Egyetértek. Tényleg annyira megsértődtél, mert "leszóltam" a kedvenc szerzőidet, és ezért nem válaszolsz a geológiai tárgyú kérdésemre? Ismétlem: a Tunguzka-rejtéllyel kapcsolatban felmerült geológiai kiváltó okok lehetősége is, aminek sem a "kamu", sem a "hivatalos" tudomány nem szentel különösebb figyelmet. Az ilyen értelmezésekben elhangzott állításoknak szeretnék utánajárni, ezért kértem a segítségedet.
*****
Talán kezdeném azzal, hogy nincsennek "kedvenc szerzőim", csupán vannak szerzők akiknek egy-két írása jobban felkelti a figyelmemet.
A geológiai tárgyú kérdésedre nem lehet felelni, mert csak néhány utalást lehet találni, azok is javarészt vagy "eltűntek", esetleg :"nem feleltek meg a "valóságnak", a többit megcáfolták.
Az elfogadott imformációk szerint több mint húsz évig senki nem foglalkozott a "üggyel".
Erről szintén ellentmondásos hírek vannak, hogy miért nem tették.
Van amelyik a terület megközelíthetetlenségére hivatkozik, más források valami ismeretlen "járványt" említenek, ami a sugárfertőzés tüneteire enged következtetni.
A megközelíthetetlenség eleve ostoba kifogás, mivel tudjuk, hogy ami az európai embernek lehetetlen, az az ott élő őslakosságnak természetes.
A sugárfertőzés veszély teória inkább hihető.
A húszas évek közepétől-végétől kezdve több (orosz és nyugati) expedíció is útra kelt azzal a feladattal, hogy körülnézzenek
a helyszínen és megpróbálják megállapítani az események okát.
A nagy kérdésekre egyértelmű válasz a mai napig sem született.
Annyit lehet tudni, hogy meteor becsapódásra utaló nyomokat nem sikerült találni, de még az állítólagosan magas légkörben szétrobbant aszteorida elmélet sem nyert bizonyítást, mert egy ficnik darabot sem találtak belőle.
A lakott településektől távoli, nehezen megközelíthető területre az első tudományos expedíció csak 1927-ben jutott el.
A kutatást Leonyid Kulik, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja vezette.
Az elmúlt száz évben több expedíció is igyekezett feltárni a Tunguszka jelenség rejtélyét. Hasonlóan a Kulik-féle expedícióhoz, a kutatóknak egyik alkalommal sem sikerült becsapódási nyomokra bukkanniuk
/Legrészletesebb leírást egy albán nyelvű oldalon találtam, ahol több - a területhez legközelebb lévő településen lakó -
"szemtanú" véleménye olvasható.
Mivel az orosz Tajgán akkor még nem volt TV sem internet, sem bulvár sajtó, feltételezhető, hogy azt mondták el, amit tapasztaltak, láttak. Ezekből sem lehet meteorra vagy aszteoridára következtetni./
1999-ben a Tunguszka esemény egykori helyszínét tanulmányozó olasz geológus csoport figyelt fel a robbanás feltételezett középpontjától alig 8 kilométeres távolságban fekvő Csalkó-tóra.
Az expedíció során akusztikus szondázással sikerült kimutatni, hogy a tó aljzatát borító üledékben, mintegy tízméteres mélységben a környezőtől merőben eltérő szerkezetű rétegsor található. A kutatók azt feltételezik, hogy ha és amennyiben a Csalkó-tavat a becsapódó Tunguszka objektum hozta létre, úgy az újonnan felfedezett rétegsorban megtalálhatják e rejtélyes kozmikus test anyagmaradványait is. Mindeddig azonban, csak 1,8 méteres mélységig sikerült lefúrni a mederben. (?!)
Erről egy későbbi írásban is olvastam, miszerint a tó legalább ötezer éves a mérési eredmények szerint.
Tehát "ő" sem a "becsapódási" kráter.
A 2006. augusztusában Moszkvában megrendezett 5. Nemzetközi Aerokozmikus Kongresszuson Vlagyimir Alekszejev, az orosz Innovációs és Termonukleáris Intézet kutatója jelentette be, hogy a talaj és a famaradványok anyagának elemzése alapján a legnagyobb valószínűséggel egy, a Halley-üstököshöz hasonló égitest alacsony légkörben történt felrobbanása okozhatta a Tunguszka eseményt.
A tetszetős magyarázat egyetlen problémája, hogy a Halley-hez hasonló üstökös már messze a Földtől, a Nap hőenergiájának hatására az üstökös magját összecementáló jég párolgásából kialakuló kóma, illetve a sugárnyomás hatására létrejövő, akár több tízezer kilométer hosszú csóva miatt jól észlelhetővé válik.
A Tunguszka esemény előtt azonban ilyen jellegű üstökös észlelésről nincs adat…
Genagyij Bibin orosz fizikus teóriája szerint, egy jégaszteroida robbant fel a tajga felett.
A nagymennyiségű fagyott szénhidrogénekből álló jég a súrlódási hő hatására robbant be.
Ezzel az elképzeléssel csupán egyetlen probléma adódik, az, hogy az objektum alig 6-8000 méterrel a felszín felett robbant fel.
A magaslégkörbe belépő, és kb. 26-28.000 km/órás sebességgel száguldó aszteroida már 50-60 kilométeres magasságban a súrlódás hatására 1000 Celsius foknál magasabb hőmérsékletre hevül fel, így a hőmérséklet már a mezoszférában eléri a robbanáshoz szükséges hőfokot.
Aztán jött az antianyag elmélet, ami szintén befuccsolt, majd Jurij Lavbin a "szarvas kő"-nek nevezett "találmányával, amivel együtt több azonosíthatatlan fém darab is napvilágra került.
/Itt hozzátenném, hogy ismeretlen eredetű fémekről régebbi források is tesznek említést, "szarvas kő" mentesen./
Tehát, egyenlőre a Tunguszka esemény még mindig a tudomány megoldatlan rejtélyeinek számát gyarapítja…
A keresgélések közben viszont találtam még hajmeresztőbb dolgokat, amik a Tunguz-legendával "összehozhatók", és bár elképesztő, de hihető !
.