C. Ágnes
Nevelődve
Vártalak s jöttetek, épp ahogyan kértem,
a nem jár-t nem félve, naiv-eltökélten...
s hogy tán nem is velem szerettetek volna
rögös útra lépni... akkor ki gondolta...?
És időbe telt, míg felnőttem hozzátok,
érteni tanultam szótlan rosszallástok,
gyermeki nyíltsággal elém tükröt tartva
idomult szülővé az éretlen anya.
Jöttetek, s már értem: isteni kegyelem,
hogy beragyogjátok érdemtelenségem.
Veletek kincs a múlt és a jövő hálás,
könny és mosoly között ti vagytok az áldás.
Nevelődve
Vártalak s jöttetek, épp ahogyan kértem,
a nem jár-t nem félve, naiv-eltökélten...
s hogy tán nem is velem szerettetek volna
rögös útra lépni... akkor ki gondolta...?
És időbe telt, míg felnőttem hozzátok,
érteni tanultam szótlan rosszallástok,
gyermeki nyíltsággal elém tükröt tartva
idomult szülővé az éretlen anya.
Jöttetek, s már értem: isteni kegyelem,
hogy beragyogjátok érdemtelenségem.
Veletek kincs a múlt és a jövő hálás,
könny és mosoly között ti vagytok az áldás.