Érdekességek más népek történelméből

Gaguly

Állandó Tag
Állandó Tag
1945.február. 13.-án történt meg Drezda terrorbombázása, amikor a brit s az amerikai légierö a belvárosban összezsufolodott civileket /keletröl menekültek/ bombázta.
Az elsö jelentések 202500 halottról szóltak, 45 márciusra ez a szám kb. 250000 pluszra emelkedett.

1771107991411.png
Forrás:Konrad Adenauer Stiftung

A képen érzékelhetö, hogy a foszforbombák hatására fellépö 1100-1300 fokos höben az épületek falai egyszerüen szétporladtak.Az emberekröl nem is beszélve. Ezért volt a "eltünt" szám oly magas.
Összehasonlitásképp: Hirosima 80 000 áldozat, Nagaszaki 70 ezer.
 

Csatolások

  • 1771107856444.png
    1771107856444.png
    1.9 MB · Olvasás: 3

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy szenzációs ókori protézis

Iránban, az ókori Leégett városban (Burnt City)ben) egy 182 cm magas, 25 év körüli nő csontvázára, mellette pedig türkiz nyakláncra, bronztükörre, valamint kelyhekre és vázákra bukkantak a régészek. A körülbelül 2800 évvel ezelőtt élt asszony koponyacsontja egy igazi szenzációnak számító tárgyat is rejtett, egy műszemet. A 2,5 cm átmérőjű, félgömb alakú protézis könnyű, mesterséges anyagból készült, amit aranyréteggel vontak be. Írisz gyanánt kört gravíroztak a közepébe, amiből nyolc vonal ágazott szét. A műszem két oldalán egy-egy lyuk volt, s a rajtuk átfűzött két vékony aranyszállal lehetett rögzíteni a fej hátsó részén.
A koponyán végzett mikroszkópos vizsgálatok és az arc rekonstrukciója során bebizonyosodott, hogy az asszony esztétikai okokból viselte a műszemet. Minden kétséget kizáróan igen magas rangú, gazdag család tagja volt.
1771323216364.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Az elobb nagyon jot nevettem azon, mennyire is groteszk helyzeteket tud teremteni az élet.
Gondoltam megosztom veletek:

1976-ban az egyiptomi kormány példátlan adminisztratív helyzettel nézett szembe: egy olyan személy számára kellett érvényes útlevelet kiállítania, aki több mint három évezrede halott volt. A „kedvezményezett” nem más volt, mint II. Ramszesz (Nagy Ramszesz), az ókori Egyiptom talán leghatalmasabb fáraója.
Miért volt szüksége egy múmiának útlevélre? Minden egy természetvédelmi vészhelyzettel kezdődött. II. Ramszesz múmiája, amely a Kairói Múzeumban található, riasztó mértékben kezdett romlani. A kutatók felfedezték, hogy a fáraó testét 89 féle gomba és baktérium támadta meg, amelyek azzal fenyegették, hogy teljesen elpusztítják. Az egyetlen járható út a gammasugárzással végzett komplex kezelés volt, amely akkoriban a legmagasabb szinten állt rendelkezésre Franciaországban.
A múmia Párizsba szállításához az egyiptomi hatóságok szigorú francia jogszabályokba ütköztek. A törvény előírta, hogy bárki, aki Franciaország területére lép, élve vagy halott, rendelkezzen érvényes személyazonosító okmánnyal. Ezek nélkül Ramszesz kockáztatta volna, hogy a vámhatóság „csomagnak” vagy „régiségnek” minősíti, ami bonyolult szállítási és biztosítási eljárásokat eredményezett volna. Ráadásul az egyiptomiak azt akarták, hogy a fáraót az államfőhöz illő tisztelettel fogadják, ne pedig puszta árucikként.
A kairói hatóságok hivatalos egyiptomi útlevelet állítottak ki. Bár az eredeti dokumentumot nem hozták nyilvánosságra teljes egészében, az ismert részletek ízletesek:
Név: II. Ramszesz.
Születési idő: Kr. e. 1303 körül
Állampolgárság: Egyiptomi.
Foglalkozás: Ebben a részben a tisztviselők egyszerűen és ünnepélyesen kitöltötték: „Király (elhunyt).”
Amikor a repülőgép 1976 szeptemberében leszállt a párizsi Le Bourget légibázison, az útlevél elvégezte a dolgát. II. Ramszeszt nem múzeumi darabként, hanem látogató uralkodóként kezelték.
Vörös szőnyeggel és teljes katonai tiszteletadással fogadták a Francia Köztársasági Gárda részéről, amely protokoll az élő államfőknek van fenntartva. Szürreális pillanat volt, ahogy a francia katonák üdvözölték egy olyan vezető földi maradványait, aki évezredekkel azelőtt uralkodott, hogy nemzetük létezett volna.
A fáraó hét hónapot töltött Franciaországban. A párizsi Etnológiai Múzeumban egy szakembercsapat gammasugarakkal kezelte a múmiát, sterilizálva azt és a szövetek károsítása nélkül leállítva a bomlási folyamatot. A „gyógyulás” után II. Ramszesz visszatért Egyiptomba, ezúttal a kilépéskor lepecsételt útlevéllel, és ismét eltemették, ahol a mai napig nyugszik.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
197. Septimius Severus császár megütközik a trónkövetelő Clodius Albinussal a lugdunumi csatában (ma Lyon). Ezt tartják a legvéresebb olyan csatának, amit római seregek egymás ellen vívtak, ehhez az is kellett, hogy mindkét sereg több tízezres legyen, és nagyjából egyenlő erejű. A csata két napig tartott, ami szintén ritkaság volt a korban. A képen Septimius Severus.
1771529695435.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1913. Pedro Lascuráin (a képen) bruttó 45 percre Mexikó elnöke lesz; ez a mai napig a legrövidebb időtartam, amelyet valaki bármely ország elnöki posztján töltött. Az esemény a mexikói forradalom egyik legsötétebb epizódjához, a „Decena Trágica” („Tíz tragikus nap”) nevű katonai puccshoz kapcsolódik. Az elnök ekkor Francisco I. Madero volt, a puccs vezetője pedig Victoriano Huerta. 1913 februárjában Huerta és szövetségesei fellázadtak Madero ellen. A harcok 10 napig tartottak Mexikóvárosban. Maderot elfogták. Az akkori mexikói alkotmány szerint: ha az elnök lemond, az utód a külügyminiszter. Lascuráin ekkor Mexikó külügyminisztere volt. Maderót „lemondatták”. Lascuráin automatikusan elnök lett. Lascuráin azonnal Victoriano Huertát nevezte ki belügyminiszternek (aki a következő az utódlási sorban). Lascuráin 45 percen belül lemondott. Huerta lett az elnök. A legtöbb forrás szerint: 45–50 percig, egyes számítások szerint csak 20–30 percig volt elnök. Néhány nappal később Maderót meggyilkolták, hivatalosan „menekülés közben” halt meg. Lascuráin ezután visszavonult a politikától, jogászként és oktatóként élt tovább, és végül 1952-ben halt meg.
1771529844325.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Sztálin fia, Jakov Dzsugasvili német fogságban, 1941. Később egy hadifogolytáborban ölték meg....
Jakov Dzsugasvilit, Joszif Sztálin szovjet vezető legidősebb fiát a német erők fogságába esett röviddel azután, hogy a nácik a Barbarossa hadművelet keretében megkezdték a Szovjetunió elleni inváziót.
Jakov a Vörös Hadsereg tüzértisztjeként szolgált, amikor egységét 1941 júliusában bekerítették Szmolenszk közelében. A német propaganda gyorsan kihasználta elfogását, röplapokat terjesztett a szovjet csapatok demoralizálására.
Végül a sachsenhauseni koncentrációs táborban tartották fogva. 1943-ban, miután elfogták Friedrich Paulus tábornagyot Sztálingrádnál, a németek állítólag felajánlották, hogy cserélik el Jakovot Paulusért. Sztálin ezt elutasította. A beszámolók szerint Sztálin így válaszolt: „Nem cserélek el egy marsallt egy hadnagyért.”
Jakov 1943 áprilisában halt meg Sachsenhausenben. A hivatalos jelentések szerint egy elektromos kerítésnek ütközve lőtték le, bár a pontos körülményeket a történészek továbbra is vitatják.
Sztálin és Jakov kapcsolata állítólag már jóval a háború előtt feszült volt; Jakov fiatalon egyszer öngyilkosságot kísérelt meg, ami mélyen befolyásolta amúgy is távoli kapcsolatukat.
© Történelmi fotók
1771569142918.png
 
Utoljára módosítva:

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Művégtagok római mesterektől

Marcus Sergius római parancsnok a második pun háború idején (Kr. e. 218-201) szerzett magának hírnevet. Számos hadjáratban vett részt, 23 alkalommal sebesült meg, kétszer esett a punok fogságába, és mind a kétszer sikerült megszöknie.
Az egyik csatában elveszítette a jobb karját, amit vasból készült protézissel pótoltak. A művégtagot úgy alakították ki, hogy hozzá lehessen erősíteni egy pajzsot. Sergius fél karral még négy ütközetben harcolt.
Egy Capuában feltárt sírban műlábat találtak a régészek, ami Kr. e. 300-ban készülhetett. (A leletet a londoni Angliai Királyi Sebészek Kollégiumában őriték, s a 2. világháború idején semmisült meg.)

A capuai láb replikája:
1771577604914.png
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy szenzációs ókori protézis

Iránban, az ókori Leégett városban (Burnt City)ben) egy 182 cm magas, 25 év körüli nő csontvázára, mellette pedig türkiz nyakláncra, bronztükörre, valamint kelyhekre és vázákra bukkantak a régészek.
Csak érdekességképpen: a Wikipedia szerint a romvárosról első európaiként a magyar Stein Aurél tudósított.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Azt már biztosan sokan tudjátok, hogy egykor rég a szolnoki Bercsényiben szolgáltam, de van egy vörös barettem a francia tesóktól, magyar huszármotívumokkal.
Talán nektek is furcsa, de ők jobban őrizték a huszárhagyományokat, mint mi. A mottójuk?
„Je suis Bercsényi!”
„Én vagyok Bercsényi!”
Fekete századosuk a francia nemzeti ünnepen magyarul zendít rá a kuruckori virágénekre:
„Gyenge violának / Letörött az ága / Az én bánatomnak / Nincs vigasztalása…” Bizony bizony, magyarul.
Ez nem csak látvány, ez hagyomány. A Premier Régiment de Hussards Parachutistes, az Első huszár ejtőernyős ezred háromszáz éve Bercsényi László örökségét viszi tovább. A fiatal kuruc tiszt Rákóczi életét mentette, majd Franciaországban alapított huszárezredet 300 magyar önkéntessel, apja tiszteletére választott indulóval.
Az évszázadok során harcoltak Európa minden csataterén. A dédapja nevét éneklő huszárokkal Napóleon ellen is találkozhattak. Ma páncélozott ejtőernyősök, minden katona kívülről tudja a magyar szöveget.
És amikor felveszem a régi zöld barettemet, én is így mondom: „Én vagyok Bercsényi!”
És én vagyok Furkó Kálmán!
Na de melyik testvérem emlékszik a magyar felderítőindulónkra?
"Felderítők mennek hosszú éjen át..."
(Sergio Santos)
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Még a szekrényekre is felmásztak

A királynék nyilvános szülésének hagyománya változatlanul élt a 18. század második felében is Franciaországban, amit XVI. Lajos feleségének, Mária Antóniának sem sikerült megtörni. Amikor 1778 decemberében vajúdni kezdett, a terem külső ajtóit bezáratta a ritkán látható eseményre várakozó arisztokraták előtt, akik mis sem törődve a királyné akaratával, felháborodásukban benyomták az ajtókat, és betódultak a szobába. A sok jelenlévő „majdnem összenyomta a közönség szülés közben, a nagy tömegben alig lehetett levegőt kapni, a nézők közül pedig többen a szekrény tetejére másztak, hogy lássák a világrajövetelt”. A királyné a levegőtlenség miatt elájult, és csak azután nyerte vissza az eszméletét, miután ablakot nyitottak.
A szemtanúk népes tábora csalódott, az újszülött lány lett.

1772197398001.png 1772197435007.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A thébai műlábujj

Az egyiptomi Thébától nem messze fekvő, nagy kiterjedésű temető közelében, egy Kr. e. 15. században épített temetkezési kápolnában kirabolt női sírra leltek a régészek. A sírban egy nagy tekintélyű pap lánya, Tabaketenmut nyugodott, aki Kr. e. 950 és Kr. e. 710 között élt, tehát a szentély nem az ő számára készült. D nem ez volt a különleges, hanem az a műlábujj, amit feltárás közben találtak.
Tabaketenmutnak cukorbetegsége miatt kellett levágni a jobb lába nagyujját, amit két formára faragott fával pótoltak. Mindkettőbe kis lyukakat fúrtak, a lyukakon vékony bőrszíjakat fűztek át, és azok fogták össze a két részt.
A protézis készítője, a rendkívüli kézügyességgel megáldott mester olyan szép pótlást alkotott, ami a megjelenés szempontjából előnyös volt, és valószínűleg a járást is könnyítette.
(Más leírás szerint a művégtag kartonázsból, azaz papirusz, lenvászon, enyv és gipsz keverékéből készült.)
1772552736349.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Múmiák Dél-Amerikában

Chile és Peru csendes-óceáni partvidékén, az Atacama sivatagban, Kr. e. 9100-3500 között élt egy népcsoport, a Chinchorro kultúra népe. Halászatból, gyűjtögetésből, vadászatból éltek, és a VIII. évezredben már mumifikálták a halottaikat, s e téren közel kétezer évvel előzték meg az egyiptomiakat.

Chinchorro múmia:
1772804427588.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Elűzték a trónjáról, mert túl kövér volt

Az Ibériai-félsziget északnyugati részén 913-ban jött létre León, amely a későbbiekben a Kasztíliai Királyság része lett. Ennek volt az uralkodója I. (Kövér) Sancho (kb. 932–966). Imádta a húsételeket, és naponta általában hétszer lakmározott. Becslések szerint 2,5 mázsát nyomhatott, ami miatt szinte mozgásképtelenné vált. Súlya akadályozta a járásban, a lovaglásban és a fegyverforgatásban, de még a feleségével való együtt hálásban is. Alattvalói úgy vélték, hogy az uralkodásra is alkalmatlanná vált, ezért elűzték a trónjáról. Sancho a nagyanyjánál, Toda pamplonai királynénál lelt menedéket, akinek a közbenjárására egy híres zsidó orvos, Hászdái ibn Sáprut vállalta el a kezelését Cordobában. A királyt szigorú diétára fogta, s a táplálása során gyógynövényeket és ópiumkeveréket is használt. A rendkívül megnyúlt bőr zsugorításához rendszeres masszázst alkalmazott.
A fogyást segítő tortúrát dramatizálta a hagyomány amely szerint még a száját is összevarrták, és csupán annyi rést hagytak szabadon, hogy tudjon inni.
A mintegy két éven át tartó kúra sikeres volt. Sancho lovon tért vissza a királyságába, és külső támogatók segítségével visszafoglalta a trónját.

1773126570560.png 1773126605837.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A borivás a férfiak kiváltsága volt

A rómaiak általában vízzel hígították a bort, fele-fele, vagy egyharmad-kétharmad arányban. Gyakran tengervizet használtak e célra, amitől a bor világos színűvé vált. Ez az elegyítési mód a császárkor elején kiment a divatból. Aki tisztán itta, azt részegesnek tartották.
A királyság és a köztársaság idején a nők nem ihattak bort. Amikor egy-egy társasági eseményről hazatértek, meg kellett csókolniuk a férjüket, aki ily módon állapította meg, hogy megszegte-e a tilalmat, a bor szagát ugyanis megérezte volna. A bort ivó asszonyokat megvetették, bírói úton is megbüntethették, mintha súlyos becstelenséget követtek volna el. Büntethetett a férj is. Arra is volt példa, hogy a férj a ház ura agyonverte az ittas asszonyt. A tiltás a Kr. e.-i I. századig volt érvényben. Addig a nők szőlőlét, azaz különféle eljárásokkal tartósított mustot kortyolgathattak.
A bor hígítás nélküli fogyasztását Tiberius császár honosította meg. Gúnyolták is a katonái az iszákossága miatt.

1773424463358.png
 
Oldal tetejére