Móricka

tudom, hogy bombázol a segítséggel, de most arra összpontosítok, hogy férfi legyek ... futás, futam, futtatás ... nők, ja ... LÓFUTTATÁS :)
 
Közös: ló
kórházi alkalmazott középfokú végzettséggel: lóápoló
a szív egyik jellemző mozgása: lódobogás
lányok atletizálása álló helyben: lófuttatás
tekintély a szakmában: lószakértő
fogó, kalapács, fűrész: lószerszám
szorocsinci, hídi, leány: lóvásár
rigómezei, muhi, segesvári: csataló
zenés mulatság: lóbál
svéd popcsapatból készült konyhai alapanyag: lóbab
az esetet láto: tanuló
a Magyar Színház rendezője (Imre): lóCsiszár
Joost van ... Vondel: lóden
eröszakkal vegigpusztit egy területen: lódul
Toldi Miklós fizikumú: lóerős
ilyen város Prága, Osló, Kairó: lófő
püré alapanyaga ínyenceknek: lógesztenye
a királynő lógós alattvalója: lóhere
hirtelen visszahúz: Lóránt
Heyerdahl isteni hajója: lóRa




GRATULÁLOK, és KÖSZÖNÖM!
 
picture.php
 
Annak van jelentősége, hogy a szavak "viszonylag" Magyarország alakjában helyezkednek el?
benne van: a 2 költő által gyakran használt kifejezések
priviben fejteni, egyedül gondolkodni: ha ilyesmit akarok, sudokuzom. pont a társaság hiánya miatt nem online kódfejtésezem.
 
Annak van jelentősége, hogy a szavak "viszonylag" Magyarország alakjában helyezkednek el?
benne van: a 2 költő által gyakran használt kifejezések
priviben fejteni, egyedül gondolkodni: ha ilyesmit akarok, sudokuzom. pont a társaság hiánya miatt nem online kódfejtésezem.

Csatlakozom az előttem szólóhoz! kiss
 
:) én inkább csak rántotthús alaknak nevezném, szóval az alakzat véletlen!
A másik dologról meggyőztél, csak attól féltem túl könnyű lesz!!
Érdekes, hogy így ráismersz szavakra, merthogy beletrafáltál.
Magyar költő konkrét verse! (nem PAROLE, PAROLE, PAROLE :) )
 
Sziasztok!:D
Ez lenne?
József Attila: Kései sirató


Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállitani téged;
de nem futja, már látom, az időből,
a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem,
a hadak vége volt
s ez összekuszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetőn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
neked, én konok, csirkét is szereztem
s te már seholse voltál.
Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
édes emlőd s magad.
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
Levesem hütötted, fujtad, kavartad,
mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem!
Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad -
félrevezettél engem.
Ettelek volna meg!... Te vacsorádat
hoztad el - kértem én?
Mért görbitetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!
Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:
haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel
s mindent elrontsz, te árnyék!
Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből
jajongva szült, eleven hitedet.
Cigány vagy! Amit adtál hizelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve -
nem hallod, mama? Szólj rám!
Világosodik lassacskán az elmém,
a legenda oda.
A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
észreveszi, hogy milyen ostoba.
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül,
ebbe fog belehalni.
 
Oldal tetejére