Jane Lapotaire
1944. december 26. - 2026. március 5.
1944. december 26. - 2026. március 5.
Szomorú hír
- Téma inditó Gabizita
- Kezdés dátuma
Életének 97. évében, 2026. március 13-án elhunyt Ritoók Zsigmond ókortudós és klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Ritoók Zsigmond egyetemi diplomája (1952) óta, tehát az elmúlt hét évtizedben a magyar ókortudomány és klasszika-filológia kivételesen nagy formátumú életművét hozta létre. Munkásságában természetes egységbe illeszkedik klasszikus antik szövegek (köztük Arisztotelész Poétikája) értelmezése, magyarra fordítása, magas szintű kiadása, az ókori zeneesztétika forrásainak bemutatása, valamint irodalmi jelenségek és egész művelődéstörténeti korszakok mélyreható átvilágítása.
Egyik legutóbbi úttörő művében (Homéros Magyarországon, 2019) feltárta és összegezte Homérosz sokrétű hazai hatástörténetét iskolai tanításban, tudományban, irodalmi művekben és műfordításokban, a 16. századtól egészen napjainkig.
Teljesítményének legfőbb elismerései: Széchenyi díj, 2001; Bolyai alkotói díj, 2009; Magyar Corvin-lánc, 2018.
Ritoók Zsigmond egyetemi diplomája (1952) óta, tehát az elmúlt hét évtizedben a magyar ókortudomány és klasszika-filológia kivételesen nagy formátumú életművét hozta létre. Munkásságában természetes egységbe illeszkedik klasszikus antik szövegek (köztük Arisztotelész Poétikája) értelmezése, magyarra fordítása, magas szintű kiadása, az ókori zeneesztétika forrásainak bemutatása, valamint irodalmi jelenségek és egész művelődéstörténeti korszakok mélyreható átvilágítása.
Egyik legutóbbi úttörő művében (Homéros Magyarországon, 2019) feltárta és összegezte Homérosz sokrétű hazai hatástörténetét iskolai tanításban, tudományban, irodalmi művekben és műfordításokban, a 16. századtól egészen napjainkig.
Teljesítményének legfőbb elismerései: Széchenyi díj, 2001; Bolyai alkotói díj, 2009; Magyar Corvin-lánc, 2018.
Elhunyt Lőte Attila Jászai Mari-díjas színész. A Szegeden született művész több mint hat évtizeden át volt a magyar színházi élet meghatározó alakja: pályáját a Csokonai Nemzeti Színházban kezdte, majd 1959-től több mint 60 évig a Madách Színház társulatának tagja volt.
Ismertebb filmes szerepei:
Ismertebb filmes szerepei:
- 80 huszár (1978);
- Szeleburdi vakáció (1987);
- A napfény íze (1999);
- 6:3, avagy játszd újra Tutti (1999);
- Félvilág (2015).
-
89 éves korában elhunyt Matt Clark színész.
Clark vasárnap hunyt el texasi, austin-i otthonában, a gerincműtét utáni komplikációk következtében, halálának hírét felesége, Sharon Mays közölte a nyilvánossággal.
Rendkívüli pályafutása során karakterek legszélesebb palettáját keltette életre, western- és televíziós drámák visszatérő szereplőjeként ismerhette őt a közönség. A legtöbben alighanem a Vissza a jövőbe 3-ból ismerhette őt, amelyben egy kocsmárost alakított, mindemellett olyan további nagy sikerű produkcióban szerepelt, mint A farm ahol élünk, Walker a texasi kopó, Magnum, Kung Fu és még hosszan sorolhatnánk.
Clark vasárnap hunyt el texasi, austin-i otthonában, a gerincműtét utáni komplikációk következtében, halálának hírét felesége, Sharon Mays közölte a nyilvánossággal.
Rendkívüli pályafutása során karakterek legszélesebb palettáját keltette életre, western- és televíziós drámák visszatérő szereplőjeként ismerhette őt a közönség. A legtöbben alighanem a Vissza a jövőbe 3-ból ismerhette őt, amelyben egy kocsmárost alakított, mindemellett olyan további nagy sikerű produkcióban szerepelt, mint A farm ahol élünk, Walker a texasi kopó, Magnum, Kung Fu és még hosszan sorolhatnánk.
Meghalt William C. Dietz (1945–2026) amerikai sci-fi író, aki elsősorban katonai tudományos-fantasztikus (military sci-fi) regényeiről és videójáték-adaptációiról ismert. Legismertebb művei közé tartozik a Legion of the Damned sorozat, a Halo: The Flood, valamint a StarCraft: Heaven's Devils. Korábbi haditengerészeti medic tapasztalatait is felhasználta műveiben.
Dietz olyan témákról írt, mint a szociológiai sci-fi, futurisztikus katonák, földönkívüli politika, kiborgok és alakváltók. Könyveit „pörgő tempójú és izgalmas csavarokkal” illetették, és „első osztályú akciójeleneteiről” is ismert volt. Néhány művét űroperákként jellemezték, amelyekben „a szereplők emberisége jól keveredik az akcióval, igazi lendületet adva ennek az űrdrámának”.
Dietz olyan témákról írt, mint a szociológiai sci-fi, futurisztikus katonák, földönkívüli politika, kiborgok és alakváltók. Könyveit „pörgő tempójú és izgalmas csavarokkal” illetették, és „első osztályú akciójeleneteiről” is ismert volt. Néhány művét űroperákként jellemezték, amelyekben „a szereplők emberisége jól keveredik az akcióval, igazi lendületet adva ennek az űrdrámának”.
Néhány héttel a 89. születésnapja után meghalt Dávid Sándor korábbi magyar kardvívó, sportújságíró, a Hungaroring sajtófőnöke. A magyar Formula–1-es közvetítésekből ismert riporter haláláról hivatalos Facebook-oldalán számolt be családja.
Dávid Sándor fiatalon a Csepel Vasas színeiben vívott, együtt versenyzett a háromszoros olimpiai bajnok Balczó András öttusázóval. Dávid az 1956-os ifjúsági világbajnokságon kard egyéniben 6., a felnőtt csapatbajnokságon első lett.
Újságírói pályafutását 1959-ben, a Népsportnál kezdte külsősként, ahol tizenhét éven keresztül tevékenykedett, abból nyolcat az olimpiai sportágak rovatának a vezetőjeként. 1976-ban került a Magyar Televízióhoz, a riporteri munka mellett szerkesztette és vezette az Autó-Motor-Sport magazint is.
Több nyári olimpián volt riporter és kommentátor, az Eurosport alapító tagjaként magyar szerkesztőségében 2001 decemberig dolgozott. A Formula–1-es futamokat 1976-tól 1998-ig kommentálta a magyar televíziónézők számára. A magyarországi Formula–1-es kultúra megteremtője.
Dávid Sándor fiatalon a Csepel Vasas színeiben vívott, együtt versenyzett a háromszoros olimpiai bajnok Balczó András öttusázóval. Dávid az 1956-os ifjúsági világbajnokságon kard egyéniben 6., a felnőtt csapatbajnokságon első lett.
Újságírói pályafutását 1959-ben, a Népsportnál kezdte külsősként, ahol tizenhét éven keresztül tevékenykedett, abból nyolcat az olimpiai sportágak rovatának a vezetőjeként. 1976-ban került a Magyar Televízióhoz, a riporteri munka mellett szerkesztette és vezette az Autó-Motor-Sport magazint is.
Több nyári olimpián volt riporter és kommentátor, az Eurosport alapító tagjaként magyar szerkesztőségében 2001 decemberig dolgozott. A Formula–1-es futamokat 1976-tól 1998-ig kommentálta a magyar televíziónézők számára. A magyarországi Formula–1-es kultúra megteremtője.
Meghalt Chuck Norris
86 éves korában meghalt Chuck Norris harcművészeti bajnok, ikonikus akciófilmsztár. A hírt családja közölte.1958‑ban az Amerikai Egyesült Államok Légierejénél szolgált, amikor Koreába vezényelték. Itt kapta a Chuck becenevet, és kezdett el komolyabban foglalkozni a harcművészettel – többek között a tangszudo, tekvandó, dzsúdó és később a brazil dzsúdzsucu tanulmányozásával. Norris rendkívül tehetséges volt: 1967‑ben bajnoki címet szerzett, és egészen 1974‑ig versenyek sorát nyerte. Ezzel a stílussal új iskolát alapított, a Chun Kuk Dót.
Karateiskoláinak diákjai között olyan hírességek is voltak, mint Steve McQueen vagy Priscilla Presley, akik ösztönözték a filmvilág felé való nyitásra. Első kiemelkedő szerepét 1972‑ben kapta a legendás A Sárkány útja című filmben, ahol Bruce Lee oldalán láthatta a közönség.
A következő évtizedben Norris sorra alakította akcióhősszerepeit olyan filmekben, mint az Egyszemélyes hadsereg, az Ütközetben eltűnt vagy a Delta Kommandó, és hamarosan nemzetközi népszerűségre tett szert. 1993 és 2001 között a Walker, a texasi kopó című televíziós sorozat főszerepében olyan karaktert formált meg, aki a keménykezű igazságszolgáltatást testesítette meg, ezzel pedig új generációk számára vált ikonná.
Chuck Norris
1940. március 10. - 2026. március 19.
Meghalt a Buffy, a vámpírok réme főszereplője
Meghalt 54 éves korában Nicholas Brendon amerikai színész, aki a Buffy, a vámpírok réme című sorozat főszereplője volt, . Brendon családjának közösségi médiás nyilatkozata szerint „természetes okokból álmában hunyt el” a színészBrendon játszotta Xander Harrist a Buffy, a vámpírok réme című sorozatban hét évadon keresztül 1997 és 2003 között – a címszereplő, Sarah Michelle Gellar legjobb barátját. A Los Angeles-i születésű színész három Emmy-jelölést kapott a Buffy című filmben nyújtott alakításáért, kettőt a legjobb tévés férfi főszereplőnek, egyet pedig a legjobb tévés férfi mellékszereplőnek. Brendon később szerepelt még a Gyilkos elmékben, a Magánpraxisban és a Kitchen Confidentialban.
A színésznek korábban volt egy szívrohama, és két gerincműtéten is átesett egy ritka betegség miatt, ami a mozgást, és a húgyhólyag-, illetve bélműködést befolyásolhatja. Ezek mellett dadogással is küzdött, ennek okán az Amerikai Dadogás Alapítvány szóvivője lett. Küzdött még alkoholizmussal, mentális egészségügyi problémákkal is. Családja szerint halála előtt optimistán tekintett a jövőbe.
54 éves korában meghalt Jamie Blanks horrorfilmes, akinek nevét elsősorban a Rémségek könyve tette ismertté. A családja szerint a rendező váratlanul hunyt el melbourne-i otthonában, miközben új projekten dolgozott, és továbbra is aktívan részt vett a filmiparban.
A rendező családja pénteken az X-en jelentette be a hírt. Mint írták, Blanks hétfőn, melbourne-i otthonában hunyt el váratlanul. Hozzátették: bár az elmúlt években voltak egészségügyi problémái, a filmes halála így is meglepetésként érte őket. Kiemelték azt is, hogy Blanks éppen egy új projektre készült, miközben továbbra is aktívan támogatta más alkotók munkáját.
Jamie Blanks nemcsak rendezőként, hanem vágóként és zeneszerzőként is bizonyított, több mint 30 produkción dolgozott karrierje alatt
A rendező családja pénteken az X-en jelentette be a hírt. Mint írták, Blanks hétfőn, melbourne-i otthonában hunyt el váratlanul. Hozzátették: bár az elmúlt években voltak egészségügyi problémái, a filmes halála így is meglepetésként érte őket. Kiemelték azt is, hogy Blanks éppen egy új projektre készült, miközben továbbra is aktívan támogatta más alkotók munkáját.
Jamie Blanks nemcsak rendezőként, hanem vágóként és zeneszerzőként is bizonyított, több mint 30 produkción dolgozott karrierje alatt
"96 éves korában meghalt Jürgen Habermas filozófus és szociológus, a mai német társadalomtudományi és egyben a politikai közgondolkodás meghatározó alakja. Aki amellett, hogy eddig mintegy ötven kötetben taglalta a mai társadalom működésének mozgatórugóit, filozófusként, tudományos megközelítésben, a mindennapok aktuálpolitikájáról is gyakran elmondta a véleményét.
A nyilvánosság és a kommunikáció mint filozófiai fogalmak és mint a mindennapi életet befolyásoló tényezők foglalkoztatták, s ezeket vizsgálva jutott el egy szinte már idealisztikus konstelláció leírásához. Ezek szerint
A nyilvánosság és a kommunikáció mint filozófiai fogalmak és mint a mindennapi életet befolyásoló tényezők foglalkoztatták, s ezeket vizsgálva jutott el egy szinte már idealisztikus konstelláció leírásához. Ezek szerint
Mindezt a kilencvenes évek elején vetette papírra, az akkori optimista hangulat (akkor vélte meglátni a történelem végét Francis Fukuyama) jegyében. Bizakodásról árulkodnak a közös európai alkotmányról alkotott elképzelései is. Úgy gondolta, az európai parlamenti választásokat a tagországok belpolitikájától elválasztva kellene lefolytatni, s a választók kettős szerepben jelennének meg: mint valamely európai nép tagjai és egyben az unió polgárai.
– panaszolta élete vége felé egyik barátjának...." hozta le a hvg
Meghalt Farkasházy Tivadar felesége, Mimi
78 éves korában meghalt Benedek Noémi, azaz Mimi, Farkasházy Tivadar felesége. A hírt a humorista osztotta meg, megható sorokkal búcsúzva attól az asszonytól, akivel élete legszebb éveit töltötte.
78 éves korában meghalt Benedek Noémi, Mimi, Farkasházy Tivadar felesége. A hírt a humorista-újságíró osztotta meg a közösségi oldalán.
– írta Farkasházy Tivadar. Hozzátette: „Mennyei ajándék volt minden vele töltött perc, óra, még akkor is, ha az embere állandóan azt látta, hogy az angyala már bontogatja a szárnyait. Vasárnap még megvárta a két fiát, s húsz percre rá végleg elrepült kedvenc színébe, a nagy türkizkékségbe.”
Valerie Perrine
1943. szeptember 3. - 2026. március 23.
Több hírügynökség is arról számolt be hétfőn, hogy elhunyt az Oscar-díjra jelölt színésznő, Valerie Perrine, akit a „Superman” és a „Lenny” című filmekből ismerhetünk.
Stacey Souther filmrendező, aki a „Valerie” című dokumentumfilmben mesélte el Perrine történetét és a Parkinson-kórral vívott küzdelmét, egy közösségi médiás bejegyzésben jelentette be a színésznő halálát.
„Mély szomorúsággal osztom meg a szívszorító hírt, hogy Valerie elhunyt” – áll az Instagram-bejegyzésben. „Hihetetlen bátorsággal és együttérzéssel szembesült a Parkinson-kórral, és soha nem panaszkodott.”A temetési költségek fedezésére létrehozott GoFundMe-oldalon az áll, hogy Perrine hétfőn békésen hunyt el otthonában, „szerettei körében, pontosan úgy, ahogyan azt kívánta”.
„Igazi inspiráció volt, aki teljes mértékben kiélvezte az életet – és micsoda csodálatos élet volt az! A világ kevésbé szép nélküle” – folytatta az Instagram-bejegyzés.
A texasi származású Perrine arról volt ismert, hogy Eve Teschmachert, Lex Luthor barátnőjét alakította az 1978-as „Superman” című filmben és annak 1980-as folytatásában. Az IMDB szerint a 1974-es „Lenny” című filmben Honey Bruce szerepéért Oscar-díjra jelölték a legjobb színésznő kategóriában.
82 éves volt.
Hollywood gyászol: Tragikus hirtelenséggel meghalt Carrie Anne Fleming, az Odaát és az iZombie színésznője
Mély megrendüléssel értesült a filmvilág Carrie Anne Fleming kanadai színésznő haláláról, aki 51 éves korában, a mellrák elleni küzdelem szövődményei következtében távozott az élők sorából. A brit-kolumbiai Sidney-ben bekövetkezett tragédiát pályatársa és barátja, Jim Beaver erősítette meg a nyilvánosság számára.Az 1974-ben, Új-Skóciában született színésznő pályafutása a kilencvenes évek közepén vette kezdetét, és hamar a televíziós produkciók megkerülhetetlen alakjává vált. Olyan kultikus sorozatokban csillogtatta meg tehetségét, mint a Smallville, a Csillagkapu vagy az Odaát, de a nézők szívébe leginkább az iZombie öt évadán keresztül nyújtott alakításával lopta be magát. Pályája során közel ötven filmes és televíziós produkcióban működött közre, a könnyedebb vígjátékoktól – mint a Happy, a flúgos golfos – egészen a drámai mélységű színpadi alakításokig, bizonyítva rendkívüli művészi sokoldalúságát.
Meghalt az ország legidősebb háziorvosa
103 éves korában meghalt dr. Körmendi István háziorvos, az I. kerület díszpolgára, az ország legidősebb háziorvosa.
Dr. Körmendi István 1923. június 27-én született, abba az I. kerületi, Mészáros utcai lakásba, ahol az édesapja alapította az orvosi praxisát három évvel korábban.
1950-ben avatták orvosdoktorrá, majd a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán kezdett dolgozni. 1951-ben behívót kapott, és 1955-ig katonaorvosként dolgozott Kunmadarason, Veszprémben, majd a budapesti Honvédkórházban is. 1955-ben leszerelt, ősztől civil orvosként maradt a Honvédkórház belgyógyászati osztályán. 1957. április 1-jén vette át orvos édesapja, vagy ahogyan ő hívta, a papa körzetét.
1950-ben, orvossá avatásakor a 2011-es pecsétszámot kapta a diplomája mellé. Ez a gyakorlat 1–2 évvel korábban jelent meg Magyarországon, manapság a 90 ezres tartományban jár a frissen végzett orvosok pecsétszáma. Gyógyszerészek, orvosok ha meglátták Körmendi doktor pecsétjét egy beutalón vagy recepten, rendszerint rácsodálkoztak, mert ennyire alacsony számúval még nem találkoztak.
Körmendi doktor nagyon figyelt arra, hogy naprakészen tartsa magát a hivatását illetően. Számos orvosszakmai lapra, hírlevélre feliratkozott, és rendszeresen utánanézett új gyógyszereknek vagy ígéretes új orvostudományi fejlesztéseknek.
"Borzasztó fontos a továbbképzés. Napi szinten kell. Napi szinten. Van egy külön fiókom, oda rögzítem azt, amit valahol olvastam, például az internetről. Jönnek különböző prospektusok, értesítések. Ez például egy nemzetközi szervezettől jött, ami bizonyos újdonságokról, gyógyszerekről vagy egyéb dolgokról tájékoztat. Vagy itt a mellékhatásfigyelő, ami felhívja a figyelmet, minek érdemes jobban utánanézni.
Nem lehet leállni."
Nádasdy Ádám
1947. február 15. - 2026. március 29.
Nádasdy Ádám 1947. február 15-én született Budapesten. Édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő, édesapja Nádasdy Kálmán színház- és operarendező volt. „Valójában polgári család voltunk, de anyám és apám művészemberek voltak. Ők tényleg szellemi pezsgést jelentettek és hoztak. De ennek nem a családban, hanem a munkahelyükön, az Operaházban, a színházakban, a Zeneakadémián volt jelentősége. A családot családnak tekintették, ahová nem jött be az intellektuális vagy a közélet” – mondta egy 2004-es beszélgetésben Várkonyi Benedeknek.
Bár neveltetésében fontos szerep jutott a zenének, és hat évig tanult zongorázni, a zenével végül nem lett komolyabb kapcsolata. „Nem szerettem, nem jól tanítottak, fáradt, elkínzott asszonyok voltak, nem volt örömük benne, és nekem se tudták átadni ennek az örömét” – emlékezett vissza 75. születésnapján Veiszer Alinda műsorában. Ugyanakkor hamar a nyelvek és az irodalom felé fordult az érdeklődése. „Kilencéves koromban kezdődött. Ne lepődjenek meg: van szerelem, amely ilyen korán kezdődik, például a kis Dante is kilencévesen szeretett bele Beatricébe. Én kilencévesen szerettem bele az angol nyelvbe” – idézte fel később a kezdeteket.
A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán diplomázott. 1972-től 2018-ig az ELTE angol tanszékén tanított, 1997 és 2003 között tanszékvezető is volt. 2006-ban habilitált az ELTE bölcsészkarán, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.
Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan volt. Siptár Péterrel együtt írta a Strukturális magyar nyelvtan magánhangzókról, Kálmán Lászlóval a hangsúlyról szóló fejezetét, továbbá több fejezetet jegyez a Magyar nyelv és a A nyelv és a nyelvek című könyvekben. A kutatás és az oktatás mellett a tudományos ismeretterjesztést is fontos feladatának tartotta: a Magyar Narancsban jelent meg nyelvészeti témájú cikksorozata, a Modern Talking, 2003-ban pedig nagy sikerű előadást tartott Miért változik a nyelv? címmel a Mindentudás Egyetemén. A nyelvész Kálmán László 2021-es haláláig szerkesztője volt a Klubrádión futó Szószátyár című műsornak.
Költőként 35 éves korában, 1982-ben debütált a régi Mozgó Világban. „Írogattam én tizennyolc-tizenkilenc-húsz éves koromban, sőt előtte is írogattam, de akkor csak ilyen alkalmi verseket, meg csasztuskákat, meg iskolai ünnepélyekre gúnyverseket, ilyesmiket, dalszövegeket. De nem voltam megelégedve, talán gyáva is voltam, azt gondoltam, hogy majd csak ha ezek igazán jók, akkor jövök elő, akkor eltettem, később elővettem, de tulajdonképpen olyan huszonnyolc éves koromig nem vettem ezt komolyan” – adott magyarázatot a kései költői indulásra a Litera 2005-ös Nagyvizit-interjújában.
Első kötete, a Komolyabb versek 1984-ben jelent meg. Ezt az 1976 és 1995 között keletkezett verseit tartalmazó A bőr és a napszakok követte 1995-ben, 1998-ban jelent meg az Elkezd a dolgok végére járni, 2002-ben A rend, amit csinálok, 2005-ben a Soványnak kéne lenni, majd 2007-ben az Az az íz – mindegyik a Magvető gondozásában. „Angolul jól tudok, de sose jutott eszembe, hogy angolul írjak: a magyar sokkal izgalmasabb. Fiatalon sokáig nem akartam írni, mert meleg vagyok és nem mertem ezzel előállni, pedig a szerelemről van a legtöbb mondanivalóm. A világról, országról, boldogulásról sok mindent gondolok, de ezek nekem ritkán verstémák. Istenről is szoktam írni, úgy érzem, van vele kapcsolatom (remélem, ő is így érzi)” – írta 2010-ben a Verejték van a szobrokon fülszövegében. További verseskötetei a megjelenés sorrendjében: Nyírj a hajamba (2017), Jól láthatóan lógok itt (2019), Billeg a csónak (2024).
Túlzás nélkül korszakos jelentőségű a műfordítói munkássága és azon belül is Shakespeare-fordításai (Tévedések vígjátéka, Szentivánéji álom, A hárpia megzabolázása, avagy A makrancos hölgy, Hamlet, Ahogy tetszik, Vízkereszt, vagy bánom is én, Rómeó és Júlia, A vihar, A velencei kalmár, Lear király, Szeget szeggel, IV. Henrik). „Shakespeare-t sok nagyon nagy költő fordította, másrészt nagyon szeretem, s a közönség is nagyon szereti Magyarországon, tehát érdemes volt fordítani. S a színészek is rácsodálkoznak, jé, hát ez így van? Egyikük azt mondta, hogy modern fordításban olyan egy Shakespeare-szöveg, mint hogyha egy súlyosabb brokát kosztüm helyett egy mai, kényelmesebb, testhezálló ruhában játszhatna, s ebben jobban tudja magát kifejezni” – mondta ezekről a fordításokról a már idézett Litera-nagyinterjúban.
Szintén az ő fordításában került a Radnóti Színház műsorára Oscar Wilde Bunburyje (Szilárdnak kell lenni alcímmel), az Opera 2009-től az ő fordításából készült feliratokkal játszotta a Figaro házasságát, a Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig G. B. Shaw Pygmalionját.
2007-ben kezdett neki a Dante-féle Isteni színjáték újrafordításának, a grandiózus munkát, amely a negyedik teljes magyar nyelvű fordítás, 2015-ben fejezte be. „Elsősorban az érthetőségre törekedtem, mert az Isteni Színjáték csak félkarú óriás, ha tartalma nem elég világos. [...] S bár régi szerzőről van szó (a mű 1321-ben lett kész), alapvetően mai magyar nyelvet használtam, hiszen a szerző is korának olasz nyelvén írt: modern szerző volt a maga idejében” – írta a 2016-ban megjelent könyv előszavában.
2019-ben mai magyar nyelvre ültette át prózában Katona József drámáját, a Bánk bánt, és a fordítást az eredeti szöveggel együtt, magyarázatokkal ellátva közölte. 2022-ben ugyanígy tett Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével, majd 2023-ban Madách Imre drámai költeményével, Az ember tragédiájával is.
Emellett esszé- és novelláskötetek is fűződnek a nevéhez. A melegekről, a melegségről szóló írásokat szóló tartalmaz a 2015-ben megjelent A vastagbőrű mimóza című kötet, és ugyanezt a témát járják körül a 2020-as A szakállas Neptun novellái is. A már idézett, 2023-ban megjelent Hordtam az irhámat közel három évtized írásait és naplóbejegyzéseit tartalmazza. „A költőként, íróként és nyelvészként egyaránt népszerű alkotó [...] már évek óta a brit fővárosban él, így első kézből szerzett rengeteg tapasztalatot az angol és magyar kultúra közötti különbségekről, amelyekről nemcsak azért érdemes olvasni, mert az egész könyv át van itatva finom humorral, hanem mert belőle talán jobban megérthető, hogy idehaza mit rontottunk el” – méltatta kritikusunk a 2025-ben megjelent és a Telex év végi könyves listáján is előkelő helyen végzett Londoni leveleket.
Nádasdy Ádám tudományos és szépirodalmi tevékenységét számos díjjal ismerték el. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat vehette át „költői s bátor szellemű műfordítói munkásságáért”. Megkapta továbbá az Üveggolyó-díjat (2010), az Országh László-díjat (2012), a Moholy-Nagy-díjat (2016), az Artisjus irodalmi nagydíjat (2017), az Aegon művészeti díjat (2020), az Alföld-díjat (2020), a Merítés-díjat (2021), a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Életműdíját (2021) és a Szinva Irodalmi Díjat (2025).
1947. február 15. - 2026. március 29.
Nádasdy Ádám 1947. február 15-én született Budapesten. Édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő, édesapja Nádasdy Kálmán színház- és operarendező volt. „Valójában polgári család voltunk, de anyám és apám művészemberek voltak. Ők tényleg szellemi pezsgést jelentettek és hoztak. De ennek nem a családban, hanem a munkahelyükön, az Operaházban, a színházakban, a Zeneakadémián volt jelentősége. A családot családnak tekintették, ahová nem jött be az intellektuális vagy a közélet” – mondta egy 2004-es beszélgetésben Várkonyi Benedeknek.
Bár neveltetésében fontos szerep jutott a zenének, és hat évig tanult zongorázni, a zenével végül nem lett komolyabb kapcsolata. „Nem szerettem, nem jól tanítottak, fáradt, elkínzott asszonyok voltak, nem volt örömük benne, és nekem se tudták átadni ennek az örömét” – emlékezett vissza 75. születésnapján Veiszer Alinda műsorában. Ugyanakkor hamar a nyelvek és az irodalom felé fordult az érdeklődése. „Kilencéves koromban kezdődött. Ne lepődjenek meg: van szerelem, amely ilyen korán kezdődik, például a kis Dante is kilencévesen szeretett bele Beatricébe. Én kilencévesen szerettem bele az angol nyelvbe” – idézte fel később a kezdeteket.
A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán diplomázott. 1972-től 2018-ig az ELTE angol tanszékén tanított, 1997 és 2003 között tanszékvezető is volt. 2006-ban habilitált az ELTE bölcsészkarán, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.
Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan volt. Siptár Péterrel együtt írta a Strukturális magyar nyelvtan magánhangzókról, Kálmán Lászlóval a hangsúlyról szóló fejezetét, továbbá több fejezetet jegyez a Magyar nyelv és a A nyelv és a nyelvek című könyvekben. A kutatás és az oktatás mellett a tudományos ismeretterjesztést is fontos feladatának tartotta: a Magyar Narancsban jelent meg nyelvészeti témájú cikksorozata, a Modern Talking, 2003-ban pedig nagy sikerű előadást tartott Miért változik a nyelv? címmel a Mindentudás Egyetemén. A nyelvész Kálmán László 2021-es haláláig szerkesztője volt a Klubrádión futó Szószátyár című műsornak.
Költőként 35 éves korában, 1982-ben debütált a régi Mozgó Világban. „Írogattam én tizennyolc-tizenkilenc-húsz éves koromban, sőt előtte is írogattam, de akkor csak ilyen alkalmi verseket, meg csasztuskákat, meg iskolai ünnepélyekre gúnyverseket, ilyesmiket, dalszövegeket. De nem voltam megelégedve, talán gyáva is voltam, azt gondoltam, hogy majd csak ha ezek igazán jók, akkor jövök elő, akkor eltettem, később elővettem, de tulajdonképpen olyan huszonnyolc éves koromig nem vettem ezt komolyan” – adott magyarázatot a kései költői indulásra a Litera 2005-ös Nagyvizit-interjújában.
Első kötete, a Komolyabb versek 1984-ben jelent meg. Ezt az 1976 és 1995 között keletkezett verseit tartalmazó A bőr és a napszakok követte 1995-ben, 1998-ban jelent meg az Elkezd a dolgok végére járni, 2002-ben A rend, amit csinálok, 2005-ben a Soványnak kéne lenni, majd 2007-ben az Az az íz – mindegyik a Magvető gondozásában. „Angolul jól tudok, de sose jutott eszembe, hogy angolul írjak: a magyar sokkal izgalmasabb. Fiatalon sokáig nem akartam írni, mert meleg vagyok és nem mertem ezzel előállni, pedig a szerelemről van a legtöbb mondanivalóm. A világról, országról, boldogulásról sok mindent gondolok, de ezek nekem ritkán verstémák. Istenről is szoktam írni, úgy érzem, van vele kapcsolatom (remélem, ő is így érzi)” – írta 2010-ben a Verejték van a szobrokon fülszövegében. További verseskötetei a megjelenés sorrendjében: Nyírj a hajamba (2017), Jól láthatóan lógok itt (2019), Billeg a csónak (2024).
Túlzás nélkül korszakos jelentőségű a műfordítói munkássága és azon belül is Shakespeare-fordításai (Tévedések vígjátéka, Szentivánéji álom, A hárpia megzabolázása, avagy A makrancos hölgy, Hamlet, Ahogy tetszik, Vízkereszt, vagy bánom is én, Rómeó és Júlia, A vihar, A velencei kalmár, Lear király, Szeget szeggel, IV. Henrik). „Shakespeare-t sok nagyon nagy költő fordította, másrészt nagyon szeretem, s a közönség is nagyon szereti Magyarországon, tehát érdemes volt fordítani. S a színészek is rácsodálkoznak, jé, hát ez így van? Egyikük azt mondta, hogy modern fordításban olyan egy Shakespeare-szöveg, mint hogyha egy súlyosabb brokát kosztüm helyett egy mai, kényelmesebb, testhezálló ruhában játszhatna, s ebben jobban tudja magát kifejezni” – mondta ezekről a fordításokról a már idézett Litera-nagyinterjúban.
Szintén az ő fordításában került a Radnóti Színház műsorára Oscar Wilde Bunburyje (Szilárdnak kell lenni alcímmel), az Opera 2009-től az ő fordításából készült feliratokkal játszotta a Figaro házasságát, a Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig G. B. Shaw Pygmalionját.
2007-ben kezdett neki a Dante-féle Isteni színjáték újrafordításának, a grandiózus munkát, amely a negyedik teljes magyar nyelvű fordítás, 2015-ben fejezte be. „Elsősorban az érthetőségre törekedtem, mert az Isteni Színjáték csak félkarú óriás, ha tartalma nem elég világos. [...] S bár régi szerzőről van szó (a mű 1321-ben lett kész), alapvetően mai magyar nyelvet használtam, hiszen a szerző is korának olasz nyelvén írt: modern szerző volt a maga idejében” – írta a 2016-ban megjelent könyv előszavában.
2019-ben mai magyar nyelvre ültette át prózában Katona József drámáját, a Bánk bánt, és a fordítást az eredeti szöveggel együtt, magyarázatokkal ellátva közölte. 2022-ben ugyanígy tett Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével, majd 2023-ban Madách Imre drámai költeményével, Az ember tragédiájával is.
Emellett esszé- és novelláskötetek is fűződnek a nevéhez. A melegekről, a melegségről szóló írásokat szóló tartalmaz a 2015-ben megjelent A vastagbőrű mimóza című kötet, és ugyanezt a témát járják körül a 2020-as A szakállas Neptun novellái is. A már idézett, 2023-ban megjelent Hordtam az irhámat közel három évtized írásait és naplóbejegyzéseit tartalmazza. „A költőként, íróként és nyelvészként egyaránt népszerű alkotó [...] már évek óta a brit fővárosban él, így első kézből szerzett rengeteg tapasztalatot az angol és magyar kultúra közötti különbségekről, amelyekről nemcsak azért érdemes olvasni, mert az egész könyv át van itatva finom humorral, hanem mert belőle talán jobban megérthető, hogy idehaza mit rontottunk el” – méltatta kritikusunk a 2025-ben megjelent és a Telex év végi könyves listáján is előkelő helyen végzett Londoni leveleket.
Nádasdy Ádám tudományos és szépirodalmi tevékenységét számos díjjal ismerték el. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat vehette át „költői s bátor szellemű műfordítói munkásságáért”. Megkapta továbbá az Üveggolyó-díjat (2010), az Országh László-díjat (2012), a Moholy-Nagy-díjat (2016), az Artisjus irodalmi nagydíjat (2017), az Aegon művészeti díjat (2020), az Alföld-díjat (2020), a Merítés-díjat (2021), a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Életműdíját (2021) és a Szinva Irodalmi Díjat (2025).
Radnóti Zsuzsa
1938. február 12. - 2026. március 31.
Radnóti Zsuzsa Budapesten született 1938. február 12-én. 1958–1963 között végezte el az ELTE BTK magyar–német szakát.
1963-tól a Vígszínház dramaturgja volt, majd a dramaturgia vezetőjeként nagy szerepe volt az új magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként járt vissza.
A magyar drámairodalom új vonulatával, főként Füst Milán életművével foglalkozott. Örkény István harmadik, utolsó felesége volt, és az író halála óta az életmű gondozója. Tevékeny részt vállalt a színházi élet szervezésében, a fiatal tehetségek felfedezésében: a zalaegerszegi Nyílt Fórum és a Radnóti Miklós Színház Nyílt Műhelyének alapítója volt. 2013 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.
Fő művei: a Cselekvés-nosztalgia (1985), a Mellékszereplők kora: Magyar drámák a nyolcvanas években (1991), A próféta színháza (Füst Milán színházáról - 1993), a Lázadó dramaturgiák (magyar drámaírók portréi - 2003) és a Megmozdult irodalom (2021).
1980-ban Jászai Mari-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2002-ben a Pro Cultura Urbis-díjat vehette át. 2003-ban érdemes művész lett, 2009-ben Hevesi Sándor-díjjal jutalmazták. 2013-ban ő volt a Krisztina-díj kitüntetettje. 2017-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „a kortárs magyar irodalom legjelentősebb alkotásainak hiteles, a szerzői koncepciót híven tükröző színpadra állítása mellett a hazai drámairodalom történetének kutatása és publikálása terén is rendkívüli munkája elismeréseként”. 2017-ben megkapta a Vígszínház Harsányi Zsolt Emlékdíját és a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. 2019-ben Hazám-díjjal tüntették ki. 2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet évente adnak át.
1938. február 12. - 2026. március 31.
Radnóti Zsuzsa Budapesten született 1938. február 12-én. 1958–1963 között végezte el az ELTE BTK magyar–német szakát.
1963-tól a Vígszínház dramaturgja volt, majd a dramaturgia vezetőjeként nagy szerepe volt az új magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként járt vissza.
A magyar drámairodalom új vonulatával, főként Füst Milán életművével foglalkozott. Örkény István harmadik, utolsó felesége volt, és az író halála óta az életmű gondozója. Tevékeny részt vállalt a színházi élet szervezésében, a fiatal tehetségek felfedezésében: a zalaegerszegi Nyílt Fórum és a Radnóti Miklós Színház Nyílt Műhelyének alapítója volt. 2013 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.
Fő művei: a Cselekvés-nosztalgia (1985), a Mellékszereplők kora: Magyar drámák a nyolcvanas években (1991), A próféta színháza (Füst Milán színházáról - 1993), a Lázadó dramaturgiák (magyar drámaírók portréi - 2003) és a Megmozdult irodalom (2021).
1980-ban Jászai Mari-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2002-ben a Pro Cultura Urbis-díjat vehette át. 2003-ban érdemes művész lett, 2009-ben Hevesi Sándor-díjjal jutalmazták. 2013-ban ő volt a Krisztina-díj kitüntetettje. 2017-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „a kortárs magyar irodalom legjelentősebb alkotásainak hiteles, a szerzői koncepciót híven tükröző színpadra állítása mellett a hazai drámairodalom történetének kutatása és publikálása terén is rendkívüli munkája elismeréseként”. 2017-ben megkapta a Vígszínház Harsányi Zsolt Emlékdíját és a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. 2019-ben Hazám-díjjal tüntették ki. 2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet évente adnak át.
