Válaszolj NEKEM és kérdezz TŐLE!

A saját kérdésemre válaszolva én nem szeretek utazni. Érdekelnek a különböző országok tájai, kultúrája, és a hazai tájak is, de megelégszem amit látok a neten, vagy a tv-ben. Kerékpározni szeretek. Főleg hegyről legurulni.

A kedvenc játékom mint általában a lányoknak, a baba. De emlékszem, már akkor is nagyon szerettem a macskákat. Ja igen, szerettem kukoricacsutkából tornyot építeni., és kártyából. Jól eljátszottam egyedül.
Mik eszembe jutnak erről a kérdésről?

Kíváncsi vagyok más válaszára is.

Gyermekként mackóm volt néhány....Többnek kiszedtem a szemét...Volt kirakóskockám....fából.....szinezőkönyv....jojó.....
Tiki-taki.....Jól összeverte mindig a kezem.....Aztán a foci......Suhancként az indiánosdi volt a kedvencem...mindig,mindenhol..Mindig íjat készítettem.....Gyűjtöttem a műanyag játékkatonákat...1 Ft ! volt darabja a piacon......
Aztán később a sakk....ping-pong..........Aztán egyszercsak rádöbbentem,hogy kinőttem a játékokat.......

Kérdést még továbbadom....érdekes téma......

Aranyos kérdés. Egy kis nosztalgia....
Kedves, forgalomtól elzárt utcában nőttem fel, ahol nagyon jó volt összejönni az utca gyerekeivel...rengeteget bújócskáztunk, árokcicáztunk, fogócskáztunk, körjátékoztunk, kártyáztunk, kerékpároztunk, labdáztunk.... Beálltam focizni is, de többet rúgtam bokát, mint labdát. Versenyt rendeztünk, melyik párnál marad fent legtovább a tollaslabda. Már fájt a karunk, zsibbadt a nyakunk, de még mindig csak számoltuk az ütéseket... Télen ugyanez az utca, a domb szánkóinkkal lett tele.... Imádtam még fára mászni, társasozni, "ország, város, fiú, lányt..." játszani....... Természetesen, kedvenceim közé tartozott a babázás, főzőcskézés is. Alig vártam, hogy kiürüljön a góré, hogy végre berendezhessem babaházzá. Nem volt olyan mesekönyvünk, amit ne olvastam volna ki. Kertünk alján csordogáló patak pedig számtalan lehetőséget kínált egy-egy izgalmas kalandra....
Nem folytatom, mert rájöttem... még nem nőttem ki a játékokat....

Nem adtam tovább még kérdést, de ezt most igen......

Az előttem írt választ szinte egy az egyben írhattam volna,szép gyermekkorom volt,olvasni imádtam,sok regényt színdarabbá alakítva adtunk elő az utca gyermekeivel,ahol a felnőttek velünk egyűtt nevettek,tapsoltak,jól érezték magukat!(nem értem,hogyan volt mindenre idejük?)Az "ipi-apacs",a bújócska mindennapos játék volt!Folytathatnám !

Milyen fájó emlékeid vannak a gyermekkorodból?

Egyszer társaimmal lovacskáztunk.....Olyan szerencsétlenül sikerült "ellenfelemet" lerántani a másik hátáról,hogy szegénynek eltört a keze......Gyermekként is iszonyú lelkiismeretfurdalás gyötört utána.....A másik.....:
Legjobb utcabéli Barátommal birkóztunk...játékból,nem komolyan...jómagam testesebb és némileg idősebb voltam...De Ő szeretett volna ilyet játszani....Két vállra fektettem....kérdtem Tőle,hogy feladja-e.....? Ő nemet intett és folytatta meddő küzdelmét....
Hirtelen,váratlanul sírva fakadt...és teljesen elernyedt...ám még akkor sem mondta,hogy feladja.......Szomorú győzelmem volt,máig emlékezetes.......

Ez is nagyon érdekes kérdés,bocsi,de továbbadom........

Az embereket,de csak ha érdekesek

A felhőket is,de ha rajta ül egy ember akkor azt is megnézem...


Kérdés tovább adva......

Bocsi,töröltem a hozzászólást,mert elnéztem az oldalt és már nem volt aktuális a hozzászólásom...
Sokszor nézem a felhőket,de még nem láttam rajta emberkéket...

Hiszem ha látom,vagy látom ha hiszem?

Látom, ha hiszem. Amit hiszek vagy amiben hiszek, azt látom is.
Vannak teljesithetetlennek tűnő álmaitok?

Vannak persze,nem is 1,2,3,4....De én inkább a valóságban élek..Pedig szoktam ám álmodozni

Kérdés paszolva.......

Bocsi,de kissé fogalomzavaros vagyok.....Nem tudom,a kérdés az alvás közbeni álomképekre vonatkozik,avagy az ébrenlét vágyaira.....?
Ha az előző...akkor az ott látottak,tapasztaltak,legyenek az álomvilág képei......a valóság talaján nem nagyon foglalkozom velük.....
Amennyiben az utóbbiakra...akkor olyanokra vágyom,amelyek előbb-utóbb megvalósíthatóak lesznek.....

Adsz-e némi hitelt alvásközbeni álmaidnak....álomképeidnek....? /intő jel.....szerencsét hozó....jövendölő....stb.álmok/

Kérdésemre válaszolva: az álmaim legtöbbször elgondolkodtatnak.....Ébrenlétemben figyelem,nincs-e kapcsolat álmom és a napi tevékenységem,élményeim között......De csak érdekességszintjén érintenek meg álmaim,különösebb jelzésértéküket még nem tapasztaltam.....eddig.....

Más: Szoktál-e szerencsejátékot játszani és milyet,vagy milyeneket? Hiszel-e a szerencsében....a szerencsédben?

Nem szoktam....A szerencsében elvileg,, igen..,persze csak akkor,ha szerencsém van..Különben pedig nem...

Még valaki

Lottózni szoktam néha,korábban totóztam is.Szórakozásból játszom,nem hiszek a szerencsében,szerintem ez is csak a véletlen műve. Nyerni persze jó lenne!
Mit tennél a nagy nyereménnyel ha egyszer beütne?

Húú,ez kellemes kérdés...!
Titokban tartanám,amennyire lehet....és agyalnék....Valószínűleg csak 1-2 megbízható emberrel osztanám meg az eseményt....Tudom,így már nem titok...de véleményt kérnék tőlük a felhasználást illetően....Egy biztos...befektetnék.....különböző futamidőkkel,értékálló vagyonba.....és hagynék persze a mindennapok költségeire......kézügyben...valamint bizonyos részét egyszerűen kedvtellésből felhasználnám....utazás,néhány hiányzó dolog,mely kényelmesebb életvitelt tesz lehetővé......

Felhőtlenül tudnál-e örülni,vagy lenne Benned félsz,aggály..,vagy tartanál-e valamitől..../ha beütne az előző nyereményed.../ ?

Szerencsejátékot nem szoktam játszani, mert nem hiszek benne. Az állambácsinak jó bevétel.
A másik ok pedig az, hogy nem kellene akkora összeg, ha mégis rám szakadna a" szerencse". Biztos, hogy félnék. Könnyen jön, könnyen megy. Az a véleményem.
Félnék attól, hogy kihasználnak, becsapnak, mert akkor nem érzem az értékét.

Hol töltenél el szívesen pár hetet, hónapot? Egy csendes helyen,pl. egy tóparton, szerényen, vagy szállodában egy nagy városban, tele kényelemmel?

Függően a helyzetemtől......a "nyereménytől"....De elvonatkoztatva......tulajdonképpen mindent szeretnék látni,tapasztalni....kombinálnám úgy,....hogy.....mondjuk két-három hét egy nagyváros különlegességei,látványosságai extra kényelemben.....Párizs......Stockholm..Tokio.........sorolhatnám....Majd kipihenném magam a természetben...félnomád körülmények.....szerényen.....minimális civilizáció......természetközeliség......Háát,valahogy így.......

Kérdés továbbadva......hátha más is akar "világot látni...."

Egy tóparton szivesen eltöltenék pár napot .Úgy érzem ott teljesen ki tudnám pihenni magamat a természetben és feltudnák töltődni az előttem álló nehéz napokra.

Szoktál-e hosszú sétákat tenni a természetben ?

Ha módomban áll...kifejezetten szeretek sétálni,nézelődni a természetben...rétek..mezők...erdők..csalitok....vízparti séták...kis romantika...elmélkedés...lelki megtisztulás......kikapcsolódás...távol a civilizációtól.....Sajnos,lakóhelyemen nincs közelben ilyen lehetőség.....Viszont közel esik a Duna.....és közeliek gyermekkorom emlékezetes fás ligetei...bozótosai.....a mai napig élnek a fák,melyeknek kérgébe véstem első szerelmem nevét....

Kérdés továbbadva.......

Körölbelül én is így írnám le a válaszom, mint te Imrucika.
Nagyon szeretem a természetet. Szerencsére módomban áll mindennap.

Szerinted dolgozni, vagy tanulni a könnyebb? Melyiket szeretted jobban?

Ez roppant érdekes...és nem hiszem,hogy egyéni.....amikor tanultam,akkor...dolgozni vágytam...mai ésszel,viszont visszaülök szívesen az iskolapadba.....Néhány évvel ezelőtt bő 1 évig volt módom rá...Ugyanúgy előkerültek az ifjú diákkor csínytevései...rosszalkodásai,mintha még mindig sihederként lettem volna tanuló.....
Továbbá....a fizikai munka is lehet pihentető../szellemileg/, ám a tanulás is hozhat agyi felfrissülést...A gondom az,hogy minél többet tudok....ezzel együtt egyre kevesebbet is....:razz: Olyasmi érzés,mint egy hatalmas fa....szeretném minden ágát megmászni,de képtelen vagyok rá...

Szereted-e a munkádat? Volt-e életedben olyan időszak,amikor "nemszeretem"érzéssel mentél dolgozni?