Ez egy érdekes érvelés és tulajdon képpen összetételében koherens és meggyőző. Végeredményben lehetséges hogy "túlvilági megtévesztőkről" tárgyalunk, de azért ennek a káros mivoltát vitatom, mert alapvetően nem manipulatív jellegűek ezek a jelenések (ha csak ugye nem valami félkegyelmű kéri egy pénz éhes médium segítségét aki aztán jól bele tunkolja valami szellemi gödörbe).
Ezt leszámítva tetszik az érvelésed.
Ennek örülök, mert elég nehéz ezeket a nézeteket úgy elmagyarázni, hogy ne tűnjenek zűrzavarosnak.
A "túlvilági megtévesztők" működése bibliai szempontból káros, hiszen ha az örök élet csak azon a módon érhető el, ahogy a Biblia tanítja, akkor ha valaki mást állít, eltéríti az embert az örök életre vezető úttól. Tehát az ember elveszti ennek a lehetőségét.
De én eléggé biztos vagyok benne, hogy ebben az életben is manifesztálódik a káros hatása, sőt, a családon belül is, és az utódok életében is, bár erre konkrét bizonyítékom nincs, megint csak élményekre és tapasztalatokra hivatkozhatnék, de az összefüggések nem mindenki számára lennének olyan egyértelműek, mint számomra. Ráadásul a káros hatás általában nem azonnal jelentkezik, így még nehezebb meglátni az összefüggést mondjuk egy hipnózis, és egy évekkel később jelentkező depresszió, idegösszeomlás vagy öngyilkosság között. Nem is szólva arról, ha az utódok életében jelentkezik a káros hatás.
Gondolj arra, hogy ha valóban megtévesztés történik, akkor a "csalók" mindent bevetnek annak érdekében, hogy ne legyenek könnyen leleplezhetők.
Visszatérve egy előző kérdésedre, hogy miért nem emlékszünk:
Nos ezt lehet elég sokat fejtegetni, hiszen a tudat a külső behatásra mindig beszűküléssel reagál. Ez egy nagyon érdekes és fontos szempont.
Ez biztos, hogy így van. De úgy gondolod, ez vonatkozik az előző életekre is?
Mert még ha az ember memóriája kitöröl is olyan emlékeket, amiktől valamiért az ember szabadulni igyekszik, azért azok nem tűnnek el olyan nyomtalanul, mint az előző életé.
Ráadásul ezek általában kellemetlen emlékekre igazak, a kellemeseket nem törli az ember memóriája, az előző életből viszont a kellemesre sem emlékszem.
Példa erre egy alakalom ahol egy ilyen utaztatás alkalmával valaki náci tisztként látta önmagát (ezt úgy mesélték nekem) és élete végéig nem tudta kiheverni a sokkot amit okozott neki hogy emberek tucatjainak a haláláért felelős közvetlen vagy közvetett alapon.
Na most képzeld el, ha ez nem is igaz.
Gondolj bele ha az összes emlékünket magunkkal vinnénk a következő életünkbe akkor megfosztanánk magunkat attól a lehetőségtől hogy másképp csináljunk dolgokat, hiszen egy elhivatott Náci tiszt a fanatikusság példaképe, nem fog önvizsgálatot tartani még a végítélet napján sem mert meggyőződése és hite van amit követni is fog.
Vagy ha úgy tetszik, akárhány ezer év emléke felhalmozódva akkor terhelést jelentene egy személyiségre nézve hogy kizárt hogy az illető bármi értelmeset csináljon.
Ebből a szempontból nézve a felejtés pont a fejlődést és a stabilitást szolgálja.
Én ennek az érvelésnek is látom a logikáját és az igazságát. Úgy gondolod, ha valaki tiszta lappal indul, több az esélye, hogy jobban csinálja a dolgokat, és ebben van is igazság.
Én mégis úgy gondolom, hogy tanulás nélkül nincs fejlődés. Hisz az élet is azt mutatja, az ember öreg korára általában sokkal bölcsebb lesz, mint fiatalon volt. Mennyivel jobb lenne ezzel az élettapasztalattal kezdeni újra, ha már muszáj (bár én mondjuk nem szívesen kezdeném).
Nem látom a fejlődést abban, hogy az ember leél egy életet a maga hibáival, tanulságaival, tapasztalataival, aztán törlődik az egész, és mindent teljes tudatlansággal kezd elölről.
A náci tiszttel kapcsolatban igazad van, feltehetőleg nem fog változni a nézete, azaz nem fogja megbánni amit tett, hisz azt hiszi, helyesen tette.
De miért feltételezzük, hogy ha ez az ember újraszületve megint rászabadul az embertársaira, akkor jobb ember lesz?
Vagy ha bűnhődik az új életében az előző élete bűneiért, mi értelme van az olyan büntetésnek, amiről nem tudni, miért van?
A büntetés célja jó esetben nem a bosszú, hanem a nevelés. De nem éri el ezt a célt, ha nem tudod, miért kapsz a fejedre.
Nos, végeredményben azért érdekes ez a konklúzió.
Mármint hogy a biblia oldalát nézve minden médium Pandóra szelencéjében kotorászik és csak a jó isten tudja mit húz elő belőle, főleg ha nem kuruzsló.
Hát igen, de mint említettem, a profi csaló nehezen leplezhető le, és most nem a médiumra gondolok, hanem azokra, akikkel kapcsolatba kerül. Ezért a médium olyasmit fog előhúzni, ami eléggé valóságosnak tűnik ahhoz, hogy hitelesnek látsszon. És mivel a szellemvilágba nem látunk bele, megfelelő ismeret híján azt hitetnek el velünk, amit akarnak.
Abszolút így van. Valamelyikőtök téved.