.
Czeglédi Katalin : Hunok-e a volgai bolgárok?
"..... Jelen dolgozat bizonyságul szolgál abban a tekintetben is, hogy a Volga-Urál vidéke, a Kaukázus és a Kárpát-medence földrajzi neveinek névadó népe és nyelve között rokonsági kapcsolat van. Ugyanazon kultúrájú nép, népek nevezték el a vizeket és a vizes helyeket a VolgaUrál vidékén, a aukázusban, valamint a Kaukázus és Nyugat között, továbbá a Kárpát-medencében. Ez azt jelenti, hogy a Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek a nyelvtana segít megismerni a Kaukázus és a Kárpát-medence földrajzi
neveinek a nyelvtanát is. Ennek segítségével jobban megismerhetjük azoknak a népeknek a kultúráját, nyelvét és történelmét is, akik a Kaukázusban illetőleg tőlük nyugatra laknak. A szálak a Volga-Urál vidékéről, a Kárpát-medencéből, az Al-Duna vidékéről a Kaukázushoz, sőt azon túl keleti irányba is elvezetnek. Jegorovnál olvashatunk arról, hogy a türk törzsek és népek, köztük a csuvasok Közép-Ázsiában jelennek meg i.e. III. század végén a hunok erős törzsszövetségében. 24 törzsalkotja ezt a hun törzsszövetséget, amely keleti és nyugati részből áll. A keleti hunok között vannak a mongolok. Területük a Felső-Irtis, Jenyiszej, Szemirecsje, Amu-Darja és a Szir-Darja folyók között van. A kínai támadások miatt a bolgár és a szuvar törzsek ott hagyták a Felső Irtis vidékét, nyugatra mentek az Alsó Volga jobb partjára, az Észak-Kaukázusba és az Azovi-tenger vidékére. I. sz. a 430-as években a hunok alapmagja a
Közép-Dunához, Pannoniába ment. Vezetőjük Attila volt, aki 433-453-ig uralkodott. I. sz. az 5. század 2. felében a bolgár törzsszövetség az Azovi-tenger vidékén működött. 570 körül a kazárok, szuvarok és a bolgárok rátámadtak a Nyugati-Türk Kaganátusra, amely Kazahsztánban, az Észak-Kaukázusban, és a
Fekete-tengernél székelt. Kubrat egyesítette a bolgár, szuvar és más türk nyelvű népeket, valamint az alánokat. 630-640 között Nagy Bolgária virágzott. A 660-as években meghalt Kubrat. Ezt követően megerősödött a Kazár Kaganátus. 670 körül Kubrat egyik fia Aszparuh elment az Alsó-Dunához, az ezüst
bolgárok pedig a Közép-Volgához vándoroltak. 730-737 között az arab támadások miatt a szuvarok is elmentek a Középső Volgához, ahol a A 8-9. században bolgár törzsszövetséget hoztak létre, amelynek a központja az Alsó-Káma vidékén volt. A híres volgai bolgár uralkodó Almuš volt. (В. Г. ЕГОРОВ 1971.) Tisztázandó kérdés, hogy az i.e. III-II. században a Felső Irtisnél élt češ, čaš nevű törzseknek lehet-e közük a čuvaš népnévhez.
A fentieken túl egyre több kutató jut arra a megállapításra, hogy a Volga-Urál vidékére déli, dél-keleti irányból szkíta-hun típusú népek mentek. Közéjük tartoztak a szarmaták és a bolgárok is. A bolgárok a Kubán-Azovi területről költöztek a Volgához. Többen a bolgárok nyelvét a kazárokéhoz hasonlónak
tartják. Ha ez igaz, akkor a Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek a nyelvtana alkalmas a kazár nyelv megfejtésére is. Figyelemre méltó, hogy a böszörmények a régi bolgár lakosság maradványai, s a csuvasok a volgai bolgárok közvetlen és egyetlen ma élő utódai számos kutató szerint. Tény, hogy a böszörményeket csuvasoknak is hívták, ugyanakkor az udmurtok egyik nyelvjárásának a neve böszörmény.
A kutatásaink eredményeképpen elmondható, hogy a Volga-Urál vidéke földrajzi nevei legrégebbi rétegének, a vízneveknek és a víznévi eredetű egyéb neveknek az első névadói a szkíták és hunok lehettek. A földrajzi névi kutatások nem igazolnak semmiféle uráli, finnugor vagy ugor nyelvi egységet.
Amennyiben e nyelvi egységek létének hipotézise megállná a helyét, úgy a víznevek megfejthetők lennének a felállított uráli, finnugor, ugor grammatika és szókészlet segítségével, hiszen a feltett uráli egység feltett kora i. e. 6-4 ezer év, elvileg a legrégibb elnevezések ideje lehetett volna. Ám nem erről van
szó, a névadók szkíta és hún típusú nyelvet beszélők voltak, közéjük tartoznak a bolgárok is. Ma már érthető, hogy a fenti gyűjteményes kötetben olvasható dolgozatok tartalma a volgai bolgárok eredetét illetően nem volt összhangban az akkori, 25 évvel ezelőtti magyarországi politikai elvárásokkal,
mert a volgai bolgárokat az írások szerzői hunoknak tartják. Mindebből következik, hogy annak az akadémiai álláspontnak - amelyet a politika irányított és határozott meg - a képviselője, Róna-Tas András szerint „Ezt így nem lehet csinálni” azt jelentette, hogy a volgai bolgárokat nem tartotta hun eredetűnek.
Vele ellentétben a hun származást igazolják a fenti tanulmányok, a földrajzi névi és egyéb kutatási eredményeink is. ..."
)
