Sziasztok!
Nagyon sok mindent kapunk az életben, nagyon sok mindent kaptam a mai nap is. A legfontosabb számomra az a szeretet, amit gyermekeim nyújtanak,és amit másoktól kapok. Egy kedves mosoly már nagyon sok pozitívumot ad.
Hoztam egy verset Rajki Miklóstól. Nagyon sok szeretettel.
"Anyaföldünk
Mint gyökere az elültetett fának,
Növekedvén, a földben,
Egyre mélyebbre nyúlik,
Úgy kötődik az ember
Az anyaföldhöz, ahogy az élete múlik.
Minél jobban érti, egyre jobban érzi,
Ez az a föld, amihez ezer szál köti,
Ez az az ég, ami feszül fölénk, ez a miénk.
Itt a gyökerünk, s ahonnan eredünk.
Innen indulunk és ide érkezünk.
Égen, földön sehol sincs más olyan hely,
Ahol a szó, ahol a szív, ahol az anya,
Helyettük bármit is lelsz, a tiéd lehet.
Akire dobbansz, akire lobbansz,
Aki vár, aki gondol csakis tereád.
Ahol a nóta így csendül fel
Szívből, mélyről, örök idők óta.
Meg az ablak alatt, rigófüttyös hajnalének,
Ilyen dalra sehol máshol nem ébredhetsz.
Ahol terem az erdőben ezerszám hóvirág,
Ahol érezheted az ibolya, a gyöngyvirág,
S az orgona mindenen átható illatát.
Ahol a templom, ahol a harang,
Ahol oly szépen búg a vadgalamb.
Ahol az ősök, a régmúlt hősök,
Ahol a bölcsők, ahol a temetők.
Ahova a fecskék is mindig,
Minden tavaszon visszatérnek,
Ahova, és soha sehova máshova,
Te is mindig hazatérhetsz."