Szép festmények, műalkotások
- Téma inditó hajlando
- Kezdés dátuma
- Státusza
hajlando
Kitiltott (BANned)
Gabor Jeno 1893-1968
Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult. Pécsről a haladó művészek egész sora rajzott ki századunk első harmadában, Gábor Jenő az elsők között volt. 1919-ben került vissza Pécsre és fontos szerepet vállalt a város képzőművészeti életében. 1939-ben a Nemzeti Szalonban, 1959-ben AZ Ernst Múzeumban állított ki. Nagy gyűjteményes emlékkiállítását 1971-ben Pécsett rendezték meg. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult. Pécsről a haladó művészek egész sora rajzott ki századunk első harmadában, Gábor Jenő az elsők között volt. 1919-ben került vissza Pécsre és fontos szerepet vállalt a város képzőművészeti életében. 1939-ben a Nemzeti Szalonban, 1959-ben AZ Ernst Múzeumban állított ki. Nagy gyűjteményes emlékkiállítását 1971-ben Pécsett rendezték meg. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
hajlando
Kitiltott (BANned)
A híres "Lovas" a bambergi székesegyház belsejében. Föltehetően a Szent György-téma egy 1235-ben készült német változata,
bár az egyik hagyomány szerint III. Konrád császárt, a másik szerint a magyar Szent Istvánt ábrázolja.
Ez a lovasszobor a román kori szobrászat dekoratív értékeivel a gótika expresszív humanizmusát állítja szembe.
bár az egyik hagyomány szerint III. Konrád császárt, a másik szerint a magyar Szent Istvánt ábrázolja.
Ez a lovasszobor a román kori szobrászat dekoratív értékeivel a gótika expresszív humanizmusát állítja szembe.
hajlando
Kitiltott (BANned)
Kelety Gusztav 1834 - 1902
Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője
Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a Klette von Klettenburg család sarja, édesapja Klette NándorJózsef nádor gyerekeinek rajzoktatója volt. A család 1861-ben nevét Klettéről Keletire változtatta, majd amikor a király magyar nemességet adományozott számára „Komjátszegi” előnévvel, nevét újra megváltoztatta Kelety-re, halálakor hivatalosan „Komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.
Édesapja Klette Nándor (1793–1874) drezdai születésű festőművész volt, testvére: Keleti Károly statisztikus, fia Kelety Gábor festő.
Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lórándnak. Az Eötvös-családdal szoros és jó kapcsolatot épített ki,
a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is.
Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd Bécsben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak Lezen-Mayer Sándornak.
A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id.Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.
1867.-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.
1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével.
1874-ben a Képzőművészeti Társaság igazgatója. (1894-ig töltötte be ezt a pozíciót.), és az MTA levelező tagja lett.
Az 1860-as közepe felé Kelety elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel.
Muvei:
Bernrien park, Besnyő környéke , Csillagvölgy, Csónakázók, Eötvös Loránd ifjú korában, Falusi jelenet /Erdő, Falu vége, Farkasok, Hegyvidéki táj, Kétkerekű gordé, Kilátás a Normafától, Osztrák táj, Őserdő szarvasokkal, Ösvény az erdő szélén, Parkrészlet, Romos vár naplementekor, Róka, Száműzött parkja, Vár a tó fölötti dombon, Tájkép templommal, Tátrai táj vízeséssel, Terebesi kúria, Visegrád lavírozott tus-képe, Vízparti táj, Zsombékos.
Orbán Balázs: Székelyföld leírása című, 1869-ben megjelent könyvéhez fametszeteket készített.
Művészeti dolgozatok (1910), A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban 1870
Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője
Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a Klette von Klettenburg család sarja, édesapja Klette NándorJózsef nádor gyerekeinek rajzoktatója volt. A család 1861-ben nevét Klettéről Keletire változtatta, majd amikor a király magyar nemességet adományozott számára „Komjátszegi” előnévvel, nevét újra megváltoztatta Kelety-re, halálakor hivatalosan „Komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.
Édesapja Klette Nándor (1793–1874) drezdai születésű festőművész volt, testvére: Keleti Károly statisztikus, fia Kelety Gábor festő.
Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lórándnak. Az Eötvös-családdal szoros és jó kapcsolatot épített ki,
a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is.
Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd Bécsben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak Lezen-Mayer Sándornak.
A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id.Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.
1867.-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.
1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével.
1874-ben a Képzőművészeti Társaság igazgatója. (1894-ig töltötte be ezt a pozíciót.), és az MTA levelező tagja lett.
Az 1860-as közepe felé Kelety elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel.
Muvei:
Bernrien park, Besnyő környéke , Csillagvölgy, Csónakázók, Eötvös Loránd ifjú korában, Falusi jelenet /Erdő, Falu vége, Farkasok, Hegyvidéki táj, Kétkerekű gordé, Kilátás a Normafától, Osztrák táj, Őserdő szarvasokkal, Ösvény az erdő szélén, Parkrészlet, Romos vár naplementekor, Róka, Száműzött parkja, Vár a tó fölötti dombon, Tájkép templommal, Tátrai táj vízeséssel, Terebesi kúria, Visegrád lavírozott tus-képe, Vízparti táj, Zsombékos.
Orbán Balázs: Székelyföld leírása című, 1869-ben megjelent könyvéhez fametszeteket készített.
Művészeti dolgozatok (1910), A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban 1870
hajlando
Kitiltott (BANned)
Meszoly Geza 1844-1887
Festő. Jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett. Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját. Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattyai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat. Képeinek finom, bensőséges hangulata és aprólékos kidolgozása nagy hatással volt a századvég magyar tájképfestőire (Spányi, Tölgyessy). Mint a "paysage intime" legkiválóbb hazai művelőjének nem egy képe a barbizoni mesterek, elsősorban Corot műveként került külföldi műkereskedelemben forgalomba. 1872-től megszakításokkal Münchenben élt, 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott. Részlet a Balaton vidékéről c. képét 1883-ban a Műcsarnok nagydíjával jutalmazták. Leghíresebb képe, a Balatoni halásztanya (1874) számos művével együtt (Sík vidék szénaboglyákkal, 1872; Tanya, 1879; Vadásztársaság, 1882; Birkanyáj, 1885 körül; Lelőtt vadkacsa; Őszi nap a Balatonon; Balatonpart; Kakas; Chioggia; Szigetvár) a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van.
Festő. Jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett. Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját. Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattyai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat. Képeinek finom, bensőséges hangulata és aprólékos kidolgozása nagy hatással volt a századvég magyar tájképfestőire (Spányi, Tölgyessy). Mint a "paysage intime" legkiválóbb hazai művelőjének nem egy képe a barbizoni mesterek, elsősorban Corot műveként került külföldi műkereskedelemben forgalomba. 1872-től megszakításokkal Münchenben élt, 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott. Részlet a Balaton vidékéről c. képét 1883-ban a Műcsarnok nagydíjával jutalmazták. Leghíresebb képe, a Balatoni halásztanya (1874) számos művével együtt (Sík vidék szénaboglyákkal, 1872; Tanya, 1879; Vadásztársaság, 1882; Birkanyáj, 1885 körül; Lelőtt vadkacsa; Őszi nap a Balatonon; Balatonpart; Kakas; Chioggia; Szigetvár) a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van.
- Státusza
Hasonló témák
