Ruttkai Éva
(Bp., 1927. dec. 31. - Bp., 1986. szept. 27)
Pályáját ötéves korában, gyermekszínészként a Lakner-féle Gyermekszínházban kezdte. Gyakorlatot a színpadon szerzett, a színészmesterséget Makay Margittól tanulta, 18 évesen, Jób Dániel szerződtette a Vígszínházba. Első szerepe beugrás volt, ahol Tolnay Klári helyett Molnár Ferenc A hattyú c. vígjátékának Alexandra szerepét játszotta.
1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahonnan ezután visszatért sikerei kezdetének színhelyéhez, Vígszínházhoz, mely akkor hivatalosan a Magyar Néphadsereg Színháza nevet viselte, és amelynek haláláig tagja volt. Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban egyaránt kiváló teljesítményt nyújtott.
Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, melyeket nagylemezei örökítettek meg az utókor számára. Utolsó premierje a Vigadó kamaratermében volt Bellon: "Gyöngéd kötelék" című darabjában 1986. ápr. 24-én. Több mint félszáz filmben és számos tv-játékban szerepelt.
Többször részesült állami kitüntetésben: az ötvenes években kétszer kapott Jászai-díjat (1955-ben és 1959-ben). 1960 Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát, majd 1966-ban megkapta az érdemes művész, 1971-ben pedig a kiváló művész díjat. Előbb Gábor Miklós színész felesége, később Latinovits Zoltán élettársa volt, egészen a század legnagyobb magyar színészének haláláig.
Egy évvel halála után, 1987-ben leánya, Gábor Júlia Ruttkai-emlékdíjat alapított, amelyet a Vígszínházban december 30-án, a Ruttkai Éva születésnapja előtti napon adnak át, s első ízben Tordi Géza kapta. Két évvel később 1989-ben a Budapesti II. kerületben, a Keselyű utcában, egykori hűvösvölgyi nyaralójukban férjével, Szigethy Gáborral emlékszobát rendezett be Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva emléktárgyaiból.
Színházi pillanatokból, filmrészletekből, régi amatőr filmekből, Gábor Miklós rajzaiból, Latinovits Zoltán rajzos üzeneteiből, Ruttkai Éva fényképek hátára írt följegyzéseiből, és használati tárgyaiból pályája emlékezetét Parancsolj, tündérkirálynőm! címmel Szigethy Gábor állította össze 1989-ben.