20 cm-nél több egyszerre.<o></o>
NINCS ÓNOS ESŐ! – Nagy Tavak környékén élők tudják, miről beszélek J...<o></o>
Szóval a klíma a mo-i köztudatban élőnél ezerszer jobb.<o></o>
<o> </o>
Hegyek – tavak – grizzli macik<o></o>
<o> </o>
A világ egyik legszebb nemzetiparkja a banffi, a világ minden részéből özönlenek ide a turisták, és ez nem véletlen. Felteszek majd néhány képet, de persze a fényképek sose tudják visszaadni a valóságot. Hegymászók nyilván azt is tudják, az itteni hegyek különlegessége, hogy nehezebben mászható csúcsok és falak vannak itt, mint a Himalájában (hogy hangzik az, hogy 3000 méter magas függőleges sziklafal?)<o></o>
<o> </o>
Gazdaság - munkaerőpiac<o></o>
<o> </o>
Kanada gazdasága rohamosan fejlődik – ahogy errefelé mondják „really hot” – és ezen belül is Alberta állam van az élen. Az állam költségvetése olyannyira pozitívan zárt, hogy mindenki, aki min. tavaly szept. 1-óta itt él, 400 dollárt kapott a héten állami csekk formájában. Igazságosan felosztották a nyereséget J.<o></o>
Az állam gazdasága az olajiparra épül, és a statisztikák alapján azt jósolják, az elkövetkező tíz év során mintegy 400ezer új munkahely fog keletkezni, miközben a külföldről és belföldről ideérkezők száma a jelenlegi trend alapján alig éri majd el a 240ezret. <o></o>
Tavaly megszavazták, hogy 12 éves kortól vállalhassanak a gyerekek munkát (hé, ezt engedi az ENSZ!), és az egész város tele van „now hiring” feliratokkal. <o></o>
Bolti eladói állásra gyakorlatilag besétál az ember, és felveszik, ha legalább alapfokon beszél angolul. 7.5 alatt nem fizetnek, de eladói munkakörben jobb helyen 15 dollárt is lehet kapni. <o></o>
Ha valaki már társalgási szinten tud angolul, kis szerencsével és jó stratégiával akár a szakmáján belül is kezdhet. Én több könyvelői ajánlatra mondtam nemet, mielőtt a bankot elfogadtam.<o></o>
<o> </o>
Segítség frissen érkezetteknek<o></o>
<o> </o>
Én szeptember első hetében nagyjából mindenhová beestem, ahol letelepedőket segítenek. <o></o>
Az első benyomásom az volt, hogy mint mindenütt másutt, a cégek itt is csak felveszik az állami támogatást, és cserébe legfeljebb információs prospektusokat osztogatnak. (Azon kívül, hogy ingyenes hat hónapos nyelvi programok vannak).<o></o>
Aztán találtam kettőt, ahol küldetésüknek tekintik, hogy segítsenek, és igen jók benne.<o></o>
Az egyik a CIWA (Calgary Immigrant Women’s Association), a másik a Calgary Mennonite Center. Mindkét helyen tapasztalt tanácsadók segítenek kitalálni, milyen irányba érdemes elindulni, segítenek profi önéletrajzot összehozni, és szemtől szembe összehozzák az embert a potenciális munkaadókkal, legyen az mérnök, könyvelő vagy nővér (vagy bármi más). 65 órányi önkéntes munka után (2 hét!!!) echte kanadai ajánlást adnak. <o></o>
Viszont tudomásul kell venni, hogy a munkalehetőség nyelvtudás függvénye. Minél jobban tudja valaki a nyelvet, annál jobban érvényesül.<o></o>
<o> </o>
Azért nem az ég a határ<o></o>
<o> </o>
Tény, hogy itt is igaz, a külföldi diplomákat valamivel az itteniek alá értékelik, ha más nem, akkor fizetés szempontjából. Ha válogathatnak. Viszont:<o></o>
- frissen bevándorlóknak (ezen általában 3 évet értenek) több főiskolán elérhetőek ingyenes szakmai képzések<o></o>
- egy otthoni egyetemi diplomát 1-3 év alatt lehet itt védeni (mindenféle otthoni vélekedéssel szemben itt MAGASABB a színvonal, tudományos területen pl. MSc fokozatért már kell egy tiszta kutatóév és PUBLIKÁCIÓ, ami odahaza a PhD feltétele – itt PhD további 3 publikáció után jár).<o></o>
Viszont egy itteni MSc fokozattal a zsebben már nagyon könnyű igen magasan fizetett álláshoz jutni (persze itt is számít, hogy milyen az a diploma). Tény, hogy míg egy BSc nem igényel különösebb agyat és energiát, addig MSc-re nem igen mennek tovább, mert a kettő között van egy hatalmas színvonalbeli ugrás (én azt mondanám az itteni BSc az otthoni érettségi és a főiskolai diploma közt van félúton), és a kettő közötti ugrás csak tehetséggel lehetséges meg sok-sok munkával, amire az itt felnövők többsége nem igazán motivált.<o></o>
<o> </o>
<o></o>
<o>Ingatlanpiac</o>
<o></o>
<o>Kis tőkével és kis vállalkozószellemmel is könnyen lehet milliomos az ember. </o>
Egyenlőre ennyi.<o></o>
Miről írjak még, vagy bővebben?<o></o>
<o> </o>
<o> </o>