Zorba a Buddha – az egyén felébredése.

Mi célja életünknek? Milyen feladatunk van, mit kell megtanulnunk, ha kell egyáltalán, mi a sorsunk, jó irányban haladunk-e? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket a legtöbb ember feltesz magának élete De vajon talál-e rájuk választ?
(részlet egy Osho könyv előszavából)
<o></o>
"Nem hiszek a hitben. Az én megközelítési módom a tudás, márpedig a tudás egy teljesen másféle dimenzió.
A kétségből, nem a hitből indul ki. Abban a pillanatban, mihelyst elhiszel valamit, felhagysz a vizsgálódással.
A hit az egyik legveszedelmesebb lerombolója az emberi intelligenciának.<o></o>
Minden vallás a hiten alapul; csak a tudomány alapja a kétség.

Én pedig azt szeretném, hogy a vallási vizsgálódás is tudományos legyen, és a kétségen alapuljon - hogy ne hinnünk kelljen, hanem egy napon megtudhassuk az igazságot létünkről és az univerzum egészéről."
Osho
<o></o>
Osho egész munkásságát áthatotta az igyekezet, hogy egy "újfajta embert teremtsen", aki a Nyugat tudományos-technikai lehetőségeivel, és a Kelet időtlen bölcsességével egyaránt bánni tud.

Ezt az embert gyakran "Zorba a Buddha" néven írta le.

üdv:shanti

shanti írta:

Mi célja életünknek? Milyen feladatunk van, mit kell megtanulnunk, ha kell egyáltalán, mi a sorsunk, jó irányban haladunk-e? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket a legtöbb ember feltesz magának élete De vajon talál-e rájuk választ?

Kattints a kibontásához...

én találtam...nekem is Osho segített

"Minden valamirevaló tanító folyamatosan ellentmond önmagának."
Wayne Liquorman

Hello Mirjam!

mirjam77 írta:

én találtam...nekem is Osho segített

Kattints a kibontásához...

És mit találtál?

üdv:shanti

....sziasztok, szia shanti

Mi célja életünknek? Milyen feladatunk van, mit kell megtanulnunk, ha kell egyáltalán, mi a sorsunk, jó irányban haladunk-e? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket a legtöbb ember feltesz magának élete De vajon talál-e rájuk választ?
(részlet egy Osho könyv előszavából)
<O></O>

Kattints a kibontásához...

...azt gondolom, ha konkrét célja lenne az életünknek, erről előbb vagy utóbb informálódnánk, tudomást szereznénk,... szerintem az élet célja maga az élet, ...hogy milyen feladatunk van? szerintem semmilyen, a feladat megintcsak maga az élet, más topikokban lehet nagyon jó példákat látni különböző feladatstruktúrákra pl. pitti az élet a halál után c topikban írta:

had irjam le, hogy ezt nekem hogyan szemleltettek. Ugyanis en is kiakadtam a latszolagos ellentmondason a predeterminacio es a szabad akarat kozott.

Szoval ezt ugy kell elkepzelni hogy mindenki egy tervezettel, vagy video kazettaval szuletik vissza amin le van fektetve hogy milyen leckeket kell megtanulni, milyen karmakat kell kiegyenliteni, stb. (tok igazad van itt minden az energiak kiegyenlitese erdekeben tortenik) milyen elettapasztalatokon kell atmenni ennek erdekeben.
Mint egy gatfuto akinek a gatak elore le vannak teve a futopalyan. A gatak es a felbukkanasuk predeterminalt (elore meghatarozott, meg van irva a sors konyveben, vagy ahogy akarod). Hogy a gatfuto atugorja, felrugja vagy megkeruli az a szabad akarat.
Ha a gatfuto felrugja vagy megkeruli akkor a gat valamikor, valamilyen formaban a jovoben is felbukkan es megadja a lehetoseget a gatfutonak, hogy most vegye az akadalyt. Megtanulja a lecket. A gat addig fog ismetlodni amig ez meg nem tortenik, es ha muszaly a kovetkezo eletbe lesz atteve.
Ezert kell nagy figyelmet forditani az eletben ismetlodo szituaciokra. A gatak ujra felbukkanasara.
Itt jon be az ugynevezett szinkronitas elmelet ami azt mondja, hogy semmi sem tortenik veletlenul. De ezt majd legkozelebb, ha erdekel...

Kattints a kibontásához...

...és ha menet közben kérdések merülnének fel benned, hogy jó uton haladsz e, ez vajon tényleg a sorsom ??... akkor azt gondolom a a válasz is egyből megjelenik érzés(ek) formájában...

...de itt jön a legnagyobb dilemma, amivel a legtöbb ember találkozik élete során : a "feladat megoldások után" vajon amit érzek az most jó, avagy rossz ?? ki vagy(mi) az aki(ami) eldönti, hogy a "feladatok megoldása" az vajon jó vagy rossz ?? ha nem vagyunk egyformák, akkor hogyan akarjuk "mérni" egyáltalán a feladatok elvégzésére adott reakcióinkat ??? ha netán megint felbukkan ugyan az a "feladat" vagy "szituáció" akkor biztos vagy benne, hogy az előző megoldásod hibás volt és azért találkozol vele újra ??? hiszen ugyanarra a megoldásra az emberek egy része így a másik meg úgy reagál...
...úgy gondolom, hogy teljesen mindegy hogyan, mikor és mit reagálunk az elénk toppanó "feladatokra" viszont fontosnak tartom, hogy mindezekre a "megoldásokat" tudatosan tegyük, függetlenül attól, hogy mi lesz végeredmény és semmit ne vegyünk túl komolyan...

sziasztok
Én az gondolom, hogy a tudatosságban van a lényeg!
Talán tényleg mindegy is, mire mit reagálunk, csak legyünk jelen a cselekvésben.
Ha úgy érezzük, hogy most mérgesek vagyunk, éljük meg azt!
Ha vidámak vagyunk éljük meg azt.
De ne álcázzunk smmit.
Ha a jelenben tartózkodunk ez nem nehéz, mert akkor vagyunk tudatosak és nincs ott az elménk.
-a mázlista -

shanti írta:

Hello Mirjam!



És mit találtál?

üdv:shanti

Kattints a kibontásához...

választ a kérdéseimre....
amikor Oshoval "összeakadtam", éppen akkor voltam túl a válásomon, szét voltam esve millió darabra...Ő segített hogy újra össze tudtam rakni magamat és a nulláról új életet tudtam kezdeni....ez asszem nem kevés
nem tudom, vajon egyedül képes lettem volna erre?

vajon egyedül képes lettem volna erre?

Kattints a kibontásához...

...igen, képes voltál rá, az osho nevű eszközzel ...

Hello Xawier!

...azt gondolom, ha konkrét célja lenne az életünknek, erről előbb vagy utóbb informálódnánk, tudomást szereznénk,... szerintem az élet célja maga az élet, ...hogy milyen feladatunk van? szerintem semmilyen, a feladat megintcsak maga az élet, más topikokban lehet nagyon jó példákat látni különböző feladatstruktúrákra pl. pitti az élet a halál után c topikban írta:

Kattints a kibontásához...

Szerintem is az Élet célja az Élet maga, illetve annak tudatos Élése.
A tudatosságunk mértéke meghatározhatja azt is, hogy felismerjük –e az életfeladatunkat.
Felismerjük-e az ismétlődést, és a „hibákat” nem követjük-e el többször.
Ugyanolyan naivan, ahogy először elkövettük azokat.
Tanulunk.
<o></o>
Életfeladat lehet az is amit, nemrég olvastam Feldmár Andrástól.
Ő azt találta meg magának, hogy a megtanuljon az Életben beköszönni és elköszönni.
A találkozás és az elválás az Ő megoldandó problémája, és az is lehet, hogy még sok embernek rajta kívül ugyanez a problémája.
Tehát, hogy a találkozás és az elválás az nem kell, hogy fájjon.
Mert fájdalmas elválni attól, akitől az ember nem akar elválni.
Valószínűleg a megoldás erre nem az, hogy nem találkozok senkivel, vagy az hogy hamisan találkozok valakivel - írja Ő.
<o></o>
Azt nem tudom, hogy erre hozunk- e magunkkal a születésünkkor tervezetet, videó kazettát, és hogy a karmát hogyan egyenlítjük ki.
Meg hogy milyen energiákat egyenlítünk ki.
Talán ez nem is érdekel.
Abban lehet Hinni, hogy ezt tesszük.
Nehéz azonban úgy Jelen lenni, hogy a fejünkben folyamatosan statisztikát vezetünk a karma-kiegyenlítéseinkről.
<o></o>
Azt sem Hiszem, hogy ha a problémánk nem oldódik meg akkor a lelkünknek újra neki kell feszülnie a következő életünkben ugyanennek a feladatnak.
Lehet hogy így van, és lehet hogy nincs így.
Nem tudjuk.<o></o>
Ebben is lehet Hinni.<o></o>
De jelenleg mindez nem a shanti tapasztalata.
Így nem hiszi, mégha a Feldmár és a Pitti is ezt gondolja, tudja, vagy hiszi.
<o></o>
Szerintem, van feladatunk-problémánk, de valószínűleg nem vagyunk még rá elég tudatosak.
Vagy igen?

Megyek és eldöntöm......jól ....vagy....rosszul. Nem tévedhetek.....

üdv:shanti

szia shanti,

De jelenleg mindez nem a shanti tapasztalata.

Kattints a kibontásához...

...azt gondolom, hogy azt amit tapasztalok, hogy az általam leírtak az én(mondjuk xawier) tapasztalata-tapasztalatom még közel sem az igazság...tapasztalataim szerint az észlelések egy adott szituáció lehetséges megoldásira vonatkozóan egy adott skálán pozitív illetve negatív irányba mozdulnak el ugyan arra a reakcióra. remélem láccik az ábrán amire gondoltam...

xawier írta:

...igen, képes voltál rá, az osho nevű eszközzel ...

Kattints a kibontásához...

jah
ő az én "eszközöm" még ma is, ha bánatos vagyok, vagy csak ki akarok kapcsolódni, rögtön előveszem valamelyik könyvét és 1-2 oldal után már sz...ok is a világra!
bocsi ezért a vulgáris jelzőért, de ő tanított meg engem arra, hogy ne sokáig pörögjek mások idiótaságain, ne vegyem magamra, ne mérgezzem magam vele...
a dolgok ugyis mindig megoldódnak, akkor is ha beavatkozunk, akkor is ha passziv szemlélői vagyunk...csak van amikor ezt elfelejtjük és a kelleténél többet agyalunk az élet nagy dolgain

Hello!
<o></o>
A shanti ma füvet nyírt.
<o></o>
A panelból a kocsiba ültették, a fűnyírás helyszínén kitettek.
A környék csendes volt csak a fűnyírók hangja duruzsolt.(kályha szokott de mindegy)
Meleg volt.
A fényvédőfaktor a kéznél volt.
Tök jó volt.
A shanti és a fűnyíró Egyek voltak.
A shanti tolta a fűnyírót, vagy a fűnyíró húzta a shantit.( a mozgás leirására a mechanika tanszék nem válalkozna sztem).
Szóval Nem tom.
<o></o>
Anyag az anyaggal.(by Ernoe)
Jelen voltak-tunk stb.
Többen voltak.
Tanítók nem papoltak
Szellemek nem röpködtek.(fűnyírót tolni biztos nem akartak-gizda mind)
Madarak csiviteltek.
<o></o>
A szomjúság oltására a Pince hideg bora és fröccse szolgált.
Egy kis pihenés ilyenkor nem árt.
Az elme nem kérdezte mi az Élet célja, a fűnyírás és borozás volt a kérdés nélküli utalás.
A szalonna és hagyma a gyomrot is helyrerakta (vagy helybenhagyta).
A prána (vagy prága hahaha) táplálkozást a kis csapatunk máskorra(másnak) hagyja.
<o></o>
Óra nem volt kéznél így a későbbi előkerülésnél volt nagy rácsodálkozás.
Az idő elrepült, a filozófikus nincs is idő vélemény ott és akkor szóba sem került.
<o></o>
A dógozást abbahagytuk, a fürrgggyé le lett a további Jelenünk.
Most pedig a nyomkolódás ezen az idejétmúlt klaviatúrán.
Hogy nyelvtanilag mindez sza..ul van az biztos.
<o></o>
A napi leszűrhető tapasztalás: A fű nő magától, és a tavasz nem is volt.
<o></o>
üdv:shanti

szia shanti,

...

napi leszűrhető tapasztalás: A fű nő magától, és a tavasz nem is volt.

Kattints a kibontásához...

...xawier tapasztalása: a fű nem magától nő,(próbáld meg, hogy kiveszed a gyökerét a földből ), kell neki föld, víz, napfény, fotoszintézis, stb azaz energia... ja, és emlékszem az idei tavaszra, asszem egy keddi napra esett...

Hello!
<o></o>
Az a képzetem, hogy a tudatosság fontos.
Az a képzetem, hogy a vakhit veszélyes.
<o></o>
De miért jó tudatosnak lenni?
Tudjátok –e hogy mennyire vagytok tudatosak?
Hogyan „méritek”?
Miért nem volt jó úgy ahogy azelőtt voltunk mielőtt bármilyen vallási vagy misztikus, spirituális, ezoterikus(nevezd ahogy tetszik) stb. kérdések megválaszolására kísérletet tettünk?
Mennyivel vagyunk gazdagabbak ezáltal Itt és Most?
Kevesebb korlátunk van,vagy csak a korlátok áttetszővé váltak, és kevésbé ismerjük fel Őket?
Vajon egy Tudatos ember kevésbé kiszolgáltatott a társadalmi és politikai akaratnak?
Vajon egy Tudatos ember kevésbé kiszolgáltatott az érzelmeinek, embertársainak, élményeinek?
Kevésbé ragaszkodik mindezekhez?
Tudunk – e tényleg a Jelenben lenni mégha a guruk stb azt is mondják, hogy az nem nehéz?
<o></o>
Miért érdekes a halál utáni Élet?
Ugyanolyan Érdekes-e az Élet a Halál előtt? Maga az Élet.
<o></o>
Ha az Egónkat „elcsípjük”, amikor megpróbál bennünket befolyásolni az aki elcsípi az vajon nem ugyanaz az Egó aki eljátssza a Tettenérő szerepét is?
<o></o>
Az a képzetem, hogy ha Mindenki „felébred” (tudatos lesz magára és a környezetére):

- akkor nem lesznek emberek, akiket ostoba célok miatt politikusok a saját érdekeiktől vezérelten rángathatnak.
- akkor az emberek látni fogják a vallási vezetők szintén politikai szándékait
- akkor talán nem áldozzuk fel a földünket a gazdasági és tudományos fejlődés oltárán
- akkor mindenki látni fogja Jézust, Buddhát, mint embert.
- akkor talán mindenkinek lesz mit enni és inni.
- akkor talán kevesebb hamisság és parttalan vita lesz, mert szavak nélkül is jól fogjuk érteni egymást.
- akkor minden Egy –értelmű és mégis színes lesz.
- akkor szerintem nem kell a szellemvilág – a médiumok, angyalok segítsége sem.
- akkor nem kell a kristály gyerekekre várni, hogy megtanítsanak bennünket szeretni mert mi magunk is tudni fogunk jól szeretni.
- akkor nem lesz senkinek küldetéstudata, mert már mindenki beteljesítette azt.
<o></o>
<o></o>
Az …Akkor… az mikor lesz?
Ha elértük már a Mindenki felébredését, akkor Újra eljátsszuk a történetet csupán viccből?
És ha most is ezt tesszük?
<o></o>
…akkor…akkor…mikor?…olyan mintha máskor… majd lenne mindez.
Ha nincs is idő akkor Most történik…a Mesterek azt mondták:Mindenki felébredett csak Mi nem látjuk mert mélyen alszunk(persze az nem rossz, főleg ha szépet álmodunk).
Ha holnap lemész a boltba, vagy a plázába, akkor felismered –e a pult mögött álló Téged kiszolgáló Felébredettet?
Tudsz- e rá úgy tekinteni mint a Buddhára?
Ha nem akkor megvizsgáltad- e Magadban azt, hogy nem-e a Te különlegesség érzésed zár el attól hogy meglásd Őt.
Csak látnod kell ahhoz, hogy Láss.
A többit az Elméd magyarázza.

<o></o>
Mindez túl idealisztikus tűnik.
Lehet, hogy az is.
Na és?

Na abbahagyom az agyalást, mert ez nehéz.
<o></o>
Megyek a zöldségeshez paradicsomért, de „vigyáznom" kell hogy a fenti elme- és egó -játékom következményeként nehogy Buddhának szólítsam a zöldséges fiút.
Bár Jézusra hasonlít...
<o></o>
üdv:shanti

Hello Xawier!

xawier írta:

szia shanti,

...

...xawier tapasztalása: a fű nem magától nő,(próbáld meg, hogy kiveszed a gyökerét a földből ), kell neki föld, víz, napfény, fotoszintézis, stb azaz energia... ja, és emlékszem az idei tavaszra, asszem egy keddi napra esett...

Kattints a kibontásához...

A shanti elöző életében Fű volt. Mint rendes teremtő tudattal rendelkező Fű megteremtette magának a fotoszíntézist amiben mint fontos tényező benne volt a viz, a napfény, a CO2, és mint fűnek volt birtokában a zöld színtest amivel az energiát a saját szolgálatába állította.
Tehát magától növögetett. Meg a shanti maga a gyökér.

A felismerés a regressziós hipnózis hatására tudatosult a shantiban, akinek kisebbségi komlexusai voltak, azért eme terápiát választotta, hogy problémájára magyarázatot-megoldást találjon.

A shanti ugyanis gyakran úgy érezte az emberek tiporják, tapossák.

De már megnyugodott és már nem érzi, mert kiderült valamikor valaha még a születése előtt FŰ volt.
Az allergiája is helyrejött neki.

Azt nem tudom mér hiszik a Hivők, hogy majd fejlettségi, műveltségi szinten előrelépnek a következő Életükben.
Ha lesz nekik.
Lehet, hogy Fának lenni előrelépést jelent.
A Fa jelen van és nem spekulál a Múlton és a Jövőn.
Jó néha ..lesza..ják a madarak.Bár az embert is.

A keddi tavasz ...remek lehetőség volt a Szerelemre.Én szerdára emlékeztem.

üdv:shanti

szia shati,

...

shantinak mint fűnek volt birtokában a zöld színtest amivel az energiát a saját szolgálatába állította.

Kattints a kibontásához...

...ha még lenne nálad zöld színtest akkor azért megoszthatnád velem ...://:

xawier írta:

szia shati,

......ha még lenne nálad zöld színtest akkor azért megoszthatnád velem ...://:

Kattints a kibontásához...

A következő Életemben kedves barátom nem felejtem kérésed...

üdv:shanti

shanti írta:

Hello!
<O></O>
Az a képzetem, hogy a tudatosság fontos.
Az a képzetem, hogy a vakhit veszélyes.
<O></O>
De miért jó tudatosnak lenni?
Tudjátok –e hogy mennyire vagytok tudatosak?
Hogyan „méritek”?

Kattints a kibontásához...

Ezt úgy lehet "mérni", hogy mennyi időt töltesz a múltban és a jövőben merengve. Aki tudatos, az a most-ot éli, nem hasonlítgat, nem mereng, hanem tudatosan figyel a jelenre.Ez azért jó szerintem mert a jelenben nem az elme az "úr", tehát nem az egóddal éled meg a történéseket.
Kitárod a szíved és hagyod, hogy a dolgok történjenek veled.
Ne félj, semmi rossz nem fog veled történni akkor sem.

Hello Shanti,

Ezzel a témával még nagyobb tágasságot nyitottál. Ezt vedd jóértelemben, bátorságra vall. Itt nincs mibe kapaszkodni.
Azt kérded, hogy miért jó tudatosnak lenni?, kérdésedre kérdéssel válaszolok.
Miért jó boldognak lenni?
Hogyan mérhető a tudatosság?,... nyugodtságod válaszol rá.

üdv.
Sziszusz