Megy ez, már látszik az alagút vége.
Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez - új tagoknak.
- Téma inditó zsuzsanna03
- Kezdés dátuma
Akkor legyen itt egy mai idézet: "Egy nap Elméletbe költözöm, mert Elméletben minden jól működik."
Raphaëlle Giordano
Raphaëlle Giordano
Vagy egy másik: "A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.+
Edward J. Stieglitz
Edward J. Stieglitz
De miért érezzük ezeket időnként közhelyesnek?
Főleg, ha igazak? Talán lelkünk romlott, cinikus fele gonoszkodik?
De ez akkor is aranyos: "Ha elhagysz, veled mehetek?" (Mental as Anything)
Most már nagyon kíváncsi vagyok, mi fog történni még egy hozzászólás után?
Az is lehet, hogy semmi. De legalább olvastam pár idézetet. Ez idekívánkozik:
" Aki társaságba vágyik, lelki hiányokban leledzik. Hordó, amelyet a saját borával nem lehet már feltölteni.
A gyermek nem bir meglenni társaság nélkül. A cigányok és az összes műveletlen népek társaságban kóborolnak. A paraszt vasárnap amint felöltözött, kiáll a kapuba. Keresi kivel beszélgethetne.
Az emberiség kiválói magánosan szerettek élni. Egy francia iró azt mondotta:
- Megtisztelve érzem magamat, ha valaki meglátogat, de mindenki örömet szerez, ha nem látogat meg.
Ebből megitélhetitek, hogy a társaság nem éppen szükséges föltétele az életnek. A testileg gyöngék védelmet éreznek a társaságban, az agyilag gyöngék igy iparkodnak a gondolataikat kiváltani.
Örökké társaságban lenni épp oly tulság, mint örökké magában élni. De mindenesetre kellemesebb és hasznosabb a két tulság között, ha már választani kellene, - az utóbbi."
(Gárdonyi Géza: Földre néző szem Égre néző lélek Intelmek fiaimhoz)
" Aki társaságba vágyik, lelki hiányokban leledzik. Hordó, amelyet a saját borával nem lehet már feltölteni.
A gyermek nem bir meglenni társaság nélkül. A cigányok és az összes műveletlen népek társaságban kóborolnak. A paraszt vasárnap amint felöltözött, kiáll a kapuba. Keresi kivel beszélgethetne.
Az emberiség kiválói magánosan szerettek élni. Egy francia iró azt mondotta:
- Megtisztelve érzem magamat, ha valaki meglátogat, de mindenki örömet szerez, ha nem látogat meg.
Ebből megitélhetitek, hogy a társaság nem éppen szükséges föltétele az életnek. A testileg gyöngék védelmet éreznek a társaságban, az agyilag gyöngék igy iparkodnak a gondolataikat kiváltani.
Örökké társaságban lenni épp oly tulság, mint örökké magában élni. De mindenesetre kellemesebb és hasznosabb a két tulság között, ha már választani kellene, - az utóbbi."
(Gárdonyi Géza: Földre néző szem Égre néző lélek Intelmek fiaimhoz)
Monológia. 
A szabadidő mindig nagyon jó.
Főleg ha te választhatod ki mit csinálj ebben az időben.
Csak neki kezdeni nehéz utána már minden menni fog.
„Szeretni valakit olyan, mint beköltözni egy házba” „Az elején az ember beleszeret az újba, minden reggel rácsodálkozik, hogy mindez az övé, és közben fél is egyszerre, hogy valaki hirtelen beront az ajtón, és közli, hogy súlyos félreértés történt, és igazából nem lakhat az ember ilyen remek körülmények között.
De ahogy telnek az évek, megkopik a homlokzat, itt-ott megrepedezik a fa, és az ember elkezdi nem azért szeretni a házat, mert olyan tökéletes, hanem éppen azért a sok apróságért, amik miatt nem az.
Megismeri az épület minden zegét-zugát.
Megtanulja, hogyan lehet elkerülni, hogy a kulcs beragadjon a zárba, ha hideg van.
Melyik parketta hajlik meg kissé, ha az ember ránehezedik, és pontosan hogyan kell kinyitni a szekrényajtót, hogy ne nyikorogjon.
Ezek azok, ez a sok apró titok, amitől a ház az ember otthona lesz.”
Az embernek olyan furcsa dolgok hiányoznak, amikor elveszít valakit. Apró dolgok. A mosolyok. Ahogy megfordul álmában.
Hasonló témák
