A Pozsonyi vár
A méreteivel lenyűgöző
Pozsonyi várat már nagy távolságból látni.
Szembetűnő körvonalait Pozsony minden látogatója észreveszi. Méltóságteljes alakját fokozza a várhegy amelyen áll. 85 m magasan emelkedik a
Duna szintje fölé.
A vár a 9. század végén jelentős székhely volt. Ehhez az időszakhoz kötődik a Pozsonyról szóló első írásos emlék 907-ből, amely a
régi magyarok és a bajorok Brezalauspurc vára alatt egymás ellen vívott
csatájáról tesz említést. A 11. és a 12. században a várdombon koraromán kőből épült palota nőtt ki. A vár nagyvonalú átépítése 1423-ban kezdődött és az eredménye egy Zsigmond vára néven ismert gótikus vár volt. A Pálffy néven emlegetett vár-átalakítás a letűnő reneszánsz-korszak idején valósult meg.
A vár nagy építészeti módosításainak utolsó szakaszát
Mária Terézia valósította meg. A pálffy-féle várból fokozatosan eltávolíttatta az összes erődítményszerű építőelemet és egyúttal kidomborította, tökéletesítette vagy a legfényűzőbb formában kiterjesztette annak lakófunkcióját. A későbbiekben
Tereziánumnak elnevezett legérdekesebb objektumot 1768-ban építették a palota keleti homlokzatához.
A kisebb méretű csodálatos rokokó palota
Albert helytartó székhelye volt, aki e jelentős funkcióba Mária Terézia lányával,
Mária Krisztína hercegnővel kötött házasságának köszönhetően került. Mint művészetkedvelők, mindketten számos műalkotás felhalmozását kezdték el a várban, amelyek később a ma ismert
bécsi Albertina galéria alapjává váltak.
1811 májusában a várban tűzvész pusztított. A leégett várpalota óriási
romjaival 150 évig nem történt semmi. Csak 1968-ban fejeződött be a várpalota újjáépítése. A Pozsonyi vár területének néhány térsége a nyilvánosság számára is hozzáférhető. Ezekben a
Szlovák Nemzeti Múzeum különböző rövididejű, valamint állandó kiállításai vannak elhelyezve.
A főpalotában
történelmi bútorokat, órákat bemutató kiállítás található és egy figyelemreméltó kiállítás
Szlovákia régmúlt történelmének kincsei néven. A
Luginsland bástyában a látogató megtekintheti a
hangszerek történelmét bemutató kiállítást. A
kincseskamra, ahová a várudvar bejárata mellett önálló bejárat vezet, rejtegeti a legrégibb kiállított tárgyat, a csaknem 25-ezer éves
Moraváni Vénusz - az akkori idők nőideálja -
szobrát.
A várudvaron, főleg nyáron a csillagos égbolt alatt
Shakespeare játékokat és koncerteket rendeznek.
A várterület része a
park, ahol a
Nagy-morva Birodalomból származó
bazilika alapkövei láthatók. A parkban sétálva a látogató különböző szemszögből csodálhatja Pozsonyt és itt láthatják
szent Erzsébet nem feltűnő szobrát is, aki 1207-ben a Pozsonyi várban született. Azonban még szebb kilátás nyílik Pozsonyra és környékére a legrégebbi
Korona-toronyból.