Az igazság kutatása szerintem sok embert érdekel. Én tanulom fősulin és vizsgám is lesz a témából. Megjegyzem totál más mint a töriórán....
Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Üdvözletem!
Lukácsy Kristóf: Magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei I-II. (Kolozsvár 1870) c. művét, vagy ennek 2000-ben Hunyadi László gondozásában kiadott reprintjét keresem PDF formátumban. Akinek megvan, elsősorban a második kötet érdekelne, annak megköszönném, ha közzétenné!
Kitartás!
Lukácsy Kristóf: Magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei I-II. (Kolozsvár 1870) c. művét, vagy ennek 2000-ben Hunyadi László gondozásában kiadott reprintjét keresem PDF formátumban. Akinek megvan, elsősorban a második kötet érdekelne, annak megköszönném, ha közzétenné!
Kitartás!
Bihar
Kitiltott (BANned)
KEDVES BÉLA BÁ! A feltett képek és szövegekben keveredik minden....de főként nem valósak a képek alatti szövegek. Ilyenekért joggal gúnyolják a magyarokat...talán nem ez a célod? Nimród fiainak neve, Pilisre való hívatkozás, mindenféle kacagányos ázsiai meskete...
Érdemes ezt csinálni, a százéve még talán aktuálisnak vélelmezett szövegekkel, rajzokkal? Ha van régebbi ilyesmid, akkor feltétlenűl őrízd meg azokat, de ne hozd nyílvánosságra, nem érdemeljük..
Érdemes ezt csinálni, a százéve még talán aktuálisnak vélelmezett szövegekkel, rajzokkal? Ha van régebbi ilyesmid, akkor feltétlenűl őrízd meg azokat, de ne hozd nyílvánosságra, nem érdemeljük..
Bihar
Kitiltott (BANned)
Az Árpádház vége...
A mongoljátás előtt már 1190-től jártak a kancellária által kijelöltek sámánképzésre Karakórumba, például a Pósák (Pál,Gyula és András), de még nők is. A mongoljárás után ugyan egyidőre megszakadt a kapcsolat, de V. Istvántól (1270-72) megint megélémkült. Szinte rendszeres levelezés folyt a királyok és a mongol fejedelemség (főleg Ungika, Kubiláj nagykán, majd kínai császár anyja) között. Kubiláj és anyja, Ungika igen hosszú életű volt. Ezt a párbeszédet Kun László is folytatta, haláláig (1290).
A mongolok szerették volna, ha a magyarok Európában mintegy vezető nemzetként éltek volna... ezért különböző terveik voltak arra, hogy a segítségükkel lehet itt még nagy területetket is hódítani...
Ezt az un Kubiláj tervet elárulták, ellopták a kancelláriából és így nyugat erről tudomást szerzett. Ez az oka az Árpádház "kihalatásának" mellyet nyugat és a pápaság (mainzi érsekség) szervezett meg.
Első lépésként a 33 éves V. Lászlót ölték meg, méreggel, majd a fiát Kun Lászlót leszúrták...és -bármennyire vigyázott és tudott a veszélyről-- végűl III. András is mérgezés áldozatat lett 1301 januárjában....Ennyi a történet nagyon vázlatosan.
Az Árpádház nem halt ki, ennek kifejtése azonban hosszabb lenne, lényege, hogy Árpád legifjabb fia Zsolt volt és az Ő ágán (Taksony fián) indult el az árpádházi királyok sora. Nade, Zsoltnak nemcsak Taklsony nevű fia volt, hanem Csák és Botond is...a Csákok közismerten nagyon szaporák voltak..továbbá Árpádnak -Zsolton kívűl- még négy fia ( Laád-Levente, Taksony, Jutas, Tarhos) volt...és a felsorolt családfák bizony terebélyesedtek, nem is haltak ki, ma is közöttünk élnek..De nyugat és Róma hazudott, a főurak, középnemesek pedig valamiért becsukták a szemeiket....
De ezuután igen zavaros időszak következett, több kirélyt kooronáztak meg ugyanis, nemcsak Róbert Károlyt, hanem -mhamarabb- Csák Mátét is...ezt elfelejtik a történelemkönyveink. Csák Máté pedig Árpádházi volt..
A mongoljátás előtt már 1190-től jártak a kancellária által kijelöltek sámánképzésre Karakórumba, például a Pósák (Pál,Gyula és András), de még nők is. A mongoljárás után ugyan egyidőre megszakadt a kapcsolat, de V. Istvántól (1270-72) megint megélémkült. Szinte rendszeres levelezés folyt a királyok és a mongol fejedelemség (főleg Ungika, Kubiláj nagykán, majd kínai császár anyja) között. Kubiláj és anyja, Ungika igen hosszú életű volt. Ezt a párbeszédet Kun László is folytatta, haláláig (1290).
A mongolok szerették volna, ha a magyarok Európában mintegy vezető nemzetként éltek volna... ezért különböző terveik voltak arra, hogy a segítségükkel lehet itt még nagy területetket is hódítani...
Ezt az un Kubiláj tervet elárulták, ellopták a kancelláriából és így nyugat erről tudomást szerzett. Ez az oka az Árpádház "kihalatásának" mellyet nyugat és a pápaság (mainzi érsekség) szervezett meg.
Első lépésként a 33 éves V. Lászlót ölték meg, méreggel, majd a fiát Kun Lászlót leszúrták...és -bármennyire vigyázott és tudott a veszélyről-- végűl III. András is mérgezés áldozatat lett 1301 januárjában....Ennyi a történet nagyon vázlatosan.
Az Árpádház nem halt ki, ennek kifejtése azonban hosszabb lenne, lényege, hogy Árpád legifjabb fia Zsolt volt és az Ő ágán (Taksony fián) indult el az árpádházi királyok sora. Nade, Zsoltnak nemcsak Taklsony nevű fia volt, hanem Csák és Botond is...a Csákok közismerten nagyon szaporák voltak..továbbá Árpádnak -Zsolton kívűl- még négy fia ( Laád-Levente, Taksony, Jutas, Tarhos) volt...és a felsorolt családfák bizony terebélyesedtek, nem is haltak ki, ma is közöttünk élnek..De nyugat és Róma hazudott, a főurak, középnemesek pedig valamiért becsukták a szemeiket....
De ezuután igen zavaros időszak következett, több kirélyt kooronáztak meg ugyanis, nemcsak Róbert Károlyt, hanem -mhamarabb- Csák Mátét is...ezt elfelejtik a történelemkönyveink. Csák Máté pedig Árpádházi volt..
Bihar
Kitiltott (BANned)
Az Árpádház vége....c. írásomban tévesen írtam le Árpád fiainak a nevét.
Ők: Laád (Levete), Üllő, Jutas és Tarhos voltak. A felsoroltak anyja Abacil, Árpád első felesége volt. Árpád (848-908...halálát a hívatalosok 907.-re "saccolják" a pozsonnyi csata okán,de ez nem így volt) második feleségétől -Verecke kabar fejedelem lányától, Eperjestől- Zsolt (892-955) született és három lány. Árpád után Zsolt lett a fejedelem. Árpádnak még volt egy lánya is, Ágnes, aki a honfoglalás előtt született a mai Kiev térségében.
Zsolt fiai: Botond (eredeti neve Bereg), Taksony és Csák voltak.
Taksony(926-970) egyik fia GÉZA fejedelem ( 951-997) volt.
Csáknak a lányától, pl Gortvától pedig VAZUL született, aki Endre, Béla és Levente apja volt...(anyjuk neve:Korpona). Endre és Béla később király lett..
Vazul gyermekei eleinte Csákváron nevelkedtek.
Ők: Laád (Levete), Üllő, Jutas és Tarhos voltak. A felsoroltak anyja Abacil, Árpád első felesége volt. Árpád (848-908...halálát a hívatalosok 907.-re "saccolják" a pozsonnyi csata okán,de ez nem így volt) második feleségétől -Verecke kabar fejedelem lányától, Eperjestől- Zsolt (892-955) született és három lány. Árpád után Zsolt lett a fejedelem. Árpádnak még volt egy lánya is, Ágnes, aki a honfoglalás előtt született a mai Kiev térségében.
Zsolt fiai: Botond (eredeti neve Bereg), Taksony és Csák voltak.
Taksony(926-970) egyik fia GÉZA fejedelem ( 951-997) volt.
Csáknak a lányától, pl Gortvától pedig VAZUL született, aki Endre, Béla és Levente apja volt...(anyjuk neve:Korpona). Endre és Béla később király lett..
Vazul gyermekei eleinte Csákváron nevelkedtek.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Szibiánok...
Átkell írni a hazugságokkal megtömött "magyar"(?) lexikonokat . Mert még a maiakban is óriási szándékosan téves adat szerepel. Alább mindjárt egy eset:
A jövőben nem szabad szó nélkűl hagyni azt az állítást sem, hogy a Szibánok ősei románok...Ugyanis a Csákok igen terjedelmes családjához tartoztak a Szibiánok is. Így tehát Mátyás király igencsak árpádházinak mondható. De III. Andrást követő királyunk is -az 1301.jan. 15.-én megkoronázott- Csák Máté is árpádházi volt. Róla elsősorban a mainzi érsekség feledkezett meg...és az Anjou Róbert Károlyt teszi meg királynak. Ez azonban nem így volt, őt kb 3 évvel Csák Máté után koronázzák meg és ténylegesen csak 1313 után tudta elfoglalni a trónt, de ezután is voltak még harcai Csákkal.
Róbert Károly apja -Martell Károly- 24 évesen halt meg, apja Anjou Károly nápolyi, sziciliai király), anyja pedig Mária, V. István lánya volt.
Mátyás pedig sok Arvisurát is ismert, ezek alapján foglalta el az ausztriai -volt avar- területeket is.
Átkell írni a hazugságokkal megtömött "magyar"(?) lexikonokat . Mert még a maiakban is óriási szándékosan téves adat szerepel. Alább mindjárt egy eset:
A jövőben nem szabad szó nélkűl hagyni azt az állítást sem, hogy a Szibánok ősei románok...Ugyanis a Csákok igen terjedelmes családjához tartoztak a Szibiánok is. Így tehát Mátyás király igencsak árpádházinak mondható. De III. Andrást követő királyunk is -az 1301.jan. 15.-én megkoronázott- Csák Máté is árpádházi volt. Róla elsősorban a mainzi érsekség feledkezett meg...és az Anjou Róbert Károlyt teszi meg királynak. Ez azonban nem így volt, őt kb 3 évvel Csák Máté után koronázzák meg és ténylegesen csak 1313 után tudta elfoglalni a trónt, de ezután is voltak még harcai Csákkal.
Róbert Károly apja -Martell Károly- 24 évesen halt meg, apja Anjou Károly nápolyi, sziciliai király), anyja pedig Mária, V. István lánya volt.
Mátyás pedig sok Arvisurát is ismert, ezek alapján foglalta el az ausztriai -volt avar- területeket is.
Történelem, általánosságban
nem konkrét magyar őstörténet/történelem,
hanem általános, de azért vann benne egy-két megszívlelendő gondolat/utalás.
illetve hogy külföldi vezető körök hogy látják magát a történelmet, annak fontosságát.
"
Brit intelmek a történelemtanítás megújítására
2010. november 11. 12:03
A jelenlegi, gazdasági és politikai értelemben vett bonyolult világban sokkal nagyobb szükségünk van a történelem átfogó szemléletére, mint valaha - írja nemrég közzétett dolgozatában Simon Schama történész, a brit kormány oktatásügyi tanácsadója.
A történész azonban kijelentette: a történelem nem lehet minden bajunkra gyógyír, többek között erre utal az eredeti görög kifejezés is: a historia, mint vizsgálódás, identitásunk vizsgálata. „Azokra az általunk feltett kérdésekre, miszerint mennyire vagyunk európaiak, mennyire amerikanizáltak a szokásaink és stratégiáink, a történelem ismerete nélkül nem tudunk válaszolni” – vallja Schama.
„A történelemre a legnagyobb szüksége gyermekeinknek van. Ha nem nyerjük meg őket a történelem szeretetére, akkor képzeletük az örök Most béklyójában fog maradni: a lebegő állandóságban, ami azonnal elment, mire megérkezett. Ahogyan Cicero fogalmazott, örök gyermekek maradnak” – vallja a történész.
A történész szerint a kulcs a történetmesélés kezében van, el kell mesélni egy 12 évesekből álló osztálynak, hogy miként alakult a 17. századi angol polgárháború, hogyan veszítette el az ország előbb Amerikát, majd hogyan szerezte meg Indiát, hogyan gazdagodott meg a rabszolgák munkaerejéből, s hogyan járt élen a rabszolga-kereskedelem eltörlésében. „A tanulók, akiknek nagyszülei Mumbaiban vagy Kingstonban születtek, meg fogják érteni, hogy mit jelent ma britnek lenni” – így Schama.
A történész figyelmeztetett: I. Károly kivégzését, vagy éppen Nagy-Britannia India-politikáját a tanárok egy kézlegyintéssel elintézik, de legalább ekkora hallgatás övezi az ország középkori történetét, az állam és egyház kapcsolatát – egy olyan témát, amely ma is aktuálpolitikai relevanciával bír. Schama szerint az a pedagógia, amely a történetet nem összetettségében, korszakokon átívelő narratívában vizsgálja, félreérti a gyermekek befogadáskészségének pszichológiáját. „Meg kell nézni, mit olvasnak ma a gyerekek – Harry Potter, Gyűrűk ura –, s újra fel kell fedezni a történetmesélés művészetét és tudományát” – ad útmutatás a történész.
A szerző számba veszi a lehetséges problémákat is, a kétezres évek mini-boomját, az akkor születettek tömeges iskolába iratkozását, valamint a történelem összetettségének kérdését, amely ugyanúgy foglalkozik Nagy-Britanniával, mint az európai történelemmel és a nem nyugati civilizációkkal. „A jelen és a múlt közötti kapcsolódási pontokat az általános iskolában ott kell keresni, amellyel a fiatalok a legközelebbi kapcsolatban állnak: a családdal, a várossal, illetve a megyével. A gyermekeknek meg kell tanítani, hogy egy sokkal nagyobb és szélesebb világban élnek, mint amit el tudnak képzelni, s az se nem idegen a tradícióktól, se nem irreleváns a jelen megértéséhez” – vallja Schama.
A történész szerint a történelemtanításban nagy szerep hárul az akadémikusokra, akiknek új könyvei alkalmazkodnak a digitális kor kihívásaihoz: integrálják a forrásokat, de nem túlozzák el azok mértékét, s amelyek a diákok laptopjain, vagy okostelefonjain is alkalmazhatók. Fontos szerepet töltenek be a szülők is, akik gyermekeik első történetmesélőinek számítanak – írja Schama.
A szerző hat olyan témát ajánl a történelemtanárok figyelmébe, amelyek tanítása kiemelt fontossággal bír. Az első a vallási és világi hatalom összecsapását megszemélyesítő Thomas Becket meggyilkolása; a második a társadalmat alapjaiban megváltoztató fekete halál és a parasztlázadás közötti kapcsolat vizsgálata; a harmadik I. Károly lefejezése, illetve az országhatárokon átívelő, családokat megosztó, egy kvázi-diktátort trónra ültető vallásháború problematikája; a negyedik az indiai gyarmatbirodalom kérdésköre, az ötödik az ír háborúk; a hatodik pedig a brit haditengerészet védelmébe vett drogkereskedelem, az ópiumháborúk története.
Forrás: Múlt-kor.
"
a második részében értelemszerűen gondolatban behelyettesítendők a magyar történelem elemei.
nem konkrét magyar őstörténet/történelem,
hanem általános, de azért vann benne egy-két megszívlelendő gondolat/utalás.
illetve hogy külföldi vezető körök hogy látják magát a történelmet, annak fontosságát.
"
Brit intelmek a történelemtanítás megújítására
2010. november 11. 12:03
A jelenlegi, gazdasági és politikai értelemben vett bonyolult világban sokkal nagyobb szükségünk van a történelem átfogó szemléletére, mint valaha - írja nemrég közzétett dolgozatában Simon Schama történész, a brit kormány oktatásügyi tanácsadója.
A történész azonban kijelentette: a történelem nem lehet minden bajunkra gyógyír, többek között erre utal az eredeti görög kifejezés is: a historia, mint vizsgálódás, identitásunk vizsgálata. „Azokra az általunk feltett kérdésekre, miszerint mennyire vagyunk európaiak, mennyire amerikanizáltak a szokásaink és stratégiáink, a történelem ismerete nélkül nem tudunk válaszolni” – vallja Schama.
„A történelemre a legnagyobb szüksége gyermekeinknek van. Ha nem nyerjük meg őket a történelem szeretetére, akkor képzeletük az örök Most béklyójában fog maradni: a lebegő állandóságban, ami azonnal elment, mire megérkezett. Ahogyan Cicero fogalmazott, örök gyermekek maradnak” – vallja a történész.
A történész szerint a kulcs a történetmesélés kezében van, el kell mesélni egy 12 évesekből álló osztálynak, hogy miként alakult a 17. századi angol polgárháború, hogyan veszítette el az ország előbb Amerikát, majd hogyan szerezte meg Indiát, hogyan gazdagodott meg a rabszolgák munkaerejéből, s hogyan járt élen a rabszolga-kereskedelem eltörlésében. „A tanulók, akiknek nagyszülei Mumbaiban vagy Kingstonban születtek, meg fogják érteni, hogy mit jelent ma britnek lenni” – így Schama.
A történész figyelmeztetett: I. Károly kivégzését, vagy éppen Nagy-Britannia India-politikáját a tanárok egy kézlegyintéssel elintézik, de legalább ekkora hallgatás övezi az ország középkori történetét, az állam és egyház kapcsolatát – egy olyan témát, amely ma is aktuálpolitikai relevanciával bír. Schama szerint az a pedagógia, amely a történetet nem összetettségében, korszakokon átívelő narratívában vizsgálja, félreérti a gyermekek befogadáskészségének pszichológiáját. „Meg kell nézni, mit olvasnak ma a gyerekek – Harry Potter, Gyűrűk ura –, s újra fel kell fedezni a történetmesélés művészetét és tudományát” – ad útmutatás a történész.
A szerző számba veszi a lehetséges problémákat is, a kétezres évek mini-boomját, az akkor születettek tömeges iskolába iratkozását, valamint a történelem összetettségének kérdését, amely ugyanúgy foglalkozik Nagy-Britanniával, mint az európai történelemmel és a nem nyugati civilizációkkal. „A jelen és a múlt közötti kapcsolódási pontokat az általános iskolában ott kell keresni, amellyel a fiatalok a legközelebbi kapcsolatban állnak: a családdal, a várossal, illetve a megyével. A gyermekeknek meg kell tanítani, hogy egy sokkal nagyobb és szélesebb világban élnek, mint amit el tudnak képzelni, s az se nem idegen a tradícióktól, se nem irreleváns a jelen megértéséhez” – vallja Schama.
A történész szerint a történelemtanításban nagy szerep hárul az akadémikusokra, akiknek új könyvei alkalmazkodnak a digitális kor kihívásaihoz: integrálják a forrásokat, de nem túlozzák el azok mértékét, s amelyek a diákok laptopjain, vagy okostelefonjain is alkalmazhatók. Fontos szerepet töltenek be a szülők is, akik gyermekeik első történetmesélőinek számítanak – írja Schama.
A szerző hat olyan témát ajánl a történelemtanárok figyelmébe, amelyek tanítása kiemelt fontossággal bír. Az első a vallási és világi hatalom összecsapását megszemélyesítő Thomas Becket meggyilkolása; a második a társadalmat alapjaiban megváltoztató fekete halál és a parasztlázadás közötti kapcsolat vizsgálata; a harmadik I. Károly lefejezése, illetve az országhatárokon átívelő, családokat megosztó, egy kvázi-diktátort trónra ültető vallásháború problematikája; a negyedik az indiai gyarmatbirodalom kérdésköre, az ötödik az ír háborúk; a hatodik pedig a brit haditengerészet védelmébe vett drogkereskedelem, az ópiumháborúk története.
Forrás: Múlt-kor.
"
a második részében értelemszerűen gondolatban behelyettesítendők a magyar történelem elemei.
Alapnépesség, szkíták
folytatva a régebben megkezdett: kárpát-medencei, helybeli ősnép történetének témakörét:
jelen esetben a szkíták népével.
"
Szkíta fegyverarzenál került elő Bátmonostor mellett
2010. november 11. 08:06
A szkíta kor jelentős fegyverarzenálja került elő egy kilenc négyzetméteres, feltehetően temetkezési hely feltárásán Bátmonsotor-Szurdok lelőhelyen - közölte Gyucha Attila a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) irodavezetője.
Az objektum bontása során az Alföld területén a szkíta korban - i.e. 7. század második felétől az i.e. 4. század második feléig - használt fegyverek közel teljes köre került felszínre - mondta Gyucha Attila.
A leletek között egy akinakész (rövidkard), két, hosszú köpűvel ellátott vas lándzsahegy, egy vas hüvelyvég, egy kisebb és egy nagyobb méretű, ellentett élű vascsákány, egy feltételezhetően fokosként meghatározható vastárgy, két különféle típusú vasbalta, valamint egy háromélű bronz nyílhegy található - sorolta a feltárt fegyverarzenált az irodavezető.
A közel egy évig tartó feltárást a Városföld és Drávaszerdahely között épülő magyar-horvát gázvezeték nyomvonalán végezték a régészek. Rézkori és szarmata településobjektumok között helyezkedett el egy, az előkerült leletanyag alapján a korszakban kivételes jelentőségűnek számító középső vaskori objektum.
A Gulyás Gyöngyi vezetésével folyatott feltáráson az objektumból a jó állapotban megmaradt fegyverek mellett, a korszakban szintén nem ismeretlen csonthenger-töredékek is előkerültek, egy gödörben pedig egy 29,5 centiméter magas, fazekaskorongon készített, kétfülű edény hevert, melynek közeléből mintegy száz darab, rendkívül vékony bronzlemezből tekert, fél centiméter hosszú ruhadíszt bontottak ki a NÖK régészei.
Gyucha Attila szerint, a leletek sokszínű összetétele, gazdagsága és az objektumban elfoglalt helyzete alapján földbe kerülésük feltehetően temetkezési szertartáshoz köthető. A tárgyak - különféle vizsgálataikat és restaurálásukat követően - a kecskeméti Katona József Múzeumban kerülnek végleges elhelyezésre.
Forrás: MTI/Múlt-kor.
"
folytatva a régebben megkezdett: kárpát-medencei, helybeli ősnép történetének témakörét:
jelen esetben a szkíták népével.
"
Szkíta fegyverarzenál került elő Bátmonostor mellett
2010. november 11. 08:06
A szkíta kor jelentős fegyverarzenálja került elő egy kilenc négyzetméteres, feltehetően temetkezési hely feltárásán Bátmonsotor-Szurdok lelőhelyen - közölte Gyucha Attila a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) irodavezetője.
Az objektum bontása során az Alföld területén a szkíta korban - i.e. 7. század második felétől az i.e. 4. század második feléig - használt fegyverek közel teljes köre került felszínre - mondta Gyucha Attila.
A leletek között egy akinakész (rövidkard), két, hosszú köpűvel ellátott vas lándzsahegy, egy vas hüvelyvég, egy kisebb és egy nagyobb méretű, ellentett élű vascsákány, egy feltételezhetően fokosként meghatározható vastárgy, két különféle típusú vasbalta, valamint egy háromélű bronz nyílhegy található - sorolta a feltárt fegyverarzenált az irodavezető.
A közel egy évig tartó feltárást a Városföld és Drávaszerdahely között épülő magyar-horvát gázvezeték nyomvonalán végezték a régészek. Rézkori és szarmata településobjektumok között helyezkedett el egy, az előkerült leletanyag alapján a korszakban kivételes jelentőségűnek számító középső vaskori objektum.
A Gulyás Gyöngyi vezetésével folyatott feltáráson az objektumból a jó állapotban megmaradt fegyverek mellett, a korszakban szintén nem ismeretlen csonthenger-töredékek is előkerültek, egy gödörben pedig egy 29,5 centiméter magas, fazekaskorongon készített, kétfülű edény hevert, melynek közeléből mintegy száz darab, rendkívül vékony bronzlemezből tekert, fél centiméter hosszú ruhadíszt bontottak ki a NÖK régészei.
Gyucha Attila szerint, a leletek sokszínű összetétele, gazdagsága és az objektumban elfoglalt helyzete alapján földbe kerülésük feltehetően temetkezési szertartáshoz köthető. A tárgyak - különféle vizsgálataikat és restaurálásukat követően - a kecskeméti Katona József Múzeumban kerülnek végleges elhelyezésre.
Forrás: MTI/Múlt-kor.
"
Szkíták, Kárpát-medence
egy, az előzőhöz kapcsolódó írás:
"
Hatalmas szkíta temetőt tártak fel Soroksáron
2010. február 10. 16:32 MTI
A Budapest területén eddig előkerült legnagyobb szkíta kori temetőt tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei az M0 autóút tervezett déli szakaszán - tájékoztatott Bencze Zoltán ásatásvezető régész.
Ismertetése szerint az M0 autóút korábbi szakaszaihoz kapcsolódó feltárások során 1995-ben kerültek elő szkíta kori régészeti maradványok. "Szórványosan innen-onnan ismertünk más temetkezéseket, de ekkora sírszámban ez az első" - mondta Bencze Zoltán, hozzátéve, hogy a leletek nagyobb összehasonlítási alapot jelentenek a máshol feltárt szkíta kori temetőkkel.
Az i.e. 5. századi temetőben összesen 84 sírt sikerült feltárni, amelyek közül 33 hamvasztásos, 51 pedig csontvázas temetkezés volt. Az előzetes antropológiai vizsgálatok tanúsága szerint, amelyeket a Természettudományi Múzeum embertani tárának munkatársai végeztek, a temetőben sokkal több volt a nő, mint a férfi. "Mediterrán jellegű koponyákat találtunk a csontvázas sírokban, ami egyébként jellemző más, ebből a korszakból származó szkíta kori temetőkre is. A hamvasztásos sírok kisebb hányada volt urnás, és az urnába temettek legalább a fele gyermek" - magyarázta az archeológus.
A legérdekesebbnek azt kettős sírt nevezte, amelybe egy felnőtt nőt és egy 7-8 év körüli gyermeket helyeztek végső nyugalomra. Utóbbit az asszony mellkasára, oldalt fektették. "A nő furcsa testhelyzetben feküdt, a két lábfej egymást keresztezte, mintha bokában összekötözték volna alsó végtagjait, miután az asszonyt a sírba tették. A nő erőszakos halált halhatott, jobb oldalán, a bordaívnél három élű, szkíta kori nyílhegy került elő. Az antropológusok szerint ha valóban akkor lőtték meg, amikor még életben volt, ez a nyíl minden további nélkül okozhatta a halálát" - közölte Bencze Zoltán, hozzátéve, hogy a kettős temetkezést eredeti állapotban sikerült kiemelni és a múzeumba szállítani. A nyílhegy révén viszonylag pontosan lehet kelteztetni a sírt, amely az i.e. 5. század második feléből származik.
A másik nagyon jellegzetes tárgy egy zabla, amely síron kívül került elő a temető területén. "Kísértetiesen hasonlít a szentes-vekerzugi lelőhelyről előkerült zablához. Ez egy jó régészeti párhuzam a számunkra" - emelte ki az ásatásvezető.
A leleteket sorolva elmondta, hogy a női sírokban az apró személyes tárgyakon kívül ékszerekre bukkantak: bronz karperecek, illetve üvegpasztából, agyagból, borostyánból, vasból készült gyöngyök. Az egykori ruházatot vascsatok, vaskarikák fogták össze. A férfiakat fegyvereikkel temették el, és a halottakat ellátták étellel a túlvilági útra. Találtak egy olyan gyöngysort is, amely nem tartozott sírhoz: a szakemberek nem tudják, hogy elveszítette-e egykoron valaki, vagy valamilyen más okból került a temetőbe. "A sírokból előkerülő tárgyak borzasztóan fontosak, mert csakúgy, mint a honfoglaló magyaroknál, nem ismerünk szkíta kori ábrázolásokat. A régészeti feltárások során fellelt tárgyak alapján lehet következtetni a viseletre, az egykori életmódra" - hangsúlyozta Bencze Zoltán.
A szkíta kori települést egyelőre nem sikerült feltárni, mivel csupán a nyomvonal mentén van lehetőség a kutatásokra. "Tudjuk, hogy a temető az egyik irányban folytatódik. Még a metszetfalban is voltak sírok, abban az irányban érdemes lesz tovább keresni, ha egy bevásárlóközpont vagy egy benzinkút épül valamikor az autóút mentén" - jegyezte meg az archeológus.
Forrás: MTI/Múlt-kor"
"
Szkíta kori temető Soroksár déli határában
A Budapesti Történeti Múzeum a főváros területén eddig előkerült legnagyobb szkíta kori temetőt tárta fel 2009-ben az M0 autóút tervezett déli szakaszán. A gazdag leletanyag restaurálása jelenleg is folyik, egy része tavasszal kiállításra kerül az Aquincum Múzeumban.
2009. július végétől október végéig a múzeum megelőző régészeti feltárást végezett Soroksárott az Akácos dűlőben, ahol összesen 84 a Kr. e. 5. századból származó szkíta kori sírt sikerült feltárni, melyek közül 33 hamvasztásos és 51 csontvázas rítusú volt.
A hamvasztásos sírok esetében a holttesteket máglyán égették el, maradványaikat vagy egy kisebb gödörbe szórták, vagy kerámia urnába helyezték.
A csontvázas síroknál a zsugorított helyzet volt általános, három halottat azonban nyújtott helyzetben temettek el.
Mind a csontvázas, mind a hamvasztásos sírtípusra jellemző, hogy az elhunyt túlvilági útjára, néhol becses tárgyai mellett, kisebb edénykékben étel és italmellékletet kapott. A női sírokból apró, személyes tárgyak, azaz orsógomb, kés, csiszoló kő, valamint ékszerek - gyöngysor, karperec – kerültek elő. A férfiak sírjaiban fegyvereket: lándzsákat, nyílhegyeket, használati eszközöket, edényeket, és a ruházat részét képező csatokat találtunk.
A temető egyik legkülönlegesebb sírja egy kettős temetkezés volt, amelyben egy felnőtt nőt és egy 7-8 év körüli gyermeket temettek el együtt.
A gyermeket a nő mellkasára oldalt fektették. Lehetséges, hogy a felnőtt nő erőszakos halált halt, mivel jobb oldalán az utolsó bordaívnél egy jó állapotú három élű, klasszikus szkíta kori bronz nyílhegy került elő.
A temető antropológiai vizsgálatát Bernert Zsolt a Természettudományi Múzeum munkatársa végezte el. A hamvasztásos maradványok vizsgálata alapján, az urnába temetetteknek legalább a fele gyermek volt. Általánosságban elmondható, hogy a temetőben sokkal több volt a nő, mint a férfi. További érdekesség, hogy az agy- és arckoponyák többnyire keskenyek voltak és gracilis, azaz mediterrán népességre utalnak.
Bencze Zoltán - Böröczky Blanka - Szigeti Judit
Forrás:
"
Talán a Kárpát-medence népességtörténetének, etnikai képének vizsgálatának esetében a szkítákat is erőteljesebben kéne figyelembe venni.
egy, az előzőhöz kapcsolódó írás:
"
Hatalmas szkíta temetőt tártak fel Soroksáron
2010. február 10. 16:32 MTI
A Budapest területén eddig előkerült legnagyobb szkíta kori temetőt tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei az M0 autóút tervezett déli szakaszán - tájékoztatott Bencze Zoltán ásatásvezető régész.
Ismertetése szerint az M0 autóút korábbi szakaszaihoz kapcsolódó feltárások során 1995-ben kerültek elő szkíta kori régészeti maradványok. "Szórványosan innen-onnan ismertünk más temetkezéseket, de ekkora sírszámban ez az első" - mondta Bencze Zoltán, hozzátéve, hogy a leletek nagyobb összehasonlítási alapot jelentenek a máshol feltárt szkíta kori temetőkkel.
Az i.e. 5. századi temetőben összesen 84 sírt sikerült feltárni, amelyek közül 33 hamvasztásos, 51 pedig csontvázas temetkezés volt. Az előzetes antropológiai vizsgálatok tanúsága szerint, amelyeket a Természettudományi Múzeum embertani tárának munkatársai végeztek, a temetőben sokkal több volt a nő, mint a férfi. "Mediterrán jellegű koponyákat találtunk a csontvázas sírokban, ami egyébként jellemző más, ebből a korszakból származó szkíta kori temetőkre is. A hamvasztásos sírok kisebb hányada volt urnás, és az urnába temettek legalább a fele gyermek" - magyarázta az archeológus.
A legérdekesebbnek azt kettős sírt nevezte, amelybe egy felnőtt nőt és egy 7-8 év körüli gyermeket helyeztek végső nyugalomra. Utóbbit az asszony mellkasára, oldalt fektették. "A nő furcsa testhelyzetben feküdt, a két lábfej egymást keresztezte, mintha bokában összekötözték volna alsó végtagjait, miután az asszonyt a sírba tették. A nő erőszakos halált halhatott, jobb oldalán, a bordaívnél három élű, szkíta kori nyílhegy került elő. Az antropológusok szerint ha valóban akkor lőtték meg, amikor még életben volt, ez a nyíl minden további nélkül okozhatta a halálát" - közölte Bencze Zoltán, hozzátéve, hogy a kettős temetkezést eredeti állapotban sikerült kiemelni és a múzeumba szállítani. A nyílhegy révén viszonylag pontosan lehet kelteztetni a sírt, amely az i.e. 5. század második feléből származik.
A másik nagyon jellegzetes tárgy egy zabla, amely síron kívül került elő a temető területén. "Kísértetiesen hasonlít a szentes-vekerzugi lelőhelyről előkerült zablához. Ez egy jó régészeti párhuzam a számunkra" - emelte ki az ásatásvezető.
A leleteket sorolva elmondta, hogy a női sírokban az apró személyes tárgyakon kívül ékszerekre bukkantak: bronz karperecek, illetve üvegpasztából, agyagból, borostyánból, vasból készült gyöngyök. Az egykori ruházatot vascsatok, vaskarikák fogták össze. A férfiakat fegyvereikkel temették el, és a halottakat ellátták étellel a túlvilági útra. Találtak egy olyan gyöngysort is, amely nem tartozott sírhoz: a szakemberek nem tudják, hogy elveszítette-e egykoron valaki, vagy valamilyen más okból került a temetőbe. "A sírokból előkerülő tárgyak borzasztóan fontosak, mert csakúgy, mint a honfoglaló magyaroknál, nem ismerünk szkíta kori ábrázolásokat. A régészeti feltárások során fellelt tárgyak alapján lehet következtetni a viseletre, az egykori életmódra" - hangsúlyozta Bencze Zoltán.
A szkíta kori települést egyelőre nem sikerült feltárni, mivel csupán a nyomvonal mentén van lehetőség a kutatásokra. "Tudjuk, hogy a temető az egyik irányban folytatódik. Még a metszetfalban is voltak sírok, abban az irányban érdemes lesz tovább keresni, ha egy bevásárlóközpont vagy egy benzinkút épül valamikor az autóút mentén" - jegyezte meg az archeológus.
Forrás: MTI/Múlt-kor"
"
Szkíta kori temető Soroksár déli határában
A Budapesti Történeti Múzeum a főváros területén eddig előkerült legnagyobb szkíta kori temetőt tárta fel 2009-ben az M0 autóút tervezett déli szakaszán. A gazdag leletanyag restaurálása jelenleg is folyik, egy része tavasszal kiállításra kerül az Aquincum Múzeumban.
2009. július végétől október végéig a múzeum megelőző régészeti feltárást végezett Soroksárott az Akácos dűlőben, ahol összesen 84 a Kr. e. 5. századból származó szkíta kori sírt sikerült feltárni, melyek közül 33 hamvasztásos és 51 csontvázas rítusú volt.
A feltárás légifotója
A hamvasztásos sírok esetében a holttesteket máglyán égették el, maradványaikat vagy egy kisebb gödörbe szórták, vagy kerámia urnába helyezték.
A csontvázas síroknál a zsugorított helyzet volt általános, három halottat azonban nyújtott helyzetben temettek el.
Zsugorított testhelyzetű csontvázas sír
Mind a csontvázas, mind a hamvasztásos sírtípusra jellemző, hogy az elhunyt túlvilági útjára, néhol becses tárgyai mellett, kisebb edénykékben étel és italmellékletet kapott. A női sírokból apró, személyes tárgyak, azaz orsógomb, kés, csiszoló kő, valamint ékszerek - gyöngysor, karperec – kerültek elő. A férfiak sírjaiban fegyvereket: lándzsákat, nyílhegyeket, használati eszközöket, edényeket, és a ruházat részét képező csatokat találtunk.
Edények és lándzsahegy egy szórthamvas temetkezésben
Zsugorított testhelyzetű csontvázas sír kerámia edénnyel
A temető egyik legkülönlegesebb sírja egy kettős temetkezés volt, amelyben egy felnőtt nőt és egy 7-8 év körüli gyermeket temettek el együtt.
A kettős sír feltárása után
A gyermeket a nő mellkasára oldalt fektették. Lehetséges, hogy a felnőtt nő erőszakos halált halt, mivel jobb oldalán az utolsó bordaívnél egy jó állapotú három élű, klasszikus szkíta kori bronz nyílhegy került elő.
A női csotváz bordáinál előkerült nyílhegy
A temető antropológiai vizsgálatát Bernert Zsolt a Természettudományi Múzeum munkatársa végezte el. A hamvasztásos maradványok vizsgálata alapján, az urnába temetetteknek legalább a fele gyermek volt. Általánosságban elmondható, hogy a temetőben sokkal több volt a nő, mint a férfi. További érdekesség, hogy az agy- és arckoponyák többnyire keskenyek voltak és gracilis, azaz mediterrán népességre utalnak.
Bencze Zoltán - Böröczky Blanka - Szigeti Judit
Forrás:
"
Talán a Kárpát-medence népességtörténetének, etnikai képének vizsgálatának esetében a szkítákat is erőteljesebben kéne figyelembe venni.
Alapnépesség: szkíták és kelták
na itt már a régebben tárgyalt keveredés témakörét is érintő leletet vannak:
ezt nem teszem be egészben, csak ami a lényeg:
"
Szkítákkal éltek együtt a borsodi kelták
Hejőpapi határában régészeti kutatások során sikerült feltárni egy kis sírszámú kelta temetőt.
...
A temető az elsődleges megfigyelések alapján a 3-2. századra keltezhető (természetesen ez még a további kutatások fényében változhat), tehát a keleti kelta kulturális koiné időszakára - amely időszakot itt dél-Borsodban a kelta-szkíta együttélés jellemzi. A temető jól beilleszthető lesz a közelben fekvő Sajópetriben és Muhiban talált temetők sorába - melyek "lakosai" alapjában véve gazdag leletanyaggal rendelkeznek - feltehetően a Sajó menti vaskereskedelemre épülő tevékenységük miatt.
Forrás: Múlt-kor.
"
ezeket és a hasonlókat tanulmányozva szépen végig lehetne vezetni a km-i népesség történetét, pl. szkíták, kelták, az egymást követő/váltó korszakok, együttélések, összeolvadások, és szépen eljutni a honfoglalásig.
na itt már a régebben tárgyalt keveredés témakörét is érintő leletet vannak:
ezt nem teszem be egészben, csak ami a lényeg:
"
Szkítákkal éltek együtt a borsodi kelták
Hejőpapi határában régészeti kutatások során sikerült feltárni egy kis sírszámú kelta temetőt.
...
A temető az elsődleges megfigyelések alapján a 3-2. századra keltezhető (természetesen ez még a további kutatások fényében változhat), tehát a keleti kelta kulturális koiné időszakára - amely időszakot itt dél-Borsodban a kelta-szkíta együttélés jellemzi. A temető jól beilleszthető lesz a közelben fekvő Sajópetriben és Muhiban talált temetők sorába - melyek "lakosai" alapjában véve gazdag leletanyaggal rendelkeznek - feltehetően a Sajó menti vaskereskedelemre épülő tevékenységük miatt.
Forrás: Múlt-kor.
"
ezeket és a hasonlókat tanulmányozva szépen végig lehetne vezetni a km-i népesség történetét, pl. szkíták, kelták, az egymást követő/váltó korszakok, együttélések, összeolvadások, és szépen eljutni a honfoglalásig.
Bihar
Kitiltott (BANned)
A szkíták kárpátmedencei története túl bonyolultnak látszik, mamár csak a csontjaikat és a rozsdás akármilyeiket nézegetik, ássák ki.
Olyan összefoglaló munka nincs is a szkítákról, amely "helyre tenné" őket, ezeket a népcsoportokat. Mert sokfelé éltek népes szkíta törzsek léteztek Indiától a Kárpátmedencéig. De itt is sokfelé voltak -időben igen eltérően alapított- településeik.
A Hun Törzsszövetségnek a megalakulása idején (ie. 4040) nem voltak a tagjai, hanem kb 2000 évvel ennek létezése után léptek be ide.
A medencénkben megjelenő szkíták is több hullámban érkeztek, erről pedig szinte semmit sem hallani...talán nem tudják ezt az okoskák.
Az első nagyobb szkíta hullám Pannon idejében jött be a medencébe ie. 800 körűl. Pannon népe ugyanis szkítákból és kabarokból állt, azonban később csatlakoztak hozzájuk a Hun Törzsszövetségből számosan, más törzsekből is.
A szkíták igencsak kimerítik a "vándornép" fogalmát, ennek oka nemcsak az állattenyésztésben, hanem abban is keresendő, hogy üzleteltek, kereskedtek, továbbá szerettek ígéretes idegen földeken megjelenni.
Pannont ide a Káspitól küldték, először Erdélyben (Aranyosszéken) jelent meg, innen az aranyért lihegő erre élő görögöket űzte ki, a feledatának megfelelően,majd a Dunántúlra költözött, öccsével (Mecsekkel) és tyumenjével. Mintegy 80 év mulva Pannonék érkezése után jelentek itt meg a káldorok (kelták) akikkel szövetséget kötöttek Pannon utódai. Békében is éltek egészen a római idők kezdetéig. A szkíták egy darabig a Dunántúlon éltek, majd a Mátra déli oldala mellé sokan elköltöztek, ugyanis a kabarokkal rossz lett a viszonyuk..Pannon idejében pl Sopron is kabar város volt egy darabig. A káldorok-kelták viszont a morvák és csehek "cselédeiként" élő tótokat is megmozgatták, ugyanis megijedtek a tótok és bebocsájtást kértek Pannóniába...végűl beengedték őket és Nyitra térségében telepítették le őket.
Pécs Tórem városa szkíta alapítású volt, Pannon idejében épült.
A második nagyobb szkíta hullám Jézus korában érkezett ide, szintén a Mátra alá. Ekkor Kövesd (Mezőkövesd őrzi...) volt a Hun Törzsszövetség fősámánja, fejedeleme (majd kíni császár is lett) Ő az egyik öccsét EGEDET tette meg a Nyugati Szkíták fejedelmének. Eged számára alapították Eger városát, bár Eged később a Krimbe költözött.
Az iu. 300-as évektől még négy hullámban érkeztek ide szkíták, például a borsodi Szihalom is az ő területük volt. Ez utóbbi hullámok esetén olyan is előfordult, hogy az Industól érkezett egy népcsoportjuk.
Megjegyzés: Pannon öccsének, mecseknek a fia volt DEVECSER...
A Dunántúlon igen sok város őrzi pannonkori alapításának nevét: Sopron, Veszprém, Pécs, Kanizsa, Eplény, Pentele....
A kelták főként a Dunántúlon éltek, csak kis csoprtjuk telepedett le máshol, keletebbre. Őket a rómaikk űzték ki, okkal...
Kövesd mondható a hosszú védelmi vonal, a Csörsz (Csősz) árok alapítójának, ez a munka ekkor indult...még Atilla, sőt az árpádháziak is használták pl kiképzésekre..
A szkíták is a hunfajú népek nagy csoportjába tartoznak.
Olyan összefoglaló munka nincs is a szkítákról, amely "helyre tenné" őket, ezeket a népcsoportokat. Mert sokfelé éltek népes szkíta törzsek léteztek Indiától a Kárpátmedencéig. De itt is sokfelé voltak -időben igen eltérően alapított- településeik.
A Hun Törzsszövetségnek a megalakulása idején (ie. 4040) nem voltak a tagjai, hanem kb 2000 évvel ennek létezése után léptek be ide.
A medencénkben megjelenő szkíták is több hullámban érkeztek, erről pedig szinte semmit sem hallani...talán nem tudják ezt az okoskák.
Az első nagyobb szkíta hullám Pannon idejében jött be a medencébe ie. 800 körűl. Pannon népe ugyanis szkítákból és kabarokból állt, azonban később csatlakoztak hozzájuk a Hun Törzsszövetségből számosan, más törzsekből is.
A szkíták igencsak kimerítik a "vándornép" fogalmát, ennek oka nemcsak az állattenyésztésben, hanem abban is keresendő, hogy üzleteltek, kereskedtek, továbbá szerettek ígéretes idegen földeken megjelenni.
Pannont ide a Káspitól küldték, először Erdélyben (Aranyosszéken) jelent meg, innen az aranyért lihegő erre élő görögöket űzte ki, a feledatának megfelelően,majd a Dunántúlra költözött, öccsével (Mecsekkel) és tyumenjével. Mintegy 80 év mulva Pannonék érkezése után jelentek itt meg a káldorok (kelták) akikkel szövetséget kötöttek Pannon utódai. Békében is éltek egészen a római idők kezdetéig. A szkíták egy darabig a Dunántúlon éltek, majd a Mátra déli oldala mellé sokan elköltöztek, ugyanis a kabarokkal rossz lett a viszonyuk..Pannon idejében pl Sopron is kabar város volt egy darabig. A káldorok-kelták viszont a morvák és csehek "cselédeiként" élő tótokat is megmozgatták, ugyanis megijedtek a tótok és bebocsájtást kértek Pannóniába...végűl beengedték őket és Nyitra térségében telepítették le őket.
Pécs Tórem városa szkíta alapítású volt, Pannon idejében épült.
A második nagyobb szkíta hullám Jézus korában érkezett ide, szintén a Mátra alá. Ekkor Kövesd (Mezőkövesd őrzi...) volt a Hun Törzsszövetség fősámánja, fejedeleme (majd kíni császár is lett) Ő az egyik öccsét EGEDET tette meg a Nyugati Szkíták fejedelmének. Eged számára alapították Eger városát, bár Eged később a Krimbe költözött.
Az iu. 300-as évektől még négy hullámban érkeztek ide szkíták, például a borsodi Szihalom is az ő területük volt. Ez utóbbi hullámok esetén olyan is előfordult, hogy az Industól érkezett egy népcsoportjuk.
Megjegyzés: Pannon öccsének, mecseknek a fia volt DEVECSER...
A Dunántúlon igen sok város őrzi pannonkori alapításának nevét: Sopron, Veszprém, Pécs, Kanizsa, Eplény, Pentele....
A kelták főként a Dunántúlon éltek, csak kis csoprtjuk telepedett le máshol, keletebbre. Őket a rómaikk űzték ki, okkal...
Kövesd mondható a hosszú védelmi vonal, a Csörsz (Csősz) árok alapítójának, ez a munka ekkor indult...még Atilla, sőt az árpádháziak is használták pl kiképzésekre..
A szkíták is a hunfajú népek nagy csoportjába tartoznak.
kedves kutakodók!
Szívesen csatlakozok a körötökhöz.
Kiemelten fontosnak tartom - hogy ne könyvekből tanuljunk - mert azok mindig érdekből születtek.
én régóta meditációk során kérdezem és rakom össze a történelem szeletkéit.
Ez egy teljesen új megközelítés és nem vezet tévutakra.
A nálamnál okosabb segítőim azt mondják a szeretve tisztelt ősi írott műveinkről - hogy azok a sikertelenségünk történetét írják le - okulásként.
A sikereink történelme a lelkeinkbe van beprogramozva.
Azért vagyunk tehát magyarosan búskomorak - mert eltávolodtunk a lelkünktől és elfelejtettük azokat a csodákat amiket eddig tettünk.
Ezek messze nagyobb tettek - mint bármely könyvben olvashatók.
Legyetek ti is lelkesek és ha testi lelki tisztulásunk megvalósul - a mai őrzők ránk fogják bízni féltett kincseinket.
én erre a munkára hívlak benneteket - kezdődjön a lélek útja.
Szívesen csatlakozok a körötökhöz.
Kiemelten fontosnak tartom - hogy ne könyvekből tanuljunk - mert azok mindig érdekből születtek.
én régóta meditációk során kérdezem és rakom össze a történelem szeletkéit.
Ez egy teljesen új megközelítés és nem vezet tévutakra.
A nálamnál okosabb segítőim azt mondják a szeretve tisztelt ősi írott műveinkről - hogy azok a sikertelenségünk történetét írják le - okulásként.
A sikereink történelme a lelkeinkbe van beprogramozva.
Azért vagyunk tehát magyarosan búskomorak - mert eltávolodtunk a lelkünktől és elfelejtettük azokat a csodákat amiket eddig tettünk.
Ezek messze nagyobb tettek - mint bármely könyvben olvashatók.
Legyetek ti is lelkesek és ha testi lelki tisztulásunk megvalósul - a mai őrzők ránk fogják bízni féltett kincseinket.
én erre a munkára hívlak benneteket - kezdődjön a lélek útja.
Bihar
Kitiltott (BANned)
THOTHEM!
Azthiszem ez a búskomorság nem létezik, csak valami lélektani célból belénkbeszélik, mert valakik érdekei.... Szó sincs itt sikertelenségről, ha más népek történelmét vizsgáljuk. Milyen hamar eltünt a Görög Birodalom és mennyi kudarc érte a római csapatokat...például Közelkeleten vagy -a végén- Atillától. . Erre is gondolni kell. Meg arra, hogy milyen sokái keresgéltek hazát és milyen keservesen találtak mondjuk a kelták, a hellének és mennyi kis nép keserve árán jött létre a Római Birodalom...mert könyörtelenűl beolvasztott ám..Vagy a zsidók fogságbahurcolásai és egybei...ezek sem kellemes dolgok, nem tartoznak a pozitív élmények közé. A magyarok pedig Mohács után nem voltak önállóak...de a mongolokkal is elrontották a dolgaikat.
Mai ügy: azt gondolod Irakban mosolyognak a jólétükön, vagy az afgánoknak jól megy a soruk? Apropó mitként tudsz rájukkeresni meditációiddal: kik lennének az afgánok? Ez utóbbi kérdésre mintha már az oroszok sem válaszoltak volna??
Szerintem meditációval megismerni a történelmet nem lehet. Ugyanúgy nem, mint pl egy felsőpályás acél kerethíd statikai viszonyait sem...
Ha pedig "ősi könyveket" olvasol, akkor előbb nézd meg ki írta...nem mindegy..ezt szeretném javasolni.
Azthiszem ez a búskomorság nem létezik, csak valami lélektani célból belénkbeszélik, mert valakik érdekei.... Szó sincs itt sikertelenségről, ha más népek történelmét vizsgáljuk. Milyen hamar eltünt a Görög Birodalom és mennyi kudarc érte a római csapatokat...például Közelkeleten vagy -a végén- Atillától. . Erre is gondolni kell. Meg arra, hogy milyen sokái keresgéltek hazát és milyen keservesen találtak mondjuk a kelták, a hellének és mennyi kis nép keserve árán jött létre a Római Birodalom...mert könyörtelenűl beolvasztott ám..Vagy a zsidók fogságbahurcolásai és egybei...ezek sem kellemes dolgok, nem tartoznak a pozitív élmények közé. A magyarok pedig Mohács után nem voltak önállóak...de a mongolokkal is elrontották a dolgaikat.
Mai ügy: azt gondolod Irakban mosolyognak a jólétükön, vagy az afgánoknak jól megy a soruk? Apropó mitként tudsz rájukkeresni meditációiddal: kik lennének az afgánok? Ez utóbbi kérdésre mintha már az oroszok sem válaszoltak volna??
Szerintem meditációval megismerni a történelmet nem lehet. Ugyanúgy nem, mint pl egy felsőpályás acél kerethíd statikai viszonyait sem...
Ha pedig "ősi könyveket" olvasol, akkor előbb nézd meg ki írta...nem mindegy..ezt szeretném javasolni.
Magyar Törzsszövetség.
A Magyar Törzsszövetség kialakulása (181-től) után kb 100 évvel két részből állt: a magyariakból és a magyarokból. A magyariak a Volgától nyugatra, a magyarok pedig keletre éltek. Külön-külön fővárosuk is létezett. Ez nagyjából így volt a Kazár Birodalom elején is még.
Magyarika: Nyék, Gyula, Jenő, Gyarmat és a Megyer törzsekből álltak,míg a magyarok a Kürt, Kéri, Keszi, Béla és a Tarján törzsekből. A törzsek közűl tiszta kabar a Kürt, Kéri és a Keszi törzsek voltak. A Nyék (papi) törzs pedig un barszil törzs volt, pl Árpáűd első felesége (Abacil) apja volt itt a fejedelem ebben az időben. Van magyarázat arra, hogy hogyan kerűltek kabar törzsek Törzsszövetségbe, ugyanígy van magyarázat a barszil Nyék törzs mibenlétére is, azonban ez most nem írható le, hosszadalmassága okán. Mindenesetre a Nyék törzs származása igen különös.
Ha nagyobbat "ugrunk" az időben, akkor látható, hogy a magyariak fejedelme (fősámánja) Álmos volt, ugyanekkor a magyaroké Lebed. Lebed törzseit pedig az északra nyomuló arabok elleni harcokra használták fel a kazárok ( de nagyobb csatákban a magyariak is résztvettek). A magyariak és a magyarok öt-öt törzse alapján érthetővé válik a későbbi un "kettős fejedelemség" is. Ez azt jelentette, hogy -Vajk Istvánig- felváltva voltak az Álmos és Lebed utódok a Magyar Törzsszövetség fejedelmei. A Magyar Törzsszövetség ugyanis az szuvári csata (860) után megint létrejött. A dolog azonban nem ennyire egyszerű, mert a honfoglaláskor két dolog történt: a Kárpátmedencében élő rokonnépeknek is voltak fejedelemei, továbbá nem minden közeli rokonnép és törzs jött be ide, tehát a kintmaradottaknak is voltak fejedelmei, ezért pl egy mindenkori nagyfejedelem is létezett.... De talán az előbbiek részletezésével most nem foglalkozom.
Mindenesetre a kintmaradottak (Béla törzs, a Gyarmat törzs fele, a Gyulák.. stb..) egy hosszú vonalon elnyúló térségben éltek Jászvásártól kezdve a Kaukázus-Ural társégében azonban már jobban koncentrálódtak.
A KINTMARADOTTAKRA FIGYELEMMEL PÉLDÁUL JOBBAN MEGÉRTHETŐ A CSÁNGÓK SZÁRMAZÁSA ILL. LESZAKADÁSA IS.
A kunok kérdése is igen érdekes, ők nem tartoztak a Magyar Törzsszövetséghez, Álmos idején a Volgánál éltek ( a többségük) és alkalmi segítséget is nyujtottak a Törzsszövetség medencei harcaihoz, igen sokáig. Egy nagy kun népcsoport pedig már iu. 20 körűl betelepült az un Jász síkságra, a korábban érkezett jászok mellé. Tehát őket nem IV. Béla telepíti le, illetve ez csak egy késői népcsoportjukra igaz.
A kaukázusi rokonnépek (szavárdok és mindenféle töredék...) ugyan nem tartoztak a Magyar Törzsszövetségbe, azonban a nagyfejedelemségbe igen...
A honfoglalás után pedig az itt élő népek fejedelmei -ők hívták be ugyanis Álmosékat- Pusztaszeren vérszerződést kötöttek a bejövőkkel, azaz megegyeztek sokmindenben pl a hatalom gyakorlásának módjában is..
A honfoglalás okairól pedig egy önálló elemzésre van szükség.
A honfoglaláskor olyan népcsoportok, sőt törzsek is bejöttek, akiket nem szokás említeni pl a tárkány törzs, a kasszu-oguzok és vagy 20 000 korábban kimenekült avar..Tehát a honfoglalás nem HÉT hanem TÍZ törzzsel történt.
A Magyar Törzsszövetség kialakulása (181-től) után kb 100 évvel két részből állt: a magyariakból és a magyarokból. A magyariak a Volgától nyugatra, a magyarok pedig keletre éltek. Külön-külön fővárosuk is létezett. Ez nagyjából így volt a Kazár Birodalom elején is még.
Magyarika: Nyék, Gyula, Jenő, Gyarmat és a Megyer törzsekből álltak,míg a magyarok a Kürt, Kéri, Keszi, Béla és a Tarján törzsekből. A törzsek közűl tiszta kabar a Kürt, Kéri és a Keszi törzsek voltak. A Nyék (papi) törzs pedig un barszil törzs volt, pl Árpáűd első felesége (Abacil) apja volt itt a fejedelem ebben az időben. Van magyarázat arra, hogy hogyan kerűltek kabar törzsek Törzsszövetségbe, ugyanígy van magyarázat a barszil Nyék törzs mibenlétére is, azonban ez most nem írható le, hosszadalmassága okán. Mindenesetre a Nyék törzs származása igen különös.
Ha nagyobbat "ugrunk" az időben, akkor látható, hogy a magyariak fejedelme (fősámánja) Álmos volt, ugyanekkor a magyaroké Lebed. Lebed törzseit pedig az északra nyomuló arabok elleni harcokra használták fel a kazárok ( de nagyobb csatákban a magyariak is résztvettek). A magyariak és a magyarok öt-öt törzse alapján érthetővé válik a későbbi un "kettős fejedelemség" is. Ez azt jelentette, hogy -Vajk Istvánig- felváltva voltak az Álmos és Lebed utódok a Magyar Törzsszövetség fejedelmei. A Magyar Törzsszövetség ugyanis az szuvári csata (860) után megint létrejött. A dolog azonban nem ennyire egyszerű, mert a honfoglaláskor két dolog történt: a Kárpátmedencében élő rokonnépeknek is voltak fejedelemei, továbbá nem minden közeli rokonnép és törzs jött be ide, tehát a kintmaradottaknak is voltak fejedelmei, ezért pl egy mindenkori nagyfejedelem is létezett.... De talán az előbbiek részletezésével most nem foglalkozom.
Mindenesetre a kintmaradottak (Béla törzs, a Gyarmat törzs fele, a Gyulák.. stb..) egy hosszú vonalon elnyúló térségben éltek Jászvásártól kezdve a Kaukázus-Ural társégében azonban már jobban koncentrálódtak.
A KINTMARADOTTAKRA FIGYELEMMEL PÉLDÁUL JOBBAN MEGÉRTHETŐ A CSÁNGÓK SZÁRMAZÁSA ILL. LESZAKADÁSA IS.
A kunok kérdése is igen érdekes, ők nem tartoztak a Magyar Törzsszövetséghez, Álmos idején a Volgánál éltek ( a többségük) és alkalmi segítséget is nyujtottak a Törzsszövetség medencei harcaihoz, igen sokáig. Egy nagy kun népcsoport pedig már iu. 20 körűl betelepült az un Jász síkságra, a korábban érkezett jászok mellé. Tehát őket nem IV. Béla telepíti le, illetve ez csak egy késői népcsoportjukra igaz.
A kaukázusi rokonnépek (szavárdok és mindenféle töredék...) ugyan nem tartoztak a Magyar Törzsszövetségbe, azonban a nagyfejedelemségbe igen...
A honfoglalás után pedig az itt élő népek fejedelmei -ők hívták be ugyanis Álmosékat- Pusztaszeren vérszerződést kötöttek a bejövőkkel, azaz megegyeztek sokmindenben pl a hatalom gyakorlásának módjában is..
A honfoglalás okairól pedig egy önálló elemzésre van szükség.
A honfoglaláskor olyan népcsoportok, sőt törzsek is bejöttek, akiket nem szokás említeni pl a tárkány törzs, a kasszu-oguzok és vagy 20 000 korábban kimenekült avar..Tehát a honfoglalás nem HÉT hanem TÍZ törzzsel történt.
Mesék a WIKI-ből...
Megnéztem mit ír a Wiki...
Zsigmond király koráról. nem sok értelme volt ennek sem, mint sok másnak, mellyet ebben a lexi...-nek nevezettben írkálnak.
Az igen érdekes, hoghy a Hunyadiakat mennyire nem kapcsolja Zsigmondhoz ill. a korához. Pedig Zsigmond király 1437.-ben halt meg, ekkor pedig már jócskán "benne voltak" eleink a török küzdelmekben a Hunyadiakkal. Ők a Csákokhoz "hajaznak vissza" aki Zsolt fia volt...Zsolt pedig Árpádé.. tehát nem románok, de nem is albánok, sem bosnyákok... Ez a nemes lexi-micsoda említést sem tesz a Hunyadiakról, különös tekinntettel H. Jánosra, aki 1406.-ban született. Zsigmond volt az, aki Hunyadi J. apját, még mint Szibián Demőköt megkérte, hogy kresztelkedjen át Hunyadira...mert Hunyadon volt a bírtokuk az, ahol nagyon szerettek tartózkodni. Az a bírtok, ahová H. János is elvonult Szilágyi Erzsébettel nászútra 1430 pünkösdjén...Szóval a Hunyadiak a Wiki szerint nem is létezetek, ebből következik H. János nagy nándorfejérvári győzelme sem volt...csak valahol az ezoterika 10. dimenziójában..Őszintén gratulálok a Wikinek most is...kiérdemelte.
Hunyadiak történelme pedig nem piskóta, bizony ez nemcsak hosszú, hanem lebilincselő és eredményes is..
Demők egyik fia volt H. Jank, aki külön "eljárásben" azután felvette a János nevet...tehát még az apja lett Szibiánból Hunyadi, a fia pedig Hunyadi Jankból H. János...Zsigmond a Hunyadiakat igen kedvelte. nem igaz, amit a Wiki írogat, Zsigmond a törökkel kapcsolatos harcokban nem vett részt, pl Rigómezőn sem, ezeket általában H. János vezényelte.
Megnéztem mit ír a Wiki...
Zsigmond király koráról. nem sok értelme volt ennek sem, mint sok másnak, mellyet ebben a lexi...-nek nevezettben írkálnak.
Az igen érdekes, hoghy a Hunyadiakat mennyire nem kapcsolja Zsigmondhoz ill. a korához. Pedig Zsigmond király 1437.-ben halt meg, ekkor pedig már jócskán "benne voltak" eleink a török küzdelmekben a Hunyadiakkal. Ők a Csákokhoz "hajaznak vissza" aki Zsolt fia volt...Zsolt pedig Árpádé.. tehát nem románok, de nem is albánok, sem bosnyákok... Ez a nemes lexi-micsoda említést sem tesz a Hunyadiakról, különös tekinntettel H. Jánosra, aki 1406.-ban született. Zsigmond volt az, aki Hunyadi J. apját, még mint Szibián Demőköt megkérte, hogy kresztelkedjen át Hunyadira...mert Hunyadon volt a bírtokuk az, ahol nagyon szerettek tartózkodni. Az a bírtok, ahová H. János is elvonult Szilágyi Erzsébettel nászútra 1430 pünkösdjén...Szóval a Hunyadiak a Wiki szerint nem is létezetek, ebből következik H. János nagy nándorfejérvári győzelme sem volt...csak valahol az ezoterika 10. dimenziójában..Őszintén gratulálok a Wikinek most is...kiérdemelte.
Hunyadiak történelme pedig nem piskóta, bizony ez nemcsak hosszú, hanem lebilincselő és eredményes is..
Demők egyik fia volt H. Jank, aki külön "eljárásben" azután felvette a János nevet...tehát még az apja lett Szibiánból Hunyadi, a fia pedig Hunyadi Jankból H. János...Zsigmond a Hunyadiakat igen kedvelte. nem igaz, amit a Wiki írogat, Zsigmond a törökkel kapcsolatos harcokban nem vett részt, pl Rigómezőn sem, ezeket általában H. János vezényelte.
Az ősmagyarok háziállatai
Részletek Dr. Kiszely István egyik tanulmányából.
[HIDE]http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/025.html[/HIDE]
"Őseink nagyállattartó lovas népek voltak, háziállataiknak megismerése azért fontos, mert azokból életmódjukra és kultúrájukra tudunk következtetni. A háziállatfajokkal szorosan összefügg területi mozgásuk, keveredésük, a tenyésztési formák kialakulása, néprajzi kifejezőkészségük, használati tárgyaik; szóval egész életmódjuk. Őstörténetünk legnagyobb tudatos csúsztatása közé tartozik őseink igazi életmódjának a letagadása. A magyarok elei Belső-Ázsiában nem "lovasnomádok", hanem nagyállattartó lovas népek voltak, akik helyhezkötött életet éltek, de nagy állatállományuk legeltetésére egy részük állataik legeltetésére ideiglenesen nagyobb távolságra is elhagyták otthonukat, - ahogyan ezt minden állattartó nép ma is teszi (pl. a svájciak tavasszal felviszik szarvasmarháikat az Alpokba és csak ősszel hozzák vissza. Ettől a svájciak még nem "nomádok"). Igen fontos momentum, hogy őseink a Kárpát-medencébe való jutásukig mindig állatállományukkal együtt vonultak. Állataik és állattenyésztési kultúrájuk belső-ázsiai; ez kizárja a finnugor területről való származást."
"A "nyereg alatt puhított hús" Európa rosszindulatú félreértéséből és félremagyarázásából származik. Ezt a közhelyet Európa Ammianus Marcellinustól vette át, aki leírja, hogy a hunok "lovaik hátára nyers húsokat kötöznek". Ősi megfigyelésből származik az, ha a ló hátát a nyereg vagy bármi más megsértette, a seb gyógyítására legalkalmasabb a sérült részre nyers húsdarabot helyezni; a seb gyorsabban gyógyul. Lovászaink ezt ma darab szalonnával helyettesítik. E szokást nálunk a legutóbbi időkig Fogaras megyében még gyakorolták. E téves hiedelem másik oka pedig az, hogy őseink a pácolt húsokat nyergük mögé kötözgették, amelyet olyan alkalmakkor, amikor nem jutottak friss állati zsiradékhoz forró vízben hidratáltak"
Részletek Dr. Kiszely István egyik tanulmányából.
[HIDE]http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/025.html[/HIDE]
"Őseink nagyállattartó lovas népek voltak, háziállataiknak megismerése azért fontos, mert azokból életmódjukra és kultúrájukra tudunk következtetni. A háziállatfajokkal szorosan összefügg területi mozgásuk, keveredésük, a tenyésztési formák kialakulása, néprajzi kifejezőkészségük, használati tárgyaik; szóval egész életmódjuk. Őstörténetünk legnagyobb tudatos csúsztatása közé tartozik őseink igazi életmódjának a letagadása. A magyarok elei Belső-Ázsiában nem "lovasnomádok", hanem nagyállattartó lovas népek voltak, akik helyhezkötött életet éltek, de nagy állatállományuk legeltetésére egy részük állataik legeltetésére ideiglenesen nagyobb távolságra is elhagyták otthonukat, - ahogyan ezt minden állattartó nép ma is teszi (pl. a svájciak tavasszal felviszik szarvasmarháikat az Alpokba és csak ősszel hozzák vissza. Ettől a svájciak még nem "nomádok"). Igen fontos momentum, hogy őseink a Kárpát-medencébe való jutásukig mindig állatállományukkal együtt vonultak. Állataik és állattenyésztési kultúrájuk belső-ázsiai; ez kizárja a finnugor területről való származást."
"A "nyereg alatt puhított hús" Európa rosszindulatú félreértéséből és félremagyarázásából származik. Ezt a közhelyet Európa Ammianus Marcellinustól vette át, aki leírja, hogy a hunok "lovaik hátára nyers húsokat kötöznek". Ősi megfigyelésből származik az, ha a ló hátát a nyereg vagy bármi más megsértette, a seb gyógyítására legalkalmasabb a sérült részre nyers húsdarabot helyezni; a seb gyorsabban gyógyul. Lovászaink ezt ma darab szalonnával helyettesítik. E szokást nálunk a legutóbbi időkig Fogaras megyében még gyakorolták. E téves hiedelem másik oka pedig az, hogy őseink a pácolt húsokat nyergük mögé kötözgették, amelyet olyan alkalmakkor, amikor nem jutottak friss állati zsiradékhoz forró vízben hidratáltak"
Mindent elkövetnék, hogyha úgy adódik kikerűljem
...és akkor sem idéznék semmit Kiszelytől, ha okosakat mond. Az okok myílvánvalóak.
Mindenesetre soha senkitől sem hallottam, hogy a magyarok finn területeken éltek volna...vagy itt marhatenyésztésbe bonyolódtak volna...? Vagy itt hidratálták volna aa marhalábszárakat...
...és akkor sem idéznék semmit Kiszelytől, ha okosakat mond. Az okok myílvánvalóak.
Mindenesetre soha senkitől sem hallottam, hogy a magyarok finn területeken éltek volna...vagy itt marhatenyésztésbe bonyolódtak volna...? Vagy itt hidratálták volna aa marhalábszárakat...
- Státusza