Egyetemi vizsga
A kérdés így hangzott:
"Írja le, hogyan mérhetõ meg egy felhõkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhõkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetõsen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt.
Az egyetem vezetõsége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött.
A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van. A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott.
A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idõ.
A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elõ.
A biztos nógatására aztán belekezdett:
"Nos, az elsõ ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhõkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt idõt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából. Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhõkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetõn megmérve a gravitációs erõt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Vagy, ha esetleg a felhõkarcoló rendelkezik tûzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerû szorzással megkapjuk a kívánt eredményt. De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetõn mérhetõ nyomás különbözetébõl is megállapítható a felhõkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg. Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhõkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert."
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és õ a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.