Hasonló történetem nekem is van.
Munkahelyen fiatal kolléganőkkel beszélgettünk. A tésztákról volt szó, ki hogyan szereti, mennyire megfőzve (megállapítottuk, hogy ízlés kérdése, hogy al-dente vagy jó puhára főtt. ) És hogy ki milyen kifőtt tésztát szokott készíteni, meg ilyesmik.
Másnap jött az egyik kis fiatal kolléganő, és elmondta, hogy nagyon megkívánta a grízes tésztát, este neki is állt, de olyan rossz lett, hogy az egész a kukában végezte. Nem értettem, hogy a fenébe lehet egy darás tésztát elrontani.
Kiderült, hogy a kislány szépen megpirította a grízt, majd összekeverte a leszűrt tésztával, és kész.
CSak arra nem gondolt, hogy a grízt meg is kell puhítani, ezért forró vízzel kell felönteni, hogy megdagadjon, és megpuhuljon, és csak a puha grízt kell a tésztával összekeverni. Legközelebb már úgy főzte, és nem kellett kidobni.
Ma sárgadinnye krémlevest készítettem. Nem főztem, mert a recept szerint nem kell, csak turmixolni.
A péknél vettem diós és mákos kalácsot, az volt utána.
Holnap grillezünk.