Az Anonymous bosszút állt
Története legnagyobb szabású akcióját indította el csütörtök éjjel a hírhedt hekker-aktivista csoport, az Anonymous: túlterheléses támadásaik miatt több órára elérhetetlenné vált a RIAA és az MPAA (a nagy zene- illetve filmkiadók szövetségei), az amerikai igazságügyi minisztérium, az FBI, az amerikai és francia szerzői jogvédői hivatal, és több nagy zenekiadó, így az EMI és a Universal Music oldalai. Az akció válasz a Megaupload fájlcserélő portál csütörtöki leállítására és üzemeltetőik letartóztatására – amit pedig nehéz másként értelmezni, mint az amerikai internettörvény ellen tartott nagy webes elsötétítő akcióra adott válaszként. Az elsötétítés egyébként látványos sikerrel járt, egyetlen nap alatt megfordította a törvényhozók véleményét a törvénytervezetről.
Megaupload, gigasiker
A Megaupload (és testvérei, a Megavideo, a Megaporn, és még 15 oldal) régóta szúrta már a szórakoztatóipar és a szerzői jogvédők szemét. Az oldal szervereire bárki feltölthetett bármilyen tartalmat, az ott maradt szabadon letölthető módon, amíg bárkit is érdekelt (ha harminc nap eltelt egyetlen letöltés nélkül, az adott fájl automatikusan törlődött). Ugyan a megoldás technikailag elmaradottabb például a bittorrentnél, az oldal mögé tett rengeteg erőforrás, a könnyű kezelés, és a névtelenség mégis sikerre vitte. Az Alexa statisztikái szerint stabil tagja volt a világ száz leglátogatottabb weboldalának, olyan oldalakat megelőzve, mint a Huffington Post, a Wordpress blogszolgáltató, vagy a Pirate Bay, és éppen csak elmaradva a CNN webes kiadása vagy az AOL portálja mögött.
A nagyüzemi fájlmegosztást több ezer szerver és óriási bérelt sávszélesség szolgálta ki. A razziák során Új-Zélandon 60, Hollandiában 630, az USA-ban pedig 525 szervert foglaltak le, és ezeken felül a világ számos pontján vannak még adatközpontokban Megaupload-szerverek, összesen több mint 1700. Az oldal amerikai fő adatközpontjában, a virginiai Carpathia internetszolgáltatónál 25 petabájtnyi (25 millió gigabájt) háttértár szolgálta ki a fájlcserélőket.
Egy tavaly januári felmérés szerint a cyberlockernek nevezett fájlmegosztó rendszerek, amelyek közül a Megaupload volt a legnagyobb forgalmú, a teljes internetes adatforgalom 7 százalékát adták (a Megaupload saját adatai szerint az internet forgalmának 4 százaléka volt az övék). Egy másik statisztika azt mutatta, hogy az oldal forgalmának meglepően nagy része nagy céges hálózatok felé zajlott; ugyanennek a tanulmánynak egy érdekes megállapítása szerint mégsem volt annyira túlsúlyban a jogsértő tartalom az oldalon, mint a közhiedelem tartotta: a legtöbbször letöltött fájlok nagyjából felét ingyenes játékdemók és filmelőzetesek tették ki.
Nyolc ember, 14 Mercedes
A napi ötvenmilliósra becsült látogatottságot a Megaupload stábja ügyesen fordította kézzel fogható bevételre. Az alapban ingyenes oldalon lehetőség volt havi 10-15 dolláros prémium tagságra előfizetni (ebből a becslések szerint 110 millió dollár folyt be az oldal fenntartóihoz), ami jobb letöltési lehetőségekkel járt, illetve reklámok is bőségesen megjelentek a letöltések előtt. Az FBI szerint a Megaupload most letartóztatott nyolc fenntartója (három német, egy-egy holland, szlovák, hongkongi, új-zélandi, és észt állampolgár) 175 millió dollárt kaszált az oldal 2005-ös elindulása óta. Az oldalnak egyébként 9 országban 30 alkalmazottja volt, 60 bank- és PayPal-számlát zároltak az akcióban.
Az Ars Technica megszerezte a razziákban lefoglalt ingóságok listáját, ez alapján valóban jól ment a csapatnak: szerepel rajta többek között 14 Mercedes (az egyik rendszáma ironikus módon GUILTY, vagyis bűnös volt), egy-egy Maserati, Rolls-Royce és Lamorghini, öt 210, illetve 270 centis képátlójú lapostévé, tízmillió dollár készpénz, és egy egyedileg készíttetett Predator-szobor. Az oldal értesülései szerint még a Megaupload-család oldalait tervező webgrafikus, a szlovák Julius Bencko is évi egymillió dollárt keresett.
A szövetségi nyomozóiroda által letartóztatott Megaupload-csapat tagjait az amerikai védelmi minisztérium bűnszövetkezet futtatásával, pénzmosással és szerzői jogok megsértésével vádolja, ezekért fejenként akár 60 év börtönt is kaphatnak. A vád szerint összesen 500 millió dollárnyi kárt okoztak az oldalon megosztott tartalmak eredeti jogtulajdonosainak a ténykedésükkel. Kim Dotcom, a Megaupload alapítója és vezetője az oldalt ért vádakat eddig azzal utasította vissza, hogy az oldalon működik egy olyan funkció, amivel a jogtulajdonosok jelezhetik, ha az ő tartalmaikat osztják meg jogellenesen, és minden ilyen esetben törlik az adott fájlokat a szerverekről. A Google ugyanezzel az érveléssel úszta meg a Viacom-Youtube pert, ahol a médiaóriás egymilliárd dollárt követelt a videómegosztótól.
Érdekes csavar a történetben, hogy a fájlmegosztó legutóbbi reklámvideójában egy sor olyan sztár, színészek, zenészek éneklik önfeledten, hogy I love Megaupload, akiknek az ott megosztott művei miatt üldözte évek óta az oldalt a szórakoztatóipar.
Enter Anonymous
Az Anonymous gyorsan reagált a Megaupload bezárásának hírére. „Új korszak kezdődik. Az Anonymous többé nem játszik szépen” – szólt a csoport üzenete. A tavalyi észak-afrikai forradalmak online támogatásának sajtóvisszhangja nyomán a kollektíva sosem látott nyilvánosságot kapott, így a Twitteren terjedő felhívásra közel hatezer hekker és szimpatizáns töltötte élesre a túlterheléses támadásokhoz használt ionágyút. A LOIC szoftver bevetése után negyed órával vált elérhetetlenné az első célpont, majd egy órán belül az összes többi is, az FBI weboldalának kivételével, aminek a túlterhelése közel három órájába telt a hekkereknek. A Gawker nyomozása szerint az Anon most egy új trükköt is bevetett a támadáshoz: egy vírusos weboldalt, ami egy böngésző-sérülékenységen keresztül átveszi az irányítást a látogató gépe felett, és a rendelkezésére álló sávszélességet a célpont szerver felé fordítja. A vírusos linket Twitteren, YouTube-kommentekben és az Anonymoushoz köthető csetcsatornákon terjesztették.
A CNET biztonságtechnikai szakértői szerint a támadások alatt az internet globális adatforgalma 13-14 százalékkal nőtt, az invázióban a világ minden részéről vettek részt gépek, a legkomolyabb támadó gócpontok az USA keleti partvidékén, Kelet-Európában, Kínában és Tajvanon voltak. Magyarországról az Akamai tartalomtovábbító hálózat rendszere az elmúlt 24 órában 49 kiinduló túlterheléses támadást észlelt.
