Sziasztok!
Shakespeare - LVII. szonett
Rabod vagyok; mi más dolgom, mint lesnem
és ajnároznom kényed-kedvedet?
Időm tiéd mind; nincs, csak egy kötelmem:
szolgálnom téged, ahogy rendeled.
A vánszorgó órákat, mikor várlak,
parancsolóm, átkozni nem merem,
és távolléted mérgét megadással
nyeldeklem, ha búcsúztál: "Elmegyek."
Féltékeny szorongásomban nem kérdem:
Hol vagy? Kivel? Miért kívánod őt?
Csak ülök, bús rabszolga és ismétlem:
boldog, kivel szeretőm elidőz.
Nem gyanakszom; bármit tehetsz velem -
ily bolondokat szül a szerelem.
(Faludy György fordítása)
Megfejtők: Antikbakfis, Krampusz8, bussola.
Köszönöm szépen a játékot.