Nagyon érdekes a kézfej=su(l).
Látszólag semmi köze a magyarhoz.
Szerintem viszont a csülök szavunk rokona.
(A szumirban is valami hasonló, ha jól emlékszem silig.)
Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Látszólag semmi köze a magyarhoz.
Szerintem viszont a csülök szavunk rokona.
(A szumirban is valami hasonló, ha jól emlékszem silig.)
Ez nagyon fontos észrevétel!
A Hun Törzsszövetség dolgai.
Az első fejedelem Agaba (Öreg Medve) volt, aki egységesítette a rovásírást, általánossá tette a tóremhitet és -a tájékozódás okán- időnként elrendelt -az Öregek Tanácsával egyetértésben- un kalandozásokat. Ezek inkább tudatos tájékozódási lehetőségek voltak, nerm zsákmányszerző utak. Ugyanis Agaba is jól tudta, hogy a hunfajúak többfelé telepedtek le, vagyis a törzsszövetség területén kívűl is élnek (pl a kurdok, sumérok, kasszuk, szavárdok, szabírok, szkíták, egyiptomiak, úzok...)
Agaba Ordoszból (ma Baotou a neve a Sárga folyónál) 20 évenként akart kalandozásokat indítani, nagy távolságokra.
Egy ideig -jó 2000 évig- Ordosz fővárosból jól ellehetett jutni az óceánig hajókkal, azonban ez később -a kínai kalózok miatt- megszakadt. Ekkor kerűlt előtérbe a lótenyésztés.
A törzsszövetségbe be nem tagozódottak messze éltek Ordosztól és legalább 1000 évvel a törzsszöv. megalakulás előtt váltak el az újaik, különös fealadatot végrehajtva.
Batour (Bátor) ifj., fősámán is kalandozásra indult Agaba idején a csoportjával, Ő egészen Magyarkáig lovagolt ( A Kaukázus é-i előteréig).
Ez egy ie. 5000 körűl alapított igen fontos város volt ( még a XIX. század végén a romjait Zichy gróf látta). Ugyanekkor Kerka Erdélybe tartott lovasaival (kb 10 000 km!) Viroláj pedig a nyugati nagyvízhez (Atlanti óceán).
Ebben az időben pl ismerték már a húsfüstölést és vályogházakban éltek főként az emberek. Léteztek asszony és férfiuralmi települések, területek. Érdekes, hogy nagyobb helyeken un szitás fürdők (szita, szita péntek...), kőizzasztók. A falvakat 20-25 évenként újjáépítették. Az átlagos életkor 30-35 év volt. Megfigyelték, hogy a sok növényt, halat fogyasztók tovább élnek.
A lakodalmi ajándék -a pusztákon- a főzőkő volt...
Az első fejedelem Agaba (Öreg Medve) volt, aki egységesítette a rovásírást, általánossá tette a tóremhitet és -a tájékozódás okán- időnként elrendelt -az Öregek Tanácsával egyetértésben- un kalandozásokat. Ezek inkább tudatos tájékozódási lehetőségek voltak, nerm zsákmányszerző utak. Ugyanis Agaba is jól tudta, hogy a hunfajúak többfelé telepedtek le, vagyis a törzsszövetség területén kívűl is élnek (pl a kurdok, sumérok, kasszuk, szavárdok, szabírok, szkíták, egyiptomiak, úzok...)
Agaba Ordoszból (ma Baotou a neve a Sárga folyónál) 20 évenként akart kalandozásokat indítani, nagy távolságokra.
Egy ideig -jó 2000 évig- Ordosz fővárosból jól ellehetett jutni az óceánig hajókkal, azonban ez később -a kínai kalózok miatt- megszakadt. Ekkor kerűlt előtérbe a lótenyésztés.
A törzsszövetségbe be nem tagozódottak messze éltek Ordosztól és legalább 1000 évvel a törzsszöv. megalakulás előtt váltak el az újaik, különös fealadatot végrehajtva.
Batour (Bátor) ifj., fősámán is kalandozásra indult Agaba idején a csoportjával, Ő egészen Magyarkáig lovagolt ( A Kaukázus é-i előteréig).
Ez egy ie. 5000 körűl alapított igen fontos város volt ( még a XIX. század végén a romjait Zichy gróf látta). Ugyanekkor Kerka Erdélybe tartott lovasaival (kb 10 000 km!) Viroláj pedig a nyugati nagyvízhez (Atlanti óceán).
Ebben az időben pl ismerték már a húsfüstölést és vályogházakban éltek főként az emberek. Léteztek asszony és férfiuralmi települések, területek. Érdekes, hogy nagyobb helyeken un szitás fürdők (szita, szita péntek...), kőizzasztók. A falvakat 20-25 évenként újjáépítették. Az átlagos életkor 30-35 év volt. Megfigyelték, hogy a sok növényt, halat fogyasztók tovább élnek.
A lakodalmi ajándék -a pusztákon- a főzőkő volt...
Szerintem is a su= csülök az egy telitalálat,de ezt a szakinak kellet volna észrevennie és beírni,hogy egyértelmű legyen.Nekik viszont-nem tudom, miért?-érdekük a csusztatás.Talán,hogy legyen,min vitatkozni,legyen miért újabb könyvet írni.Mi értelme van ilyesminek?-orr, hegycsúcs: ore(I),ha lehetne egyértelmű orr,orom/hegyorom,hegycsúcs/.Ebből van a szlávok hora-hegység,meg a hore-fel kifejezése,/vagy a gora/.Folytathatjuk- amikor régen emeltek valamit,a magyarok is,azt mondották: hoóruk-ebben meg benne van a fhöőrauk/felrak irodalmilag/.Folytathatnánk,így a szótár elemzését.Nagyon érdekes a kézfej=su(l).
Látszólag semmi köze a magyarhoz.
Szerintem viszont a csülök szavunk rokona.
(A szumirban is valami hasonló, ha jól emlékszem silig.)
Vegyünk egy másik példát a Varga Géza írásból:
A tuki „tudós” szó
A kínai feljegyzésekben szereplő tuqi, taiki, quida, chikin alakban is előforduló szót a kínaiak a saját nyelvükre „bölcs” értelemben fordították le. Ha Ucsiraltu professzor annyira ismerte volna a magyar nyelvet, mint a kötetet magyarra átültető munkatársai, akkor fel kellett volna figyelnie arra, hogy az összetett szó első tagja tu, a második pedig da alakú (is) volt a feljegyzésekben, ezért az összetételt könnyű összevetni a magyar tudó, tátos szavakkal, amelyek esetében a „bölcs”-re való fordítás telitalálat. E helyett Ucsiraltu a mongol szecsen „bölcs” (gorlosz nyelvjárásban rendre kiejtésű) szóra figyel fel. Ezek – ha egyáltalán közük van a vizsgált hun szóhoz – nyilvánvalóan távolabb állnak a kínai forrásokban feljegyzett alakoktól, mint a magyar tudó és tátos.
Az első kettő a tátosra vonatkozhat tauki,taujki-vagyis kitátani,népnyelven kitáujtanyi az elmét, eljutni az ősökhöz ,onnét kérni információt.Az ebből kapott kifejezések bármelyike fedi a tátos,táltos,tájtos,tátosh,tauthos tevékenységét: tát-ós,át ut őshö,átal jutós,áta j/gy/üt ős,de a tál-ütős is jó.
A quida-t ki-ada -t lehetne társítani a tudóval,mert a szkíta erkölcsök szerint a tudást ellenszolgáltatás nélkül kéne tovább adni.Ezt a tudó-nak autaudou/átadó/-nak kellene elvégeznie,de lehetne tudun/ny/,tudony - át-adony is.Kinek adja át,hát nem a tanu-ló-nak,hanem a tanítvány-nak,aki taneijtva -vaan/tanítva van/,olyan akár a dug-vány,elültetik bele a tudást.
A legutolsó a chikin-szecsen, amelyiket a mongol saját nyelvén értelmezett - is érdekes.A bölcs az eszes is.Magyarul van ugye eszecske,akkor lehet eszes,vagy a bölcs - eszecs/bekecs,pemecs/,tovább bővítve a tuduny szerint eszecsen/y/.A magyar nyelvet annyira ismerőknek,meg erre lehetett volna felfigyelni! Na,persze ezt az egyetemen,meg az MTA /magyarokat tudományosan akadályozók/-án,nem tanítják.Ehhez a magyar nyelvÉdesanyánk-hoz kell fordulni,meg a magyar népnyelvhez,és ahogy Magam la is írta valamikor a jobbágyok - jobb a agyok,józan paraszti eszéhez.A jobbágy kifejezést,még az ősi hitünkel is összelehetne kötni,de ez már nagyon hosszú lenne.
szerintem hülyeség a magyarokról tanulni vagy másról ami millio évekkel ezelött volt mert lehet hogy egyáltalán nem úgy történt
Sáfár István:A Bárczy Géza témához
Több érdekesség van az írásban.Az egyik Sajnovics János könyvének értelmezése.A másik,az meg a kövesztés kifejezés.
A Bárczy Géza témához
Sáfár István
Ezt a tanulmányt 1970- ben Bárczy Zoltán írta egy poligonális összehasonlító nyelvészeti munkával egybekötve.
Nem bocsátották nyilvános vitára hanem Ortutay Gyula hagyatékából került elő. A kérdés 1981- es gazdája Komoróczi Géza/Beírás estfentől:MTA tag.Azt állítják róla,egyenesben olvas sumér szövegeket ez a finn-ugor fenomén,pedig némelyik ékjelnek több olvasata van.Honnan tudja fejből melyiket kell a nyolc-tíz kifejezés közül használni?/ 1981 augusztus 22.- én Chicagóban tartott előadását így vezette be:" A sumer magyar rokonság kérdése akkor sem érdekelne, ha az bizonyítva lenne."
Ebből a tanulmányból közlöm ezt a csekély részletet. Tisztelettel Safi
Korábban is szó volt a nemzet külső és belső ellenségének legfontosabb ténykedéséröl ,hogy megbénítsa áldozata történelmi tudatát ,származását tagadja vagy csúnyán eltorzitja és az ősi mítoszok helyére valamilyen torz hiedelmet csempésszen . Történelmünk torzítását szolgálta Anonymus a Gesta Hungarorummal ,mig a külfőldiek közül csak kettő példát említünk : Bamberg Ottó (1140)nevű történész könyvében olvasható :"A természet nagyon szép külsővel áldotta meg Magyarországot ,ám vagy a sorsot kell hibáztatni ,vagy az isteni türelmet csodálni ,hogy e szörnyű embereknek ilyen gyönyörűséges országot adott ." Aeneas Silvius Picolomini : Cosmographia c. írásában (1450) a magyarságra vonatkozóan a következőket írta : " a magyarok rokonai aés leszármazottjai az Ázsiában pogány vadságban élő szkítáknak és joguroknak s nyelvük is egyezik a Pannóniában élő magyarokéval "
A hazaiak közűl is egy példa : egy akadémikusunk ,aki azt állítja ,hogy a huszár öltözéket a pesti sváb szabók teremtették meg ,s tették divattá a múlt században . A professzor úr nem tud a pazariki faliszőnyeg leletről ,melynek kora kétezer éves és melyen egy katona látható ma is ismert huszár őltözékben .( Ermitázs Altaja Katalog 56. tétel Leningrád )és nem tudja
,hogy Anton Deimel archaikus szótárában a huszár szavunkat igy találjuk : GU-SAR=hős férfi . Ezekben a példákban találunk torzításokat ,mig az ősi mítoszok helyére odacsempészték
a "turáni átok "bénító fogalmát .Nincs és nem is volt turáni átok ,de volt hitvány mesterkedés nemzetünk ellen főként apostoli királyaink és kiszolgálóik részéről .És hogy ezek milyen elveteműltek voltak kérdzzék meg Tonuzobát ,Gyulát,Ajtonyt ,Koppányt,Vazult ,Vatát ,Aba Sámuelt,Bánk bánt,Vagy Dózsát a Zrinyieket ,Nádasdyt,Frangepánt ,Wesselényit ,Thökölyt ,Bocskait ,Rákóczit ,meg Melindát ,Zách Klárát ,vagy a bécsi apostoli király parancsára gályára küldött rabokat ,kérdezzék meg a kötélen széradó és pallostól lehulló fejeket ,a Bécsbe és máshová szerte lopkodott nemzeti kincseinket ,váraink széthányt köveit és kérdezzék meg a száz és százezer hajdan tulajdonos ,de jobbágy sorba nyomorított magyart ,kit az ősi földdel együtt úgy adtak vette ,mint a barmot .
Kérdezzék meg ? De ki kérdezze meg ? A keresztény nyugat Európa ? Aki -mig a mi védelmünket elvezte ,rászívta magát egy-egy gyarmat területre és millióknak okozott égbe kiáltó szenvedést ! Nyugat Európa a pogányság a vadság a rokontalanság jelzőivel illet minket ,holott népünk ezek ellenkezőjének bizonyitására több ezer éves Nap-imát őriz még ma is és ősi nyelvünk kölcsönszavainak ezreit őrzi egész Európa napjainkban is .
Ezen tudományos kérdések tisztázási munkálatainál viszont hazai tudósaink távolmaradása nyeresége lenne a magyarságnak ,mind az egyetemes emberi tudománynak ,mert ők (adssék tisztelet a kivételnek )hiányos munkáikkal teret nyitottak idegeneknek .,hogy az úgynevezett turáni átkot tudatunkba csempészhessék .
Kényes kérdések nyelvészetünk ügyében / 1
Széchenyi István az Akadémia alapító levelében és az alapszabály 2. paragrafusában így rendelkezett :" A Tudóstársaság a magyarnyelv kiművelésén dolgozik egyedül."
Akadémiánk a maga kutató intézetivel ma már egy termelő nagyüzem ,azonban semmi jele ,hogy az alapító szándékának eleget kíván tenni .
Amikor a német azt mondja Schwarzwald ,Katzendorf ,Schnellbach ,mindenki érti ,hogy mit mond . De mi magyarok ha végig utazzuk a Sajó völgyét tudjuk -e mit jelent a Sajó szó ? És a községek nevei :Sajóbábony ,Sajóecseg,Sajógalgóc ,Sajókaza ,Sajólád ,Sajómercse sajóörös ,Sajóenye ,Sajóvelezd, stb,stb. Valakinél kész a válasz "műveletlenek vagyunk ! Nem !!! Ezek a helységnevek is hallatlan ősiségünket bizonyítják .
Engedjenek meg egy rövid áttekintést nyelvkutatásunkról ,melyből kitűnik ,hogy mit talál az érdeklődő ,aki nyelvkutatásra szánja el magát .
A XVIII. század elején még általános volt az az egyházi tanításra épült nézet,hogy fölösleges időtöltés a nyelvkutatásal való foglalkozás ,mert a bibliában benne található ,hogy évezredekkel ezelőtt csak egy nyelv uralkodott az egész földön .Isten azonban a babiloni torony építésénél megzavarta ,egymás számára érthetetlenné tette a hajdani alapnyelvet .
SAJNOVCS JÁNOS jezsuita 1770-ben kiadott Demonstrácó című tanulmányában ismertette ,miszerint a magyar nyelv rokona a Vardö szigeteken lakó lappok nyelvének és egyezik a nyelvtanunk is . A héber-magyar nyelvrokonság hírdetői azonban nevetségessé tették Sajnovicsot ,aki sértetten visszavonult a csillagászat és matematika tudományához és viszonylag fiatalon ,52 éves korában meghalt .
KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR nagyenyedi diák göttingai ,majd zágrábi nyelvtanulmányai elvégzése után 1810 novemberében Hatvany Turkoly Sámuel felfedezésétől fellelkesülve ,Kenderessy Mihály kormányszéki tanácsostól kapott 100 forinttal a zsebében elindult ,hogy a magyarok őshazáját felkutassa és megkeresse . Juliánus barát útját kívánta követni Oroszországon keresztül ,ezért is tanul Zágrábban szláv nyelvet ,de az orosz háborús helyzet miatt útirányát megváltoztatta és Nagyvárad ,Bukarest ,Szófia ,Enoszon keresztűl ,Alexandria érintésével Moszul ,Bagdad ,teherán útvonalon került Kabulba ,majd Lahorba ,majd az indiai Drászba ment ,ahol pénz híján -ideiglenesen feladva uticélját -angol megbizatásra indiai ,később tibeti nyelvészeti tanulmányokat végzett mellyel felbecsülhetetlen szolgálatot tett a gyarmatosító angoloknak .körösi Csoma Sándor a Dictionár Tibetian and English bevezető soraiban ezt írja :"...a tibeti nyelv megismerése tulajdonképp nem is szerepelt eredeti terveimben ...nekem azonban mint magyarnak a szankszkrit nyelv és irodalom tanulmányozása ,különösen nagy jelentőségű volt mert büszkén állapíthatom meg ,hogy a szankszkrit nyelv semmiféle más nyelvvel nem mutat olyan rokon vonásokat mint a magyarral ." Csoma hátrahagyott szógyűjteményében a pontosan egyező nyelvtan mellett 240 magyarral egyező szanszkrittel egyező szót tüntetett fel . következőnek SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBORT kell megemlíteni akinek többek között az 1877-ben megjelent "Párhuzam a magyar és a mongol nyelv terén" című könyve a magyar és a mongol nyelv rokonságát mutatta ki .
ACZÉL JÓZSEF tanár munkájának címe :Szittya-görög eredetünk . beszédesen bizonyítja a könyv tartalmát és Aczél törekvését .
VÁMBÉRY ÁRMIN egyetemi tanár a török-magyar nyelvegyezéseket hirdette .
SZONGOTT KRISTÓF szamosújvári lelkész és tanár a magyar nyelvet az örmény nyelvből származtatta .
VARGA ZSIGMOND debreceni egyetemi tanár a sumér-magyar nyelvrokonságot bizonyította az ötezer év távolából című könyvben ,amoért a Magyar tudományos Akadémia aranyéremmel tüntette ki .
SZABÉDY LÁSZLÓ kolozsvári egyetemi tanár a Magyar nyelv őstörténete c. könyvében a magyar nyelv ó-latinból való származására esküdött KUUR GÉZA ,majd TÓTH ZSIGMOND több könyvben az etruszk -magyar nyelv és nyelvtan azonosságát látják bizonyítottnak .
Számos magas iskolai végzettséggel rendelkező és sok nyelvet beszélő tudós nevét kellene és lehetne itt felsorolni .
Lássuk azonban ,hogy hogyan értekelte ezek munkáját Bárczi Géza nyelvész professzor , " Mit akarnak ezek az alkalmi szófejtők ?-hiszen a magyar nyelvet eddig már több mint hatvan nyelvvel rokonították . A maóritól a baszkig ,a sumértól az angolig stb." Arra a kérdésre ,hogy akkor a magyar nyelvet ösztönösen és logikusan nem a több ,mint hatvan nyelv tengelyében kell-e keresnünk ,ingerülten így válaszolt : " Nem lehet mindent műszaki logikával értékelni ." .
Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapító levelében rögzítette az általa alapított Akadémia célját . A magyar nyelv kiművelésén dolgozik egyedül . Ezzel szemben a fenti személyek ,akik életüket ,vagyonuk nagyobb részét áldozták a tudományos igazság felkutatásáért ,mit kaptak az Akadémiától , Rosszindulatú kritikát ,melynek következménye -mint látjuk- a csaknem teljes feledés .
külön szót érdemel az Akadémia keretében működő Körösi Csoma Sándor Társaság elnökének ,egy Körösi Csoma életével és munkásságával foglalkozó könyvben írt előszava ,ahol az elnök Körösi Csomát ködevőnek és délibáb kergetőnek nevezi .
Van a magyar nyelvtudósoknak egy soha ki nem magyarázható közös vétkük ,éspedig az ,hogy Sajnovics Jánost a finn-ugor nyelvrokonság megteremtőjének kiáltják ki,holott Sajnovics a már említett Demonstráció c, dolgozatában a magyar ,,lapp finn ,török ,kínai nyelvrokonságot mutatja be . Ezek szerint Sajnovics nem a neki tulajdonított finn-ugor rokonság hanem a turanizmus megteremtője volt . Ezért a szégyenletes zűrzavar nyelvtudományunk terén .
A bizonyító adatok ismeretében melyekről írtam el kell fogadni ,hogy a Kárpát-medence kultúrát teremtő ősnépe a szkíta nép volt ,mig az őslakók nyelve az az alapnyelv ,amely Edward Hincks ,Henry C. Ravlinson ,Jules Oppert a sumer nyelv őseinek jelentette ki ,s ugyanígy a szkíta nép volt az írás megteremtője is .
Kényes kérdések nyelvészetünk ügyében /2
Ha Széchenyi István idézete szerint a magyar történelem kiesett a tulajdonunkból ,akkor viszont a magyar nyelvészet területén található a legnagyobb hiányosság .
2001 március 22-én tettem fel egy kérdést a csevejre mégpedig azt ,hogy mit jelent" köveszteni ".Ami azt illeti nem arattam nagy sikert vele volt aki provokációnak vélte ,de nem részletezem tovább . Kaptam kiváló választ is.
Röviden nézzünk csak mögé ennek a kérdésnek . Több évi kutatás után tisztázódott ,hogy ezt a kifejezést és főként "kövesztett szalonna "formájában a történelmi Magyarország több mint a felén ma is használják ,értelmét már nem ismerik többnyire .Ezen nem kell csodálkozni ,hiszen a kifejezést mi magyarok ( nem tévedés ) a paleolit korból (pattintott korból,őskor ) Kr.e.. 25 ezer évtől hozzuk magunkkal napjainkig . Röviden vizsgáljuk meg ezt
az egyáltalán nem közömbös témát . Az ősember mikor összeütött két követ (lehet ellenőrizni ) ilyen hangot hallott : koo !
Ezt a tudomány hangutánzó szónak ismeri ,nevezi .Ez az ősszó (etimon ) benne van a kovakő nevében . Nos az ősember úgy főzött ,hogy tüzet rakott s abba számos öklömnyi követ tett. Mindig kovát mert másfajta kő a hő hatására szétbomlik .Az ősember a tűz mellé kászúba ,faedénybe ,esetleg gödörbe (mert akkor még cserép edény még nem volt ) tette a főzni való húst ,szalonnát a vájat vízébe s majd mikor a kövek tüzesekké váltak fafogóval a tüzes köveket a vízbe tette . A kő forrva ,zubogva átadta hőjét a víznek és forrásba hozta Majd addig rakta a tüzes köveket a vízbe (kövesztett ) amig
a hús vagy szalonna puhára nem főtt .Látjuk tehát ,hogy a kőnek és a főzésnek valaha szoros köze volt egymáshoz .
Ha vizsgálódásunkat tovább folytatjuk ,akkor nem lehet nem észre venni ,hogy a "ko "ősetimon benne van a konyha szavunkban is . Ha körbe tekintünk szomszédainknál ,akkor a ko,kö,ku,kü,etimonokat megtaláljuk náluk is valahol a főzés fogalmánál ,de ott már nincs rokonhangzásban a kő szóval ,mert az olaszban a konyha cucine ,,mig a kő pietro , németben küche és a kő stein ,a szlávban kuhnya a kő kamin ,görögben a konyha kuzina a kő petra ,
A hangutánzó koo vagy köö egyedül nálunk található a konyha szavunkban és a kövesztés igében .Érthetetlen ,mert logikátlan szófejtő és értelmező szótárunkban a következő közlésarázs a nyelvünkben szláv jövevény szó ,a perzsel vagy pergel lengyel ,a pirit ,pikad ,poring ismeretlen ,a porkál olasz ,a pörköl germán ,mig a pörzsöl szláv jövevény szó . Látható ,hogy ez egy szóbokor ,azonos vagy közel azonos fogalmak jelzésére ..
Nyelvészeink sértő és megalázó módon azt tanítják nekünk és gyermekeinknek ,hogy amerre a magyar nép történelme során vándorólt ,ott mindenűtt felvett egy-egy tárgy vagy fogalom nevet s ezt az ily modon szedett -vedett nyelvet nevezzük ma magyar nyelvnek . nem !
Sir John Bowring ( 1792-1872 ) angol nyelvtudós a mai (múltszázadi ) magyar nyelvet könyve előszavában igy méltatta :" a magyar nyelv messze magában áll minden nyelv felett.Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza ,amikor a legtöbb élő európai nyelv még nem is létezett .Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv ,melyben logika van ,sőt matézis ,az erő,a hangzatok minden hajlékonyságával és alkíthatóságával . A magyar nyelv egyetlen gránítkő ,melyen az idők viharai karcolást sem ejtettek . Nem az idők változásától függő kalendárium .nem szorul senkire ,nem kölcsönöz ,nem alkudozik ,csak ad ,de nem vesz el senkitől .
Ez a nyelv a nemzeti önnállóságnak és függetlenségnek legrégibb emléke .
A magyar nyelv eredetisége csodálatos tünemény .Aki megfejti az az isteni titkot fogja boncolgatni,annak is első tételét:kezdetben vala az ige és az ige vala az Isten ,és s az Isten vala az ige ."
Ha Széchenyi István Akadémiát létesített "egyedül"a magyar nyelv kiművelésére akkor az Akadémia miért nem tesz eleget az Alapító szándékának . Ennyire nyitott kérdéssel egyetlen -magát kutúrnemzetnek nevező -népnél sem találkozunk .
A Nyugati Magyar Tudósok újrafogalmazták a nemzet történelmi tudatát
Egy idézetet közölnék Baráth Tibor professzor úrtól : " Őstörténetet írni elsősorban tudományos vállalkozás .Az elért eredményeknek azonban messzemenő nemzetpolitikai jelentőségük is van ahogy az őstörténetnek mindig is volt . A magyar népek csodálatos múltját ,hallatlan kulturális teljesítményeit ,amíg annak okmányai a föld alatt lappangtak és el nem olvastuk őket a mi nyelvünkön ,más népek magukénak könyvelték el ami hatalmasan segítségükre volt politikai céljaik elérésében .
Ha most az igazság kiderűl ,ugyanez a politikai fegyver a mi kezünkbe kerűl . Rajtunk áll ,hogy a magyar nemzetvédelem eme új eszközét sikeresen használjuk . (Montreál,1968.ápr.14)
A nyugatra kerűlt tudósaink új munkaterületének és hivatásának felismerése Prof.Dr.Bobula Ida kíváló képesítésű nyelvész érdeme volt .Illő beszámolni Róla !
Prof.Dr.Bobula Ida : "Summa summarum " cikkében ( a " Nap fiai" 1973 XI. 11.-12.sz.)
" Kevéssel több mint egy évszázada annak ,hogy a mezopotámiai romok alól elkezdtek elökerülni az ötezer év előtti Sumir civilizáció írásos emlékei . Ezeknek az írásoknak első megfejtői Oppert,Sayce ,Lenormant ,és más orientalista tudósok . Bár az ismert szavak száma csekély volt ,a nyelv szerkezetéből arra következtettek ,hogy az írás feltalálók nyelve "szkíta ,turáni "jellegű nyelv volt .Oppert hasonlította először (egyébként az ő magyar baráti tanácsadójaRónayJácint/1814-1889/ katolikus püspök aki mint az 1848/49-es szabadságharcunk menekültje ősnyelvészként munkatársa lett a francia Lenormant-nak (1837-1883) és Oppert-nek (1825-1905) s hívta fel a figyelmét e két úttörő szumirológus tudósnak ez a bencés zsenink arra ,hogy a szumir táblácskákon talált ékírásos szavakat nem héber nyelven (ahogy ők " próbálták") hanem a magyar nyelv révén tudják megfejteni .
Ennek az útmutatásnak köszönhető ,hogy Oppert a magyar nyelvhez hasonlította ,Lenormant pedig már határozottan állította ,s több könyvében kifejtette ,hogy a régi sumir nyelv "legközelebbi rokona a magyar nyelv " Nyilvánvaló lett hogy az írásfeltalálók népe -melyet közmegegyezésre sumirnak neveztek el a tudósok -teremtette meg a világ első civilizációját
A tőlük való leszármazás dicsőségét hamar megirigyelték a magyaroktól a hatalmasabb és gazdagabb nemzetek fiai .Azok a fajták ,melyek évszázadokon át próbálták a magyarságot leigázni ,kifosztani ,rabszolga munkára fogva kihasználni ,céljaikat látták veszélyeztetve .
Megfelelő ( őket kiszolgáló tudományos )szerveik természetesen eszerint reagáltak . A sumir -kérdést hatalmas ,évtizedes viták tették hosszú időn át olyan zavarossá egy tenger vizét teszi ezer ijedt és dühös tintahal . A sumir -magyar rokonság védelmezőit elhallgattatták .
utoljára dr.Varga Zsigmondot a debreceni egyetemen az ókori keleti nyelvek professzorát -aki felemelte a szavát -agyonhallgatták . A Magyar Tudományos Akadémia megállapította ("quasi, mint a középkori Vatikántól származó s azóta a kérlelhetetlen tudománytalan ellenvéleményt nem tűrő közhasználatú szállóigét hallottuk volna : " Roma locuta ,causa finita "-Róma nyilatkozott ,az ügy elvan intézve " Katona Sándor) Varga művére vonatkozólag ,hogy a nyelvtani hasonlóság nem elég a nyelvrokonság bizonyítására ,ha nem áll rendelkezésre elég nagyszámú rokon szó ,már pedig a Varga által bemutatott szóanyag csekély " Nos az elmúlt száz év alatt és ma már ismert sumir szótövek száma több mint 4000-re emelkedett .
"Ehhez az anyaghoz én az emigrációban hozzájutva megállapítottam ,hogy az ismert szótövekből származtatható magyar szavak és nevek száma több mint 2000 : azaz több mint elég / Dr. Bobula Ida "Kétezer magyar név sumir eredete ." Montreal 1970 / a rokonságunk bizonyítására.
Kutatásai eredményeim egy részét közöltem a "Sumerian Affiliations ,a plea for Reconsideration "(1951)készűlt tanulmányomban .Írásomat barátságosan fogadták a kérdés ismerői közül dr. Varga Zsidmond ,Pater
A.Deimel Rómában ,Sir Minns Cambridgeben ,prof. Jestin párizsban ,Sir Leonard Wooley Londonban . Ez felűlmúlta reményeimet . Hiszen számoltam azzal ,hogy az általam felújított régi tannal szemben fognak állni a régi "indo-európai gőg ,a régi semita "érdekeltség"-minden lényeges változással -kivétel nélkül ellenszegülő "céhbeli maradiság"s mindezeknél vehemensebben pedig azok a magyar nyelvű és sokszor magyar nevű emberek ,akik vérük vagy érdekük a magyarság régebbi vagy jelenlegi vérszopói táborába vitt .Ezek a bérszolgák eleinte csak fitymálták a sumir ügyet ,majd teljes erővel igyekeztek azt megfojtani majd agyon hallgatni . Nem sikerűlt ... ma már százakra megy azoknak a hű magyaroknak a száma ,akik othon és szerte a világon komolyan foglalkoznak a magyar őstörténet déli vonatkozásaival ...
De az agyonhallgatások taktikája csődöt mondván ,most 20-30év után az elszánt hangos támadások stádiumában vagyunk ...Az ellenségest kórust nyilván központilag vezénylik . A bérfirkászok azt az utasítást kapták,
engem járassanak le ,koholt történetekkel ,hazug rágalmakkal ,hogy műveletlen tanulatlan ostoba nőcske vagyok ,aki olyasmiről csacsog amihez nem ért anélkűl ,hogy eme "párbaj képtelen" elemekkel"lovagi tornákat vívnék" tiltakozásba bocsátkoznék ,kénytelen vagyok a sumir-magyar rokonság barátainak némi információt átadni .
Engem a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem avatott a böcsészeti tudományok doktorává .nem is akárhogyan ,hanem "Summa cum Laude ",elég ritkán adott kitüntetésével Doktorátusom fő tárgya az Újkor Történelme volt Melléktárgyai a Magyar Irodalom és az ókori Keleti Népek Története . Ha a régi magyarország legilletékesebb testülete igy nyilatkozott hozzáértésemről ,akkor ezzel szemben mi súlya van a teljesen illetéktelen sakálok üvőltésének? A rolam elterjesztett hazugsáágok között van az is ,hogy nemrég elhunyt :nem igaz . Meg fogok halni de ne reménykedjenek -holtom után erősebb leszek mint valaha ."
Folytassuk az 1945-ös őstörténeti kutató gárda harmadik kiváló tagja ,Csőke Sándor nemzetközi tekintélyű nyelvészeink rövidre fogott ismertetésével .
Az egyetemen " indogermanisztikát " tanult ,tanulmányait szakbizonylattal fejezte be .Írt és beszélt szerb ,horvát nyelven,értette a többi szláv nyelvet is , ismerte az ő-bolgár s az ó-egyházi szlávnak mondott (lerögzített)két nyelvi alakot bírta az őslatin ,ó-török s a szumir összehasonlításokhoz szükséges szaknyelveket és szakkönyvtárában ott voltak a szükséges "szófejtő "szótárak is (Walde -pokorny stb).
Bemutatására idézünk Őstörténet tanulmánya előszavából. "Írásom nem nyelvészeti munka,hanem regény;azaz mégiscsak nyelvészeti munka ,de regény is .A szereplők nem személyek hanem szavak ,a magyar nyelv élettel teli szókincse.Évezredek történetét kutattam ki egy-egy szóban ,végig kísérve útján talán sikerűl ezzel a nyelv kezdetének eredetét ,titkát megfejteni .Olyan látomás féle az egész mintha az egész magyar szókincs egy bokor volna ,egy virágbokor ,dalos madarakkal teli ,mint valami búgó-zengő varázserdő Számomra csengő-bongó világ a magyar szókincs összessége ,olyan ballada féle ,amelynek kezdete valahol a Teremtés pillanatában rejlik .
Szomjasan ittasn hallgatom a dallamot ,a muzsikát a szavak csengését ,ami úgy hangzik mint a madár szárny csapása . Mint valami csodálatos dallam .Soha ki nem mondott titok a magyar nyelv szókincse ,annak szerkezete ,kézzelfoghatóvá vált Isteni Gondviselés ,amely összetartja ezt a csengő-bongó dallamot ,ezt a tündérmesét :a Magyar Nyelvet ..." Ez a rajongó tudós (szerénysége mellett is )kemény harcos is volt . A fent említett műve utolsó három sorában igy ír : E sorok írója nem hiszi önmagáról ,hogy tévedhetetlen -ez a hiedelem csak a finnugoristák előjoga - de úgy véli ,hogy a nyelvészek meglátásai közel járnak a valósághoz . Félreérthetetlen nyilatkozatát
170 oldalas acél kemény adatolt levezetése előzi meg ! Azokon a lapokon ilyesmiket dörzsöl a finn-ugoristák orra alá :minden szónak ékjele van ,tehát nem a képzelet szülöttei ,mint a finn- ugoristák "szófejtései vagy a " latin nyelv alapszókincsének 60-70%-a sumér eredetű ha tetszik ha nem "
Csőke Sándor Fehértemplomból származott . tehát már gyermekkorától magyar anyanyelve mellett -anyanyelvi szinten -beszélt németűl,szerbül ,oláhul .Ilyen alapon játszi könnyedséggel tanult meg angolul ,franciául ,olaszul ,spanyolul -de oroszul és minden szláv nyelven is -kézenfekvő , hogy ő lett legnagyobb összehasonlító nyelvészünk egyike .
Több érdekesség van az írásban.Az egyik Sajnovics János könyvének értelmezése.A másik,az meg a kövesztés kifejezés.
A Bárczy Géza témához
Sáfár István
Ezt a tanulmányt 1970- ben Bárczy Zoltán írta egy poligonális összehasonlító nyelvészeti munkával egybekötve.
Nem bocsátották nyilvános vitára hanem Ortutay Gyula hagyatékából került elő. A kérdés 1981- es gazdája Komoróczi Géza/Beírás estfentől:MTA tag.Azt állítják róla,egyenesben olvas sumér szövegeket ez a finn-ugor fenomén,pedig némelyik ékjelnek több olvasata van.Honnan tudja fejből melyiket kell a nyolc-tíz kifejezés közül használni?/ 1981 augusztus 22.- én Chicagóban tartott előadását így vezette be:" A sumer magyar rokonság kérdése akkor sem érdekelne, ha az bizonyítva lenne."
Ebből a tanulmányból közlöm ezt a csekély részletet. Tisztelettel Safi
Korábban is szó volt a nemzet külső és belső ellenségének legfontosabb ténykedéséröl ,hogy megbénítsa áldozata történelmi tudatát ,származását tagadja vagy csúnyán eltorzitja és az ősi mítoszok helyére valamilyen torz hiedelmet csempésszen . Történelmünk torzítását szolgálta Anonymus a Gesta Hungarorummal ,mig a külfőldiek közül csak kettő példát említünk : Bamberg Ottó (1140)nevű történész könyvében olvasható :"A természet nagyon szép külsővel áldotta meg Magyarországot ,ám vagy a sorsot kell hibáztatni ,vagy az isteni türelmet csodálni ,hogy e szörnyű embereknek ilyen gyönyörűséges országot adott ." Aeneas Silvius Picolomini : Cosmographia c. írásában (1450) a magyarságra vonatkozóan a következőket írta : " a magyarok rokonai aés leszármazottjai az Ázsiában pogány vadságban élő szkítáknak és joguroknak s nyelvük is egyezik a Pannóniában élő magyarokéval "
A hazaiak közűl is egy példa : egy akadémikusunk ,aki azt állítja ,hogy a huszár öltözéket a pesti sváb szabók teremtették meg ,s tették divattá a múlt században . A professzor úr nem tud a pazariki faliszőnyeg leletről ,melynek kora kétezer éves és melyen egy katona látható ma is ismert huszár őltözékben .( Ermitázs Altaja Katalog 56. tétel Leningrád )és nem tudja
,hogy Anton Deimel archaikus szótárában a huszár szavunkat igy találjuk : GU-SAR=hős férfi . Ezekben a példákban találunk torzításokat ,mig az ősi mítoszok helyére odacsempészték
a "turáni átok "bénító fogalmát .Nincs és nem is volt turáni átok ,de volt hitvány mesterkedés nemzetünk ellen főként apostoli királyaink és kiszolgálóik részéről .És hogy ezek milyen elveteműltek voltak kérdzzék meg Tonuzobát ,Gyulát,Ajtonyt ,Koppányt,Vazult ,Vatát ,Aba Sámuelt,Bánk bánt,Vagy Dózsát a Zrinyieket ,Nádasdyt,Frangepánt ,Wesselényit ,Thökölyt ,Bocskait ,Rákóczit ,meg Melindát ,Zách Klárát ,vagy a bécsi apostoli király parancsára gályára küldött rabokat ,kérdezzék meg a kötélen széradó és pallostól lehulló fejeket ,a Bécsbe és máshová szerte lopkodott nemzeti kincseinket ,váraink széthányt köveit és kérdezzék meg a száz és százezer hajdan tulajdonos ,de jobbágy sorba nyomorított magyart ,kit az ősi földdel együtt úgy adtak vette ,mint a barmot .
Kérdezzék meg ? De ki kérdezze meg ? A keresztény nyugat Európa ? Aki -mig a mi védelmünket elvezte ,rászívta magát egy-egy gyarmat területre és millióknak okozott égbe kiáltó szenvedést ! Nyugat Európa a pogányság a vadság a rokontalanság jelzőivel illet minket ,holott népünk ezek ellenkezőjének bizonyitására több ezer éves Nap-imát őriz még ma is és ősi nyelvünk kölcsönszavainak ezreit őrzi egész Európa napjainkban is .
Ezen tudományos kérdések tisztázási munkálatainál viszont hazai tudósaink távolmaradása nyeresége lenne a magyarságnak ,mind az egyetemes emberi tudománynak ,mert ők (adssék tisztelet a kivételnek )hiányos munkáikkal teret nyitottak idegeneknek .,hogy az úgynevezett turáni átkot tudatunkba csempészhessék .
Kényes kérdések nyelvészetünk ügyében / 1
Széchenyi István az Akadémia alapító levelében és az alapszabály 2. paragrafusában így rendelkezett :" A Tudóstársaság a magyarnyelv kiművelésén dolgozik egyedül."
Akadémiánk a maga kutató intézetivel ma már egy termelő nagyüzem ,azonban semmi jele ,hogy az alapító szándékának eleget kíván tenni .
Amikor a német azt mondja Schwarzwald ,Katzendorf ,Schnellbach ,mindenki érti ,hogy mit mond . De mi magyarok ha végig utazzuk a Sajó völgyét tudjuk -e mit jelent a Sajó szó ? És a községek nevei :Sajóbábony ,Sajóecseg,Sajógalgóc ,Sajókaza ,Sajólád ,Sajómercse sajóörös ,Sajóenye ,Sajóvelezd, stb,stb. Valakinél kész a válasz "műveletlenek vagyunk ! Nem !!! Ezek a helységnevek is hallatlan ősiségünket bizonyítják .
Engedjenek meg egy rövid áttekintést nyelvkutatásunkról ,melyből kitűnik ,hogy mit talál az érdeklődő ,aki nyelvkutatásra szánja el magát .
A XVIII. század elején még általános volt az az egyházi tanításra épült nézet,hogy fölösleges időtöltés a nyelvkutatásal való foglalkozás ,mert a bibliában benne található ,hogy évezredekkel ezelőtt csak egy nyelv uralkodott az egész földön .Isten azonban a babiloni torony építésénél megzavarta ,egymás számára érthetetlenné tette a hajdani alapnyelvet .
SAJNOVCS JÁNOS jezsuita 1770-ben kiadott Demonstrácó című tanulmányában ismertette ,miszerint a magyar nyelv rokona a Vardö szigeteken lakó lappok nyelvének és egyezik a nyelvtanunk is . A héber-magyar nyelvrokonság hírdetői azonban nevetségessé tették Sajnovicsot ,aki sértetten visszavonult a csillagászat és matematika tudományához és viszonylag fiatalon ,52 éves korában meghalt .
KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR nagyenyedi diák göttingai ,majd zágrábi nyelvtanulmányai elvégzése után 1810 novemberében Hatvany Turkoly Sámuel felfedezésétől fellelkesülve ,Kenderessy Mihály kormányszéki tanácsostól kapott 100 forinttal a zsebében elindult ,hogy a magyarok őshazáját felkutassa és megkeresse . Juliánus barát útját kívánta követni Oroszországon keresztül ,ezért is tanul Zágrábban szláv nyelvet ,de az orosz háborús helyzet miatt útirányát megváltoztatta és Nagyvárad ,Bukarest ,Szófia ,Enoszon keresztűl ,Alexandria érintésével Moszul ,Bagdad ,teherán útvonalon került Kabulba ,majd Lahorba ,majd az indiai Drászba ment ,ahol pénz híján -ideiglenesen feladva uticélját -angol megbizatásra indiai ,később tibeti nyelvészeti tanulmányokat végzett mellyel felbecsülhetetlen szolgálatot tett a gyarmatosító angoloknak .körösi Csoma Sándor a Dictionár Tibetian and English bevezető soraiban ezt írja :"...a tibeti nyelv megismerése tulajdonképp nem is szerepelt eredeti terveimben ...nekem azonban mint magyarnak a szankszkrit nyelv és irodalom tanulmányozása ,különösen nagy jelentőségű volt mert büszkén állapíthatom meg ,hogy a szankszkrit nyelv semmiféle más nyelvvel nem mutat olyan rokon vonásokat mint a magyarral ." Csoma hátrahagyott szógyűjteményében a pontosan egyező nyelvtan mellett 240 magyarral egyező szanszkrittel egyező szót tüntetett fel . következőnek SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBORT kell megemlíteni akinek többek között az 1877-ben megjelent "Párhuzam a magyar és a mongol nyelv terén" című könyve a magyar és a mongol nyelv rokonságát mutatta ki .
ACZÉL JÓZSEF tanár munkájának címe :Szittya-görög eredetünk . beszédesen bizonyítja a könyv tartalmát és Aczél törekvését .
VÁMBÉRY ÁRMIN egyetemi tanár a török-magyar nyelvegyezéseket hirdette .
SZONGOTT KRISTÓF szamosújvári lelkész és tanár a magyar nyelvet az örmény nyelvből származtatta .
VARGA ZSIGMOND debreceni egyetemi tanár a sumér-magyar nyelvrokonságot bizonyította az ötezer év távolából című könyvben ,amoért a Magyar tudományos Akadémia aranyéremmel tüntette ki .
SZABÉDY LÁSZLÓ kolozsvári egyetemi tanár a Magyar nyelv őstörténete c. könyvében a magyar nyelv ó-latinból való származására esküdött KUUR GÉZA ,majd TÓTH ZSIGMOND több könyvben az etruszk -magyar nyelv és nyelvtan azonosságát látják bizonyítottnak .
Számos magas iskolai végzettséggel rendelkező és sok nyelvet beszélő tudós nevét kellene és lehetne itt felsorolni .
Lássuk azonban ,hogy hogyan értekelte ezek munkáját Bárczi Géza nyelvész professzor , " Mit akarnak ezek az alkalmi szófejtők ?-hiszen a magyar nyelvet eddig már több mint hatvan nyelvvel rokonították . A maóritól a baszkig ,a sumértól az angolig stb." Arra a kérdésre ,hogy akkor a magyar nyelvet ösztönösen és logikusan nem a több ,mint hatvan nyelv tengelyében kell-e keresnünk ,ingerülten így válaszolt : " Nem lehet mindent műszaki logikával értékelni ." .
Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapító levelében rögzítette az általa alapított Akadémia célját . A magyar nyelv kiművelésén dolgozik egyedül . Ezzel szemben a fenti személyek ,akik életüket ,vagyonuk nagyobb részét áldozták a tudományos igazság felkutatásáért ,mit kaptak az Akadémiától , Rosszindulatú kritikát ,melynek következménye -mint látjuk- a csaknem teljes feledés .
külön szót érdemel az Akadémia keretében működő Körösi Csoma Sándor Társaság elnökének ,egy Körösi Csoma életével és munkásságával foglalkozó könyvben írt előszava ,ahol az elnök Körösi Csomát ködevőnek és délibáb kergetőnek nevezi .
Van a magyar nyelvtudósoknak egy soha ki nem magyarázható közös vétkük ,éspedig az ,hogy Sajnovics Jánost a finn-ugor nyelvrokonság megteremtőjének kiáltják ki,holott Sajnovics a már említett Demonstráció c, dolgozatában a magyar ,,lapp finn ,török ,kínai nyelvrokonságot mutatja be . Ezek szerint Sajnovics nem a neki tulajdonított finn-ugor rokonság hanem a turanizmus megteremtője volt . Ezért a szégyenletes zűrzavar nyelvtudományunk terén .
A bizonyító adatok ismeretében melyekről írtam el kell fogadni ,hogy a Kárpát-medence kultúrát teremtő ősnépe a szkíta nép volt ,mig az őslakók nyelve az az alapnyelv ,amely Edward Hincks ,Henry C. Ravlinson ,Jules Oppert a sumer nyelv őseinek jelentette ki ,s ugyanígy a szkíta nép volt az írás megteremtője is .
Kényes kérdések nyelvészetünk ügyében /2
Ha Széchenyi István idézete szerint a magyar történelem kiesett a tulajdonunkból ,akkor viszont a magyar nyelvészet területén található a legnagyobb hiányosság .
2001 március 22-én tettem fel egy kérdést a csevejre mégpedig azt ,hogy mit jelent" köveszteni ".Ami azt illeti nem arattam nagy sikert vele volt aki provokációnak vélte ,de nem részletezem tovább . Kaptam kiváló választ is.
Röviden nézzünk csak mögé ennek a kérdésnek . Több évi kutatás után tisztázódott ,hogy ezt a kifejezést és főként "kövesztett szalonna "formájában a történelmi Magyarország több mint a felén ma is használják ,értelmét már nem ismerik többnyire .Ezen nem kell csodálkozni ,hiszen a kifejezést mi magyarok ( nem tévedés ) a paleolit korból (pattintott korból,őskor ) Kr.e.. 25 ezer évtől hozzuk magunkkal napjainkig . Röviden vizsgáljuk meg ezt
az egyáltalán nem közömbös témát . Az ősember mikor összeütött két követ (lehet ellenőrizni ) ilyen hangot hallott : koo !
Ezt a tudomány hangutánzó szónak ismeri ,nevezi .Ez az ősszó (etimon ) benne van a kovakő nevében . Nos az ősember úgy főzött ,hogy tüzet rakott s abba számos öklömnyi követ tett. Mindig kovát mert másfajta kő a hő hatására szétbomlik .Az ősember a tűz mellé kászúba ,faedénybe ,esetleg gödörbe (mert akkor még cserép edény még nem volt ) tette a főzni való húst ,szalonnát a vájat vízébe s majd mikor a kövek tüzesekké váltak fafogóval a tüzes köveket a vízbe tette . A kő forrva ,zubogva átadta hőjét a víznek és forrásba hozta Majd addig rakta a tüzes köveket a vízbe (kövesztett ) amig
a hús vagy szalonna puhára nem főtt .Látjuk tehát ,hogy a kőnek és a főzésnek valaha szoros köze volt egymáshoz .
Ha vizsgálódásunkat tovább folytatjuk ,akkor nem lehet nem észre venni ,hogy a "ko "ősetimon benne van a konyha szavunkban is . Ha körbe tekintünk szomszédainknál ,akkor a ko,kö,ku,kü,etimonokat megtaláljuk náluk is valahol a főzés fogalmánál ,de ott már nincs rokonhangzásban a kő szóval ,mert az olaszban a konyha cucine ,,mig a kő pietro , németben küche és a kő stein ,a szlávban kuhnya a kő kamin ,görögben a konyha kuzina a kő petra ,
A hangutánzó koo vagy köö egyedül nálunk található a konyha szavunkban és a kövesztés igében .Érthetetlen ,mert logikátlan szófejtő és értelmező szótárunkban a következő közlés
arázs a nyelvünkben szláv jövevény szó ,a perzsel vagy pergel lengyel ,a pirit ,pikad ,poring ismeretlen ,a porkál olasz ,a pörköl germán ,mig a pörzsöl szláv jövevény szó . Látható ,hogy ez egy szóbokor ,azonos vagy közel azonos fogalmak jelzésére .. Nyelvészeink sértő és megalázó módon azt tanítják nekünk és gyermekeinknek ,hogy amerre a magyar nép történelme során vándorólt ,ott mindenűtt felvett egy-egy tárgy vagy fogalom nevet s ezt az ily modon szedett -vedett nyelvet nevezzük ma magyar nyelvnek . nem !
Sir John Bowring ( 1792-1872 ) angol nyelvtudós a mai (múltszázadi ) magyar nyelvet könyve előszavában igy méltatta :" a magyar nyelv messze magában áll minden nyelv felett.Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza ,amikor a legtöbb élő európai nyelv még nem is létezett .Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv ,melyben logika van ,sőt matézis ,az erő,a hangzatok minden hajlékonyságával és alkíthatóságával . A magyar nyelv egyetlen gránítkő ,melyen az idők viharai karcolást sem ejtettek . Nem az idők változásától függő kalendárium .nem szorul senkire ,nem kölcsönöz ,nem alkudozik ,csak ad ,de nem vesz el senkitől .
Ez a nyelv a nemzeti önnállóságnak és függetlenségnek legrégibb emléke .
A magyar nyelv eredetisége csodálatos tünemény .Aki megfejti az az isteni titkot fogja boncolgatni,annak is első tételét:kezdetben vala az ige és az ige vala az Isten ,és s az Isten vala az ige ."
Ha Széchenyi István Akadémiát létesített "egyedül"a magyar nyelv kiművelésére akkor az Akadémia miért nem tesz eleget az Alapító szándékának . Ennyire nyitott kérdéssel egyetlen -magát kutúrnemzetnek nevező -népnél sem találkozunk .
A Nyugati Magyar Tudósok újrafogalmazták a nemzet történelmi tudatát
Egy idézetet közölnék Baráth Tibor professzor úrtól : " Őstörténetet írni elsősorban tudományos vállalkozás .Az elért eredményeknek azonban messzemenő nemzetpolitikai jelentőségük is van ahogy az őstörténetnek mindig is volt . A magyar népek csodálatos múltját ,hallatlan kulturális teljesítményeit ,amíg annak okmányai a föld alatt lappangtak és el nem olvastuk őket a mi nyelvünkön ,más népek magukénak könyvelték el ami hatalmasan segítségükre volt politikai céljaik elérésében .
Ha most az igazság kiderűl ,ugyanez a politikai fegyver a mi kezünkbe kerűl . Rajtunk áll ,hogy a magyar nemzetvédelem eme új eszközét sikeresen használjuk . (Montreál,1968.ápr.14)
A nyugatra kerűlt tudósaink új munkaterületének és hivatásának felismerése Prof.Dr.Bobula Ida kíváló képesítésű nyelvész érdeme volt .Illő beszámolni Róla !
Prof.Dr.Bobula Ida : "Summa summarum " cikkében ( a " Nap fiai" 1973 XI. 11.-12.sz.)
" Kevéssel több mint egy évszázada annak ,hogy a mezopotámiai romok alól elkezdtek elökerülni az ötezer év előtti Sumir civilizáció írásos emlékei . Ezeknek az írásoknak első megfejtői Oppert,Sayce ,Lenormant ,és más orientalista tudósok . Bár az ismert szavak száma csekély volt ,a nyelv szerkezetéből arra következtettek ,hogy az írás feltalálók nyelve "szkíta ,turáni "jellegű nyelv volt .Oppert hasonlította először (egyébként az ő magyar baráti tanácsadójaRónayJácint/1814-1889/ katolikus püspök aki mint az 1848/49-es szabadságharcunk menekültje ősnyelvészként munkatársa lett a francia Lenormant-nak (1837-1883) és Oppert-nek (1825-1905) s hívta fel a figyelmét e két úttörő szumirológus tudósnak ez a bencés zsenink arra ,hogy a szumir táblácskákon talált ékírásos szavakat nem héber nyelven (ahogy ők " próbálták") hanem a magyar nyelv révén tudják megfejteni .
Ennek az útmutatásnak köszönhető ,hogy Oppert a magyar nyelvhez hasonlította ,Lenormant pedig már határozottan állította ,s több könyvében kifejtette ,hogy a régi sumir nyelv "legközelebbi rokona a magyar nyelv " Nyilvánvaló lett hogy az írásfeltalálók népe -melyet közmegegyezésre sumirnak neveztek el a tudósok -teremtette meg a világ első civilizációját
A tőlük való leszármazás dicsőségét hamar megirigyelték a magyaroktól a hatalmasabb és gazdagabb nemzetek fiai .Azok a fajták ,melyek évszázadokon át próbálták a magyarságot leigázni ,kifosztani ,rabszolga munkára fogva kihasználni ,céljaikat látták veszélyeztetve .
Megfelelő ( őket kiszolgáló tudományos )szerveik természetesen eszerint reagáltak . A sumir -kérdést hatalmas ,évtizedes viták tették hosszú időn át olyan zavarossá egy tenger vizét teszi ezer ijedt és dühös tintahal . A sumir -magyar rokonság védelmezőit elhallgattatták .
utoljára dr.Varga Zsigmondot a debreceni egyetemen az ókori keleti nyelvek professzorát -aki felemelte a szavát -agyonhallgatták . A Magyar Tudományos Akadémia megállapította ("quasi, mint a középkori Vatikántól származó s azóta a kérlelhetetlen tudománytalan ellenvéleményt nem tűrő közhasználatú szállóigét hallottuk volna : " Roma locuta ,causa finita "-Róma nyilatkozott ,az ügy elvan intézve " Katona Sándor) Varga művére vonatkozólag ,hogy a nyelvtani hasonlóság nem elég a nyelvrokonság bizonyítására ,ha nem áll rendelkezésre elég nagyszámú rokon szó ,már pedig a Varga által bemutatott szóanyag csekély " Nos az elmúlt száz év alatt és ma már ismert sumir szótövek száma több mint 4000-re emelkedett .
"Ehhez az anyaghoz én az emigrációban hozzájutva megállapítottam ,hogy az ismert szótövekből származtatható magyar szavak és nevek száma több mint 2000 : azaz több mint elég / Dr. Bobula Ida "Kétezer magyar név sumir eredete ." Montreal 1970 / a rokonságunk bizonyítására.
Kutatásai eredményeim egy részét közöltem a "Sumerian Affiliations ,a plea for Reconsideration "(1951)készűlt tanulmányomban .Írásomat barátságosan fogadták a kérdés ismerői közül dr. Varga Zsidmond ,Pater
A.Deimel Rómában ,Sir Minns Cambridgeben ,prof. Jestin párizsban ,Sir Leonard Wooley Londonban . Ez felűlmúlta reményeimet . Hiszen számoltam azzal ,hogy az általam felújított régi tannal szemben fognak állni a régi "indo-európai gőg ,a régi semita "érdekeltség"-minden lényeges változással -kivétel nélkül ellenszegülő "céhbeli maradiság"s mindezeknél vehemensebben pedig azok a magyar nyelvű és sokszor magyar nevű emberek ,akik vérük vagy érdekük a magyarság régebbi vagy jelenlegi vérszopói táborába vitt .Ezek a bérszolgák eleinte csak fitymálták a sumir ügyet ,majd teljes erővel igyekeztek azt megfojtani majd agyon hallgatni . Nem sikerűlt ... ma már százakra megy azoknak a hű magyaroknak a száma ,akik othon és szerte a világon komolyan foglalkoznak a magyar őstörténet déli vonatkozásaival ...
De az agyonhallgatások taktikája csődöt mondván ,most 20-30év után az elszánt hangos támadások stádiumában vagyunk ...Az ellenségest kórust nyilván központilag vezénylik . A bérfirkászok azt az utasítást kapták,
engem járassanak le ,koholt történetekkel ,hazug rágalmakkal ,hogy műveletlen tanulatlan ostoba nőcske vagyok ,aki olyasmiről csacsog amihez nem ért anélkűl ,hogy eme "párbaj képtelen" elemekkel"lovagi tornákat vívnék" tiltakozásba bocsátkoznék ,kénytelen vagyok a sumir-magyar rokonság barátainak némi információt átadni .
Engem a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem avatott a böcsészeti tudományok doktorává .nem is akárhogyan ,hanem "Summa cum Laude ",elég ritkán adott kitüntetésével Doktorátusom fő tárgya az Újkor Történelme volt Melléktárgyai a Magyar Irodalom és az ókori Keleti Népek Története . Ha a régi magyarország legilletékesebb testülete igy nyilatkozott hozzáértésemről ,akkor ezzel szemben mi súlya van a teljesen illetéktelen sakálok üvőltésének? A rolam elterjesztett hazugsáágok között van az is ,hogy nemrég elhunyt :nem igaz . Meg fogok halni de ne reménykedjenek -holtom után erősebb leszek mint valaha ."
Folytassuk az 1945-ös őstörténeti kutató gárda harmadik kiváló tagja ,Csőke Sándor nemzetközi tekintélyű nyelvészeink rövidre fogott ismertetésével .
Az egyetemen " indogermanisztikát " tanult ,tanulmányait szakbizonylattal fejezte be .Írt és beszélt szerb ,horvát nyelven,értette a többi szláv nyelvet is , ismerte az ő-bolgár s az ó-egyházi szlávnak mondott (lerögzített)két nyelvi alakot bírta az őslatin ,ó-török s a szumir összehasonlításokhoz szükséges szaknyelveket és szakkönyvtárában ott voltak a szükséges "szófejtő "szótárak is (Walde -pokorny stb).
Bemutatására idézünk Őstörténet tanulmánya előszavából. "Írásom nem nyelvészeti munka,hanem regény;azaz mégiscsak nyelvészeti munka ,de regény is .A szereplők nem személyek hanem szavak ,a magyar nyelv élettel teli szókincse.Évezredek történetét kutattam ki egy-egy szóban ,végig kísérve útján talán sikerűl ezzel a nyelv kezdetének eredetét ,titkát megfejteni .Olyan látomás féle az egész mintha az egész magyar szókincs egy bokor volna ,egy virágbokor ,dalos madarakkal teli ,mint valami búgó-zengő varázserdő Számomra csengő-bongó világ a magyar szókincs összessége ,olyan ballada féle ,amelynek kezdete valahol a Teremtés pillanatában rejlik .
Szomjasan ittasn hallgatom a dallamot ,a muzsikát a szavak csengését ,ami úgy hangzik mint a madár szárny csapása . Mint valami csodálatos dallam .Soha ki nem mondott titok a magyar nyelv szókincse ,annak szerkezete ,kézzelfoghatóvá vált Isteni Gondviselés ,amely összetartja ezt a csengő-bongó dallamot ,ezt a tündérmesét :a Magyar Nyelvet ..." Ez a rajongó tudós (szerénysége mellett is )kemény harcos is volt . A fent említett műve utolsó három sorában igy ír : E sorok írója nem hiszi önmagáról ,hogy tévedhetetlen -ez a hiedelem csak a finnugoristák előjoga - de úgy véli ,hogy a nyelvészek meglátásai közel járnak a valósághoz . Félreérthetetlen nyilatkozatát
170 oldalas acél kemény adatolt levezetése előzi meg ! Azokon a lapokon ilyesmiket dörzsöl a finn-ugoristák orra alá :minden szónak ékjele van ,tehát nem a képzelet szülöttei ,mint a finn- ugoristák "szófejtései vagy a " latin nyelv alapszókincsének 60-70%-a sumér eredetű ha tetszik ha nem "
Csőke Sándor Fehértemplomból származott . tehát már gyermekkorától magyar anyanyelve mellett -anyanyelvi szinten -beszélt németűl,szerbül ,oláhul .Ilyen alapon játszi könnyedséggel tanult meg angolul ,franciául ,olaszul ,spanyolul -de oroszul és minden szláv nyelven is -kézenfekvő , hogy ő lett legnagyobb összehasonlító nyelvészünk egyike .
A sumér minimum.
Ők nem voltak a 24 Hun Törzsszövetség tagjai. Azaz ők sem, bár hunfajú népek voltak. Nem szívódtak fel, utolsó mohikánjaik akkor "szívódtak fel" amikor -Mohamed után- az arabok elözönlötték Mezopotámia déli részét is.
Akkor honnan jöttek? Erre a kérdésre sem könnyű válaszolni, bár egyéertelmű a válasz. Ők a jégkort követően, a felemelegedés idején hagyták el őshazájukat - fejedelmi parancsra- és hosszas hajózás után telepedtek meg a folyamközben. Elős és legrégebbi városuk Nippur volt, majd Úr, uruk Eridu stb következett. Legdélibb városaikat azonban (elsősorban) elöntötték az árvizek..ugyanis kb 7000 évvel ezelőtt erősen olvadni kezdett a hegyeken a jég és ha nagy esővel párosult..
Őket azután Ordosznak sikerűlt felderítenie...hogy tudtak róluk az nem semmi, ezer évek után. A dolgok részletese magyarázatai azonban nem könnyűek, nem olvasmányosak és kizárólag Paál Zoltán könyvében találhatóak meg elfogadhatóan és összefüggően. Az első beavatott központ is náluk működött, amely hatása nagy térségre terjedt ki.
Mivel a Magyar Törzsszövetség kialakulása csak 200 körűli időpontban történt (először kabarokból és manysikból) ezért áttételes a nyelvi és a rokonsági kapcsolat.
ha Paál Zoltán nem kapta volna meg -és nem érez rá- az ősi Arvisuráinkat akkor ma sokkal szegényebbek lennénk. Ezt a nagy könyvet persze állandóan és fokozottan támadják, próbálják gúnyolni és holmi mesketének aposztrofálni. DE: elkellene olvasni..
Egyiptom már a sumérok "gyermekének" mondható, bár eléggé eltérően alakította ki úgy az írását mint egyéb dolgait..Nade: a suméroknak voltak piramisaik, ezek csonkakúpok voltak, nyomaik megtalálhatóak és céljuk sem volt más mint a későbbi, egyiptomiaké (vagy a majáké, inkáké...)..
A sumérok sem voltak abszolut homogén nép, csak részben, pl úzok is éltek náluk (Ummában). Hatalmas ismereteik voltak, a világról ezt részben a kereskedelmüknek köszönhették (a déli városaik egyben kikötők is!).
Első ismert lugalljuk Buda volt, aki Úr-t alapította, az Ő veje pedig Samasna (a bibliai Noé) volt..
Ők nem voltak a 24 Hun Törzsszövetség tagjai. Azaz ők sem, bár hunfajú népek voltak. Nem szívódtak fel, utolsó mohikánjaik akkor "szívódtak fel" amikor -Mohamed után- az arabok elözönlötték Mezopotámia déli részét is.
Akkor honnan jöttek? Erre a kérdésre sem könnyű válaszolni, bár egyéertelmű a válasz. Ők a jégkort követően, a felemelegedés idején hagyták el őshazájukat - fejedelmi parancsra- és hosszas hajózás után telepedtek meg a folyamközben. Elős és legrégebbi városuk Nippur volt, majd Úr, uruk Eridu stb következett. Legdélibb városaikat azonban (elsősorban) elöntötték az árvizek..ugyanis kb 7000 évvel ezelőtt erősen olvadni kezdett a hegyeken a jég és ha nagy esővel párosult..
Őket azután Ordosznak sikerűlt felderítenie...hogy tudtak róluk az nem semmi, ezer évek után. A dolgok részletese magyarázatai azonban nem könnyűek, nem olvasmányosak és kizárólag Paál Zoltán könyvében találhatóak meg elfogadhatóan és összefüggően. Az első beavatott központ is náluk működött, amely hatása nagy térségre terjedt ki.
Mivel a Magyar Törzsszövetség kialakulása csak 200 körűli időpontban történt (először kabarokból és manysikból) ezért áttételes a nyelvi és a rokonsági kapcsolat.
ha Paál Zoltán nem kapta volna meg -és nem érez rá- az ősi Arvisuráinkat akkor ma sokkal szegényebbek lennénk. Ezt a nagy könyvet persze állandóan és fokozottan támadják, próbálják gúnyolni és holmi mesketének aposztrofálni. DE: elkellene olvasni..
Egyiptom már a sumérok "gyermekének" mondható, bár eléggé eltérően alakította ki úgy az írását mint egyéb dolgait..Nade: a suméroknak voltak piramisaik, ezek csonkakúpok voltak, nyomaik megtalálhatóak és céljuk sem volt más mint a későbbi, egyiptomiaké (vagy a majáké, inkáké...)..
A sumérok sem voltak abszolut homogén nép, csak részben, pl úzok is éltek náluk (Ummában). Hatalmas ismereteik voltak, a világról ezt részben a kereskedelmüknek köszönhették (a déli városaik egyben kikötők is!).
Első ismert lugalljuk Buda volt, aki Úr-t alapította, az Ő veje pedig Samasna (a bibliai Noé) volt..
A sok külföldi és hazai magyarság-kötözködőről talán aktuális lenne egy lista készítése is. Mindent megtesznek az összezavarás és a gúnyolódás és bizonykodás alkalmazásával annak érdekében, hogy jó híg legyen a saruk. Fröcskölnek is ...én nem tudom miért ennyira szép az a Kárpátmedence és miért vagyunk annyira ősi népek?
Az igaz történelmünk megismerésének ügye azonban nem tartozik az elveszett ügyek közé.
A Kárpátmedence a hun egykori őshaza volt. Hiába nagyítják fel a gótok, kelták, gepidák stb ittlétét és tevékenységét, létszámát, ez csak egy nem valós tupír..
Az igaz történelmünk megismerésének ügye azonban nem tartozik az elveszett ügyek közé.
A Kárpátmedence a hun egykori őshaza volt. Hiába nagyítják fel a gótok, kelták, gepidák stb ittlétét és tevékenységét, létszámát, ez csak egy nem valós tupír..
Nézd, Kedves Oposur!
Hinni sokmindenben lehet. A fizikai tények azonban megkerülhetetlenek mindannyiunk számára. A Kárpát-medence leletei kétségtelenül bizonyítanak sok mindent, bár azokat sokan próbálják eltulajdonítani tőlünk. Ataiszról, meg az egyéb arvisurás helyekről viszont nem lehet felmutatni semmit, ami ne férne bele a hivatalos történelembe. Magyarul: mesének nyilvánítható a nagyrésze. Bocs, hogy ezt vagyok kénytelen írni, de nem hazudhatok!
Dr.Aradi Éva munkásságából van-e pdf.formátumban valakinek...
nagyon érdekes következtetéseket hallottam tőle a fehér hunok észak-nyugat indiai ténykedéséről....
tudtátok,hogy India ezen részén szintén van Körös ,és Tisza nevű folyó?kutyafülű finn-ugorok arra is járhattak....
nagyon érdekes következtetéseket hallottam tőle a fehér hunok észak-nyugat indiai ténykedéséről....
tudtátok,hogy India ezen részén szintén van Körös ,és Tisza nevű folyó?kutyafülű finn-ugorok arra is járhattak....
A múltkor még azt írtad,hogy a hunnok őshazája Attaisz volt.Gondolom az az apróság sem számít,hogy az eredeti szomszédaik szerint a hunnok őshazája a Góbi, a kínai nagy faltól északra.
Van bihar nevű állam is Indiában.És ha jól emlékszem a gát szónak is szinte ugyanaz a jelentése.Hogy a közös szavak közül melyek árja és melyek hun stb..eredtűek,majd valamelyik nyelvész megírja.
Gondolom szerinted másról sem lenne értelme tanulni.pl.földrajz,matematika,fizika,biológia,hiszen úgyis ,változnak időnként a nézőpontok.Arra a kis időre meg minek!?
Aradi Évától ha jól emlékszem a Magtudin.org-on olvashatsz. Az Indiába került fehér-hunok pedig jórészt avarok voltak, akiknek egy másik része meg itt kötött ki a Kárpát-medencében. De az itteni földrajzi neveket szerintem nem ők hozták, ámbár én is tévedhetek...
ha van valamennyi matematikai jártasságod,gyors fejszámolással kiderítheted,hogy mekkora a valószínűsége annak,hogy két ugyan olyan szót alkossanak egymástól jó pár ezer kilométerre...ja! és kalkuláld bele azt is ,hogy mind a két esetben folyóra vonatkozzon,és ne finn-ugor hívőt jelentsen...
ha,figyelembe veszed azt,hogy a vándorló népek-köztük a hunok is,stb...szerinted a vándorlás közben ,mindíg az előző jurta helyén hagytak mindent????tudom már kifejtetted az indián motívumoknál,hogy mindent a törököknek köszönhetünk....hisz előtte,csak darócba,meg zsákszövetben jártunk...nyista motívum!jó példa erre a korabeli krónikák,és történetírók munkássága,kikcsak halászó-vadászó-gyüjtögetőnek irnak le bennünket....sőt!írni se tudtunk.hisz minden jel csak erre vall...hála hunfalvi úraság áldásos tevékenységének
Meg ne sértődj,de azt hiszem értelmezési problémáid vannak.
ezzel a kommentel támogattam a tiedet!!!!
az indián motivumoknál pedig,honnan vetted hogy azt írtam volna a törököknek köszönhetünk mindent.?Azt írtam,hogy a népművészetben is változnak a maotívumok,külső tényezők hatására.erre volt példa a török korban elterjedt virágok mintázása.
Különben én végig azt állítottam ,hogy mi keverék nép vagyunk-ami kifejezetten előnyös-
Még mindíg AGABA.
Ie. 4030 körűl nagyon erős Napfolttevékenység kezdődött, amely hosszabb ideig tartott. Ekkor már erősen olvadásnak indultak az északi hegységek hósapkái. A folyamköz népei sok esetben mozgásban voltak, pl ie. 3900-ban a Zab folyó környékéről is érkeztek Mari városába Meríja fősámánjukkal menekülők.
Kerka (aki embereivel a Kárpátmedencébe érkezett Agaba parancsára) és Viroláj ( nyugatra és északra látogatott) a jelentéseiket Magyarkára juttatták el, ahonnan gyakran indultak nagyobb csoportok Ordoszba..A jelentések szerint a tengeri népek (atlantisziak) a csatáik után ekkor még megették a legyőzötteket, különösen az agyukat..A tengeri népek szigete (Atlantisz) elsüllyedt később (a Szantorin kitörésekor). Amikor a jég az Északi tengerig húzódott, akkor ebből az irányból is érkeztek idegenek, de Magyarka erős csapata elűzte őket.
Az expedíciókra jellemző, hogy Virolájnak 100 sámánja és 48 tárkánya volt, más-más feladattal. Néhány sámán neve: Arszek, Kazimír, Dakota, Turu, Turgály, Csád, Galac, Penza, Narva, Tengelic..természetesen a csapatában arbag is volt. Rimalányok is voltak a fekderítőknél: Merszil, Gilda, Biron... Magyarka városa az Etil deltájánál volt.
Ismeretlen volt még a Bolhás (ma: Balhas) tó és az Ural közötti terület is. Feledítésére egy 310 fős csoport indult el Marinából. Először itt Turgályék telepedtek le, majd Isim és a felesége, Irtis, akik kis csapatukkal egy falut alapítottak itt. Kerka, Viroláj és Uzapani a Bujkál (Bajkál) tó felderítését is elvégezték..
A Hun Törzsszövetség 20 évenként tartott népszámlálást. A szövetség népei 2 és 4 kerekű kocsikkal rendelkeztek, ie. 4000 körűl.
A Bolhás tónál volt a Pusztaszer torony.. Kiderűlt, hogy a törzsszövetség alakulása előtt eltávozott ajnók bújkáltak a tó mellett. De Tungúz vezér fiai elmondták, hogy sok úz is él a tónál, ők a járványok elől menekültek ide. A tó körűl még avar, ajnó, tunguz, török és mandzsu telepeket is találtak. Az ajnók között méhészek is voltak..
A pusztákon sok farkascsorda élt.
Ie. 4030 körűl nagyon erős Napfolttevékenység kezdődött, amely hosszabb ideig tartott. Ekkor már erősen olvadásnak indultak az északi hegységek hósapkái. A folyamköz népei sok esetben mozgásban voltak, pl ie. 3900-ban a Zab folyó környékéről is érkeztek Mari városába Meríja fősámánjukkal menekülők.
Kerka (aki embereivel a Kárpátmedencébe érkezett Agaba parancsára) és Viroláj ( nyugatra és északra látogatott) a jelentéseiket Magyarkára juttatták el, ahonnan gyakran indultak nagyobb csoportok Ordoszba..A jelentések szerint a tengeri népek (atlantisziak) a csatáik után ekkor még megették a legyőzötteket, különösen az agyukat..A tengeri népek szigete (Atlantisz) elsüllyedt később (a Szantorin kitörésekor). Amikor a jég az Északi tengerig húzódott, akkor ebből az irányból is érkeztek idegenek, de Magyarka erős csapata elűzte őket.
Az expedíciókra jellemző, hogy Virolájnak 100 sámánja és 48 tárkánya volt, más-más feladattal. Néhány sámán neve: Arszek, Kazimír, Dakota, Turu, Turgály, Csád, Galac, Penza, Narva, Tengelic..természetesen a csapatában arbag is volt. Rimalányok is voltak a fekderítőknél: Merszil, Gilda, Biron... Magyarka városa az Etil deltájánál volt.
Ismeretlen volt még a Bolhás (ma: Balhas) tó és az Ural közötti terület is. Feledítésére egy 310 fős csoport indult el Marinából. Először itt Turgályék telepedtek le, majd Isim és a felesége, Irtis, akik kis csapatukkal egy falut alapítottak itt. Kerka, Viroláj és Uzapani a Bujkál (Bajkál) tó felderítését is elvégezték..
A Hun Törzsszövetség 20 évenként tartott népszámlálást. A szövetség népei 2 és 4 kerekű kocsikkal rendelkeztek, ie. 4000 körűl.
A Bolhás tónál volt a Pusztaszer torony.. Kiderűlt, hogy a törzsszövetség alakulása előtt eltávozott ajnók bújkáltak a tó mellett. De Tungúz vezér fiai elmondták, hogy sok úz is él a tónál, ők a járványok elől menekültek ide. A tó körűl még avar, ajnó, tunguz, török és mandzsu telepeket is találtak. Az ajnók között méhészek is voltak..
A pusztákon sok farkascsorda élt.
Fogalmak.
A mai magyarság 12-15 hunfajú népcsoportból alakult ki. Nem tudom, hogy ezért keveréknépnek tekinthető-e mint pl az olasz, akik nemcsak latin népekből - és 42 elemből- állnak. Az olaszokba beolvadt legnagyobb népcsoport az etruszk. Kik is voltak ők? Csak nem délkeletről érkezett hunfajú elemek, akiket a Szantorin "vetett ide" amikor felrobbant és eljöttek Krétáról, Trójából sztb...Mintha róluk levelezett volna az első magyar régésznő (Torma Zsófia) ismerősével, Sliemannal?
ellékesen nem avarok, hunok, székelyek stb voltak Etur népei? A magyarok rokonnépekből alakultak ki, utolsó ilyen "keveredési állapot" Álmosék bejövetele alkalmával létezett. TEHÁT KEVERÉKNÉPENEK -SZERINTEM- ALIGHA MONDHATÓAK, LEGFELJEBB FAJTÁN BELÜLI KEVEREDÉSÜEKNEK..
Érdekes, hogy a sötéthajú bajorok, horvátok is erősen keveredettek, ez az oka annak, hogy nem szőkék többnyire...de ők sem rokonépekkel keveredtek, hanem leginkább az avarral. Namost mit lehet mondani Ausztrália indiai-kínai-angol-őslakos-filippínó.....stb népeire, vagy mondjuk Kanadára, ..Érdekes a helyzet pl Egyiptomban is, a koptok ugyanis az őslakosok utódai lennének..különös, de érzik, hogy valamiféle távoli rokonság...szóval az asszuáni új templomuk esperesének neve pl Markos..Érdemes utánnanézni.
Namost India népe hányféle indiai népelemből áll? Ugyan kik éltek a Indusnál az ősidőkben és hová lettek? Elrozsdásodtak, mint Atilla külső koporsója?
Atilla vaskoporsója tényleg rozsdás lehet ill. már nem is létezik, elenyészett? Paál Zoltánon kívűl ugyan ki írt erről és mit? Hunfalvy vagy Budenz találgatja a nagy semmit?
A mai magyarság 12-15 hunfajú népcsoportból alakult ki. Nem tudom, hogy ezért keveréknépnek tekinthető-e mint pl az olasz, akik nemcsak latin népekből - és 42 elemből- állnak. Az olaszokba beolvadt legnagyobb népcsoport az etruszk. Kik is voltak ők? Csak nem délkeletről érkezett hunfajú elemek, akiket a Szantorin "vetett ide" amikor felrobbant és eljöttek Krétáról, Trójából sztb...Mintha róluk levelezett volna az első magyar régésznő (Torma Zsófia) ismerősével, Sliemannal?
ellékesen nem avarok, hunok, székelyek stb voltak Etur népei? A magyarok rokonnépekből alakultak ki, utolsó ilyen "keveredési állapot" Álmosék bejövetele alkalmával létezett. TEHÁT KEVERÉKNÉPENEK -SZERINTEM- ALIGHA MONDHATÓAK, LEGFELJEBB FAJTÁN BELÜLI KEVEREDÉSÜEKNEK..
Érdekes, hogy a sötéthajú bajorok, horvátok is erősen keveredettek, ez az oka annak, hogy nem szőkék többnyire...de ők sem rokonépekkel keveredtek, hanem leginkább az avarral. Namost mit lehet mondani Ausztrália indiai-kínai-angol-őslakos-filippínó.....stb népeire, vagy mondjuk Kanadára, ..Érdekes a helyzet pl Egyiptomban is, a koptok ugyanis az őslakosok utódai lennének..különös, de érzik, hogy valamiféle távoli rokonság...szóval az asszuáni új templomuk esperesének neve pl Markos..Érdemes utánnanézni.
Namost India népe hányféle indiai népelemből áll? Ugyan kik éltek a Indusnál az ősidőkben és hová lettek? Elrozsdásodtak, mint Atilla külső koporsója?
Atilla vaskoporsója tényleg rozsdás lehet ill. már nem is létezik, elenyészett? Paál Zoltánon kívűl ugyan ki írt erről és mit? Hunfalvy vagy Budenz találgatja a nagy semmit?
- Státusza