Márffy Ödön: Nyergesi lány
Szép festmények, műalkotások
- Téma inditó hajlando
- Kezdés dátuma
- Státusza
Tihanyi Lajos: Nagy sárgaterítős csendélet
A Nyolcak
1909-ben forradalmi művészcsoport született Magyarországon. Stílusa az első világháború előtti időszak egészére rányomja bélyegét, és szemléletmódja a további stílustörekvések egyik kiindulópontjává vált.
A csoport tagjai: a polgári, radikális eszméket valló Kernstok Károly; a csoport legmerészebb alkotója Berény Róbert; Pór Bertalan, aki elsősorban monumentális, sokfigurás vásznaival tűnik ki; a kitűnő portréfestő, Tihanyi Lajos; Czigány Dezső, aki klasszikus nyugalmú, puritán felfogású önarcképeket és csendéleteket festett; Czóbel Béla és Márffy Ödön, akik a "fauve"-ok festészetének iskolázott mesterei; és Orbán Dezső, aki az erőteljesebb formák felé vonzódott.
A Nyolcak
1909-ben forradalmi művészcsoport született Magyarországon. Stílusa az első világháború előtti időszak egészére rányomja bélyegét, és szemléletmódja a további stílustörekvések egyik kiindulópontjává vált.
A csoport tagjai: a polgári, radikális eszméket valló Kernstok Károly; a csoport legmerészebb alkotója Berény Róbert; Pór Bertalan, aki elsősorban monumentális, sokfigurás vásznaival tűnik ki; a kitűnő portréfestő, Tihanyi Lajos; Czigány Dezső, aki klasszikus nyugalmú, puritán felfogású önarcképeket és csendéleteket festett; Czóbel Béla és Márffy Ödön, akik a "fauve"-ok festészetének iskolázott mesterei; és Orbán Dezső, aki az erőteljesebb formák felé vonzódott.
Járitz Józsa (1893-1986) Pihenő lány
Járitz Józsa
1914-ben a kecskeméti művésztelepen tanult Iványi Grünwald Béla mellett, majd a háború alatt mestere budapesti magániskolájába járt. 1919-ben Berény Róbert mesteriskoláját látogatta, 1920-ban a Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg tanulmányait. 1924-ben Párizsba ment, tánctanításból élt, így ismerkedett meg Mondriannal, de kapcsolatba került Picassóval is. Rendszeresen szerepelt a Függetlenek Szalonjának kiállításain, a Société des Artistes Indépendants tagja lett, és mecénása is akadt, aki támogatta olaszországi, svájci, algériai tanulmányútjait. 1925-ben csatlakozott a KUT-hoz, 1930-ban hazatért és Kiskunmajsán telepedett le. 1931-ben a Képzőművésznők Új Csoportjának alapítói közé tartozott.
Járitz Józsa: Pihenő lány
Járitz Józsa: Merengő hölgy (1917)
Járitz Józsa: Akt szabadban
Járitz Józsa
1914-ben a kecskeméti művésztelepen tanult Iványi Grünwald Béla mellett, majd a háború alatt mestere budapesti magániskolájába járt. 1919-ben Berény Róbert mesteriskoláját látogatta, 1920-ban a Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg tanulmányait. 1924-ben Párizsba ment, tánctanításból élt, így ismerkedett meg Mondriannal, de kapcsolatba került Picassóval is. Rendszeresen szerepelt a Függetlenek Szalonjának kiállításain, a Société des Artistes Indépendants tagja lett, és mecénása is akadt, aki támogatta olaszországi, svájci, algériai tanulmányútjait. 1925-ben csatlakozott a KUT-hoz, 1930-ban hazatért és Kiskunmajsán telepedett le. 1931-ben a Képzőművésznők Új Csoportjának alapítói közé tartozott.
Járitz Józsa: Pihenő lány
Járitz Józsa: Merengő hölgy (1917)
Járitz Józsa: Akt szabadban
Márffy Ödödn: Ticharich Zdenka és Csinszka
Ady Endre özvegyével, Csinszkával kötött házassága Márffy anyagi és társadalmi helyzetét erősen javítja: Márffy számára többé nem gond a megélhetés. Így idejét nyugodtan a festésnek, a művészeti életben való részvételnek szentelheti. Ennek az időszaknak a legnagyobb közös erőfeszítéssel létrehozott eredménye a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) 1924-ben. A KÚT megszervezésében, fenntartásában Márffy Ödönnek igen nagy szerepe volt. (...) A KÚT-at a Művészház régi igazgatója, Rózsa Miklós szervezte, Rippl-Rónai, Vaszary, majd 1927-től Márffy volt az elnöke.
Márffy Ödön művészete a harmincas években teljesedik ki igazán: színei áttört, egységesen irizáló atmoszférát teremtenek, amelybe a szép fiatal nők, hamvas gyümölcsök, a fehér tarajos kék víztükör egyaránt beleillenek. Több vásznán megörökíti Csinszkát.
A Csinszka-képek mellett legszebb műveit egy különös, titokzatos tekintetű zongoraművésznőről, Ticharich Zdenkáról festi. Már-már az a benyomásunk, hogy Zdenka iránti rajongása vetekszik a felesége iránti érzelmekkel. Csinszka érezte ezt: "tegnap itt volt a sötét zongorilla nő - írta 1933-ban Bárczy Istvánnak, az egykori főpolgármesternek -, a végén ugy voltam vele mint falusi gyerek a kismacska kölykökkel. Vízbe vele - mielött a szemét kinyitja. Borzasztó egy szépség." Mégis, Márffy együtt is megörökítette a két nőt (Ticharich Zdenka és Csinszka). Csinszka kicsi, madárcsontú, de asszonyos alakja, szőke bubifrizurája, pisze orra, bohókásan kifestett orcája kiáltó ellentétben áll a magas, karcsú, keskeny arcú, titokzatos, fekete femme fatale-lal. E páros képen Csinszka leplezetlen kihívással fürkészi vélt vetélytársát, aki nem néz vissza rá, révetegen fordítja el a fejét. Talán volt rá oka.
(Rockenbauer Zoltán: Márffy életmű katalógus)
Ady Endre özvegyével, Csinszkával kötött házassága Márffy anyagi és társadalmi helyzetét erősen javítja: Márffy számára többé nem gond a megélhetés. Így idejét nyugodtan a festésnek, a művészeti életben való részvételnek szentelheti. Ennek az időszaknak a legnagyobb közös erőfeszítéssel létrehozott eredménye a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) 1924-ben. A KÚT megszervezésében, fenntartásában Márffy Ödönnek igen nagy szerepe volt. (...) A KÚT-at a Művészház régi igazgatója, Rózsa Miklós szervezte, Rippl-Rónai, Vaszary, majd 1927-től Márffy volt az elnöke.
Márffy Ödön művészete a harmincas években teljesedik ki igazán: színei áttört, egységesen irizáló atmoszférát teremtenek, amelybe a szép fiatal nők, hamvas gyümölcsök, a fehér tarajos kék víztükör egyaránt beleillenek. Több vásznán megörökíti Csinszkát.
A Csinszka-képek mellett legszebb műveit egy különös, titokzatos tekintetű zongoraművésznőről, Ticharich Zdenkáról festi. Már-már az a benyomásunk, hogy Zdenka iránti rajongása vetekszik a felesége iránti érzelmekkel. Csinszka érezte ezt: "tegnap itt volt a sötét zongorilla nő - írta 1933-ban Bárczy Istvánnak, az egykori főpolgármesternek -, a végén ugy voltam vele mint falusi gyerek a kismacska kölykökkel. Vízbe vele - mielött a szemét kinyitja. Borzasztó egy szépség." Mégis, Márffy együtt is megörökítette a két nőt (Ticharich Zdenka és Csinszka). Csinszka kicsi, madárcsontú, de asszonyos alakja, szőke bubifrizurája, pisze orra, bohókásan kifestett orcája kiáltó ellentétben áll a magas, karcsú, keskeny arcú, titokzatos, fekete femme fatale-lal. E páros képen Csinszka leplezetlen kihívással fürkészi vélt vetélytársát, aki nem néz vissza rá, révetegen fordítja el a fejét. Talán volt rá oka.
(Rockenbauer Zoltán: Márffy életmű katalógus)
Márffy Ödön-Csinszka
Márffyt a Nyolcak művészcsoport tagjaként szokták említeni, bár más iskoláknak is kiemelkedő tagja volt. Művészetében az ember és természet egyaránt megjelenik.
Az itt látható képen megjelenő ablak melyben a festő önmagát helyezi háttérbe keretet ad a műnek, mely ezáltal kettős jelentést nyer el. A belső tér sötét, a kinti világ világos és a kettő határán helyezi el Csinszkát.
Márffyt a Nyolcak művészcsoport tagjaként szokták említeni, bár más iskoláknak is kiemelkedő tagja volt. Művészetében az ember és természet egyaránt megjelenik.
Az itt látható képen megjelenő ablak melyben a festő önmagát helyezi háttérbe keretet ad a műnek, mely ezáltal kettős jelentést nyer el. A belső tér sötét, a kinti világ világos és a kettő határán helyezi el Csinszkát.
Zalán 184 éve a mai napon megszületett Zichy Mihály festőművész, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja.
Madách Imre A ember tragédiájának és Arany János 24 balladájának illusztrátora. Ritka rajzkészséggel és drámai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin és Petőfi műveit. Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biztosított rendkívüli és maradandó hatást.
Zichy Mihályt “nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett, A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést.
Marlene Healey, British/American (1952 - )
She describes her original paintings on paper and canvas as textural pieces with abstract designs. Using layers upon layers of paint, she builds up textures in a spontaneous way.
She describes her original paintings on paper and canvas as textural pieces with abstract designs. Using layers upon layers of paint, she builds up textures in a spontaneous way.
Csatolások
-
Levitating Sphere.jpg -
Point of Light.jp.jpg -
Sections of My Destiny.jpg -
Waiting for You.jpg -
Morning Florals.jpg
Tihanyi János Lajos: Dunabogdányi part
Tihanyi János Lajos
Pécs, 1892 - 1957, Kiskunhalas
Pécs, 1892 - 1957, Kiskunhalas
Dunabogdányi part
Festő, grafikus. Első munkáin az impresszionista hatás érezhető, ezek közül állított ki néhányat 1917-ben és 1918-ban. A világháború befejeződése után kezdte újra tanulmányait először Iványi Grünvald Bélánál és Réti Istvánnál, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor grafikai osztályában. 1925-től csoportos kiállításokon vett részt a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Grafikái mellett táj- és életképeket festett, melyek közül több a Nemzeti Galériában található.
Festő, grafikus. Első munkáin az impresszionista hatás érezhető, ezek közül állított ki néhányat 1917-ben és 1918-ban. A világháború befejeződése után kezdte újra tanulmányait először Iványi Grünvald Bélánál és Réti Istvánnál, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor grafikai osztályában. 1925-től csoportos kiállításokon vett részt a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Grafikái mellett táj- és életképeket festett, melyek közül több a Nemzeti Galériában található.
Rauscher György: Zenész testvérek
Szeretném bemutatni az egyik kedvenc festményem. Mivel nem találtam a neten lefotóztam, hogy ide feltehessem. Éppen ezért nem a legjobb minőségű kép.
Szeretem a hangulatát és témáját. Az egymás mellett ülő fáradt zenészeket, akik a partiturára koncentrálnak, de közben érezni, hogy a szemük a kottára, a fülük a zenére figyel. Különböző szólamot játszanak. Az egyik fiatalabb, valószínű zenész dinasztia. A melankolikus hatás fokozása végett a művész gyakran saját mandulavágású szemeit kölcsönözte az ábrázoltaknak.
Rauscher György nagyon fiatalon hunyt el tüdővészben.
Rauscher György 1902 és 1930 között élt komáromi (Észak-Komárom) származású festőművésznek az 1920-as években divatos új tárgyiasság, ill. az art deco szellemében festett képei az 1998-ban elhunyt fivér, Rauscher László örökségeként kerültek a komáromi Klapka György Múzeumba.
A húszas évek budapesti és berlini társasági életének számos képviselőjét festményein, rajzain örökítette meg, a szemek festője.
Szeretném bemutatni az egyik kedvenc festményem. Mivel nem találtam a neten lefotóztam, hogy ide feltehessem. Éppen ezért nem a legjobb minőségű kép.
Szeretem a hangulatát és témáját. Az egymás mellett ülő fáradt zenészeket, akik a partiturára koncentrálnak, de közben érezni, hogy a szemük a kottára, a fülük a zenére figyel. Különböző szólamot játszanak. Az egyik fiatalabb, valószínű zenész dinasztia. A melankolikus hatás fokozása végett a művész gyakran saját mandulavágású szemeit kölcsönözte az ábrázoltaknak.
Rauscher György nagyon fiatalon hunyt el tüdővészben.
Rauscher György 1902 és 1930 között élt komáromi (Észak-Komárom) származású festőművésznek az 1920-as években divatos új tárgyiasság, ill. az art deco szellemében festett képei az 1998-ban elhunyt fivér, Rauscher László örökségeként kerültek a komáromi Klapka György Múzeumba.
A húszas évek budapesti és berlini társasági életének számos képviselőjét festményein, rajzain örökítette meg, a szemek festője.
Csatolások
-
Rauscher György Zenész testvérek.JPG
Tihanyi Lajos: Önarckép
Kunffy Lajos: Somogyi vasárnap, Betakarítás, Naplemente abrakoló lovakkal
Kunffy Lajos
Kunffy Lajos a századforduló és a XX. század első fele magyar festészetének jelentős és kitüntetett alakja. Művészeti törekvéseivel, akárcsak a vele egy időben alkotó nagybányai festőink, a plein-air, azaz a napfénnyel és levegővel átitatott természeti látvány igazságait, szépségeit kutatta. Művészetének főbb állomásai: Kaposvár, München, Párizs, Somogytúr, Budapest és ismét Somogytúr. Kunffy a Párizsi Szalon zsűri mentes kiállítóművésze volt a XX. század első évtizedében. Képeinek színesítéséért, a mind tüzesebb, egzotikus, festői motívumokért beutazta Madridot, Taorminát, Tuniszt, s végül Somogytúron találta meg a számára megfelelő ihlető forrást.
Kunffy Lajos
Kunffy Lajos a századforduló és a XX. század első fele magyar festészetének jelentős és kitüntetett alakja. Művészeti törekvéseivel, akárcsak a vele egy időben alkotó nagybányai festőink, a plein-air, azaz a napfénnyel és levegővel átitatott természeti látvány igazságait, szépségeit kutatta. Művészetének főbb állomásai: Kaposvár, München, Párizs, Somogytúr, Budapest és ismét Somogytúr. Kunffy a Párizsi Szalon zsűri mentes kiállítóművésze volt a XX. század első évtizedében. Képeinek színesítéséért, a mind tüzesebb, egzotikus, festői motívumokért beutazta Madridot, Taorminát, Tuniszt, s végül Somogytúron találta meg a számára megfelelő ihlető forrást.
Csatolások
-
372187.jpg -
Kunffy Lajos, Betakarítás.jpg -
372741.jpg
- Státusza
Hasonló témák
