You are using an out of date browser. It may not display this or other websites correctly.
You should upgrade or use an alternative browser.
You should upgrade or use an alternative browser.
Orpheusz-Krisztus (antik kozepkor)
- Téma inditó Spyros
- Kezdés dátuma
Katakombak Orpheus-Krisztusa
Orpheusz is, Krisztus is megjárja a halál ösvényét és visszatalál az életbe. A szóbeszéd rokonságot vél fölfedezni abban is amit a bűnbeesett emberpár, Ádám és Éva elszenved kiűzetvén a Paradicsomból a mostoha világba, az örök jólétből, hallhatatlanságból a szenvedéssel, bajjal, vésszel terhes földi létbe, rövid örömös-bánatos életbe. Látjuk az első keresztényeket, amint a katakombákban, imbolygó gyertya és mécses fényében zsolozsmáznak a Megváltóról, a Megváltóhoz, ki az árnyékvilágban a reménység, a szeretetlenségben a szeretet, az üldöztetésben a menedék. A rejtőzködő hit féltett titka. Persze mint mindennek ami az őskereszténységről szól, két vagy több olvasata lehetséges. Miért rejtőzködnének keresztényeink? Hisz Róma nyílt város, nincs titok, bármely zugában, városszéli erdeiben, föld felett és föld alatt, pogányok és keresztények ha megszólalnak, táncolnak, énekelnek, még a suttogásnak is visszhangja támad. Mindenki tud mindenkiről. Nem így, szól az ellenérv, igenis van nyomós oka amiért Orpheusz arca mögé rejtették Krisztus hitüket, hisz így a régi hit védelmezői nem bánthatják őket. Dehogy, hallatszik másfelől, ilyesmi tan eszükbe sem juthatott, hisz nem képet festettek, de képes beszéddel éltek, ami abban a korban oly természetes volt, minden jel mögül kiolvasták a mindenki számára nyilvánvaló jelentést. Nincs egyértelmű magyarázat, és ez már így is marad, hisz nem tudunk szemükkel nézni, fülükkel hallani, szívükkel érezni. De azért marad még számunkra gondolkodni, tanulni és tennivaló. Láthatóvá válik mindez, ha számba vesszük a katakombák számunkra oly talányos Orpheusz-Krisztus képeit. Persze a komoly kutatók villanófényei, röntgenképei, kémiai analízisei a színekről, formákról sok mindent elárulnak. De az egyszerű szemlélődő sem csalódik, hisz ha egy csendes este mécsest gyújt, imbolygó fényében úgy érezheti, hogy közel kerülhet a kis mesterek, kőfaragók világához, kik Orpheuszra nézve Krisztust látták.
Orpheusz is, Krisztus is megjárja a halál ösvényét és visszatalál az életbe. A szóbeszéd rokonságot vél fölfedezni abban is amit a bűnbeesett emberpár, Ádám és Éva elszenved kiűzetvén a Paradicsomból a mostoha világba, az örök jólétből, hallhatatlanságból a szenvedéssel, bajjal, vésszel terhes földi létbe, rövid örömös-bánatos életbe. Látjuk az első keresztényeket, amint a katakombákban, imbolygó gyertya és mécses fényében zsolozsmáznak a Megváltóról, a Megváltóhoz, ki az árnyékvilágban a reménység, a szeretetlenségben a szeretet, az üldöztetésben a menedék. A rejtőzködő hit féltett titka. Persze mint mindennek ami az őskereszténységről szól, két vagy több olvasata lehetséges. Miért rejtőzködnének keresztényeink? Hisz Róma nyílt város, nincs titok, bármely zugában, városszéli erdeiben, föld felett és föld alatt, pogányok és keresztények ha megszólalnak, táncolnak, énekelnek, még a suttogásnak is visszhangja támad. Mindenki tud mindenkiről. Nem így, szól az ellenérv, igenis van nyomós oka amiért Orpheusz arca mögé rejtették Krisztus hitüket, hisz így a régi hit védelmezői nem bánthatják őket. Dehogy, hallatszik másfelől, ilyesmi tan eszükbe sem juthatott, hisz nem képet festettek, de képes beszéddel éltek, ami abban a korban oly természetes volt, minden jel mögül kiolvasták a mindenki számára nyilvánvaló jelentést. Nincs egyértelmű magyarázat, és ez már így is marad, hisz nem tudunk szemükkel nézni, fülükkel hallani, szívükkel érezni. De azért marad még számunkra gondolkodni, tanulni és tennivaló. Láthatóvá válik mindez, ha számba vesszük a katakombák számunkra oly talányos Orpheusz-Krisztus képeit. Persze a komoly kutatók villanófényei, röntgenképei, kémiai analízisei a színekről, formákról sok mindent elárulnak. De az egyszerű szemlélődő sem csalódik, hisz ha egy csendes este mécsest gyújt, imbolygó fényében úgy érezheti, hogy közel kerülhet a kis mesterek, kőfaragók világához, kik Orpheuszra nézve Krisztust látták.
Arboreal scene suggest Orpheus
On the vandalized rear wall in the Vigna Randanini catacomb, vestiges of an arboreal scene suggest Orpheus, tamer of beasts, a theme common to Christian catacombs. This 1881 view of cubiculum II in the Vigna Randanini catacomb is from a work by Théophile Roller, Les Catacombes de Rome, I, plate UV, b. (See no. 15 fro a recent view of the same.)
On the vandalized rear wall in the Vigna Randanini catacomb, vestiges of an arboreal scene suggest Orpheus, tamer of beasts, a theme common to Christian catacombs. This 1881 view of cubiculum II in the Vigna Randanini catacomb is from a work by Théophile Roller, Les Catacombes de Rome, I, plate UV, b. (See no. 15 fro a recent view of the same.)
Christ as Orpheus
''Though not nearly as common as the Good Shepherd motif, Christ also appears in early Christian art in the form of the Greek god Orpheus. This fresco of Christ as Orpheus is in the Catacombs of Peter and Marcellus in Rome, and dates from the 4th century. Another example of Christ as Orpheus is in the Catacomb of Domitilla.''
''Though not nearly as common as the Good Shepherd motif, Christ also appears in early Christian art in the form of the Greek god Orpheus. This fresco of Christ as Orpheus is in the Catacombs of Peter and Marcellus in Rome, and dates from the 4th century. Another example of Christ as Orpheus is in the Catacomb of Domitilla.''
Lézerrel szkennelik a római katakombákat
2009. február 13. MTI
''Róma alatt körülbelül 40 katakombarendszer húzódik. A puha vulkanikus kőzetben vájt labirintusok építése az i.sz. 2. században kezdődött, s a keresztények titkos temetkezési helyéül szolgált, később istentiszteleteket tartottak itt. Némely katakomba akár négyszintes is lehet, a tudósok szerint pedig lehetnek olyan labirintusok is, amelyeket még fel sem fedeztek.
A szkennert osztrák kutatók fejlesztették ki Norbert Zimmermann, a bécsi tudományos akadémia régészének irányítása alatt. Hároméves munka eredményeként a csoport elkészítette a legrégebbi és legkiterjedtebb római földalatti járatrendszer, a 15 kilométeres Domitilla-katakomba háromdimenziós modelljét, ennek köszönhetően a régészek teljes mértékben áttekinthetik az ősi labirintust. A szkenner által szolgáltatott adatokat ötvözték a katakombában készített korábbi felvételekkel.
"Négyszáz éve van tudomásunk a katakombákról, ám soha nem készültek pontos térképek" - nyilatkozta Norbert Zimmermann. A háromdimenziós modell segítségével a szakemberek nem csupán "bebarangolhatják" a virtuális labirintust, hanem megvizsgálhatják a temetkezéseket és a falfestményeket is, amelyek a földalatti járatok sűrű homályába vesznek.
A projekt 2011-ig tartó következő szakaszában a kutatók pontosan számba akarják venni az egyéni temetkezéseket, valamint dokumentálni szeretnék a sírfestményeket, amelyeket eddig még nem vetettek alá tudományos vizsgálatnak. Norbert Zimmermann reményei szerint a fogadalmi feliratok új elemekkel gazdagítják a korabeli társadalomról szerzett ismereteiket.''
2009. február 13. MTI
''Róma alatt körülbelül 40 katakombarendszer húzódik. A puha vulkanikus kőzetben vájt labirintusok építése az i.sz. 2. században kezdődött, s a keresztények titkos temetkezési helyéül szolgált, később istentiszteleteket tartottak itt. Némely katakomba akár négyszintes is lehet, a tudósok szerint pedig lehetnek olyan labirintusok is, amelyeket még fel sem fedeztek.
A szkennert osztrák kutatók fejlesztették ki Norbert Zimmermann, a bécsi tudományos akadémia régészének irányítása alatt. Hároméves munka eredményeként a csoport elkészítette a legrégebbi és legkiterjedtebb római földalatti járatrendszer, a 15 kilométeres Domitilla-katakomba háromdimenziós modelljét, ennek köszönhetően a régészek teljes mértékben áttekinthetik az ősi labirintust. A szkenner által szolgáltatott adatokat ötvözték a katakombában készített korábbi felvételekkel.
"Négyszáz éve van tudomásunk a katakombákról, ám soha nem készültek pontos térképek" - nyilatkozta Norbert Zimmermann. A háromdimenziós modell segítségével a szakemberek nem csupán "bebarangolhatják" a virtuális labirintust, hanem megvizsgálhatják a temetkezéseket és a falfestményeket is, amelyek a földalatti járatok sűrű homályába vesznek.
A projekt 2011-ig tartó következő szakaszában a kutatók pontosan számba akarják venni az egyéni temetkezéseket, valamint dokumentálni szeretnék a sírfestményeket, amelyeket eddig még nem vetettek alá tudományos vizsgálatnak. Norbert Zimmermann reményei szerint a fogadalmi feliratok új elemekkel gazdagítják a korabeli társadalomról szerzett ismereteiket.''
Domitilla catacomb (Roman, 3 C AD) Orpheus
'The decorated ceiling of the Domitilla catacomb (Roman, 3 C AD) displays Orpheus as the shaman who tames the wild animals with his chanting and the sound of his lyre (Joseph Campbell, Creative Mythology, Figure 1). Among candidates for a Manitou figure in Greek mythology, Orpheus stands at the top of the list, along with Pan. Apollo, on the other hand, represents the intellectual solar deity or male sky god who opposed the autochthonous powers and becomes merged with Christ, as I explain in Chapter 2 of Not in His Image ("Pagan Roots").
Orpheus is a denizen of the Underworld, a healer (Iasius), and tamer of wild animals. The imagery of the Domitilla catacomb ceiling represents the final stage of a millennial tradition of sacred art that goes all the way back to Paleolithic cave paintings. That tradition was broken when the Christian redeemer was substituted for the Manitou-figure. Sacred art from the 3rd century onward puts Christ in the center of the Zodiac, even though redeemer theology clearly denies any significance to the animal world, and ignores the interspecies bond. ''
'The decorated ceiling of the Domitilla catacomb (Roman, 3 C AD) displays Orpheus as the shaman who tames the wild animals with his chanting and the sound of his lyre (Joseph Campbell, Creative Mythology, Figure 1). Among candidates for a Manitou figure in Greek mythology, Orpheus stands at the top of the list, along with Pan. Apollo, on the other hand, represents the intellectual solar deity or male sky god who opposed the autochthonous powers and becomes merged with Christ, as I explain in Chapter 2 of Not in His Image ("Pagan Roots").
Orpheus is a denizen of the Underworld, a healer (Iasius), and tamer of wild animals. The imagery of the Domitilla catacomb ceiling represents the final stage of a millennial tradition of sacred art that goes all the way back to Paleolithic cave paintings. That tradition was broken when the Christian redeemer was substituted for the Manitou-figure. Sacred art from the 3rd century onward puts Christ in the center of the Zodiac, even though redeemer theology clearly denies any significance to the animal world, and ignores the interspecies bond. ''
Orpheus sitting with a lyre
'This is not the first archaeological find to show an intermixing of early Christianity and the Orphic mysteries. Many other ancient Roman artifacts, most of them dating from the 300�s A.D., also show definite links between the two religions. The first three of these I will show are referenced in Joseph Campbell�s fourth book in his Masks of God series: Creative Mythology. Campbell�s book provides a drawing of the restored ceiling of the Domitilla Catacomb in Rome, with are eight panels circling the dome (p. 7). Four of the panels exhibit scenes from the Bible and four of them show pastoral scenes of a bull (the pagan sacrificial animal) or a ram (a Jewish sacrificial animal). The Bible scenes include: Moses drawing water from the rock, David with his sling, Daniel being cast into the lion�s den, and Jesus resurrecting Lazarus using a wand similar to the augur�s wands used by the Roman priestly class. In the center of the eight panels is Orpheus playing the lyre.''
Christian catacomb in Rome, portraying Orpheus sitting with a lyre
in center panel with animals and trees,
Surrounding panels portray Biblical scenes dated 300s A.D.
'This is not the first archaeological find to show an intermixing of early Christianity and the Orphic mysteries. Many other ancient Roman artifacts, most of them dating from the 300�s A.D., also show definite links between the two religions. The first three of these I will show are referenced in Joseph Campbell�s fourth book in his Masks of God series: Creative Mythology. Campbell�s book provides a drawing of the restored ceiling of the Domitilla Catacomb in Rome, with are eight panels circling the dome (p. 7). Four of the panels exhibit scenes from the Bible and four of them show pastoral scenes of a bull (the pagan sacrificial animal) or a ram (a Jewish sacrificial animal). The Bible scenes include: Moses drawing water from the rock, David with his sling, Daniel being cast into the lion�s den, and Jesus resurrecting Lazarus using a wand similar to the augur�s wands used by the Roman priestly class. In the center of the eight panels is Orpheus playing the lyre.''
Christian catacomb in Rome, portraying Orpheus sitting with a lyre
in center panel with animals and trees,
Surrounding panels portray Biblical scenes dated 300s A.D.
Weöres Sándor: AOIDOS A MÚZSÁVAL
Weöres Sándor:
AOIDOS A MÚZSÁVAL
Mert nemcsak hang-sor, hanem dallam is van,
hárfám kíséri táncos lépteid
épp eltünőben örök képeit
a szónokian hallgató magasban,
hol az egyenlítőn átúszva lassan
gyengéd csillagunk feltárni segít
a mulandóban rejlő mennyeit,
bogár-szárnyat borostyán-foglalatban.
E halálos határon túl evezve,
pillantásom betelten elfakúl
alig-nyíló kék szemhéjad előtt
ahonnan égő bátorsága nőtt
hogy azt a néma szót mi fenn vonúl,
talpadra esküdött húrom kövesse.
(In: Tűzkút. Bp., 1964, Magvető K. 99. p.)
Weöres Sándor:
AOIDOS A MÚZSÁVAL
Mert nemcsak hang-sor, hanem dallam is van,
hárfám kíséri táncos lépteid
épp eltünőben örök képeit
a szónokian hallgató magasban,
hol az egyenlítőn átúszva lassan
gyengéd csillagunk feltárni segít
a mulandóban rejlő mennyeit,
bogár-szárnyat borostyán-foglalatban.
E halálos határon túl evezve,
pillantásom betelten elfakúl
alig-nyíló kék szemhéjad előtt
ahonnan égő bátorsága nőtt
hogy azt a néma szót mi fenn vonúl,
talpadra esküdött húrom kövesse.
(In: Tűzkút. Bp., 1964, Magvető K. 99. p.)
Ahogy közelít Orpheus Krisztushoz, úgy vesz a kezébe a lyrán és a kitharán kívül más hangszereket. Ez talán azt jelzi, hogyha az új vallás tagadja a régit, még ha kivételesen megengedi is jelképeinek használatát, nem tiszteli a hagyományt, mellékes számára, elfelejthető, vagy az is meglehet, hogy szándékosan szeg meg számára idejétmúltnak tartott törvényt. Vagy egyszerűen csak közömbösen tekint a régi értékekre. Az ókorban a hangszerek többnyire az istenek, Apollón, Hermész, Pán jelenlétét jelentik, ők a hangszerek megalkotói, első megszólaltatói. Lelket cserél aki hangszert cserél. Vége-hossza nincs az erről való meséknek, mondáknak, kalandoknak, a ravaszdi lurkó Hermész esetével, miként játssza ki, majd engeszteli meg Apollónt zenével. Pán szerelmes tragédiája a folyótündér Syrinx-szel, kabócává vált éneklő halandókkal... (Érdemes a zenemitológiára majd külön fejezetet szánni.) Később mintha elhalványodna, eltűnne Orpheusz az őskeresztények köréből. De okkal vélhető, hogy jelenléte nem múló nyomot hagyott.
Christianity, Orphic and Mithraic symbolism
''During the formative years of Christianity, Orphic
and Mithraic symbolism sometimes combined with
Christian, as in this bas-relief with all three elements:
the Phrygian cap of Mithras, the Lyre of Orpheus,
and the Christian Good Shepherd.''
''During the formative years of Christianity, Orphic
and Mithraic symbolism sometimes combined with
Christian, as in this bas-relief with all three elements:
the Phrygian cap of Mithras, the Lyre of Orpheus,
and the Christian Good Shepherd.''