The Big Country
És egy felejthetetlen!
A 60-as évek végén mutatták be nálunk a mozik az Oscar díjas William Wyler 1958-ban készült "The Big Country" c. filmjét "Idegen a cowboyok között" címen. Meggyőződésem, hogy ez minden idők legjobb westernfilmje a maga fülbemászó, örökzöld zenéjével (Jerome Moross zeneszerző).
És talán azért a legjobb, mert ez tulajdonképpen egy "anti-western". Szembefordul azokkal az "férfias erényekkel", amit a hagyományos westernek hangoztatnak; itt nem a jó és a rossz küzdelmének klasszikus kliséjét látjuk. Itt nem az győz, aki jogos sérelmében gyorsabban veszi elő a revolvert, és pontosabban céloz... Itt a humánum arat diadalt az ököljog felett, a megbocsátás az öntörvénykezés felett, az együttérzés a gyűlölet felett, és a film egyértelműen kimondja: az erőszaknak semmilyen vélt igazság alapján nincs létjogosultsága.
Bár erre a filmre bizonyára sokan emlékeznek, azért hozom ide, mert ez az a film, ami leginkább felidézi számomra egykori gyermeki mivoltomat, talán azért, mert az elsők között volt, amit életemben láttam. Valahányszor meglátom a kezdő képsorait, és meghallom a zenéjét, újra ott ülök a Művész mozi székében 7 évesen a nagypapámmal.
Talán e korai találkozás miatt éreztem mindig családtagomnak Gregory Pecket, de Charlton Heston, Burl Ives, Jean Simmons és a többiek játéka is egész életemre a szívembe lopta magát.
<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/u6vREiRNMFc" allowfullscreen="" frameborder="0" height="390" width="480"></iframe>
És egy aranyos dokumentumfilm a film forgatásáról Jean Simmons tolmácsolásában:
<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/wIjdPXq0zQc" allowfullscreen="" frameborder="0" height="390" width="480"></iframe>