Versek, idézetek...

sztzs · 2007 Február 16

<TABLE id=AutoNumber1 style="BORDER-COLLAPSE: collapse" borderColor=#111111 height=563 cellSpacing=0 cellPadding=0 width=760 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width=207 bgColor=#f5fafe height=375>Nádor Tamás
KIS MAGYAR VERS
Magyarnak lenni
annyi, mint
enni, inni,
levegőt venni
itt.
Magyarnak lenni
annyi, mint
köszönni, búcsúzni,
dolgozni, pihenni,
szülni, temetni,
mint bárki, bárhol,
mégis másképpen
máshol.
Magyarnak lenni
annyi, mint
írni-olvasni
először így,
egyetlen batyuval
kicsapva
innen, vagy
távozva önként,
anyanyelvünket
siratva
vagy akár megtagadva:
álmunkban is
számolni
ekként.
Magyarnak lenni
annyi, mint
ugyanazt
vagy éppen mást
gondolni
ugyanarra,
magyar borsót
hányni a
magyar falra,
egyazon
szalmalángon
fellobbanni,
elkékülésig
föl nem adni.
Magyarnak lenni
annyi, mint
tudni
a Ballassi-strófát,
Bolyai appendixét
Bartók allegro
barbaróját,
Radnóti méz- és
áfonyacsókját,
Karinthy koponya
bukfenceit
Márai kassai
gerincét,
Babitsot
gégenémán is
hallani.
Magyarnak lenni
annyi, mint
kenyeret szegni
kereszttel,
Istenhez loholni
kalappal,
vasárnapozni
kálvini nyakkal
zsoltárt mondani,
kaddist,
Miatyánkot,
dologba
virradni, mire az
ostorosi kakas
hármat
kiáltott.

</TD><TD vAlign=top align=left width=277 bgColor=#f5fafe height=375>

Magyarnak lenni
annyi, mint
őrizni Szent István
eleven jobbját,
Mátyás máig
világló
corvináit.
Bethlen megtartó
eszét,
Széchenyi hitelét, a
kossuthi
lángot.
Magyarnak lenni
annyi, mint
apánk, anyánk,
minden fájdalmas
felmenőnk,
sajgó rokonunk
sírjára
megszentelt
lába nyomába,
ne legyen
nyílt seb:
ültetni árvácskát,
nefelejcset.
Magyarnak lenni
annyi, mint
tudni ennek a
táncos-tarajos
Tiszának, Dunának
hajdani kékjét,
hajlatához, ahol a
legnagyobb
hal lakik,
örvénylő
őrületének
fájdalommocskát
halálos
farkasszemét,
irtózataikat.
Magyarnak lenni
annyi, mint
búzát: kicsi
csillagot vetni,
ért kalászt
aratni,
Kormot köhögő
városon vacogni
elmenni innen
haraggal,
megtérni
kicsorbult
fogakkal,
megjönni csöndes
malaszttal,
és persze,
maradni.
Magyarnak lenni
annyi, mint
zsigereinkben
érezni a
töltött káposzta
ízét, a csülkös
bablevest,
tudni, hogy
bármiként
piroslik ott az
alma, a
jonatán itt
ízesebb.
Egyszóval
magyarnak lenni
annyi, mint
latinnak, görögnek,
németnek, japánnak
baszknak, zsidónak
vagy akár
andorrainak,
tehát:
Embernek lenni,
így és itt
vagy
úgy és ott,
bárhol a
világon.
Se több,
Se kevesebb.
</TD></TR></TBODY></TABLE>

tábla · 2007 Február 17

John Keats

A VÉN CIGÁNYNŐ
Cigánynő volt a vén Meg,
a pusztaságban élt,
a rét füve az ágya,
háza a messzeség.

Rekettyehéjat majszolt
és földi szedret ő,
bora vadrózsaharmat,
könyve a temető.

Fivére minden szikla
és húgai a fák,
meghitten éltek együtt,
ő és e nagy család.

Reggel gyakorta koplalt,
s ebédet sem kapott,
és vacsorára nézte,
a hold hogyan ragyog.

De loncot minden reggel
friss koszorúba font,
este tiszafalombból
füzért csinált s dalolt.

Nádgyékényt szőtt az ujja,
mely ráncos volt, sötét,
s elosztogatta annak,
aki kunyhóban élt.

Nagy volt, mint egy királynő,
s mint az amazonok;
vörös kabátot hordott,
és rojtos kalapot.
Nyugodjon csontja békén -
már régesrég halott!

PÁL ENDRE fordítása

Katalin/Anyoka · 2007 Február 17

H.Katalin

Nyujtom kezem, ha megállnál,
elmondanám, hogy a rózsa ....megfakadt,
megint....és nem tudom
megvédeni........
és még sorólnám, annyi
mindent mondanák...
felszakadtak
gondolatom láncai

De álmommal együtt
Te is az ébredő
Nap kezén tova libbensz, s
viszed magaddal az
elérhetetlent, és
ez most már
mindig így lesz!

nézem ahogy szavaim
a semmibe hullanak.

Katalin/Anyoka · 2007 Február 17

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál,
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt az elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol" elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . ..
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . ..!

speranza · 2007 Február 17

Katalin/Anyoka írta:
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál,
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt az elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol" elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . ..
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . ..!

Be szép ez a vers anyóka! Olyan igaz magyar!
Új vagyok még, ha valamit nem jól csinálok, szóljatok!
Csak barangolok itten.

Katalin/Anyoka · 2007 Február 17

speranza írta:
Be szép ez a vers anyóka! Olyan igaz magyar!
Új vagyok még, ha valamit nem jól csinálok, szóljatok!
Csak barangolok itten.

Szia

valóban szép

Ismerkedj olvassgas, éred jól magad

platon · 2007 Február 17

Kosztolányi Dezső:
Bohóc

Lecsuklik minden pilla most,
nem is találsz több villamost,
így járok én is itt, gyalog,
köröttem olcsó angyalok.
Kármin, sáfrány, körúti nők,
selyemharisnyák, rossz cipők
s ami búsítja bús dalom,
a fanyar arcon fájdalom.

Ha a sír szavát hallanád,
nem hallanál ily balladát.
Egy árva költő tévelyeg
s itt méri a mély éjeket.
Egy görbeutcán remegőn
járkálok, mint a temetőn.
Ó élet! sár! láz! csúnya út!
a vége és a mélye rút.

De jó itt, mert ez utca fáj
és szép, mert téboly ez a táj
s álarc alól mártír-szemek,
testvér szemei rémlenek.
Festett az arcom nékem is
és szenvedés az ékem is.
Jaj, a költő gyomrába kóc,
ő is beteg és torz bohóc...

Katalin/Anyoka · 2007 Február 18

H.Katalin

Ha a rózsa tővise
szúr nem bánom,
mert látom, hogy
mindenek felett
a rózsa hamvas feje
felém integet.
Köszön nekem, s
én köszönöm neki.

Szívem dobban, ha
csak látom, elbűvől s
elvarázsól Isten
játékos keze, hogy
íly szépséges ívet
teremtett neked és nekem

lapappilon · 2007 Február 18

" Hová tartozom? mindazokra a helyekre, amelyeket eddig megjártam. Mindenünnen maggam hoztam valamit. S mindenütt otthagytam önmagam egy darabkáját. "
Székely Tibor

" Az emberi természet...olyan, hogy mindennél jobban szereti azt, ami elveszett: annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt."
Seneca

" A legnagyobb hatalom: önmagunknak parancsolni."
Seneca

lapappilon · 2007 Február 19

" A látásnaál is fontosabb az, hogy a látó mit kezd azzal, amit lát."
Carlos Castaneda

" Mit ér , ha elvonulnak előtted a világ tájai, ha szemednek nincs meg az adottsága , hogy felfedezze azok szépségét."
Gustave Thibon

lapappilon · 2007 Február 20

" Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul , ez tehát igazámból: jellem kérdés."
Illyés Gyula

" A legnagyobb cél, pedig itt e földi életben, ember lenni mindig, minden körülményben."
Arany János

" Olvasás teszi az egész embert, társalgás a talpraesett embert, írás a pontos embert."
Bacon

pity_13 · 2007 Február 21

Egy elhúnyt barátom és volt iskolatársam egyik szösszenetét szeretném veletek megosztani:

Óda a visszához

"Oda-vissza,
Oda-vissza,
Oda-vissza,
Vissza hova?
Vissza tova!"

kumisi · 2007 Február 22

Ady Endre

Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

lapappilon · 2007 Február 22

" Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, melyekben csalódott."
Balzac

"... kevés szó gyakran volt elég: haladót földrevetni vagy megmenteni..."
szophoklész

"Jótékony barát a csönd. Kisimitja a gondolatok ráncait."
szilvási

lena53 · 2007 Február 22

Ez a mai versem.

Örülj az életnek, mert annyi szép van benne.
Ha nem volna bánat, boldogság sem lenne.
Ha ma csalódtál is, a holnapod szép lehet.
Ne dobd el álmod. mi sok rosszat feledtet.
A fájdalom mit éreztél, el fog egyszer múlni,
Ha szíved újra szeret, lángra fog majd gyúlni.
Akkor te leszel a világ legboldogabb embere.
Nem leszel szomorú, nem fog fájni semmise.
Úgy szereted őt, ahogy csak ember szerethet,
Olyan szerelmet kapsz, mit sohasem felejtesz.

platon · 2007 Február 22

Szabó Lőrinc
Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok,
néma barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
aki nem kér semmit, csak néz és imád,
és nem akar lenni csak általad,
csak az árnyéka annak, ami vagy.

Árvai Emil · 2007 Február 24

Radnóti Miklós: Kolumbusz

Radnóti Miklós: KOLUMBUSZ

"In Nomine Domini Nostri Jhesu Christi"
így kezdte régen s most nem ér rá naplót írni.
A könyvben szél lapoz. Otthagyja, másra gondol,
fölötte vad, feszes, nagykarmú ég dorombol.

Kolumbusz szétvetett lábakkal áll s az éjben
négy lázadó kuporg az árbocok tövében,
s hintál a nagy hajó és zeng a sok vitorla.

Tévedne Rodrigo? Lehet... S szűk lesz a torka.
Dehát a fűcsomók nem földközelt mutatnak?
és láttam én magam, madárraj szállt nyugatnak,
tegnap meg egy galamb.

S "föld! föld!" - üvölt a hang.
És péntek volt, két óra és sötét a hajnal,
"Laudetur" - mormolták s álltak levett kalappal.

lapappilon · 2007 Február 24

" Csúnya dolog, ha az élet lelkedet már megtörte, tested pedig még fürge."
Marcus Aurelius

"A gondolatbőség szóbőséget eredményez."
Cicero

"Ne törekedjünk túlságosan magasra, hogy ne zuhanjunk túlságosan mélyre."
Schiller

"Az ember értékét az határozza meg, amiről egész nap gondolkodik."
John Steinbeck

lapappilon · 2007 Február 25

idézetek

" Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg!"
Petőfi Sándor

"...az igazat mond, ne csak a valódit..."
József Attila

"Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni."
John Lennon

" A tanítót is tanítani kell."
Marx

" Utolsó szava is méltó volt egész életéhez."
Móricz Zsigmond

" Végiglátom egy ájult pillanatban az életem."
Tóth Árpád

lapappilon · 2007 Február 26

József Attila [SIZE=-0]Amit szívedbe rejtesz[/SIZE]

Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.

A szerelembe -- mondják --
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek --
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

Versek, idézetek...

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Új tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák