Magyar őstörténet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
G

gabi bácsi

Állandó Tag
Állandó Tag
echo írta:
Ezt most teljesen nem értem.??
A pozsonyi csatáról te írtál.
Egyébként nem fejvesztett menekülésről volt-van szó,hanem évek alatt történő áttelepülésről.Gondolod önként feladtak volna egy a Kárpát medencénél sokkal nagyobb szállásterületet-hogy hányszorosát,azt fejből meg nem mondom,de többszörösét-ha nem kényszerítik rá őket?Kb.60 év ahogy te számoltad elég volt a tőlünk nyugatra élőknek,hogy megtanuljanak védekezni ellenünk.Viszont nekünk elég volt 200 év hogy elfelejtsük ezt a harcmodort és a mongolokkal szemben nyilt ütközetben veszítsünk.Egyébként azt rendszeresen elfelejtik hozzátenni a krónikások-történészek,hogy a kalandozó hadjáratok ,szinte mindig valakinek a hívására történtek aki az ellenségei ellen használta fel a magyarokat,Kezdve Arnulftól,Berengárig,stb...
Kattints a kibontásához...
1.saját magad írod le,hogy tervszerűen jöttünk...
2.ha Árpád fejedelem hiedelmi áldozat volt,akkor ki halt meg a pozsonyi csatában...
3 .a tatárjárást megelőző idők,szerintem nem volt országunk legdicsőségesebb korszaka...nem voltunk valami jó passzban...
4.én inkább István által üldözendő,de sajnos tűz által megégettetett pogánynak minősített írásoknak hinnék...
PZ.tudtommal valami hasonlót,a magyarság történetét átfogó írásművet alkotott,mit a finn-ugor hívők az orosz titokszolgák agyrémeként aposztrofálnak...de miért is? elég érdekes lehet az a helyzet,mikoris a titokszolgák ránk erőltetnek egy alternatív történelemkönyvet....

 
O

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
A történelemünk Hunsdorfer (Hunfalvy később) és Budenz "habsburgi" nyelvészek bombasztikus marhaságain nyugszik. Ebből a mai MTA sem látszik, hogy engedne, azonban már kénytelen volt olyanokat mondani, hogy "vannak alternatívák" stb..sőt iskolai alternatív könyvek is vannak..mellyet nem minden tanár hajlandó átnézni, megtanulni.
Pozsonyi csata: kemény volt, de győztünk. Több Árpádfi halálát okozta. A történelemírók -idegen bölcselők- szerint az itt kapott sebeibe halt bele Árpád (59 évesen), azonban az Arvisura nem 907-et, hanem 908-at jelöli meg a halála dátumaként és egy pilisi "kőmedrű patakot" amelynek a közelében eltemették..Csak az a baj, hogy a Pilisben majd minden patak kőmedrű..
De ezzel kapcsolatban rendkívűl érdekes lehet Lánszki Imre honlapja..ajánlom ezúton is. Felfedezése egészen új megvilágításba helyezi még Atillát is.
Rovásos emlékeink -már Géza álztal elkezdett- elégetése (ördögi irataink!!) rendkívűli károkat okozott a magyarságnak. Ekkor tünt el a régi történelmünk. Valakik szándéka szerint. Ezt Vajk tovább tupírozta az idegen pajaival...és azzal is, hogy a volt avar területeket Gizinek ajándékozta ( majdnem Passautól- Salzburg-Klágenfurt- Graz...által határoltakat! De miért?)
Mit kerestek volna ugyan a "kalandozók" össze -vissza Európában, ha nem az avar kincsekért mentek? Talán a birkatenyésztést, vagy a lábbeliket akarták tanulmányozni? Mint említettem, ezekről egy lista készült, ennek nyomán szervezték az útjaikat.
Paál Zoltán nagy műve kétségtelenűl nagyon nehéz olvasmány, sok benne az adat és sajátos a "lekisége" is. De azért a benne foglaltak is rendkívűliek, ezért vannak és lesznek olyanok, akik elolvassák és mosolyognak a nyugati szerzők értelemtlen, banális és buta feltételezésein..Aki elolvassa értően ezt a könyvet, azthiszem a személete nagyon megváltozhat..Aug. 15-től Ózd alatt egy háromnapos Arvisura tábor lesz az Ózdi Arvisura Társaság (van honlapjuk) szervezésében, ahol a legfontosabb őstörténeti és középkori dolgainkkal meglehet ismerkedni, annak akinek módjában áll és nem zsenánt. Aki viszont csípőből ismeri a történelmünket a nagy Kifene nevű nyugati szerzőtől, annak ...szóval olvassa tovább Kifenét. Itt nem a pl Nagy Konstantin által hallott, de a hírhozók által is csak hallott -kellően kifordított- akármikről lesz szó, sőt ..ezekről nem. A magyar történelmet a magyaroknak kell megírni, létrehozni végre.
Újra írnám: volt a magyaroknak istenes vallása, az uruki vallás, jézusi alapokon. Ezt -mint pogány akármit- veti el Róma a saját érdekelvű vallása érdekében...ilyen egyszerű a dolog. Na most, ebben a dologban ki a pogány? A tizedszedő, vagy az érdeknélkűli szeretetet hírdető?
Elég sokat és sokáig kellet görcsösen hazudozni Rómának (latinul?) ahhoz, hogy tizedet szedhesen és nagy papi bírtokai legyenek..tettekre is szükség volt: égetni, égetni, rombolni..
 
O

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
Az alánok jász törzs voltak. Érdekes, hogy mennyire neh
éz megérteni, hogy a jász -is- összefoglaló név (jászok, jazigok, szarmaták, alánok) a legnagyobb törzsük ill. ennek fejedelmének elnevezése..
 
E

echo

Állandó Tag
Állandó Tag
Leírhatnátok ezeknek a történelemíróknak a neveit!szeretnék tőlük is "tanulni"-olvasni!Megkeresném ezeket a forrásmunkákat!
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
A finnugrista nézetek csődje<o>:p></o>:p>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o>:p></o>:p>
A hun nyelv besorolására irányuló erőfeszítések során a szerzők változatos elméleteket dolgoztak ki. De Guignes, Klaproth, Ritter, Koskien, Németh Gyula és mások szerint a hunok törökök. Bicsarin, Neumann, Shiratori és mások szerint mongolok. A török-mongol nyelvcsaládhoz sorolja őket Pelliot, Franke és Grousset. Finnugornak tartja az európai hunokat Vivien de Saint Martin, Ranke és Neumann, szlávnak Veszelin, Hovajski és Zabelinj, germánnak Müllenhoff, Fick, Hoops és Much, végül kaukázusinak Jelic és Mészáros Gyula. E feltevések részben napjainkig tartják magukat, anélkül azonban, hogy meggyőző választ adnának a kérdésre.<!--[if !supportFootnotes]-->[3]<!--[endif]--><o>:p></o>:p>
A finnugrista történetírás makacs törekvése a hunok magyarságának kétségbevonására mindeddig eredménytelen maradt. Bár igen sok tanulmány született e cél érdekében, még nem bukkant fel bennük olyan érv, amely miatt a krónikáinkban ránk maradt hagyomány világos állítását kétségbe kellene vonnunk.<!--[if !supportFootnotes]-->[4]<!--[endif]--> A közgondolkodásban azonban *– jórészt a huzamos ideje téveszméket terjesztő egyetemi oktatásnak köszönhetően *– sikerült zavart kelteni.<o>:p></o>:p>
Melyek ezek a tévtanok?<o>:p></o>:p>
Például a hunok iráni nyelvűségéről vallott nézet, amely ugyanolyan bizonytalan alapokon nyugszik, mint a többi elmélet. Legutóbb a mélyen tisztelt és nagy tudású iranista, Harmatta János professzor a Bóna István által 1993-ban kiadott kötet fényképein több ékszeren hun feliratokat vélt felfedezni, ezeket iráni nyelvűnek határozta meg, és el is „olvasta” őket (Harmatta/1997). A tudóstársadalom azóta is mélyen hallgat arról a bárki által ellenőrizhető tényről, hogy e fényképeken a Harmatta János által „megfejtett” hun feliratoknak nyoma sincs.
A leggyakrabban emlegetett álláspont szerint a hunok nyelve török volt. A fennmaradt hun nyelvemlékek azonban nem felelnek meg ama képnek, amit nyelvészeink az (ős)török nyelvállapotról alkottak, sőt a reánk maradt szóanyag egy részének kifejezetten nem-törökös a hangalakja.
Török szavak nem kezdődhetnek mássalhangzó-kapcsolattal, ezért nem török szó a (Priszkosz által megőrzött és sokáig hun szónak tekintett) „halotti tor” értelmű strava és nem török szó a hun Szkottasz neve sem. Ha ezek idegen eredetűek voltak, akkor török nyelvűek számára a kiejtésük csak valamilyen magánhangzó-előtéttel vált volna lehetővé. Jellemző sajátossága a török nyelveknek a kettős mássalhangzó hiánya, ezért nem török név az Attilasz és az Ellák sem. Mivel sem az őstörökben, sem az ótörökben szó nem kezdődhetett „1”, „r” és „v” hangokkal, nem lehetett török személynév Laudarikusz, vagy Rougasz neve, és nem lehetett török szó a Jordanesnél megőrzött var helynév sem.<o>:p></o>:p>
E fennmaradt szóanyag alapján csak bizonyos negatív megállapításokat engedhetünk meg magunknak, miszerint a hunok nem lehettek török, mongol, vagy iráni nyelvűek. (Moór/1963 /64)<o>:p></o>:p>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o>:p></o>:p>
Hun jövevényszavak más nyelvekben<o>:p></o>:p>
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]--><o>:p></o>:p>
A hunokkal valaha kapcsolatban állt kínai és germán nyelv jövevényszavai alapján esetenként következtethetünk a hun nyelvre is.<o>:p></o>:p>
A feld "föld" és Dolmetscher "tolmács" a németben keleti jövevényszó. Az előbbi a magyarból származhat, mert máshol nincs megfelelője *– s ez arra utal, hogy a hunok magyarul beszélhettek. Az utóbbi valamelyik sztyeppi, törökös szervezettségű nép nyelvéből való (megtalálható a hun-utód ujgurok nyelvében is), s egykor magas méltóságot jelölt. Az is felmerült, hogy végső soron mitanni (azaz hurri) eredetű lehet. (Vö. Bárczi/1991/312, Németh/1990/371!)<o>:p></o>:p>
E szavak a germán nyelvekbe akkor kerülhettek, amikor a germánok a Hun Birodalom segédnépeiként átvették a hun államigazgatás szóhasználatát: a tartomány- és a tisztségneveket. Fontos körülmény, hogy a hunok nyelvében talált és törökös jellegűnek tekintett szókészlet (mint pl. a méltóságnevek rendszere) nem tartozik az alapszókincshez, hanem (ahogy a tolmács esetében is láttuk) a sztyeppi uralmi rendszerek által egymásnak átadott, végső soron közel-keleti eredetű műveltségszavak ezek. Belőlük a hun nyelv eredete nem határozható meg, csak a sztyeppén uralkodó nyelvi divatra engednek következtetni. Az elfogadott nézet szerint az egymást követő sztyeppi népek átvették a korábbi adminisztráció szóhasználatát. Így jártak el a török népek is, amelyek szintén az elődeiktől (a zsuan-zsuanoktól és a hunoktól) származó szókészletet használták. Ez esetben azonban a törököknél és a hunoknál egyaránt megtalálható méltóságnevek és személynevek nem török nyelvi hatást bizonyítanak a hunoknál, hanem hun nyelvi hatást a törököknél. Ezért a törökös jellegűnek tekintett hun szavakból nem következik a hunok török nyelve.
Gondolatébresztő példákat találunk a kínai forrásokban is. A leginkább figyelemreméltó az a jücsen és szibe (szien-pi) szójegyzék, amelyet James Xueyuan Zhu (ejtsd: Szüejüan Csu) ismertetett 2001-ben tartott budapesti előadása során.<o>:p></o>:p>
A jücsen szavak listája a Jin Shi (A Jin-dinasztia története) című 135 kötetes mű függelékéből, a Jin Guo-yu Jie (A Jin nyelv magyarázata) c. kötetbő1 származik, amely a mongol Yuan dinasztia (1206-1368) utolsó éveiben keletkezett. A jücsenek azon mogher törzsek leszármazottai, amelyek a 4. század vége felé, az Északi Wei dinasztia alatt *– amikor nomád népek tömege telepedett le Észak-Kínában *– több mongol nyelvű (pl. szibe és kitan), valamint koreai törzset hajtottak uralmuk alá. Hosszú együttélésük eredményeképpen a mogher és a szibe nyelv is átalakult, s ennek során kölcsönösen átvették egymás szavait. A szibék végül beolvadtak a mandzsukba, néhány fennmaradt szavuk alább látható (1. ábra). Amikor 668-ban a Tang-dinasztia seregei meghódították a Koreai-félszigetet, a mogherek egy része az újabb hódítók elő1 más vidékre (végül talán a Kárpát-medencébe) vonult, a helyben maradottak neve meg jücsenre változott. A jücsen szójegyzék 125 szót tartalmaz, köztük címeket, törzs- és nemzetségneveket, valamint természeti jelenségek és tárgyak neveit is.<o>:p></o>:p>
A szójegyzék arról tanúskodik, hogy az ázsiai Hun Birodalomnak már a keletkezési helyén is lehettek magyar, vagy magyarral rokon nyelvű népei. Hiszen bárhol éltek is a nomád mogherek a Kínától északra eső hatalmas területeken, mindenképpen beletartoztak az ázsiai Hun Birodalomba. A mogherek *– esetleg több hullámban *– eljuthattak a Kárpát-medencébe, s e vándorlás megmagyarázná a magyar nyelv mongol jövevényszavait is, amelyekkel a nyelvészeink eddig nem nagyon tudtak mit kezdeni. <o>:p></o>:p>
<o>:p></o>:p>​
<table style="border: medium none ; border-collapse: collapse;" border="1" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td style="border-style: solid; border-color: windowtext; border-width: 1.5pt 0.75pt 1.5pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
jücsen<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: solid solid solid none; border-color: windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: 1.5pt 1.5pt 1.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Magyar<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: solid solid solid none; border-color: windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: 1.5pt 0.75pt 1.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Szibe<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: solid solid solid none; border-color: windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: 1.5pt 1.5pt 1.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Magyar<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
endagh<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Vendég<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Anie<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Anya<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
sheguny<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Szegény<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Non<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Nővér<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
bariso<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Birkózó<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Gekhdu<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Koldus<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
wuju<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Fej<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Bayon<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Vagyonos<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
wego<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Fog<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Kohon<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Köröm<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
kheodo<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Kettő<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Gala<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Kar<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
sabah<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Sebes<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Offo<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Orr<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
jeli<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Él<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Ihan<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Tehén<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
anchun<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Arany<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Sasaha<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Szarka<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
borohun<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Bőrönd<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Niru<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Nyíl<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
khojü<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Korsó<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Ide<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Étel<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
voron<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Vas<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Sabo<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Cipő<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
foje<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Fájó<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Char<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Csűr<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.75pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
chuhai<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
Csúcs<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Sain<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.75pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Szép<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 0.5pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.75pt 0.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Iche<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 0.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Új<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> <tr> <td style="border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; border-width: medium 0.75pt 1.5pt 1.5pt; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 1.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
</td> <td style="border-style: none solid none none; border-color: -moz-use-text-color windowtext -moz-use-text-color -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt medium medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123">
<o>:p></o>:p>​

</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 0.5pt 1.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Fo<o>:p></o>:p>​
</td> <td style="border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; border-width: medium 1.5pt 1.5pt medium; padding: 0cm 3.5pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123">
Vén<o>:p></o>:p>​
</td> </tr> </tbody></table>​
<o>:p></o>:p>​
1. ábra. A jücsen és szibe szójegyzék néhány elemének párosítása magyar szavakkal<o>:p></o>:p>​
(a jücsen és szibe szavak az Amerikában élő James Xueyuan Zhu átírásában, Turán, 2001. dec. – 2002. jan.)<o>:p></o>:p>​
<o>:p></o>:p><o>:p></o>:p>
<o>:p></o>:p>
Néhány régről ismert hun szó<o>:p></o>:p>
<o>:p></o>:p>
A hunok nyelvével foglalkozó tanulmányok rendszerint megemlítik a Priszkosznál fennmaradt kamosz, medosz és strava szavakat, amelyekről azonban utóbb kiderült, hogy nem eredeti hun szavak.
Fontosabb ezeknél a Jordanesznél (Getika LII. 269) fennmaradt ama Dnyeper-vidéki(?) hun város neve, amelybe a hunok maradékai Atilla halála után visszavonultak. E városnév a fordítástól függően Hunnivár, vagy Vár alakú. (E kérdést ma nem tudjuk eldönteni, de a vár szó mindkét esetben figyelembe vehető. Az utóbbi esetben a „hunnivar” fordulat azt jelentené, hogy „a hunok nyelvén Vár”.) A vár szó előfordul Mózesz Khorenacsinál is, aki a kaukázusi hunok fővárosát Varacsánnak mondja. Mai helyneveink között is megtalálható az ennek megfelelő Várkony, amely az avarként emlegetett avarhunok, vagyis várkonyok emlékét őrzi (a vár és az avar genetikusan összefügg). A vár szó tehát biztosan összeköti a hun és a magyar nyelvet.<o>:p></o>:p>
Nagy Géza (1897) említi a 350-450 körül élt Fausztusz Byzantinusz örmény történetírónál fennmaradt Vatna, más változatban Vadon szót, amely a masszagéta-hunok nyelvéből való, s a Kaszpi-tó partvidékén elterülő pusztaság neve. Ma is használt, jól érthető szavunk.<o>:p></o>:p>
A masszagéták[5] királyi családja örmény források szerint az ázsiai hun dinasztiából származó párthus Arszakész leszármazottja, akinek nevében a magyar uraság/ország szó rokonát tisztelhetjük. E szót méltóságnévként használták a párthus uralkodók, ahogyan az a magyar szó jelentése alapján várható is.<o>:p></o>:p>
<o>:p></o>:p>
1. ábra. A jücsen és szibe szójegyzék néhány elemének párosítása magyar szavakkal (A jücsen és szibe szavakat az Amerikában élő James Xueyuan Zhu átírásában közöljük. Ld. Turán, 2001. december - 2002. január!)
<o>:p></o>:p>
A hun népnév a magyar hím, kan szó rokona s a sztyeppi népnevek rendszerint „férfi” jelentésű szavakra mennek vissza.<!--[if !supportFootnotes]-->[6]<!--[endif]--> A hun nevet az onogurból<!--[if !supportFootnotes]-->[7]<!--[endif]--> származtatott s az idegenek által ránk alkalmazott hungar „hun har(cos)” névben ma is használjuk. (Varga/2001/227)<o>:p></o>:p>
Megengedik a hun és a magyar nyelv azonosítását, vagy rokonítását a hun személynevek is. Attila nevének jelentése gót nyelven atyácska, de egybecseng a magyar atya szóval is. Ellák neve az Árpád-korban is használt magyar név. Onogeziosz „Hungéza” a hunok vezére volt, akinek a nevét ma is értjük, ha tudjuk, hogy a Géza név a jabgu, gyevü méltóságnév rokona (Czeglédy/ 1985/64). A Csaba névben pedig a szabírhunok népneve maradt ránk (Varga/2001/87).
E néhány szó önmagában kevés lenne a hunok nyelvének minden kétséget kizáró meghatározásához; az azonban nyilvánvaló, hogy hun hagyományunkat az ismert nyelvemlékek kifejezetten megerősítik.

Forrás:http://vargageza.tar.hu/a_hunok_nyelve.htm
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
Ucsiraltu professzor 600 hun szót talált a kínai krónikákban. Könyvét olvasván az az érzésünk, hogy a magyar kutatóknak is be kellene szállniuk a munkába.

Ucsiraltu professzor kötetét a Napkút kiadó adta ki 2008-ban. Alapját a Belső-Mongóliai Tudományegyetem tudományos lapjában megjelent tanulmányok képezték. A magyar kiadást Obrusánszky Borbála fordító, Czeglédy Katalin nyelvi lektor és Csornai Katalin sinológus munkája segítette.

​
http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=46468
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
petzso írta:
Ucsiraltu professzor 600 hun szót talált a kínai krónikákban. Könyvét olvasván az az érzésünk, hogy a magyar kutatóknak is be kellene szállniuk a munkába.
http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=46468
Kattints a kibontásához...
Ami az elejét illeti, rendben! Tényleg foglakozni kéne vele.
Ami viszont a (linken elérhető) további szöveget illeti, elront mindent. Varga Géza ugyanis szokás szerint összehord hetet-havat, összekeveri a lovat a kecskebékával. Sajnálom, de többet árt mint használ!
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
Ebben sajnos van némi igazság.


Magam la írta:
Ami az elejét illeti, rendben! Tényleg foglakozni kéne vele.
Ami viszont a (linken elérhető) további szöveget illeti, elront mindent. Varga Géza ugyanis szokás szerint összehord hetet-havat, összekeveri a lovat a kecskebékával. Sajnálom, de többet árt mint használ!
Kattints a kibontásához...
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
Hozzászolás:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91425352&t=9093294

<table class="art" width="100%" cellspacing="0"><tbody> <tr class="art_b"><td colspan="3">Retlax:

Pláne, hogy nincs igaza...
---------------------------------
A 'nosztratikus nyelvészet' ugyanis még a laikus közönség számára is megvilágítja a finnugrizmus orbitális tévelygéseit. (Mertugye....megszületik az a magyar gyerek, ...cseperedik, tanul. Hallja, hogy finnugor rokonság.....Igen?...Jó....Ezzel is okosabbak vagyunk. Eleibe nemigen törődik a dologgal, más érdekességek foglalkoztatják: csajozás, család, gyerekek, stb. ...Egyszercsak!...olvassa, hogy hazugság az egész.
...Nofene?...Nézzünk utána!...Kiderül a turpisság az egész vonalon, a politikai indítékaival együtt. Hab a tortán, hogy habzószájú, veszettséggyanús acsarkodó védelmezői is vannak a "hitnek". Sőt még egy felfoghatatlan gondolkodásmóddal is szembesül: Ami az élet minden területén, iparban, kereskedelemben, egészségügyben, stb. természetes, (ez az új, jobb, hatékonyabb dolgokra való azonnali áttérés), a nyelvészetben, történelemkutatásban mintha megállt volna az idő!
Az ismert okokból aztán telis-tele van a 'finnugor rokonságosdi' súlyos hibákkal.
-------------------------
Újra felhozom példának az Evés szót

EBÉD (E-VÉT-el) délebéd, harmadebéd (harmadszori vagy harmadik evés), az Ormánságban (Baranya megyében) és a székelyeknél reggeli evés.
ECET (ÉT-et) emésztést segítő: "etető". Török adsï = keserű; és ads, adsïk = éhes
EDD (meg) (ET-d!)
EDÉNY (ET-ény)
ÉDES (ÉT-es, eteti magát)
EGY- egyek-egyem, egyél-egyed, egyen-egye , stb. ÉGY!
ÉH, ÉHES, ÉHEN > EHEN, EHET > ehető, ehetetlen, ÉHEZIK - EHÜL (u.az), ÉHSÉG
EM - Eszik,
"Nincsen mit emniik"
(Podgorszki János, szentmártoni kapitány levelében Jakusich Ferencz, gyõri alkapitányhoz 1577-diki dec. 2-dikáról).
Senkinek sem barmát, sem marháját el nem veszik, adjanak emnik egy kevés ideig
(Illésházy István levelében Thurzó Györgyhöz 1606. jul. 30.).
EM - Szopik, (tkp. eszik) EMLŐ, EMSE, EMŐ (evő) > csecsemő, EMÕSÉG - Szopós állapot, EMTET - szoptat
EMÉSZT "Kenyéremésztõ naplopók"
ENNI, ENNEM, ENNED, ENNIE, ENNÜNK, stb. < ED-ni
ESZIK, ESZEK-ESZEM, ESZEL-ESZED, stb.
ÉT, ÉTET > etet, ÉTEL, ÉTLEN, ÉTEK > ÉTKEM, ÉTKEZÉS; ÉTELÕDIK (emészti magát)

EVÉS, EVŐ, EVÕDIK
ÉZ (íz), ÉZES (édes); ÍZES >ÍZ > ízlik, ízlel, íztelen, ízetlen(~kedik), ízlés (Ezek a Z-s változatok az ESZ-(ik) -ből.)
--------------------------------
Látható, hogy az alap az E.
(A kulturálatlan ős hangja, ahogy beleharapott az ennivalóba.
A hamm hasonló hang.
--------------------------------
Ehhez képest az uráli:

Proto: *sewe (*seɣe)
English meaning: to eat

Azaz, ebből vezetnék le a magyart
</td></tr></tbody></table>
 
G

gabi bácsi

Állandó Tag
Állandó Tag
Dr. Detre Csaba Hun szavak írásából egy rövid kivonat:
ha valakit bővebben érdekel a gugliba beírva kidobja egyből a teljes anyagot....

TESTRÉSZEK:
fej: phe(I), fé(K)
agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)
kéz: kezi(I)
kézfej: su(I)
szem: szöm(I), szüm(K)
arc: girze(I)
orr, hegycsúcs: ore(I)
száj: szá(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)
szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)
szirünesi(I)
íny: hije(I)
ér(vérér): iri
vér: veri(I)
pénisz ("fasz"): pusz(I)
láb (alsó lábszár): bana(I)
talp: talba(I)

CSALÁDI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
lánya v.kinek:ani(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
dédapa, ősapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
öcs: ecse(I)
vő: vede(I)
férj: peri(I)
feleség: eme, meme(I)
anyaméh: ema(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni (szerelemmel): szertin(I)
szerető (szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)

SZÍNEK:
fehér: pé(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekté(K)
kék: golka(I)
piros, vörös: verisi(I)
sárga: sarakh(I)
zöld: zezild(I)
szürke, ezüstszínű: szorild(I)
lila: un, üjn(I)

FÖLDRAJZI FOGALMAK:
víz: vezi(I,K)
folyó: volgjagh(I)
patak: zu(I)
csermely, kis patak: zur(I)
tó: tava(I,K)
part: ugu(I)
föld(terület): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)
pusztaság, legelő: sziri(I,K)
síkság: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
hegység: jaghek, jaghild(I)
lejtő: lüthü(I)
völgy: vüldi(I)
árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)
erdős hegyvidék: kert(I)
Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Madüvolgjagh(I)
Don: Kücsüvolgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)
Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)
Kaukázus: Tesjaghild(I)
Kárpátok: Karrabata(I,K)
Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)
ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)
Észak: havald, északi: havaldi(I)
Dél: dele, déli: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

ÁLLATOK:
nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)
ló: lú(I,K), többessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszlán: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
madár általában: márti(I)
sas: sas(I)
ölyv: hülie(I)
bika: büka(I)
ökör: bajla(I)
tehén: inke(I)
elefánt: játi(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
róka: vüla(I)
teve: tüve(I)
juh: hovi, többesz.: hovekh(I)
egér: csucsa(I)
patkány: racsa(I)
majom: majmun(I)
disznó:tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szo(a?)ru(I)
béka: beka(I)
csalogány: bulbül(I)
kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)
gyík: klik(I)
sárkány: vom(I)
 
estfen

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
petzso írta:
Hozzászolás:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91425352&t=9093294

<TABLE class=art cellSpacing=0 width="100%"><TBODY><TR class=art_b><TD colSpan=3>Retlax:

Pláne, hogy nincs igaza...
---------------------------------
A 'nosztratikus nyelvészet' ugyanis még a laikus közönség számára is megvilágítja a finnugrizmus orbitális tévelygéseit. (Mertugye....megszületik az a magyar gyerek, ...cseperedik, tanul. Hallja, hogy finnugor rokonság.....Igen?...Jó....Ezzel is okosabbak vagyunk. Eleibe nemigen törődik a dologgal, más érdekességek foglalkoztatják: csajozás, család, gyerekek, stb. ...Egyszercsak!...olvassa, hogy hazugság az egész.
...Nofene?...Nézzünk utána!...Kiderül a turpisság az egész vonalon, a politikai indítékaival együtt. Hab a tortán, hogy habzószájú, veszettséggyanús acsarkodó védelmezői is vannak a "hitnek". Sőt még egy felfoghatatlan gondolkodásmóddal is szembesül: Ami az élet minden területén, iparban, kereskedelemben, egészségügyben, stb. természetes, (ez az új, jobb, hatékonyabb dolgokra való azonnali áttérés), a nyelvészetben, történelemkutatásban mintha megállt volna az idő!
Az ismert okokból aztán telis-tele van a 'finnugor rokonságosdi' súlyos hibákkal.
-------------------------
Újra felhozom példának az Evés szót

EBÉD (E-VÉT-el) délebéd, harmadebéd (harmadszori vagy harmadik evés), az Ormánságban (Baranya megyében) és a székelyeknél reggeli evés.
ECET (ÉT-et) emésztést segítő: "etető". Török ads&iuml; = keserű; és ads, ads&iuml;k = éhes
EDD (meg) (ET-d!)
EDÉNY (ET-ény)
ÉDES (ÉT-es, eteti magát)
EGY- egyek-egyem, egyél-egyed, egyen-egye , stb. ÉGY!
ÉH, ÉHES, ÉHEN > EHEN, EHET > ehető, ehetetlen, ÉHEZIK - EHÜL (u.az), ÉHSÉG
EM - Eszik,
"Nincsen mit emniik"
(Podgorszki János, szentmártoni kapitány levelében Jakusich Ferencz, gy&otilde;ri alkapitányhoz 1577-diki dec. 2-dikáról).
Senkinek sem barmát, sem marháját el nem veszik, adjanak emnik egy kevés ideig
(Illésházy István levelében Thurzó Györgyhöz 1606. jul. 30.).
EM - Szopik, (tkp. eszik) EMLŐ, EMSE, EMŐ (evő) > csecsemő, EM&Otilde;SÉG - Szopós állapot, EMTET - szoptat
EMÉSZT "Kenyéremészt&otilde; naplopók"
ENNI, ENNEM, ENNED, ENNIE, ENNÜNK, stb. < ED-ni
ESZIK, ESZEK-ESZEM, ESZEL-ESZED, stb.
ÉT, ÉTET > etet, ÉTEL, ÉTLEN, ÉTEK > ÉTKEM, ÉTKEZÉS; ÉTEL&Otilde;DIK (emészti magát)

EVÉS, EVŐ, EV&Otilde;DIK
ÉZ (íz), ÉZES (édes); ÍZES >ÍZ > ízlik, ízlel, íztelen, ízetlen(~kedik), ízlés (Ezek a Z-s változatok az ESZ-(ik) -ből.)
--------------------------------
Látható, hogy az alap az E.
(A kulturálatlan ős hangja, ahogy beleharapott az ennivalóba.
A hamm hasonló hang.
--------------------------------
Ehhez képest az uráli:

Proto: *sewe (*seɣe)
English meaning: to eat

Azaz, ebből vezetnék le a magyart





</TD></TR></TBODY></TABLE>
Kattints a kibontásához...
A nyelv az kulcs kérdés,azért próbálnak bennünket félre tanítani.Az e-az evésre utaló kifejezések alapja ezzel próbálkoztam én is.Az i-vel ,mint az ivás alapjával,meg az á-val,mint az állást jelentő kifejezések alapjával.
ffice:office" /><O:p>E mint gyök<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
e ? eat /ít/ ang.<O:p></O:p>
e bédelni<O:p></O:p>
e cikélni tájsz.<O:p></O:p>
e cs?<O:p></O:p>
e ddegélni<O:p></O:p>
e éhezni tájsz. <O:p></O:p>
e g?<O:p></O:p>
e gyen<O:p></O:p>
e hető<O:p></O:p>
e jé má tájsz. jesť szlov. <O:p></O:p>
e k?<O:p></O:p>
e élelem tájsz.<O:p></O:p>
e ly?<O:p></O:p>
e mni emlőből <O:p></O:p>
e nni<O:p></O:p>
e nynyi tájsz.<O:p></O:p>
e p? <O:p></O:p>
e r?<O:p></O:p>
e s?<O:p></O:p>
e szik essen ném.<O:p></O:p>
e étel tájsz.<O:p></O:p>
e tyikél tájsz. <O:p></O:p>
e vés<O:p></O:p>
e ézlelni tájsz.<O:p
e zs?
<O:p>I mint gyök<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
i a? <O:p></O:p>
i b?<O:p></O:p>
i cikálni tájsz.<O:p></O:p>
i cs?<O:p></O:p>
i ddogálni<O:p></O:p>
i é?<O:p></O:p>
i g?<O:p></O:p>
i gyon<O:p></O:p>
i ható<O:p></O:p>
i já má tájsz. <O:p></O:p>
i k?<O:p></O:p>
i llanó i m?<O:p></O:p>
i nni<O:p></O:p>
i nynyi tájsz.<O:p></O:p>
i p? piť szlov.-inni<O:p></O:p>
i r?<O:p></O:p>
i s?<O:p></O:p>
i szik <O:p></O:p>
i tal,itóka <O:p></O:p>
i tyikál tájsz.,ityóka -pityóka <O:p></O:p>
i vás,ivó<O:p></O:p>
i zlelni<O:p></O:p>
i zs?<O:p></O:p>
</O:p
Á mint gyökffice:office" /><O:p></O:p>
<O:p></O:p>
á má meg tájsz. á b?<O:p></O:p>
á c?<O:p></O:p>
á csi,ácsorog<O:p></O:p>
á ddogálni álldogál <O:p></O:p>
á é?<O:p></O:p>
á gaskodik<O:p></O:p>
á gy?<O:p></O:p>
á hat állhat<O:p></O:p>
á jjá má meg tájsz. állj <O:p></O:p>
á k?<O:p></O:p>
á llni <O:p></O:p>
á mulni,aki ámuldozik az megáll<O:p></O:p>
á ni tájsz. Meg tudsz áni? <O:p></O:p>
á nynyi tájsz.<O:p></O:p>
á porodott,álló levegő <O:p></O:p>
á r?<O:p></O:p>
á s?<O:p></O:p>
á sz mit ász ott? Tájsz állsz <O:p></O:p>
á tt ott átt a vonat tájsz. <O:p></O:p>
á ty? <O:p></O:p>
á va tájsz. állva<O:p></O:p>
á z?<O:p></O:p>
á zs?<O:p></O:p> Ahol a mássalhangzónál kérdőjel van ott nem találtam,még kifejezést.Ha a népnyelvet használjuk sokkal több egyezés mutatkozik.
 
estfen

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Mellár Mihály:A Lineáris A írás megfejtve

<TABLE width="100%"><TBODY><TR class=tablerow1><TD>Titokban tartott 4000 éves írásbeliség

A tervezettől kissé eltérő módon használva a Lineáris A átírását, melyet John Younger tett közzé a világhálón, sikerült megfejtenem a minoszi nyelvet: 150 szöveg, 1000 szó, a megfejthető anyag mintegy 90%-a készen van (a töredékek, egyedülálló jelek, stb. megfejtetlenek maradnak). A megfejthetőségről szóló fölösleges "tudományos" viták elkerülése végett (melyekből már így is sok van a világhálón), módszerem ismertetéséhez fejtsük meg a következő ismeretlen szöveget, és vonjuk le a tanulságot:

- Téeszté emgyéer emgéenháengézéká enelkáel.
Ezt a szöveget megfejteni körülbelül olyan nehéz, mint a Lineáris A-t John Younger átírásában. Nem a LinA (rövidítsük így le) fejtése a nehéz, hanem a megfejtés maga. Senkinek sem fog tetszeni, különösen nem az indo-európai fölényt hírdető nyelvészeknek, a hasonló meggyőződesű történészeknek, de legfőképp nem a magyar politikusoknak és akadémiai talpnyalóiknak. Szerencsénkre, a valóság nem tetszés, hanem tények függvénye.
Bizonysággal állíthatjuk, hogy a fenti "ismeretlen" szöveg egy értelmes kijelentés, máskülönben a megfejtése hiábavaló. "Elolvasni" a szöveget nem sokat ér, ha nem értjük, amit olvasunk.


<TR class=tablerow1><TD>A szöveg több nyelven is adhat értelmes mondatokat. Csökkenti-e ez a mi olvasatunk értékét? Egyáltalán nem! Olvasási módszerünket tovább alkalmazva a sorba következő mondatokra, egy rövid verseny után csak az az olvasási módszer ad értelmes mondatokat, melynek nyelvén a mondatok eredetileg íródtak. Az amerikai katonai rejtjel-fejtőknek egyetlen további mondat elegendő volt, hogy a Csendes-óceánon a második világháború kimenetelét a javukra fordítsák. A több mint száz értelmes állítás, melyekhez ugyanaz az egyszerű, állhatatos olvasási módszer vezet, eldöntötte a minoszi műveltség kulcsáért folytatott csata sorsát.



</TD></TR></TBODY></TABLE>
 
estfen

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Mellár Mihály:A phaisztoszi korong megfejtve

<CENTER><TABLE border=0 width=400><TBODY><TR><TD align=middle>A phaisztoszi korong megfejtve</TD><TD align=middle>The phaistos disc deciphered</TD></TR><TR><TD>
image001.jpg
</TD><TD>
image002.jpg
</TD></TR></TBODY></TABLE></CENTER>
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
<table class="art" width="100%" cellspacing="0"><tbody><tr class="art_h"><td class="art_h_l">retlax</td> <td class="art_h_m">
</td> <td class="art_h_r">
</td> </tr> <tr class="art_b"><td colspan="3">És hogy a magyar mennyire őrzi az ősnyelvet, arra az egyik legjobb példa a csak a magyarban előforduló magas és mély magánhangzókkal kifejezett közeli, illetve távoli dolgokra való rámutatás kétféle megnyilvánulása. Ez a többieknél keveredik, értelmét vesztett állapotban található meg:

Eurasiatic: *ʔa (*ʔe)
Meaning: that, this (prob. *Ha that, *He this) < [azért utalás van rá]

Indo-European: *e-n-, *o-n- (also *e- in Hitt. and IIr.)

Altaic: *é (perhaps *a / *e mixed)

Uralic: *a- (in UEW together with *o ˜ *u), *e-

Kartvelian: *ha- (also *e-)

Dravidian: *a-/*ā

Eskimo-Aleut: *aɣǝ-

References: ND 751 *ha, 752 *h[e].
--------------------------------------------------------
És:

Eurasiatic: *ʔu
Meaning: that, this

Indo-European: *ou-, *u- 'that' (very sparsely represented)

Altaic: *ó

Uralic: *o ˜ *u

Kartvelian: u- 'for him' (object. prefix)

Dravidian: *ū-

Eskimo-Aleut: *u-, *u-a, *m-ani

Chukchee-Kamchatkan: *ɣʷu-č-, *ɣʷaj- (?)

</td></tr></tbody></table>
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
gabi bácsi írta:
Dr. Detre Csaba Hun szavak írásából egy rövid kivonat:
TESTRÉSZEK:
fej: phe(I), fé(K)
agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)
kéz: kezi(I)
kézfej: su(I)
szem: szöm(I), szüm(K)
arc: girze(I)
orr, hegycsúcs: ore(I)
száj: szá(h)(I)
...
Kattints a kibontásához...
Én arra lennék kíváncsi, hogy az Ucsiraltu-féle hun szavak mennyiben hasonlítanak a Detre-félékre?
A Belső-Ázsiába költözött, végleg ottmaradt (és ott másokkal keveredett) hunok persze nem azonosak a mieinkkel, (akiknek a szavait a Kaukázus környékén gyűjtögették,) az őseik viszont közösek lehettek.
 
O

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
Az Álmossal érkezett honfoglaló törzsek:
Kéri (fejedelme: Huba), Keszi (Töhötöm), Kürt (Áldor Álmos fia), Gyarmat-Kasszu ( (Barkó), Megyer (Könd), Kunmagyari (Szeret), Oguz-Gyarmat (Előd), Tarján (Ond), Nyék (Lád, Árpád fia), Jenő (Tas).
A felsoroltak közűl kabar törzsek voltak: a Kéri, Keszi, Kürt törzsek.
A honfoglalók létszáma 45 tyumeny (450 000) az itt élő rokonnépek létszáma pedig 50 tyumeny volt. Az itt élő kazahunok fejedelme pl Tétény volt, a kabaroké Verecke, Árpád apósa.
A földrajzi neveket általában a hunfajú népek "magukkal vitték" költözéseik során. Pl Pusztaszer legalább 5 helyen létezett az ókorban, általában mint lovasversenyek és megbeszélések (szalák) színhelye. Marinában pl ie. 4000.-ben az itteni Pusztaszeri versenyek után indult innen el nyugatra, új hazába Etur, az etruszkok ősapja.
 
G

gabi bácsi

Állandó Tag
Állandó Tag
Magam la írta:
Én arra lennék kíváncsi, hogy az Ucsiraltu-féle hun szavak mennyiben hasonlítanak a Detre-félékre?
A Belső-Ázsiába költözött, végleg ottmaradt (és ott másokkal keveredett) hunok persze nem azonosak a mieinkkel, (akiknek a szavait a Kaukázus környékén gyűjtögették,) az őseik viszont közösek lehettek.
Kattints a kibontásához...
én annyit tudok a Dr. Detre történetéről,hogy Irán területén található
Iszfahán-nem tudom jól írom-e- környékén volt geológus.namost az ottani görögkeleti(?) kolostor könyvtárában találtak egy HUN szótár-szerűséget,és ez alapján készítette művét....én olvastam a neten a műből....visszagondolva a középiskolás finn-ugor humbugra,ez roppant meggyőző....nem tudom valakinek meg van-e a fenn említett mű?
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére