Reincarnacio

pitti témája a 'Vallás,szellemtan' fórumban , 2003 December 10.

  1. Antal

    Antal Állandó Tag

    Jeruzsálemi-szindrómáról most tájékozódtam.
    Mi a célod vele?
    Szent Györgyöt nem vették ki a szentek sorából. Csak a sárkány alatt nem egy sokfejú szörnyet kell érteni, csupán a gonoszt.

    "Ekkorát lehet tévedni hit által?"

    Nem a hit által tévednek az emberek, hanem a tévhit által. Nem a túlbuzgó vallásoságnak vannak őrültjei, hanem a tudatlanságnak, az igazság tagadásának (eretnekségnek) és a gőgnek.
    Mint már írtam, a téves lelkiismeret is kötelez. Amennyiben nem ők a felelősek téves nézeteikért, akkor a mennybe juthatnak.

    Én is olvastam olyan könyveket, amelyek az újraszületésről szóltak. Őszintén szólva nem győztek meg.

    "Ne "higgyunk" hanem "tudjunk"."

    Ahol a tudás határa elérkezik, a hit, vagy rossz esetben a fantázia viszi tovább a "tudást". Ahhoz képest, amit tudhatunk, nagyon keveset tudunk.
    Így a "tudással" nagyon alázatosan kell bánnunk.

    "Minden evidenciát mérlegre kell tenni es levonni a következtetést."

    A 19. században - ha jól emlékszem - a Francia Tudományos Akadémia kijelentette, hogy márpedig repülni lehetetlen...
     
  2. alberth

    alberth Állandó Tag

    Kedves Antal!
    A fantázia nem rossz dolog, sőt akár fantáziálgatás közben is jöhet az isteni szikra. Legalábbis a zseniknél előfordul. Viszont arra vigyázni kell, nehogy a téves fantáziát összekeverjük a valósággal.
    Tudod, a bibliában is találtam fantáziatermékeket. Pl. Tóbiás és az angyal története. Bálám beszélő szamara, stb. Na és az angyalok megjelenése. Sehol nem írja a biblia, hogy egy angyal hogy néz ki. Vagyis miben külömbözik az embertől. Ugyanis ha valaki, legyen az próféta, háziasszony, szent, vagy akármilyen átlagember - ha agyallal találkozott, rögtön tudta róla, hogy nem ember. Vajon mit látott rajta, miben külömbözött. Miért nem lehet személyleírást adni az angyalokról, ha már olyan fontosak voltak küldetéseik. Ha valóban összehasonlíthatatlan emberfeletti erővel rendelkeztek, akkor Jákob hogyan kelhetett birokra egyikőjükkel? És miért nem akarta az angyala megvárni a napkeltét? Szerinted miért mondta neki azt, hogy ,,mostmár engedj el, mert mindjárt felkel a nap..."? Ezt sehol sem magyarázza az egyház. És hogy tarthatta egyáltalán fogva Isten angyalát? Szabad ilyet tenni? És ismételten kérdem: honnan volt Jákóbban ekkora erő? És mit csinált vele az angyal, hogy sánta lett attól kezdve? Mit jelent az, hogy a csípőjénél megillette? /milyen finoman van megfogalmazva/ ennél nagyobb ,,illetés" lehetett, ha belesántult. Erre mi szükség lehetett egy szent angyaltól?
    Ilyen részletek mellett csak úgy elsiklunk? Sőt, honnan tudták a biblia szereplői, hogy melyik angyal milyen névre hallgat? Gábriel megjelent Máriának, Józsefnek. Honnan tudták, hogy ő Gábriel? Mihály miben különbözik tőle? (mármint kinézetre?) Na és Rafael, Fanuel, Uriel, Raguel, Azazel és még sorolhatnánk. Lucifernek hogyan lehet latin neve, ha a többieké nem latin? Most hol vannak ők? Megunták az embereket? Az amerikai misztikus filmek sokat foglalkoznak velük manapság. Némelyik filmben borzalmasak. Mit szól ehhez az egyház? Bizonyára nem üdvös számára. Egyszóval nem tiszták a részletek...
    Látod, mennyi kérdés. Miért van ez így?
    Jean d'arc vajon tényleg Mihály és Gábriel angyalokkal értekezett. Az egyház miért ítélte el, ha szent angyalok irányították küldetését? Ők sem tudnak eligazodni az ilyesmin. Ez az igazság. Egy-egy csodás jelenséget évekig vizsgálnak hogy elfogadják, holott csodákat hírdetnek állandóan. Az van a bibliában írva, hogy csodát csak az Isten tud tenni. Mégis vizsgálják egy jelenésnél, hogy nem -e a gonosztól való! Jézus azt mondta, ha valakinek nagy a hite, az még nála is nagyobb csodákat tehet. Márpedig ezt emberre értette és nem emberfeletti lényre. Azóta hány ember tett csodát? Sok a hívő, de kevés a hit - ez van. Most hírtelen ennyi kérdés jutott eszembe, de ha folytatnám reggelig írhatnám. Pedig ez csak az, ami írás közben spontán beugrik. Ha elővennék igehelyeket és idéznék, még több furcsaságot találnék.
    Igazad van, a mindenséghez képest valóban nagyon minimális a tudásunk. Épp ezért kell kíváncsinak lenni és gondolkoznunk, mert van még mit fejlődni. Ezért adott az Isten észt az embernek, hogy használja és nem szajkónak teremtette az embert, hogy egyet hajtson mint a pereces.
     
    atmanandajee kedveli ezt.
  3. alberth

    alberth Állandó Tag

    Jeruzsálemi-szindrómáról most tájékozódtam.
    Mi a célod vele?
    Szent Györgyöt nem vették ki a szentek sorából. Csak a sárkány alatt nem egy sokfejú szörnyet kell érteni, csupán a gonoszt.

    Mi a célom a Jeruzsálem-szindrómával? Ezzel is lehet bizonyítani, hogy a vakhit hová vezet. És a biblia különösen alkalmas arra, hogy a túlbuzgó hívője becsavarodjon. Én is ismerek ilyet. Majdnem ráment...
    Szent György és a sárkány. Sok művészt megihletett. Bár nem bibliai történet, mégis templomot is szenteltek neki. Az elmúlt években valóban tervezték törölni a katolikus szentek közül! Elismerték ugyanis, mármint az egyházi vezetők, hogy ő csak egy legenda-beli lény -, akárcsak a sárkánya. Mivel a teljes neve Sárkányölő szent György! ezért nehéz a sárkányát allegórinak, vagy szimbólumnak beállítani hozzá képest. Vagy mindkettő szimbólum, vagy egyik sem.
    Sárkányok pedig nincsenek tudtommal. Esetleg varánusz, comodói sárkány, krokodil, kajmán lehet nagy testű hüllő.
     
  4. pitti

    pitti Állandó Tag

    Jooo :D
    Ha mar tortenelemnel tartunk, korabban pedig a katolikuskus egyhaz kijelentette (vagy feljelentette) a Giordano Brunoval es Galileivel valo egyet nem erteset.....:rolleyes:

    Tudod Antal a tudomany naprol-napra fejlodik. A reinkarnacio tenye evezredek ota ugyanaz maradt csak a rendelkezesunkre allo evidenciak naprol-napra szaporodnak.
     
  5. Táltos

    Táltos Vendég

    Kedves Antal!
    Figyelmedbe ajánlom alapos áttanulmányozásra a következőket:

    Dr. Szász Ilma
    Reinkarnáció és feltámadás


    Korunkra az jellemző, hogy a reinkarnáció ill. a feltámadás hívei harcos csatarendbe állnak fel egymással szemben és farkasszemet nézve, vagy szócsatában utasítják el egymás nézőpontját. Mert ugye:vagy-vagy.! Jómagam—előre elárulom—arra szeretnék kilyukadni, hogy mindkét továbbviteli forma létezhet, de a reinkarnáció az emberi szellem egyes karaktervonásaira/”karmikus csíráira”/ vonatkozik, míg a feltámadás lehetősége más szempontot vizsgál: az emberi lélek egyetlen és megismételhetetlen személyiségének túlvilági sorsát.

    E feltételezés megerősítéséhez szükséges áttekinteni az összes, irodalomban fellelhető meghatározásokat és elképzeléseket a továbblétezés problémakörében. Ezzel kezdem hát jelen munkámat, majd leírom bingeni Hildegard látomásainak—hitem szerint sugallatok segítségével történt—értelmezését, amiről az a meggyőződésem alakult ki, hogy a jelenlegi korszak túlvilági történéseit jó megközelítésben magyarázza. . Lássuk hát először a fogalmakat:

    Preexisztencia: bármely lét-tudat központ létezése, mielőtt testet öltene

    Ujratestetöltés, ujraszületés/angolul:reembodiment, rebirth/: valamely lét-tudat centrum testetöltése, akár a látható, akár a láthatatlan világban, akár a földön, akár a másvilágon

    Reinkarnáció/a hús-test ujrafelöltése/: általában emberi lét-tudat központ ujraszületése fizikai testben

    Feltámadás:emberi lét-tudat központ felemelkedése a szellemi régióba és továbbélése szellemi testben

    Palingenesis/ujralétesülés/: bármilyen lét-tudat centrum ujralétesülése s a j á t szintjén,

    beleértve pl. a tölgyfa makkjából kinövő tölgyfát

    Transzmigráció: bármilyen lét-tudat centrum átlépése m á s m i l y e n , magasabb vagy alacsonyabb minőségbe

    Reinzoonáció:ujralétesülés állatban

    Reinvegetalizáció: ujralétesülés növényben

    Reinmetalizáció: ujratestesülés ásványban

    Metempsychosis/lélekvándorlás/: ugyanannak a léleknek a megjelenése „új köpenyben”, „új burokban”

    A pontosabb értelmezéshez az emberi személyiséget összetevőire kell bontanunk, pl. így:

    Isteni

    Szellemi

    Lelki

    Testi minőségekre.

    /Ezek hordozóit csak megközelítőleg tudjuk jellemezni: az isteni én hordozója az alig anyagi legfinomabb éter, a szellemi én hordozója félanyagi energia, a lelki én hordozói a finomanyagi—szubatomikus?—minőségek, a testi én hordozója a durva , fizikai anyag/.

    A fizikai testet jól el tudjuk képzelni, de a többi minőséget igencsak nehezen. Ezért , mielőtt a részletekbe bocsájtkoznék, bemutatom bingeni Hildegard egy látomását: A Vashegy felhőit. /Itt a Vashegy a föld, a felhői ennek purgatóriumi részei./ A kép jobboldalán látható az emberi lélek. Baloldalán ennek durvább asztrál-éteri burka, ami a felhőkkel az emberi aurákkal van kapcsolatban. A finomabb lélek már „kibujt”, megszabadult a durvább tokjától. Érzelmeit áthatja a kép tetején látható magasabb, szellemi minőség fénye, értelme még –szintén az emberi aurák zónájában—hol alszik, hol ébren van. Módjában van feljebb emelkedni a szellemi minőség felé és éberségét fokozni. A megtisztulási folyamat végén a lélek értelmi része önként átadja magát a szellemi minőségnek, és a megtisztult érzelmi rész felemelkedve, egyesül a szellemmel. Az isteni minőség formafeletti, s így nem látható.


    Ezekután próbáljuk áttekinteni, különböző tanítások milyen lehetőségeket vetettek fel ez összetevők:a lélek és durvább asztrál-éteri burka, valamint a szellem számára.

    Az emberiség koraibb korszakaiban valószínűleg léteztek olyan túlvilági lehetőségek, amelyeket szellemi tanítók az alábbi módokon határoztak meg:

    Lélekvándorlás/metempsychosis/.
    Ez a fogalom jelölte az olyan ősi, tiszta emberi minőségnek a feltételezett további sorsát,akinek lelke olyan tiszta volt, hogy tartósan kötve maradhatott az isteni és szellemi énhez és csak a testiesebb asztrál-éteri burok vált le róla. A túlvilágon, az ottani lassúbb változásoknak megfelelően hosszabb időtartam alatt bizonyos változásokon esett át, majd ujabb asztrál-éteri burkot képezett és felöltött egy másik testet.

    Folyamatos reinkarnáció
    A lélekvándorlás folyamata az emberi mentál-asztrál- és étertestek általános durvulása révén egyre kivételesebb lett. A mentál-asztrál-étertest komplexum képtelenné vált az isteni, és szellemi énhez való kötődésre, így lassan bomlásnak indult. Amikor a legbonyolultabb strukturával rendelkező, az emberi minőséget meghatározó mentáltest felbomlott, az asztrál, -és étertest az állat és növényvilágban folytathatta létezését. A mentál-, asztrál és étertestek teljes szétbomlása után a megmaradt szellemi én központjából indítottak másik némileg eltérő/ inkarnációt. A szellemi minta kialakította a neki megfelelő lelket és asztráltesti burkot, és ennek megfelelő testet öltött.

    A kegyelmi korszak beindulásával, Krisztus lelket megváltó műve révén, a túlvilág átrendeződött; kialakult a lélek számára egy purgatóriumi, tisztulási-emelkedési lehetőség. Krisztus alászállt a poklokra és onnan kiemelkedve, feltámadva és felszállva a mennyekbe felfelé hajtó-vonzó erőket léptetett életbe , s egy meggyorsult lelki fejlődést tett lehetővé. Így a lélek ettől kezdve a sorsszerű /karmikus/ erőkön kívűl kegyelmi erőket is igénybe vehetett. A purgatóriumban-- mintegy földi élettartamának megfelelő idő alatt -- legdurvább asztrál-éter burkától megválhatott és tovább tisztulva felemelkedhetett és egyesülhetett szellemével. Ennek elősegítésére a párhuzamos reinkarnáció lehetőségét is életbe léptették.

    Párhuzamos reinkarnáció.
    A kegyelmi korszakra jellemző reinkarnációs folyamat, amelynek során még a lélek asztrálvilágbeli élete folyamán a szellemi központból uj fizikai inkarnációt indítanak el , tehát az előző, testenkívüli és az uj testetöltött lélek párhuzamosan léteznek.Az előző lélek helyet foglalhat az újonnan testetöltött , hozzá igen hasonló ember aurájában, és éter-asztrál burka onnan tudati impulzusokat kap, amelyek a gyorsabb földi változásoknak megfelelően fejlődését gyorsíthatják.

    Váradi Tibor a Krisztus előtti és Krisztus utáni túlvilági lehetőségek között a következő főbb különbségeket sorolja fel:

    A megelőző időszakban ha a s z e l l e m nem tudott visszatérni a tiszta szellemvilágba, hanem még asztrál közegben maradt, alá volt vetve a kötelező reinkarnációnak. A Krisztus utáni időszakban az asztrálsík magasabb szintjeiről nem kötelező—de szabadon választható—a reinkarnáció.

    A megelőző időszakban a l é l e k az asztrálsíkon nem fejlődhetett. Krisztus óta—részben a párhuzamos reinkarnációnak, részben a krisztusi szellemiség vonzó-emelő hatásának köszönhetően—tisztulhat, fejlődhet.

    A megelőző időszakban a l é l e k tudatossága tompa, álomszerű volt, Krisztus óta megtarthatja, vagy visszanyerheti éber tudatosságát.

    A megelőző időszakban –száz évek múltával—mindig bekövetkezett az asztrálsíkon a l él e k szétoszlása, a „második halál”. Krisztus óta a lélek ezt /egy emberi életnek megfelelő időtartam alatt/ elkerülheti és megtisztult lelki minőségei szellemével összekapcsolódhatnak. Ez a feltámadás. /Ha viszont erre nem képes, a felgyorsult folyamatoknak köszönhetően hamarabb esik a „második halál” áldozatául/.

    A reinkarnációval kapcsolatos különböző vallási és filozófiai felfogásokat szépen áttekinti a kíváló francia vallástudós, C.J. Duncan—elektronikusan is hozzáférhető-- könyve : a Critical Examination of the Belief in a Life After Death. The Doctrine of Reincarnation. A rendelkezésre álló elméletek együttesen azt a felfogást tükrözik, hogy egész Világmindenségünk minden síkja szövevényesen összefonódott. S bármely pontján lévő, bizonyos hatósugarú lét-tudat minőség különböző szintek összekapcsolódásából áll. Ezek szétválhatnak és továbvándorolhatnak saját szintjük áramlatában, vagy esetleg alacsonyabb szinten is, de az ellenkező folyamat is lehetséges, emelkedhetnek és tovább is integrálódhatnak. A lét-tudat egyre több mindent világíthat át maga körül és egyre több mindent tekinthet önazonosnak.. A határ a teljes Valóság maga. És akkor minden egyes lényt a végső Egy létesülésének, inkarnációjának, és reinkarnációjának tekinthetünk.

    Jelen keretek között nincs lehetőségem arra, hogy bingeni Hildegard túlvilágra vonatkozó jelentős látomásait/A Vashegy felhői mellett, az Aranyalagutat, az Angyali karokat, a Lélek két útját, A misztikus testet, az Eredendő áldást/ részleteiben ismertessem, ezekre csak irodalmi utalást adok, magyarnyelvű ismertetőjük már nyomdában van. Ehelyett veszem magamnak a bátorságot , hogy leírjam, e képekre milyen összefoglaló értelmezést kaptam.

    Preexisztencia.
    Az őseredetből kilép egy megnyilvánulás, egy isteni eredetű rezgés, ami maga köré vonz energiákat. A „sors”/karma/ urainak” nevezett szellemi lények ezt egyéniséggé formálják. Ez az egyéni szellem a finomanyagi világból rá jellemző asztráltestet formál ki, majd ennek megfelelő fizikai testben inkarnálódik. A lények eredendő teremtésekor maga az isteni rezgés alakította ki a szellemi vonásokat. Jelenleg az előző életek által kialakított szellemi karaktervonásokból alakítanak ujabb kombinációkat a „sors/karma/ urai”.

    Posztexisztencia/Halál utáni lét/.
    A halál után felviszik a l e l ke t a fénybe, a szellemi régióba. Ott alkalma nyílik a szellemével való egyesülésre, a feltámadásra. Ha ez nem sikerül, akkor a lélek lebeg egy ideig a földi szférában, majd elalszik és az emberi kollektív tudattalanba kerül. Itt durvább asztrál-éteri burka az emberi aurákból kap tudati impulzusokat, párhuzamos inkarnáció esetén elsősorban a saját ujabb testetöltésének aurájából. S z e l l e m é n e k

    kísérnie, figyelnie kell őt a tükröző tudat /a Hold-princípium régiójából/. Idővel fel kell ébresztenie és alkotó módon tanítania kell a lelket, nemcsak magyarázás, hanem élményszintű tapasztaltatás révén is. El kell érni azt a fokot, amikor a lélek meg akar szabadulni durva asztrál-éteri burkától és kilép abból. Ekkor mentalitása még el-el alszik, érzelmeit azonban már uralja a szellem világossága. Teljes felébredésekor a lelket felviszik a romlatlan menny határára, és annak angyalai/a trónusok, a „vének”/ határozzák meg, hogy melyik asztrál régióban kell tovább tisztulnia. El kell érnie azt a fokot,amikor már nem akar szellemétől különváltan létezni. Ha ez megtörténik, akkor a megtisztult lélek a kegyelmi erők igénybevételével felemelkedik szelleme régiójába, és vele egyesülve feltámad. /A feltámadásra képtelen lélek idővel teljes egészében szétoszlik és csak elemei sodródnak be ujabb létformákba/. A feltámadás után következik a mennybemenetel, belépés a sugárzó fény,a Nap-minőség régiójába. Magasabb régiókban integratív folyamatok játszódnak le /duálja szellemével, előző életei szellemeivel/, majd egy aranyalaguton keresztül feljuthat a romlatban mennybe. Itt integrálódik, először mindazok szellemeivel, akikkel valaha is kapcsolatba került, majd Mesterekkel és a Krisztussal is azonosulni képes. Ezt követheti az isteni én megélése és a visszatérés az őseredetbe. A szentekben már itt a földön létrejöhet a feltámadás, a megtisztult lélek és szellem egyesülése. A gonosz lelkek viszont pokoli régiókba szállnak le, ahol a kínok hatására ébren maradnak és el is pusztulhatnak. Ha sokszoros testetöltésután sem következik be a feltámadás folyamata,akkor idővel a szellemi központ is elemeire bomlik s ez a személyi minőség többé nem jelenik meg. Az Ószövetségben és az Iszlámban jelentkező „világvégi feltámadási folyamat” azokra a lelkekre vonatkozott, akik nem voltak képesek a túlvilágon felébredni , és sajátságaik csak világunknak egy ciklusvégi nagy felmérésekor kerültek megítélésre, hogy megelevenítsék,vagy megszüntessék azokat. A tisztulás jelenlegi lehetősége a túlvilágon természetesen nemcsak a keresztény vallás követőire vonatkozik,hiszen Krisztus a k o l l e k t í v emberi tudattalan pokoli régiójába szállt le és alakított ki innen feljárót a mennyekig, de a más vallások követői más vezetőkkel és esetleg más élményekkel, látomásokkal találkoznak a túlvilágon.

    A fenti magyarázat nyilván a ma emberének felfogási szintjére redukálja a valódi, elménk számára egészében át nem látható, fel nem fogható folyamatokat. De „miheztartás” végett szükségünk van ilyen perspektívákra, bíztatásként is, figyelmeztetésként is. Legalábbis mindazoknak, akik enélkül nem törekednek arra, hogy tiszta és jó életet éljenek vagy akiknek nagyon fontos, hogy értelmük is elfogadható ismeretekhez jusson..
     
  6. alberth

    alberth Állandó Tag

    Íme ezek a dolgok nem mai keletűek! Jókay Mór már elég alapos mélységében foglalkozott a különböző hitkérdések feltárásával és statisztikájával. Érdemes olvasni, mert felvilágosultabb volt, mint sok mai ember. Íme:

    Apocatastasia

    Most egy időre hagyjuk pihenni az anyagi harcok előkészületeit, s vessünk egy pillantást arra a még nagyobb harcra, mely a jövő századot a lelkiek terén fogja felzavarni.
    Amily óriási mértékben nőnek a materializmus vívmányai, a találmányok, a közlekedés, az ismeretterjesztés által, oly arányban támad az ellenhatás a hitéhez ragaszkodó, a rajongásaiban boldog vagy boldogtalan népkedélyben.
    A hitkérdés éppen olyan óriássá növekedik, mint a pénzkérdés, mint a hatalomkérdés, s a versenyző oltárlángok éppen olyan tűzzel fenyegetik a civilizált világot, mint a tűzaknák: csakhogy amazok felülről, ezek alulról.
    A nagy politikai forradalmak, országalakulások és államforma-változások együtt jártak a pozitív vallásformák idomulásaival. Olaszország megszilárdulásával a nyugati latin egyház főnöksége egyszerű első püspöki ranggá hanyatlott alá, s most már pápaválasztáskor nem lesik a világvárosban a „fumatát”, az Angyalvár bizonyos kéményeiből adott füstjelt, mely a bíbornokok együttlétét hirdeté, vagy a hiányzókat hívta be. Most már elég az egyszerű többség jelenléte. Egyházi fejedelemség nincs többé: Szent Péter fillérei gyéren folynak be. S a „vajpénz”, mely egykor a vajas étel elengedéseért százezreket hozott be, most már csak kegyes alamizsna. Három hajdani király helyén, kiknek egyikét a „legkatolikusabb”, másikát a „leghívebb”, harmadikát a „legkeresztyénebb” királynak hítták, köztársasági elnökök ülnek, akik felekezet nélküliek; s a negyedik, „az apostoli” király versenytárs nélkül kapja évenkint a pápa által megszentelt kalapot s a Laetare-vasárnapon felszentelt aranyrózsát; de annak sem olyan szent a keze az ajándékok elfogadásához, mint őseié, akiknek az a kiváltságuk volt, hogy kezeiknek érintésével golyvásokat gyógyíthattak.
    A hármas koronájú tiara, melynek hármas értelme volt: a harcoló, a szenvedő és a diadalmaskodó egyház, csak a középsőt tartá meg melléknevei közül, s másik értelme is a hármas koronának, mely szerint övé az „ég”, a „föld” és a „pokol”, nagyon alászállt, az eget elvették tőle a csillagászok, a földet a diplomaták s a poklot a geologok.
    Megmaradt hatalma csupán a hagyományokban és az emberi szívekben.
    De ott is nagy a dissolutió.
    Az emberi kedély pozitív vallás után vágyik. Az embernek megfogható isten kell, akihez ragaszkodjék. Az ember aztán, ahány, annyiféle; s ebből következve, annyiféle alakot is ad az istennek, akihez ragaszkodni óhajt; vagy akivel ellenségeit ijeszteni akarja.
    S most már nincs szent inkvizíció, hogy a carochasüveggel el lehessen nyomni minden újan keletkező schismát. Minden ember csinálhat új vallást, ha nincs egyéb dolga.
    Észak-Amerika szabad államai a legnagyobb tökélyre vitték e kérdésben a sokféleséget. De még ezek elől is elragadja a pálmát a XX. századbeli Magyarország.
    Először azért, mert már eleitől fogva azon ország volt, amelyben a legtöbbféle vallásfelekezet plántálta be magát; azután meg azért, hogy egész Európa minden keresztyén államában eltörölték már a szerzeteket, s a Sollicitudo omnium ecclesiarum bulla dacára mindenünnen száműzték a jezsuitákat; ez a sok egyházi rend aztán mind Magyarországra menekült, hol a kormányt e tekintetben a quietismus vezette, s ez engedte szabadon, hogy azok itt letelepüljenek, uradalmakat, házakat vásároljanak, iskolákat alapítsanak. Mindezek tetejébe jöttek aztán az ó- és újkornak mindenféle philosophi szektái; szabad kőmívesek, protestáns mukkerek, amerikai shakker-quakkerek, s benntámadott nazárénusok (kiknek nem kell templom, csak biblia); a hajdani szombatosok is fölébredtek, szemközt találkozva az antisabbathiánusokkal, akiknek meg nem kell sem szombat, sem vasárnap; ők minden napot munkanapnak vallanak.
    A magasabb körök képviselték az ultramontanismus régióját, azoknak a befolyása alatt alakult az új sanfedisták tábora, de az megint annyifelé oszlott, ahányféle hazai vagy bevándorlott szerzet tagja egyik vagy másik főúri családnál befészkelte magát. Az oratórium-barátok s a Formaria-apácák igen nemes, magasztos célú szerzetek voltak, tagjaik művelt, erényes emberek, kik meg tudták egyeztetni a hazaszeretetet az egyházi szubordinációval. Ezen kategóriába lehetett sorozni a rég időtől megtelepült bencéseket, kegyesrendieket, irgalmasokat, premontreieket, cisztercitákat s az ideiglenes fogadalommal alakuló Parabolana női szerzetet s a Port Royal des Champs apácákat. Hanem ezek mellett aztán itt van a sok Frères ignorants, akik szerint minden világi tudomány az ördög munkája; a Paternianok, kik előtt csak két szentség van: a nőtlenség meg a koldulás; aki nem azt követi, az nem jut mennyországba. Van egy különös szerzet: a Basilianoké, akiket fogadalmuk kötelez a kézi munkára: azok csizmát, kabátot varrnak, asztalosmunkát készítenek; a konventben mindenféle műhely van; pénzt birtokolni az egyeseknek nem szabad, annálfogva nagyon olcsón dolgoznak, annálfogva a közönség nagyon kap rajtuk, annálfogva a konventnek roppant pénz halmozódik a ládájába, s mindezeknél fogva az iparosvilág, a kézművesek minden osztálya dühös ellenük.
    A szabadelvűbb magasabb köröket aztán a spiritizmus tanai tartják elfoglalva: ez a gazdag kereskedő – és üzércsaládok vallása. Ők az asztrálszellemek közvetítése által nyerik a túlföldi revelációkat, miket Mózes idejében a villámok és égő csipkebokrok hirdettek. És az ő médiumaik és táncoló asztalaik épp oly „csalhatatlanok”, mint a pápa.
    Az okos emberek, a philosophok pedig meghasonlásban vannak afölött, hogy vajon a „praeexistentianismus”, vagy a „creatianismus”, s a „traducianismus” tanai vezetnek-e az üdvösségre? Az elsők szerint minden emberi lélek egyszerre lett megalkotva a teremtés napján, s csak a test születik hozzá később; az utóbbiak szerint egyszerre születik mind a kettő.
    A magyar alsópapság között el van terjedve a propaganda egy önálló hungarican egyház megalakítására, mellyel egy szögletből kiinduló divergencia a német katolikusok ligája; egyik sem összezavarandó az ó-katolikus felekezettel, mely elveti a csalhatatlan pápát.
    És mindezen tanoknak külön templomaik vannak Magyarország fővárosában, és mindezeknek a hívei már a templomok keresztein hirdetik, hogy ők különböző felfogás szerint magyarázzák az atyák írásait.
    A metodisták tornya az Antal-keresztet viseli, mely T alakú.
    A német katolikusok tornyán az András-kereszt van, mely X alakban van felállítva.
    A patarénusok keresztje a publikus kereszt, mely Y-t képez.
    Az ókatolikusok fenntarták a latin keresztet, mely rövidebb ágával áll fölfelé †.
    A hungaricánok azonban a Péter-kereszttel tüntetnek, mely a hosszabb ágával mered fel ^
    A görögök maradnak a + jegyű kereszt mellett, melynek minden ága egyforma hosszú.
    A sanfedisták keresztje hármas, a legrövidebb ággal felül, ‡ különbséget téve a roskolnik kereszt ellenében, melynek rövidebb ága alul van. A jezsuiták nem képeznek külön szektát: azok mindenütt bennvannak.
    Ezenkívül van a kálvinista kakas és a török félhold, s a zsidó törvénytábla s az uniált protestánsok csillagos keresztje, mind együtt Budapesten.
    Hanem ez hát még csak Budapest.
    Azonkívül van minden vidéknek saját hitfelekezete.
    Holdmező-Vásárhelynek van saját prófétája; Szegednek, Somogynak nazarénusai; Szerémben elterjedtek a skipetárok, a horvát nép között a baptisták. Ausztria felől beszivárogtak az ázsiai testvérek, akik kabbalistikus csodatételekkel szaporítják hivőik számát; Moldva felől becsempészték magukat a manichaeusok, kik egymást „signaculumaikról” ismerik fel; Csehország felől a tót vidékeken elharapódzott az adamiták tana; sőt a román nép között még a pabulatores szektának is vannak követői, kik csak önkényt termő erdei gyümölccsel és ehető füvekkel élnek; ezért legelészők a nevük; Olaszországtól pedig megkaptuk a barabbistákat, akiknek tana: semmi királyt, semmi világi hatóságot el nem ismerni. Németalföld elküldte a popelinitáit, kiknek nem kell hús; s azoknak a válfajait chazarokat, petrobrusiánokat, kiknek nem kell feleség. Maguk a míveltség zászlóvivői pedig írók, széplelkek, művészek, tanaikban a carpocratianismust hirdetik: az élvet, a gyönyört mint földi célt.
    És ezek mind valamennyien egymás között s egyenkint valamennyi ellen szünetlen harcban állanak.
    A múlt századok Klinkowströmjei, Savonarolái, Ábrahám a Santa-Clarái végigutazzák az ország nagyvárosait, prédikálva, csodatéve. – Érkezésüket hírlapok, falragaszok hirdetik előre, mint valami nevezetes vendégművészekét, s a templomajtóban nem belépti, de kilépti díjt vesznek.
    A csodakutak, mikben szent képek látszanak meg, az égből esett kövek, mikről isteni írás olvasható, mindennapi tüneményekké válnak.
    Buchan Erzsi hulláját, ki 1802-ben halt meg, azt jósolva, hogy 150 év múlva fel fog támadni, egész 1952-ig tartogatták a hivők viasz között, s csak akkor engedték eltemetni. S alig múlik el év, hogy valamelyik országában a civilizált világnak megint egy Soutworth Johanna egy új messiás világra hozásával fel ne lármázza a hitközönséget. Majd meg egy thaumaturg, egy csodatevő tesz körutat az országban, aki a Szentföldről hozott vízzel mindenféle betegségeket meggyógyít; majd egy bámulatos nő, aki régi ficamokat, Szent Nikoméd segélyül hívásával helyre rak. Patentírozott mérgezők járnak fényes nappal országszerte, panaceák színébe öltöztetett örökségi poraikat hirdetni in nomine Domini, s nincs többé „Chambre Ardente”, mely elé lehessen őket idézni.
    A lazult társadalmi összefüggés, a költészet, a szerelem maga, frivol kötekedéssel vallásos formákba önti bolondságait, a könnyelmű nők házát Madelonettek kolostorává szentelték fel; a magasabb rangú hölgyek, kik szerelmi botlásaikat takargatják, a theaterinnők szent szövetségébe avatják be magukat, mely elég vakmerő a szentlélek áldó befolyását a nőkre általában kiterjeszteni.
    A pápai curia ugyan minden lehetőt és lehetetlent megkísért e zűrzavar kiegyenlítésére.
    Pozsonyban és Esztergomban folyton tart az örök ima, melyet még VIII. Klemens decretált; egyik diakónus a másikat felváltva, az éjjel és nappal minden órájában hangoztatja a haereticusok elleni imádságot, „Pacem” pénzek osztogattatnak a hivőknek, miket azok olvasóikra felakasszanak, s hasonló célokra a magyar főurak és úrhölgyek megszentelt talizmánokkal, stricheiákkal és teraphimokkal ajándékoztatnak meg, míg in specie katonák és lovagok a magyar György-tallérok viseletével tétetnek golyó- és kardvágásmentesekké, viselik is azokat óraláncaikon. Az incastraturák ereklyéi minden vasárnap felmutattatnak. Az index librorum prohibitorumba folytonosan íratnak be az olvasástól eltiltott könyvek. Minden hamvazószerdán megújíttatik a minden tévelygőket megrettentő comminátió, Septuagesima vasárnapján megkezdetik a violaszín gyász, s végeztével kiosztatik az emlékkenyér. Nevezetes hírlapok segélyeztetnek péterfillérek útján a jobb hitű nép összetartására. Karácsony napján olasz szokás szerint minden háznál bemutattatik a Bambino, a Krisztusbáb. S a pápa minden évben egyszer, húsvét napján megjelenik a budapesti Szent Árpád-templomban személyesen pontifikálni.
    De mindez keveset használ már.
    Meghiúsult a syncretismus jóakaratú törekvése is, mely a sokfelé ágazó vallási nézeteket egymással összhangzásba hozni megkísérlette.
    Hasztalan volt a pápai curia engedékenysége, mely a vitás kérdéséket százszámra adiaphoráknak nyilatkoztatta, olyanoknak, amiket így vagy úgy lehet hinni schismaticus szakadás nélkül.
    Közbejött egy nevezetes fölfedezés.
    A húsvét maga, amelyen a pápa személyesen pontifikál, a változó ünnepek közé tartozik.
    A keresztyén hittudósok a hagyományban örökített holdelsötétülést vették alapul, mely csak holdtöltekor jöhet létre, s így ezt nagypéntekre téve, rendesen a tavaszelői első holdtölte utáni vasárnapot fogadták el húsvét vasárnapjának. Ezzel azt a célt is remélték elérhetni, hogy a keresztyén húsvét a zsidó paskáhval ne essék egy napra. És így az alexandrini időszámítás szerint a húsvét március 21. és april 18-a között váltakozott. Ezt a nicaeai concilium is ekként fogadta el. Dacára ez elővigyázatnak, mégis megtörtént, hogy 1903-ban april 12-én, 1923-ban april 1-én és 1927-ben april 17-én a keresztyén húsvét és a zsidó paskah egy és ugyanazon napra estek. Ez sok bosszúságot okozott.
    A legutóbbi évben aztán egy hírhedett orientalista és archaeolog a sztambuli szultáni könyvtárban kutatva, fölfedezte Gamalielnek, Paulus tanítójának iratait, melyben a megváltó contemporaneusa a leghitelesebben megírja Krisztus halálának napját, világosan kitéve, hogy ez a nap VIII. Idibus Martii, tehát március 7. napja volt. Ez nagy zavart idézett elő ismét a hívők világában. Sokan azt állították, hogy március idusa Sosigenes előtt a tél közepére, tehát január 15-ére esett, éppen két hónappal korábban. Mások betű szerinti értelemben fogadták el a hagyományt, ismét mások apokrifnak nyilatkoztatták azt ki, s mármost aztán mind a katolikus, mind a protestáns, mind az egyéb variáns keresztyén hitfelekezetek egyenkint megint háromféle nézetre hasonlottak meg; aszerint, hogy az egyik január 10-én, a másik március 10-én, a harmadik a tavaszi újhold utáni vasárnapon tartá a húsvét napját. És valamennyien külön templomot építettek maguknak.
    És a kétségek dolgában a protestánsoknak sem volt kedvezőbb helyzete. Náluk is megvolt a meghasonlás azon kérdés fölött, hogy vajon minden ember a mostani testében támad-e fel ítélet napján, vagy éppen csak a bibliai szent „lus” csont marad meg minden emberből, s ahhoz alkotódik hozzá az újraébredő tulajdonos? A dunántúliak papjai másként magyarázták a komjáthi kánonokat, mint a tiszántúliak; néhol lutheránusok és kálvinisták uniáltak, másutt ugyanazon evangélikus felekezet is kétfelé oszlott, mindnyájának nagy küzdelme volt a saját nazarénusaival, s együtt valamennyinek a szombatosokkal, monophysitákkal.
    A zsidók is éppen ily forrongásba kerültek. A Schulchan Aruch híve nem követte az újítókat, s nála a tephillim, az imaszíj még ma is megkülönböztető jel, ő most is 248 szóból álló imádságát mondja fel, s hogy a Thorát ott énekeljék, ahol a hagyomány rendeli, hogy a nők a karzaton üljenek ezentúl is, ne a földszinten, avégett ő is külön templomot épít: ragaszkodik a Talmud szavaihoz; beszéli sok helyütt egymás közt a sajátszerű Ladinó zsargont, s szombatnapon felköti az egyik hívő házától a másikig áthúzott összekötő szabbathzsinórt, a hagyományos Airufot; s a szétszakadást éppoly kevéssé tudta náluk is megorvosolni a Beth din Haggadol, a nagy Sanhedrin, és a Keneseth Hagdoleh, a nagy Sinagoga, valamint a kormány által egybehívott kongresszusok és a bölcs országos törvények, mint ahogy hasztalan igyekezett kibékíteni a katolikusok és protestánsok vallásküzdelmeit minden oecumeni concilium, zsinat és enquête bizottmány.
    A beavatkozás csak keserűbbé tette az ellenkezést.
    De hát ez még mind igen szép volt: buzgalom és ellenbuzgalom; hit és ellenhit. De egyszer aztán óriásra nőtt a közös ellenség: a nemhit.
    Nem schisma ez többé, mely külön hitet szakít; ez az indifferentismus, mely nem hisz; sőt még azt sem tudja, hogy nem hisz.
    A Nihil világa ez.
    A múlt századokban is létezett a nihilizmus fogalma, csakhogy akkor ez azon tant jelenté, melyben az ember annyira el van merülve az istenség bámulatában, hogy saját énjét „semmi”-nek tekinti. De most megfordították a tant: a modern nihilizmus szerint minden embernek csak saját „énje” az imádat tárgya, minden egyéb: isten, haza, embertárs, család, szerető: – az a semmi.
    A XVIII. század végén a frígiai süveg kormánya alatt Franciaország élvezett ilyen állapotot, midőn a népakarat ünnepélyesen letette a trónról magát az Úristent, s helyébe emelé az „Észt”-t, egy szép táncosnő, Aubry kisasszony által személyesítve; hanem a nihilizmus tana nem volt a franciának való, akinek a kedélye dicsvágytól, honimádástól, lovagiasságtól, emberszeretettől van átmelegedve. Átköltözött a nihilizmus oda, ahol legjobb termőföldére talált: Oroszországba. A XIX. század társadalmi és politikai viszonyai, szövetkezve az uralkodók szerencsétlen, egymásnak ellenmondó közjogi kísérleteivel, kitörésre kényszeríték az elterjedt szövetséget. Akkor tűnt ki, hogy a társadalom minden osztálya saturálva volt már azzal. A Nihil győzött.
    Itt is egy asszony alakja magasult ki az óriási népmozgalomból, név szerint Alekszandra Petrovna; közönségesen Sasza; ki azzal kezdte meg szerepét, hogy mikor a lázongó nép palotája előtt összegyűlt, s férjével, egy büszke herceggel alkudozni kezdett, ő maga kiáltá le erkélyéről: „le a bojárokkal! à bás les aristocrates!” s saját kezével nyitá fel a kaput a szuverén nép előtt, s mialatt a herceget saját palotája címerére felakasztották, Sasza asszony rövidre vágott hajjal, férfiruhába öltözve, maga fogta kezébe a fáklyát tulajdon palotáját felgyújtva vele. „Le a palotákkal!” És követték azt a többi paloták.
    Most ott a Nihil uralkodik. Nem is nevezi magát Oroszországnak többé, hanem „Nihil országának”. Nem hazája többé a pánszlávizmusnak, nem fenyegeti Európát azzal, hogy „kozákká” fogja tenni: csak a „Semmi”-vé akarja tenni. Nem fenyeget hódítással, nemzeti elnyomással, csak mindannak az eltörlésével, ami úr, ami szuverén, ami hit, ami magasság.
    S még mielőtt átlépne a határon, már előtte jár az árnyéka.
    Nihilnek mindenütt van követője. A Nihil nagy Religio.
    Csakhogy nem kell hinni, hogy a Nihilben mármost megvan az egység, az egyformaság. Nem: még a „Semmi” sem tökéletes. Még a Semminek is vannak árnyalatai, még a Semmi vallásában is van schisma.
    Az abszurdumok igyekeznek egymást felülmúlni. A képtelenségek szörnyei szaporák.
    A Párizsból importált zseniális, rafinált nihilizmusnak az élvezetekkel biztató, a könnyűvérrel mindent tagadó nihilizmusnak már ellentétei is akadtak a saját regiójában: a pozitív nihilizmus szektái.
    „Pozitív nihilizmus!” Hisz ez paradoxon! És mégsem az.
    Némely szektának még csak a nevét hallják a Kárpátokon innen, s a név jelentéséből találgatják, mi rejlik a kontradeisták, az animalisták tanaiban:
    Többeknek a dogmáit már nagyjában ismerik is. A kainisták tana ez: minden, ami rossz, az a jó. A tízparancsolatban minden megfordítva értendő. Az antimoralismus a vezető.
    A kathairetesek (skopcsik) tana azzal akarja a világi boldogtalanságnak végét vetni, hogy az emberiség teljes kiirtását indítványozza, s kötelességévé teszi minden férfinak, hogy ezt kezdje el önmagán, folytassa másokon. E rettenetes szekta már a cárok idejében is százezreket számlált, s a szabaddá lett fanatizmus őrjöngő hódításokat tesz e tannal, mely egyszerre embertelen és istentelen!
    És a Kárpátokon innen lakó nép látja ezeket a rémeket magára szakadni: látja őket egyre nőni, a láthatárra emelkedni. Fenyegetik hitét és vagyonát; hazáját és mennyországát; családját és férfiúi értékét.
    A félelem, a hitbuzgalom, a bizonytalanság érzete ekkor valamennyi felekezetet egyesít egy közös vakhitben.
    Ez a chiliasmus…
    A kétezredik év betelése közelg; már az utolsó század második fele foly. Az ígért második millennium itt lesz!
    Az első millennium várása is felháborította a világot. S most a második jön már. És a világ odajutott, hogy az emberiség tovább fennmaradása iránt el kellett vesztenie a hitét, hacsak az ígért csoda el nem következik.
    Ez az apocatastasia.
    A chiliasmus: az a hit, hogy a jelen világnak, úgy ahogy áll, el kell pusztulnia, s a Messiás országának kell rá elkövetkeznie, élt már a régi zsidóknál, gyökeret vert a keresztyének között; tudós teológusok egész tudományt csináltak belőle: eschatologia cím alatt, s okadatolva kiszámították annak mikor leendő bekövetkezését. A zsidók a 7000. esztendőt a világ teremtése után, a keresztyének Krisztus urunk születése után a 100., aztán 365., aztán az 500., majd az 1000., később az 1785., s legkésőbb az 1879. évet határozva az apocatastasia napjául, mely az Antikrisztus uralmát megdönti. De hogy ekkor sem jött el, végre mindenki megnyugodott abban, hogy a kétezredik év betelése lesz az a várt korszak, amelyen túl Isten országa leszáll a földre, ez lesz a világújrateremtés szombatja. Még pedig az irvingisták szerint az ő „hét községükben” fog az megkezdődni, a mormonok szerint a Salt Lake partjain, a montanisták szerint Pepuzában, a székely szombatosok szerint a Szent-Anna tava mellett; míg a zsidók és ókatolikusok és a protestánsok közösen megegyeztek abban, hogy az Jeruzsálemben fog legelébb földre szállni, általános boldogsággal; amidőn maga az ördög is meg fog javulni, és lesz belőle confráter; amidőn a föld munka nélkül terem, az ember ingyen lakik jól; mindenki megifjul és megszépül; senki meg nem hal és nem születik többé; és különösen bor lesz elég. – Ez a népszerű felfogás. – A philosophok szellemibb térre vitték át a kérdést; de azok is komolyan beszéltek róla, s a teozófia prófétái teleszórták a világot mindenféle képtelen jóslatokkal.
    És ilyen apocatastaticus nyavalyatörés rángatózásai mellett, ennyi szerteszét húzó, s mégis egy őrült közös cél felé rohanó vakhit embercsordája közepett kell a XX. század magyar államférfiainak hideg bölcsességgel és meleg hazaszeretettel tanácskozni afölött, hogyan reformálják tanintézeteiket, hogyan küzdjenek meg a tanügy terén a hagyományos nyomorúságokkal, mely a tanítót ismét a mensa ambulatoria alamizsnafalatjaira szorította, a felekezeti féltékenységgel, a grapsa vaskalapossággal, a diákos pennalismussal, a tudományok szamárhídjaival, hogyan terjesszenek felvilágosodást a nép között, hogy tartsák meg nemzetüket a hazaszeretetben, hogy vezessék az ifjú nemzedéket a magas erények, a tudományos képzettség, a józan szorgalom útján?
    De úgy legyen nyugtom a földben „akkor,” mint ahogy hiszem, hogy 1953-ban sem hagytak fel ez „emberi” munkával, mely közel jár az „isteni” teremtés művéhez.
    Az Isten megalkotta az embert, de az ember kiművelte az embert!… Egyszer aztán azt mondta valaki, hogy „no ha olyan nagyon várjátok az apocatastasiát, hát jöjjön el az az apocatastasia hamarább, mint vártok reá!”
    Az a valaki volt egy országgyűlési képviselő; a neve Bárány Pál.
    Ez az „Isten Báránya” beadott a képviselőháznak egy törvényjavaslatot, melyet a kormány bizonyosan nem adott volna be.
    Azonban a képviselőknek is van joguk törvényjavaslatokat tenni le a ház asztalára.
    Bárány Pál törvényjavaslatának címe ez volt:
    „Az egyházi szerzetek eltörléséről Magyarországon”.
    Vegyük hozzá, hogy ez időben Európa minden elűzött szerzete, barátja, apácája, jezsuitája ide, a protezsált, az európai garanciáktól védett semleges Magyarországra vonult össze, s akkor el fogjuk hinni, hogy ha e javaslatból törvény lehet, mind a két házban megszavazva, király által szentesítve, akkor bizony itt van a „hétfője” az apocatastasia nagyhetének.
     
    atmanandajee kedveli ezt.
  7. Antal

    Antal Állandó Tag

    Kedves Barátaim!
    Látom már, hogy "darázsfészekbe nyúltam".
    A Biblia sok műfajú könyv, a lényegre törekszik és nem kíván a részletekben elveszni. A Bibliát talán hasonlíthatnám a gyógyszerhez.
    A gyószer hatóanyaga benne van a gyógyszer hordozó anyagában. A kinyilatkoztatott igazságok hasonlóan, megtalálhatók a különböző műfajú "könyvecskékben".
    A Francia Tudományos Akadémiával nem a történelmet akartam feszegetni, hanem felhívní a figyelmet arra, hogy lehet téves következtetés akkor is, ha minden evidenciának látszik. ("Minden evidenciát mérlegre kell tenni es levonni a következtetést.")
    Az Egyház tanításában nem lehet megtalálni az erőszakot, már csak azért sem, mert Jézus az ellenség szeretetére indít minket.
    Giordano Bruno kivégzése sem egyszrű eset, semmiképpen nem lehet vele terhelni az egyházat. Azok bűne, akik nem ismertét jól az evangélumot és bíráskodtak.
    Galilei pedig szélhámosság miatt lett elítélve. (Lásd.: Simon György: A fizika kulturtörténete)

    Úgy gondolom, hogy nincs sok keresnivalóm ekkora ellentáborban. Nagyon sok mindent kellene helyesbítenem, hitem szerint.
    Ebben a népes táborban magamra maradtam. Úgy érzem, hogy sok minden kerül mellékvágányra, így téves megítélésre.
    Kitartok véleményem mellett és kitartok a Katolikus Egyház tanítása mellett.
    Nem fogom vallani ezentúl sem a reinkarnációt, mert akkora hitem nincs. Hiszek a test feltámadásában, mert számomra ez bizonyított tény.
    Ezentúl is ellátogatok ebbe a topicba, de a hozzászólást már mellőzni fogom.
    Nem félek a kihívástól, de szélmalom-harcot nem kedvelem.
    Tisztelettel és szerettel
    Antal
     
  8. pitti

    pitti Állandó Tag

    Antal,
    Nem is tudom hogyan irjam le ezt. Nem akar teged senki eluzni innen. Sot nagyon szivesen csevejesznenk veled (gondolom a tobbiek is igy erzik).
    A tema nem csak, hogy erdekes de azt hiszem esszencialis is az ember lelki fejlodese szempontjabol.
    Darazs feszekrol szo sincs, azt hiszem itt mindenki tiszteli a nezeteidet fuggetlenul attol, hogy elfogadja-e vagy nem.
    A visszahuzodas nem igazan valasz a felvetett kerdesekre avagy ketelyekre.
    Tudom hogy ezek a kerdesek komoly kenyelmetlenseget tudnak okozni egy hivonek, de ha igazan kenyelmetlenne valik akkor valoszinuleg a kerdeseknek meg van a racionalis alapja. Nem?
    Hogy a magam neveben beszeljek, en hiszek a teremtoben es semmi problemam nincs Jezus tanaival (mar amennyit ismerunk belole).
    Problemam az egyhaz tanaival es bibliai ertelmezesevel van.
    Remelem meggondolod a dolgot es tovabbra is tudunk csevejni.8)
     
  9. alberth

    alberth Állandó Tag

    Kedves Antal!
    Benned bíztunk, hogy a biblia nehezen értelmezhető igehelyeinél, mely előttünk sötétségben senyved, te lészel fáklyavivőnk. Abban a hitben tévelyegvén, hogy te majd rávilágítasz az értelem fényével a részletekre is. Ezáltal megértjük az összefüggéseket, mely feloldja az ellentmondásokat. Erre te ,,kitáncolsz a hangyabolyból"? Könnyű a széles úton járni ugye? De vajon az viszen é üdvösségre? Az írások szerint nem. Szerinted?
    Várunk vissza szeretettel! :D
     
  10. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Én már előző életemben se hittem a reinkarnációban! ;)
     
  11. FLAMINGO

    FLAMINGO A KERESŐ MŰKÖDIK! Fórumvezető Kormányos

    Pista nem vagy Te kicsit olyan, mint az a bizonyos viccbeli "szőke nő", aki lelkendezve újságolja a barátnőjének, hogy befizetett egy reinkarnációs tanfolyamra, majd úgy folytatja:
    Kicsit dárga volt, de hát egyszer élünk...:)
     
  12. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    :656: :44:


    A pokolban

    Egy nap meghal egy ember, és a pokolba kerül. Ahogy ott téblábol szerencsétlenül, depressziósan, megjelenik neki egy ördög.
    - Miért lógatod az orrod, ember?
    - Na, mit gondolsz? Most örüljek, hogy a pokolban vagyok?
    - Ugyan már. Nem olyan rossz itt! Sőt, egész bulis hely... Szeretsz piálni?
    - Hát persze, szeretek.
    - Akkor szeretni fogod a hétföket! Hétfön mindig nagy ivászat van; sör,bor, whisky, tequila, guiness, rövidek, minden, amit csak akarsz. Ájulásig iszunk.
    - Húú, ez jól hangzik!
    - Cigizel?
    - De még mennyire!
    - Rendben! Akkor a keddeket is szeretni fogod. A legmárkásabb, legfinomabb dohányokat, szivarokat és cigiket kapjuk, ekkor a tüdőrákig
    bagózunk, de ne aggódj -hisz már úgyis meghaltál, semmi bajod nem lehet.
    - Ez király!
    - Fogadjunk, hogy szereted a szerencsejátékokat.
    - Bevallom, igen.
    - Mert szerdán annyit játszol, amennyit csak akarsz. Kártya, rulett, lóverseny,póker, félkarú rabló, bármi és ha elfogy a pénzed, hiszen már
    halott vagy, úgyis mindegy... Drogozol?
    - Viccelsz? Hát persze! Túladagolásban haltam meg!
    - Nagyszerű! Látom, a csütörtök is a te napod lesz. Elöbb egy spangli, majd válogathatsz a legkülönfélébb szerek közt: LSD, kaktusz, crack,
    amfetamin, heroin, kokó, gombák, amit és amennyit csak akarsz! Még csak meg se árthat.
    - WOW! Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen király hely ez a pokol!
    - Homokos vagy?
    - Nem.
    - Akkor a pénteket viszont nagyon fogod utálni...

    <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
     
  13. bolcsasz

    bolcsasz Állandó Tag

    Kerdes azoknak akik hisznek a reinkarnacioba: ugy hany eleted lehetett a mostani eleted elott? Meg lehet ezt valahonnan tudni?
     
  14. alberth

    alberth Állandó Tag

    Kb. több ezer...! .;).
     
  15. centrino

    centrino Állandó Tag

    Ha nagyon sok (és volt is értelme), akkor nem csak azt tudod, hogy hány volt, de azt is hogy hány lesz még.

    Nézz be az SVT topicba ott írni fogok az élményeimről.

     
  16. Ancsa8

    Ancsa8 Vendég

    Kedves Alberth és Pitti !

    Le a kalappal előttetek, hogy ilyen jól bírjátok... :)
    Az én véleményem a következő :
    A JELENLEG ISMERT Biblia, nem sokban egyezhet az eredetivel, mert már annyi mindent " javítottak " rajta... ( Épp ahogy az Egyház érdekei kívánták... )
    Én hiszek egy felsőbb erőben ( mindegy, hogy minek / kinek nevezzük ).
    Ha engem megtalál egy hittérítő, ( már miután elmondja, hogy mi célből jött ) megkérdezem Tőle, hogy mit akar nekem elmagyarázni, hisz Ő sem volt ott..., hogy pontosan tudja, mi is történt...???
    Az pedig, hogy Ő ill. az aki Őt " tanította " hogyan értelmezi / értelmezte a Bibliát... Mint tudjuk, ahány ember, annyi értelmezés..
    Üdv. :
    Ancsa8

    U.i. : A topic elején olvastam valami reinkarnációs jelentkezési lapról... :)
    Én is szeretnék egyet ( legközelebb LÁGY TAVASZI SZELLŐ - nek szeretnék ujjászületni... ) :)
    És mivel antialkoholista voltam, vagyok és leszek, így nem tudom mit adhatnék érte cserébe... :)
     
  17. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Ha akarjátok van egy jó anyagom a reinkarnáció a Bibliában cimmel, és szivesen felteszem vagy olvasható, vagy letölthető állapotban!

    szeretettel:

    István

    UI: én nem hiszek a reinkarnációban, már előző életemben se hittem! :p
     
  18. alberth

    alberth Állandó Tag

    Kedves István!
    Én már láttam ezzel a témával kapcsolatban egy-két anyagot.
    No de sebaj, lássuk a medvét! Minden cikkben lehet valami újdonság!
     
  19. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

    Találtam két anyagot, felrakom öket, és akit érdekel le tudja tölteni! kiss
     
  20. Karsay István

    Karsay István Kitiltott (BANned)

Megosztás