Szép festmények, műalkotások

Aba Novák

A Magyar Festészet napja alkalmából a Magyar Rádióban bemutatták Aba Novák szegedi Hősök Kapuja freskóit. Stefán Henrikkel, Patay Mihállyal, Rozs Jánossal 1936-ban festett.




Szent István

Paizs - Goebel Jenő: Őserdőben

Paizs-Goebel Jenő (1896-1944)

A 20. századi magyar művészet, és azon belül a szentendrei festészet különös álomvilágot teremtő alakja, Paizs Goebel Jenő. Műveire időről időre felfigyel a szakma és a nagyközönség.

Szimbolikus hangvételű festészetét a kezdetektől elismerő hangok kísérik, életműve azonban - néhány kiemelkedő jelentőségű alkotásán túl - mind a mai napig nem igazán ismert, felfedezésre vár. Festői világa a húszas évek elején a Szőnyi István nevével fémjelzett neoklasszicizmus vonulatához kötődött, valamivel később, párizsi tanulmányútja során nagy hatással volt rá a cézanne-i képszerkesztés tiszta logikája. 1926-ban a szentendrei művésztelep, 1928-ban a Szentendrei Festők Társaságának alapító tagja.
A harmincas évek elején kibontakozó metafizikus ihletettségű festészetét fanyar valóságlátás és expresszív színvilág jellemzi. Dzsungelképei az elveszett paradicsom megidézése mellett az élet és a lélek mélyén munkáló erők eleven dinamikájába engednek bepillantást.

Ma voltam a Zelnik István -Aranymúzeumot megtekinteni. Csodálatos volt.

Patkó Károly: Lófürösztés

Tornyai János

Tornyai János (Hódmezővásárhely,1869 január 18 – Hódmezővásárhely 1936. szeptember 20.) magyar festő, az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere.
Zsellérszülők gyermeke volt. 1886-88 között a budapesti Mintarajziskola rendes, 1888-89 között pedig vendéghallgatójaként Székely Bertalan, Lotz Károly, Gregus János növendéke volt. 1894-től szülővárosában kapott ösztöndíjjal Párizsba a Julian Akadémián képezte magát, ahol igen nagy hatást gyakorolt rá Munkácsy Mihály festészete. 1897-ben bejárta Német- és Olaszországot, majd hazatért Hódmezővásárhelyre. Megélhetési gondokkal küzdött, műteremhez is csak 1903-ban jutott. A Műcsarnok 1904. évi tavaszi tárlatán a Juss c. képe első változatával Ráth György-díjat nyert. Később Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is. 1910-ben művészeti lapot indítottak Jövendő címmel. Hódmezővásárhelyen 1908-ban rendezte első kollektív tárlatát.
Az 1910-es évektől Mártélyon lakott, itt festette alföldi tájképeinek sorozatát. 1919-ben Budapestre költözött. Tárlatokon több díjat kapott. 1929-ben Csokorkötés c. művét aranyéremmel jutalmazták a barcelonai nemzetközi kiállításon. 1933-34-ben néhány hónapig Szentendrén dolgozott. Műteremben c. képét az 1933. évi Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás aranyéremmel tüntette ki. A Képzőművészek Új Társasága (KUT), a Munkácsy Céh, a Magyar Képzőművészek Iparművészek Egyesülete (KÉVE), a Paál László Társaság tagja volt. 1934-ben Hódmezővásárhelyen művészek, írók és műbarátok Tornyai Társaságot alapítottak.
Élete utolsó éveit újra Hódmezővásárhelyen töltötte, de már alig alkotott. A magyar paraszti sors realista ábrázolójaként kezdetben Munkácsy nyomdokain haladt.
Egész életművén áthúzódó problematika szülötte volt a Juss c. képe, melynek mondanivalója, a paraszti sors nyomorúsága, tragikuma sugallta fojtott színezésű tájképeit is ( Magyar sors ). Öregkori, Szentendrén festett képei élénkültek csak meg a színek, plein air problémák is foglalkoztatták Művészetében Munkácsy népi realizmusa élt tovább, de átszőve dráma expresszivitással. Műveiből többet őriz a Magyar Nemzeti Galéria.

A Tornyai festménylelet

Tornyai János festőművésznek, az alföldi realisták néven számon tartott irányzat egyik vezető egyéniségének özvegye 1983. szeptember 2-án, 85 éves korában elhunyt. Közeli hozzátartozó, törvényes örökös nem lévén, a magyar állam vált örökössé, és a hagyatéki eljárás során a Magyar Nemzeti Galéria a Makarenkó utca 9. szám III. emeletén levő műtermes lakásból átvett az állam képviseletében néhány festményt és grafikát. Az eléggé elhanyagolt, egyszobás műtermes lakásra a szomszéd bérlő, Puskás László festőművész - aki több tekintetben is segítette, támogatta élete alkonyán Tornyai özvegyét - nyújtotta be igényét. A hatóság a lakást kiutalta. A felújítási munkák során padlócsere is szükségessé vált, és a deszkapallók megbontásakor bukkant elő - hogy a sajtó minősítését idézzem - "az évszázad festmény-lelete": 718 db Tornyai-festmény és különböző doku*mentációk, fotók, valamint utoljára, de egyáltalán nem utolsósorban a Tornyai által több mint 30 éven át vezetett napló. A rendkívüli leletet Puskás László azonnal jelentette a Nemzeti Galériának, amely átvette, elszállította, és az eseményről a Tv-híradó útján az ország közvéleményét a lelet több művének bemutatásával tájékoztatta.

Folytatás itt:

http://mek.niif.hu/05300/05369/html/dokumentum.htm

Patkó Károly (1895 - 1941) Kalapos önarckép, Gyümölcsszedők, Falurészlet sszedők

Felsőbányán a művészek előszeretettel viselték azt az ún. kapnikbányai szalmakalapot, és festményén Kelemen Emil is ilyen fejfedőkkel szerepelteti magát, illetve Patkót és Aba-Novákot. A dokumentumfotók szintén arról tanúskodnak, hogy Patkó ilyen kalapot hordott .



Patkó Károly: Gyümölcsszedők, 1928


"Most Somogyban élek, Igalon. Itt földszintes hegyek vannak, erdős dombok. Nagy a por. Ez a karaktere a vidéknek. Nekem ez igen tetszik: a por verekszik a fénnyel, és színek, és - színek megint!" Aba-Novák Vilmos 1927-es levelének néhány sora egy apró, szinte baráti alapon szerveződő festőkolónia életét idézi fel, egy olyan művésztelep emlékét, melynek egykori létezéséről még ma is csupán kevesen tudnak. Baumgartner Sándor orvos otthona évtizedeken keresztül nyitva állt írók, költők és művészek, így Aba-Novák, Patkó és társaik előtt is. Rajtuk kívül Barcsay, Kelemen Emil, Mattioni Eszter és Tarjáni Simkovics Jenő alkotott itt 1926-ban, és az azt követő két nyáron. Patkó és Aba-Novák kapcsolata ekkor már évtizedes múltra tekintett vissza: 1919 és 1920 folyamán együtt dolgoztak Berény Róbert Városmajor utcai műtermében, s a húszas évek elején mindketten továbbképzős növendékek voltak a Képzőművészeti Főiskola nagyhatású Olgyai-féle grafikai tanszékén. 1925 nyarán Kelemen Emil és Bánk Ernő társaságában Felső-Bányán festettek, majd Patkó rövid párizsi tanulmányútja után ismét találkoztak a Somogy megyei Igalon. Képünk az itt töltött termékeny időszak emléke, Patkó átmeneti korszakának nagyméretű, kiemelkedő kvalitású reprezentánsa.

Patkó Károly: Falurészlet (Igal), 1927, Magyar Nemzeti Galéria

Bódvalenke Freskófalú

2009-ben Pásztor Eszter kezdeményezésére az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság (fenntartója a Magyarországi Református Egyház, a program főtámogatója 2009 óta a CIB Alapítvány) úgy döntött, hogy roma művészeket kér fel a tűzfalak kifestésére (ehhez a kiválasztott falat újravakolják). Bár a képekről Bódvalenkét mind gyakrabban „freskófalunak” hívják, ezek a képek valójában nem freskók, hanem secccok, mivel a festéket a megszáradt vakolatra viszik fel. Ezzel a Közép-Európában egyedülálló látványossággal próbálnak turistákat csábítani a helyszínre; egyúttal az infrastruktúrát is próbálják fejleszteni.
2011 nyarára tíz festő 25 freskója készült el

















http://ras.freeblog.hu/files/2010/12/Bódvalenke2.jpg

Kelemen Emil: Lány kecskével



Kelemen Emil (Bp., 1895. jún. 9. – New York, 1973. ápr. 25.)

Több nyarat töltött a nagybányai művésztelepen, ahol főleg Ziffer Sándorral dolgozott. A nagybányai isk. szellemében indult, de egyfajta expresszivitás is jellemzi műveit. Tömören, keményen összevont tónusokban, nagyvonalúan tagolt formákban festett. 1927-től állította ki műveit, ez évben az Ernst Múz.-ban volt kiállítása. Ugyanitt szerepeltek rajzai és akvarelljei 1929-ben, majd az 1948-as Ernst Múz.-beli tárlatán több mint száz képét bocsátotta szemlére, különösen Gellért Lajos és Keleti Artur portréját emelte ki az akkori kritika. 1933-ban hatvankilenc akvarell, tempera és olajképe került a Fränkel Szalon falaira. A Tamás Galériában 1938-ban és 1943-ban szerepeltek művei, több ízben részt vett a Szinyei Társ. kiállításain is. Radnai Pannival tervezte a bp.-i Köbölkút utcai isk. sgraffitóját és a badacsonyi bormúz. mozaikját. 1956-ban Bécsbe távozott, majd 1957-ben New Yorkban telepedett le. 1958-ban Bécsben a Wolfrum Galériában, 1959-ben New Yorkban volt önálló tárlata, más amerikai városokban is kiállított.

Kelemen Emil: Szamáron

Paul Klee festményei

Paul Klee festményei

Nagyon jó képek vannak a fórumban!Most ajánlok egy festőt:Canaletto,XVIII.századi festő.nagyon szép velencei tárgyú festményei vannak!

Szőnyi István: Zebegényi viadukt (Téli táj vasúttal)

Szőnyi István: Esernyők

Szőnyi István: Tehén fürdetés

Ez a festmény nem szerepel a katalógusokban, Zebegényben a Szőnyi Emlékház nappalijában látható. Nagyon kedves története van. A család a Duna-parton sétált, épp tehenet fürdettek az egyik lejáratnál. Szőnyinek annyira megtetszett a jelenet, hogy hazarohant a festőállványért, eszközeiért. Amint dolgozott, mögüle megszólalt egy kisfiú: - Minnő szép! Ez lett a kép címe, a családban mindenki így emlegette.
(Sajnos nem lehetett jobb fotót készíteni róla, a nappali berendezésének kordonja miatt nem lehetett megközelíteni. Fényképezni is tilos volt. A második képen érzékelhetőek a fényviszonyok.)

Szőnyi István: Zebegény ősszel

Szia!

Tényleg szép a festmény akár csak Zebegény. De igazán az lenne a jó, ha az ember élőben tudná megnézni, mert én szerintem a legtöbb festményhez, kell egy kis távolság, hogy igazán , hogy is mondjam szép legyen?! Mert szerintem sok festmény közelről csúnya, mert negyon látszódnak az ecsetvonások,d e távolról! És ezt az internetes kép nem tudja megadni. De lehet, hogy csak én vagyok macerás

Zeisler Éva keramikus 105 éves



1949-50




1948-49

Montague Dawson

(b Chiswick, England, 1895; d 1973) British Artist. Dawson was born into an artistic family in London in 1895. Although Dawson was not formally trained, he inherited a talent for painting, and from an early age, he was taught by his father, a Thames yachtsman and artist, and his grandfather Henry Dawson, a successful landscape painter. Around 1910, he was hired by a commercial studio in London. At the outbreak of World War I, he joined the Royal Navy, where he illustrated images of war for publications. After the War ended, he established himself as a painter and illustrator, concentrating on historically accurate portraits of ships, drawing on Britain's rich nautical heritage. In 1920's, he became formally associated with Frost & Reed; the association increased his exposure, led to an increased of demand for his works. From the early 1930s, Dawson was considered the greatest living marine artist, whose patrons included President Dwight D. Eisenhower and Lyndon B. Johnson, as well as the British Royal family; his works often exhibit at the Royal Society of Marine Artists, and the Royal Academy of Art between 1916 and 1936.

Diego Rivera mexikói festő

Diego Rivera (teljes neve: Diego María de la Concepción Juan Nepomuceno Estanislao de la Rivera y Barrientos Acosta y Rodríguez; Guanajuato Mexikó, 1886. december 13.– Mexikóváros, 1957. november 25.) mexikói festő. 1929-ben feleségül veszi Frida Kahlo-t
Rivera rendkívül termékeny alkotó volt, csak Mexikóvárosban 100-nál több freskót festett. Freskóinak témáját Mexikó történelme, politikai- és társadalomtörténete és a népi felkelések ihlették. Rivera irányításával látták el a főváros épületeit és parkjait szobordíszekkel


A Nemzeti Palota freskóciklusának egy darabja, előtérben a teoretikus Marx alakja (1930-35)








Rivera freskója az azték művészetről