Szép festmények, műalkotások

Alphonse Mucha

Alphonse Mucha rendkívüli sokoldalúsága, műveinek széles felhasználási köre mutatja, hogy több volt, mint festő, plakátrajzoló, grafikus, díszlettervező vagy iparművész.1860-ban, a csehországi Ivančicében született. Tanult Bécsben, Münchenben és Párizsban is. Plakátműveivel aratta első sikereit az 1890-es évek közepén, és ez a műfaj hozta meg számára később a világhírnevet. Első nagy sikerét 1894-ben érte el, amikor díjat nyert a párizsi "Salon" kiállításán. Sarah Bernhardt az egyik legnagyobb rajongással körülvett párizsi híresség volt a 19. század második felében és a 20. század elején, kortársai őt tekintették a valaha színpadra lépett legjobb színésznőnek. Az 1895-1901 közötti időszakban Mucha tervezte a színésznő plakátjainak döntő többségét.
Mucha 1904 február végén az Egyesült Államokba költözött, ahol az Art Nouveau vezető képviselőjeként üdvözölték. Ezt a stílust az Egyesült Államokban épp az ő színházi plakátjai tették híressé, amelyek Sarah Bernhardt amerikai turnéit harangozták be. Az ünnepelt mester 1910-ban visszatért Csehországba, ahol művészetének középpontjába a szláv jelképek és a szlávok korabeli sajátosságai kerültek. Csehszlovákia megalakulása után ő tervezte az új állam bélyegeit és bankjegyeit, 1939-ben Csehország annektálásakor a Gestapo az elsők közt tartóztatta le, és bár szabadon engedték, a börtönben kapott tüdőgyulladást soha nem heverte ki és meg abban az évben elhunyt.

Dömötör Gizella: Nagybánya

Dömötör Gizella: Nagybánya

A húszas évek végére mind Romániában, mind Magyarországon érezhetõ volt a gazdasági világválság politikailag is észlelhetõ lecsapódása. A társadalmi helyzet feszültebb lett, megerõsödtek a zsidóellenes hangok, s maga a megélhetés is nehezebbé vált. Többen az újvilágban próbáltak szerencsét, a Göllner - Ugly és a Mund - Dömötör házaspár egészen Dél-Amerikáig jutott el.

Ziffer Sándor - Tájrészlet kerítéssel, 1910, Uzsonna, Tél Nagybányán

Ziffer Sándor (Cziffer) (Eger, 1880. május 5. – Nagybánya, 1962. szeptember 8.) magyar festő, érdemes művész. Mind a magyarországi, mind a romániai festészeti mozgalmakban fontos szerepet töltött be. A nagybányai művésztelep második nemzedékének kiemelkedő festője, mestere és művészetszervezője. (Wikipédia)

Boromisza Tibor

Boromisza Tibor (Bácsalmás, 1880. március 8. — Szentendre, 1960. január 8.) magyar festő. A nagybányai művésztelepen kezdte tanulmányait 1904-ben Ferenczy Károlynál. Boromisza olyan erős elhivatottságot érzett a festés irányában, hogy feladta érte katonatiszti pályáját.
Korán jelentkezett nála a gazdag színvilág, a szecesszió felé való elmozdulás, végül győzött az ő sajátos formákat redukáló, szimbolikus elemeket is alkalmazó posztimpresszionizmusa, az 1930-as évektől akár posztnagybányai stílussal is jegyezhetjük az ő munkásságát. Mind a figurális, mind a tájábrázolásban otthonosan mozgott. (Wikipédia)


Tavasz Nagybányán



Havas cinterem


Nagybánya télen

Csíkménaság, egykori főoltár, 1543, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

Csíkménaság, egykori főoltár, 1543, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

Nemzeti Színház, Szent Johanna c. darab díszlete 2011.,
az oltárkép részletei óriási szeletekre szabdalva.
Díszlettervező: Alföldi Róbert, Zöldy Z. Gergely asszisztens

Kunff Lajos: Tanácskozó cigányok

Kunffy Lajos (Orci, 1869. október 2.–Kaposvár, 1962. március 12.) , aki a századelőn Párizsban élt, nyaranta hazautazott családja somogytúri birtokára, ahol témák után kutatva fedezte fel, s mutatta be festményein az ott élő cigányok életét. E színes, derűs hangulatú cigányképek hozták meg számára a nemzetközi hírnevet, 1905-ben a francia becsületrenddel is kitüntették, s ekkor kapta meg édesapjától a somogytúri ezer holdas birtokot.

1913-as párizsi kiállításáról címoldalon számoltak be az újságok. A tudósításokhoz a művész egyik nagyobb méretű főművéről, a Tanácskozó cigányok című képről készült fotót mellékelték.


Tanácskozó cigányok (1911.)


Két cigány (1910.)

Faragó Géza -

1912-14-ben Faragó Géza megalkotta egyik leghíresebb plakátját, a Tungsram cég számára a Tungsram Volfrámlámpa című művet. Stilárisan és formai utalásaival is a Nabis-csoport által kedvelt, vertikális osztású paravánképekre emlékeztetett. A képen egy nőalak macskával látható, háttérben táj, a kép bal oldalán a Tungsram felirat és egy Tungsram izzó helyezkedik el. A nő könnyed eleganciát sugall, míg a macska a lábánál titokzatosságot a sötét ábrázolással.

Faragó Géza 1898-ban Párizsba érkezett. Alfons Mucha műtermében kapott állást. Ő volt az egyetlen a magyar tervezők közül, aki első kézből ismerhette meg a neves és divatossá vált cseh mester alkotásait.Az allegorikus alkotások helyett Faragót a kevésbé patetikus rajzok érdekelték. Oldott dekorativitásuk jobban illett a magyar művész ekkor készült kösztümös jeleneteket ábrázoló terveihez. Párizs művészete nagy hatással volt a művészre. Motívumain érződik az ottani szecesszió szimbolizmusa, és az ekkor még aktív Nabis-csoport intim, nagyvárosi folklórja. (Wikipédia)





A Kecskeméti Képtár gyűjteményének kiállítása idén nyáron
Balatonfüreden vendégszerepelt a Vaszary-villában, köztük az említett plakát is.

Faragó Géza plakátjai



Gólya áruház úri és női divat Budapest VI. Nagymező-u. 12.

Nyilasy Sándor

Nyilasy Sándor (Szeged, 1873.december 2.-Szeged,1934 január 6.)
Impresszionisztikus vonásokat mutató tájképeivel részt vett a nagybányaiak első négy budapesti kiállításán. Szegedre kerülve, mint a környék tájának és népének megfigyelője alakította ki plein air szemléletű művészetét. A tájképek mellett naturalista népéletképeket is festett, melyeken a falusiakat többnyire vasárnapi nyugalomban, ünneplő öltözetben, a leány alakokat jellegzetes rózsaszín népviseletben ábrázolta. 1907-ben Vasárnap című képével elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó díját. A szintén Hollósy-tanítvány Károlyi Lajos mellett a huszadik század első harmadában a legismertebb szegedi festőművész volt.
1929-ben elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját.

Ferenczy Károly - Plakátumok előtt (1891)

Az első magyar plein-air festőiskola, a nagybányai nyári művésztelep 1896-ban indult Münchenből hazatérő tanárokkal (Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly), nemzetközi és magyar tanítványgárdával.

Nagybánya első nemzedékének tanárai kapcsolatot tartottak a szimbolista irodalommal (olvastak külföldi írókat, illusztrációkat készítettek Kiss József verseihez), vallották a naturalizmus elveit és ők is emelték be a magyar festészet témái közé a "magyar kisváros" és környékének polgári életét.

A Plakátum előtt c. festmény hétköznapi témát ragad meg, a takarosan felöltözött cselédek, katonák és a mezítlábas fiú a szegénysorúak egy egy rétegét képviselik, nem telik a plakáton hirdetett cirkuszjegyre, bár szívesen kikapcsolódnának nehéz, egyhangú, dolgos életükből. Háttérben az úri világ és az anyja kezét fogó kislány jeleníti meg a plakát által hirdetett közömbösség hangulatát.

Ferenczy Károly - Nyári este

Az egyik legkedvesebb festményem, hangulata azokat a nyári meghitt
estéket juttatja eszembe, amikor a nyugalom és a kert öröme, a fenyőillat,
tücsökciripelés és a háttérben a hozzátartozók jelenléte örömmel tölt el.

Huszár Vilmos: Kertben, 1906. (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Huszár Vilmos
1884 - 1959

1901-től az Iparművészeti Iskolában tanult, megfordult a nagybányai szabadiskolában és Münchenben. 1906-ban két csoportos kiállítás erejéig visszatért Budapestre, de még ebben az évben Hollandiába ment, majd rövid párizsi és londoni tartózkodás után ott is telepedett le. 1917-1922 között a De Stijl művészcsoporthoz csatlakozott, ő készítette folyóiratuk címlapját, és a Ma tudósítójaként közvetítette a "holland aktivisták" elveit Magyarországra. Később ipari formatervezőként, alkalmazott grafikusként tevékenykedett.

Csók István: Züzü Karácsonya

Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1.)

Atyja jómódú molnármester volt. István gyerekkorában véznácska, beteges volt, akit mindenki csak kényeztetett. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni kedvencüket. Tanulmányait Budapesten kezdte 1882-ben Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta.

Rippl-Rónai József: Karácsony

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. máj. 23. - 1927. nov. 25.)

Kaposváron patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szerzett. Házitanítóskodott, közben rajzórákat vett. 1884-től a müncheni művészeti akadémián tanult. 1887-ben Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihály segédjeként dolgozott.

Juhász Rozália




A kiscsikó

M. S. mester: Jézus születése

M. S. mester: Jézus születése

Ha Vácról indulunk és Hontnál Krupina irányában átlépjük a határt, észak felé mintegy 50 km-nyire elérjük Hontszentantalt (mai nevén Antolt). A selmeci hegyvidék egyik völgyében, nem messze a Sitno ezer méteres csúcsától húzódik meg ez a kis falucska. Alig tünedeznek fel az első házak az útkanyarulat jobb oldalán, egy domboldalon barokk templom ötlik a szemünkbe. Ha belépünk és az apszis felé haladunk egyenesen, bal oldalt, az oltár előtt közvetlenül régi táblaképre bukkanunk. M. S. mester Krisztus születése ez.


A művészettörténészek Jézus születése néven emlegetik, noha a festmény nem öntudatlan csecsemőt ábrázol, hanem áldásokkal érkező megváltót. Nem annyira a ma született Jézust mutatja, mint a megváltás tervének leendő Krisztusát.



Békés boldog Karácsonyt kívánok, nagyon sok szeretettel!

Aba-Novák Vilmos: Hazatérők

Derkovits Gyula: Halárus 1930.

Derkovits Gyula

(1894-1934)

Autodidakta módon képezte magát. Először apja asztalosműhelyében tanult és dolgozott inasként. Korán elkezdett rajzolni, majd később egy címfestőtől tanult festészetet. Később Kernstok Károly szabadiskolájában szerzett művészeti ismereteket. Az I. Világháborúban életre szóló sebesülést kapott, bal karja megbénult. 1916-tól Budapesten telepedett le. Leszerelése után az Iparrajziskola esti tanfolyamain tanult, később Podolini Volkman Artúr magániskolájában és a Haris közi képzőművészeti szabadiskolában képezte magát tovább. 1917-ben a MA szerkesztőségében kiállították rajzait. Ebben az időszakban főleg ceruza- és tusrajzokat készített. 1922-ben a Belvederében nyílt gyűjteményes kiállítása. 1923-ban Bécsbe utazott, ahol több kiállításon szerepeltek művei, ezeken már a német expresszionizmus hatása mutatkozott. 1928 és 1929 között már érezhető volt művészetén a Bécsi politikai élet hatása. Ekkor kapcsolódott be az illegális kommunista párt munkájába és készítette el grafikai fő művét, a Dózsa-féle parasztfelkelés által ihletett fametszetsorozatot. A nyomor és a betegség miatt létbizonytalanságba került. 1935-ben elnyerte a Szinyei Társaság képdíját és 1945 után poszthumusz Kossuth-díjjal ismerték el.

Ezen a festményen Derkovits félbevágott aszimmetrikus arca dereng fel a mérleg tükröző fényében.

Derkovits Gyula: Aukció

Derkovits Gyula: Anya