Narmer paletta
Az úgynevezett Narmer palettán látható hosszú nyakú állatokról azt mondják,hogy zsiráfok.Az a probléma ezzel,hogy míg a táblán szereplő többi lény,így például a szarvasmarha,teljesen hasonlít az eredeti állatra,addig a "zsiráfok" szinte egyáltalán nem hasonlítanak a mi általunk jól ismert szavannalakó hosszúnyakúra.Természetesen az kizártnak tekinthető,hogy élőben láttak volna ilyen ősi,már sok sok millió éve kihalt hüllőket.Az számomra a legkézenfekvőbb magyarázat,hogy mondjuk akármilyen építkezés során kiástak ilyen őshüllő csontvázakat,és megpróbálták elképzelni,hogy mik is lehettek ezek a számukra teljességgel rejtélyes lények,és kísérletet tettek arra,hogy a külső megjelenésüket is visszaadják az ilyen ábrázolásokon,és beleszőtték őket a legendáikba is,mivel azt tudták,hogy nagyon ősi lényekről van szó,akik még szerintük az isteneik korában éltek.(De természtesen nem kizárt,hogy tényleg zsiráf látható a palettán,méghozzá erősen stilizált módon.Ebben az esetben nincs magyarázat arra,hogy a többi lény a domborművön miért nem ugyanilyen stilizált stílusban jelenik meg...)
Nézzük..mit is mond a tudomány a palettáról,és arról a korszakról,amiben keletkezett ez a műalkotás.:
Narmer, a predinasztikus kor utolsó uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot, és számos csata után egyesítette a két országrészt. Utódja, Hórusz-Aha, aki talán a legendás Ménész fáraóval azonos, megalapította az I. dinasztiát. (A kifejezés a görög dünaszteia, azaz uralom szóból ered.) Az első két dinasztiát thiniszi néven is emlegetik, mert Manethón görög történetíró szerint, aki harminc egyiptomi dinasztiát határozott meg, ennek a kornak a királyai Thisz vagy Thinisz (Tjeni) városából származtak. Thisz nyomát eddig még nem sikerült fellelni, de minden kétséget kizáróan Abüdosz (Abedzsu) környékén volt.
Az ún. "Narmer paletta". A Két Föld egyesítésének egyik bizonyítéka.
A paletta egyik oldalán Narmer legyőzi Alsó-Egyiptom seregeit, a másik oldalon
a győzelem után pedig már mindkét országrész koronája a fején van.
A
Narmer-paletta állatsziluett formájú, festékdörzsölésre szolgáló, két oldalán domborművekkel díszített, palából készült paletta. Az egyesített egyiptomi birodalom első művészi emléke. A hagyomány Narmer fáraó nevéhez köti. Ábrázolásán az uralkodó első ízben viseli a két egyesített országrész koronáját. Itt jelent meg először dekoratív és szimbolikus formában a hieroglif írás is. Keletkezési ideje a Kr. e. III. évezred elejére tehető, ma a kairói Egyiptomi Múzeum őrzi.
lelőhely:
aurum.blogol.hu/<WBR>?perm=1031269