Balog Tibor
Ő, már az angyalok között
A közelmúltban fiatalon (40 éves korában) és váratlanul elhunyt Balogh Tibor
(Timba) emlékének adózok most, amikor a nagyszerű hangi adottságokkal
rendelkező, nagyon szuggesztív, fájdalmasan lírai és lebilincselő stílusú magyar
pop énekest – akit a rajongói országos szinten is már Jimmy2-ként emlegettek –
most a szíves figyelmetekbe ajánlok. Cigány származása ellenére, és mint egy
vidéki város szülöttje, töretlen, felfelé ívelő pályafutása alatt, több televíziós
fellépése és koncertje volt Magyarországon, így váratlan távozásával végtelen űrt
hagyott maga után a rajongói szívekben. Külföldi babérokra sohasem törekedett, a
szóló-énekesi sikerektől mindenkor fontosabbnak tartotta az emberekkel való
állandó és közvetlen kapcsolatot. Hogy ezt az álmát is megvalósíthassa, heti
gyakoriságban, a saját zenekarával szórakoztatta 20 éven át a múlatni vágyó
lakodalmas népet. Előítélet nélkül mindenkit elfogadott, és barátságot ápolt
mindazokkal, akik a közelségét keresték. Leggyakrabban a szülővárosában
(Hajdúböszörményben – mely egy Debrecen vonzáskörében elhelyezkedő 30 ezer
lakosú vidéki mezőváros) és annak közvetlen körzetében muzsikált, a dalait
mindenkor gitárjátékával kísérte. A környék egyik legfelkapottabb és
legkeresettebb bandája volt az övék. Az utóbbi 2-3 évben már komoly
egészségügyi panaszai, és sokszor nagy fájdalmai voltak, de nemigen vette
komolyan, mert mintha semmi sem történt volna, tovább folytatta a muzsikálást. A
fizikai fájdalom egyre többször tükröződött az arcán éneklés közben, de a közönség
ezt csak mélyebb átélésnek hitte. Egyébként a fájdalom dalban történő kifejezése
már a kezdetekben is megmutatkozott, amikor még valójában teljesen egészséges
volt, így a későbbiekben - okkal - nem tűnt fel a közönségnek, hogy már a
tényleges fizikai fájdalom is közrejátszik. A halála napján, az ebédet követően azt
mondta az anyukájának, hogy: Most megyek, pihenek néhány órát, kérlek, ne
zavarjatok, mert délután fél ötkor lagziba indulok. Észrevétlenül, álmában, délután
fél kettő tájt érte őt a fájdalommentes halál. Örök és egyetlen példaképe (Zámbó
Jimmy) dalaival, mosolyogva bele álmodta magát a másvilágba. A zenésztársa
talált rá 4 után, amikor kelteni próbálta, hogy készülődjön, mert mindjárt indulniuk
kell. Emlékezzetek Rá, és hallgassátok szeretettel az Ő dalait, melyek többségében
a Jimmy-dalok voltak, hogy az ismeretlen mélységből felszakadó érzelem-
gazdagság hatását magatokon is lemérhessétek, mert legfontosabb üzenetét általam
így fogalmazza meg most számotokra:
"Nagyon Szerettelek Benneteket. Mindenem és egyetlenem volt a zene,
és mindenkor örömömre szolgált, hogy érzéseimet – a zene iránti nagy
alázattal – a dalaimon keresztül közvetíthettem felétek. Csak annyit
szeretnék, hogy soha ne feledjétek, hogy mindvégig Értetek éltem és
haltam".
Ajánlott link:
http://www.youtube.com/results?search_query=Balogh+Tibor+Timba&aq=f
Megjegyzés:
Eddigi életem során (az elmúlt 40 év alatt) megközelítőleg 300 zenész (és énekes)
magántanítványom volt, akiket - már akik kibírták ezt a személyre szabottan
intenzív, és komplex zenei képzést - 1 éves "gyorstalpaló" után a magyar beat,
folk, rock, blues, diszkó, pop és a mulatós zenei műfajokban a szórakoztató
zenészek színpadára állíthattam. Balogh Tibor (Timba) azon legkedvesebb
tanítványaim egyike volt 1990-ben, akit már a tanítása során is nagyra becsültem a
különleges tónusban vibráló (tenorba hajló bariton) énekhangja, elhivatottsága, és
magas hőfokú érzelmi töltöttsége miatt. Az úgyszintén váratlanul és tragikus
körülmények között (viszonylag fiatalon) elhunyt példaképének emlékét
megőrizve, de sohasem utánozva, műsorába vette Zámbó Jimmy dalait, amiket egy
sajátos és különös köntösbe bújtatottan, teljesen új formációkban, az Ő drámaian is
lírai előadásmódjával közvetítette imádott közönsége felé, és ezekkel az újra
feltámasztott egykori Jimmy-slágerekkel mindenütt óriási sikert aratott. Az
elsőként 2006-ban meghirdetett Jimmy-díj (dalverseny) országos győztese lett, így
az utóbbi években a Timba becenév mellett már egyre gyakrabban Jimmy2-nek
nevezték Őt a rajongói. Munkásságát folyamatosan végig kísérve, összegző
véleményem Róla az, hogy: Egy nagyon szuggesztív ráhatással bíró, delejes erejű
médium volt, aki ösztönösen felszínre tudta hívni az emberek legbensőbb érzéseit,
miáltal gyakorta könnyeket csalt ki az átlagosnál érzékenyebb lelkű hallgatósága
köréből. (Én minden zenész előadót szigorú szempontok szerint mérlegelek, nem
esek hasra egykönnyen senki előtt. Az utóbbi években mindössze két olyan
előadóval találkoztam, akiknek dalain meghatódtam: Rúzsa Magdi és Balogh Tibor
Timba) Személye elvesztésével egy mindenki által szeretett, egy kiváló, egy
nagyon sajátos stílusú énekes-zenész előadóval lettünk most szegényebbek a
magyar pop- és a mulatós zene műfajában. Nagy veszteség ez mindazok számára,
akik Őt ismerhették, vagy majd éppen e híranyag kapcsán ismerhetik meg.
Nyugodj békében!
Tisztelettel: Lányi M. Géza
egykori zenetanára