Lady Lovelace
Teljes nevén Augusta Ada King Lovelace (1815-1852), született Byron. Igen, Ada lord Byron, a költő lánya volt!
A hölgy a matematika tudományában mozgott otthonosan.
Anyja, Anna Isabella Byron, aki szintén érdeklődött a matematika iránt, Adát már fiatal korában taníttatta matematikára, amiben ő komoly tehetséget mutatott.
A kor ismert matematikusai tanították, foglalkoztak vele.
Jegyezzük meg a nevét -ő a világ első számítógépes programjainak megalkotója, az első programozó!
Korai, mindössze 37 éves korában bekövetkezett halála feltehetőleg további értékes matematikai eredményektől fosztotta meg az utókort.
Neve azért mégsem merült teljes feledésbe.
Az 1970-es években az USA-ban kifejlesztett számítógépes programnyelv, amely az USA Védelmi Minisztériumának kezdeményezésére jött létre
és amely alkalmas volt a magas szintű fejlesztési munkákban való használatra, az ADA nevet kapta, az első számítógépes programozó emlékére.
Forrás:gordon.nolblog
Teljes nevén Augusta Ada King Lovelace (1815-1852), született Byron. Igen, Ada lord Byron, a költő lánya volt!
A hölgy a matematika tudományában mozgott otthonosan.
Anyja, Anna Isabella Byron, aki szintén érdeklődött a matematika iránt, Adát már fiatal korában taníttatta matematikára, amiben ő komoly tehetséget mutatott.
A kor ismert matematikusai tanították, foglalkoztak vele.
Pascal aritmetikai gépe, a Pascaline, amely összeadásra és kivonásra volt képes.
Nagy dolog volt ez az 1600-as évek első felében!
Nagy dolog volt ez az 1600-as évek első felében!
Lady Lovelace munkássága összekapcsolódik a kor neves matematikusának, Charles Babbage-nak (1791-1871), az első valódinak nevezhető
számítógép megalkotójának munkásságával.
Babbage egy olyan számológépet alkotott, amely logaritmikus-táblázatok összeállítására és táblázat formájában történő kinyomtatásra lett volna alkalmas.
A Diferenciál Gépnek (Differential Engine) elnevezett szerkezet számtáblázatokat állított volna össze -mechanikus módon működve- elsősorban hajók
navigációs számításainak segítésére.
Pascal és Leibnitz mechanikus-fogaskerekes számológépeinek továbbfejlesztett változata volt ez.
számítógép megalkotójának munkásságával.
Babbage egy olyan számológépet alkotott, amely logaritmikus-táblázatok összeállítására és táblázat formájában történő kinyomtatásra lett volna alkalmas.
A Diferenciál Gépnek (Differential Engine) elnevezett szerkezet számtáblázatokat állított volna össze -mechanikus módon működve- elsősorban hajók
navigációs számításainak segítésére.
Pascal és Leibnitz mechanikus-fogaskerekes számológépeinek továbbfejlesztett változata volt ez.
Íme Leibnitz számoló szerkezete. Alapvető újítás a különböző hosszúságú fogaskerekek alkalmazása,
amit a XX. sz. első feléig használtak a különböző mechanikus számoló szerkezetekben.
amit a XX. sz. első feléig használtak a különböző mechanikus számoló szerkezetekben.
Leibnitz továbbfejlesztette a Pascaline-t és olyan mechanikus számoló gépet szerkesztett, amely már szorzásra, osztásra,
sőt gyökvonásra is alkalmas volt.
sőt gyökvonásra is alkalmas volt.
A fenti kép a Differential Engine legyártott eredeti alkatrészeiből utólag összeállított szerkezet
egy részét mutatja -ma múzeumi tárgy, igazi különlegesség.
egy részét mutatja -ma múzeumi tárgy, igazi különlegesség.
Babbage Differential Engine-je végül teljesen nem épült meg, elsősorban anyagi okok miatt, de a kor mechanikai fejlettségi foka sem biztosította
az alkatrészek megmunkálási toleranciájának megfelelő szintjét.
(Az egyes, már legyártott alkatrészekből összeállították utólag a szerkezet egy részét, majd még Babbage életében mások több működő
példányt is elkészíttek és használatba állítottak.)
az alkatrészek megmunkálási toleranciájának megfelelő szintjét.
(Az egyes, már legyártott alkatrészekből összeállították utólag a szerkezet egy részét, majd még Babbage életében mások több működő
példányt is elkészíttek és használatba állítottak.)
Így néz ki a Differential Engine egy utólag, korszerűbb technológiával megépített egysége.
A szerkezet kitűnően működött!
A szerkezet kitűnően működött!
Dacára a Diferenciál Gép megépítési nehézségeinek, 1833-ban Babbage felvázolta egy még fejlettebb, komplikáltabb számítások elvégzésére alkalmas
szerkezet elvét és ennek mechanikus megoldását.
A szerkezet az Analitikai Gép (Analitical Engine) nevet kapta.
Ez a gép már programozható volt!!
szerkezet elvét és ennek mechanikus megoldását.
A szerkezet az Analitikai Gép (Analitical Engine) nevet kapta.
Ez a gép már programozható volt!!
A szekezet elvben kísértetiesen hasonlított a mai számítógépekhez, rendelkezett annak négy alapvető fö egységével: Input (adatbevitel),
output (eredmény kijelzés), processing (adatfeldolgozás), valamint memory (adattárolás).
Az adatbevitelt (amely a megoldani kívánt egyenletet, vagy egyenlet-rendszert is tartalmazta a numerikus adatokon kívül)
Babbage a Jacquard szövőgépeknél először alkalmazott lyukkártya-rendszerrel oldotta meg.
output (eredmény kijelzés), processing (adatfeldolgozás), valamint memory (adattárolás).
Az adatbevitelt (amely a megoldani kívánt egyenletet, vagy egyenlet-rendszert is tartalmazta a numerikus adatokon kívül)
Babbage a Jacquard szövőgépeknél először alkalmazott lyukkártya-rendszerrel oldotta meg.
Íme az Analitical Engine egy korszerűbb technológiával, az eredeti tervek alapján megépített egysége,
mint múzeumi tárgy.
A teljes szerkezet talán ház-nagyságú lett volna.
mint múzeumi tárgy.
A teljes szerkezet talán ház-nagyságú lett volna.
Lady Ada Lovelace 1834-ben, 18 évesen hallott először Babbage Analitical Engine-éről, mikor egy tanára leírta számára a gép elvét.
Ez felkeltette érdeklődését és fantáziáját, ami hamarosan személyes találkozást eredményezett Babbage-al.
Ettől kezdve barátokká váltak és Ada sok esetben Babbage elképzeléseinek bírálójává és kiegészítőjévé vált.
Ez felkeltette érdeklődését és fantáziáját, ami hamarosan személyes találkozást eredményezett Babbage-al.
Ettől kezdve barátokká váltak és Ada sok esetben Babbage elképzeléseinek bírálójává és kiegészítőjévé vált.
Ada matemetikai munkásságának jelentős része élete során ezután kapcsolatban van az Analitikai Gép matematikai problematikájával és ennek vetületeivel.
1843-ban egy, a gépről írt francia nyelvű cikk angolra fordítása során kiegészíti a cikket, az eredeti anyagnál jóval mélyebb, terjedelmes
matematikai elemzést közkinccsé téve.
Itt Ada megjósolja, hogy az ilyen elven épített szerkezet akár zenét komponálhat, vagy grafikus matematikai megoldásokat szolgáltathat.
1843-ban egy, a gépről írt francia nyelvű cikk angolra fordítása során kiegészíti a cikket, az eredeti anyagnál jóval mélyebb, terjedelmes
matematikai elemzést közkinccsé téve.
Itt Ada megjósolja, hogy az ilyen elven épített szerkezet akár zenét komponálhat, vagy grafikus matematikai megoldásokat szolgáltathat.
Az Analitikai Géppel ill. annak elődjével, a Diferenciál Géppel kapcsolatban Ada felveti ezek használhatóságát egy tetszőleges Bernoulli-szám
kiszámítására iterációval, ismertetve a módszert is.
Ada legmaradandóbb tevékenysége azonban az Analitikai Gép számára szerkesztett adatbeviteli tevékenységhez kapcsolódik.
Az egyenletek ill. egyenlet-rendszerek (vagy még inkább a bevitt adatok feldolgozási módozatai meghatározásának) lyukkártyás adatbevitele
valójában számítógépes programozás.
Ada Lovelace megírta az első számítógépes programokat az első programozható számítógép számára!
kiszámítására iterációval, ismertetve a módszert is.
Ada legmaradandóbb tevékenysége azonban az Analitikai Gép számára szerkesztett adatbeviteli tevékenységhez kapcsolódik.
Az egyenletek ill. egyenlet-rendszerek (vagy még inkább a bevitt adatok feldolgozási módozatai meghatározásának) lyukkártyás adatbevitele
valójában számítógépes programozás.
Ada Lovelace megírta az első számítógépes programokat az első programozható számítógép számára!
Jegyezzük meg a nevét -ő a világ első számítógépes programjainak megalkotója, az első programozó!
Korai, mindössze 37 éves korában bekövetkezett halála feltehetőleg további értékes matematikai eredményektől fosztotta meg az utókort.
Neve azért mégsem merült teljes feledésbe.
Az 1970-es években az USA-ban kifejlesztett számítógépes programnyelv, amely az USA Védelmi Minisztériumának kezdeményezésére jött létre
és amely alkalmas volt a magas szintű fejlesztési munkákban való használatra, az ADA nevet kapta, az első számítógépes programozó emlékére.
Forrás:gordon.nolblog