Virágvasárnapra
Dicsőséges bevonulás
"28Miután ezeket elmondta, továbbhaladt Jeruzsálem felé. 29Amikor közel ért Betfagéhoz és Betániához, az Olajfák hegyénél elküldött tanítványai közül kettőt, és ezt mondta nekik: 30"Menjetek a szemben fekvő faluba, és amikor beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember: oldjátok el, és vezessétek ide. 31Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: Miért oldjátok el? - mondjátok ezt: Az Úrnak van szüksége rá." 32Ekkor a küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, ahogyan megmondta nekik. 33Miközben eloldották a szamárcsikót, gazdái ezt kérdezték tőlük: "Miért oldjátok el a szamárcsikót?" 34Ők így feleltek: "Mert az Úrnak van szüksége rá 35Azután elvezették azt Jézushoz, felsőruhájukat ráterítették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust. 36Amint ment tovább, az emberek az útra terítették felsőruhájukat. 37Mikor pedig már közeledett az Olaj-fák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak, 38és ezt kiáltották: "Áldott, a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!" 39A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: "Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!" 40De ő így válaszolt: "Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani." " (Lukács 19,28-40)
Többségünknek nincs lehetősége járni a bibliai történések helyszínein, mégsem kell lemaradnunk a legfontosabbról: a királyi menethez való csatlakozásról. Miként történhet ez meg? A kérdés megválaszolása előtt egy másik kérdést is föltehetünk: Kik voltak ebben a menetben akkor és ott, és kik lehetnek benne ma? Ott mentek Jézussal együtt: a tizenkettes tanítványi kör, emberek, tanítványok sokasága, és a sokaságban farizeusok. A tizenkettes kört nem kell bemutatni. Az emberek azok a bámészkodók lehettek, akik összeverődnek, ha valami szokatlan történik az utcán. A tanítványok sokasága pedig a szöveg szerint azok voltak, akik látták Jézus csodáit. A farizeusokat sem kell bemutatni.
Láthatjuk ebből a tömör összefoglalásból, hogy jó ugyan ott lenni Jézus közelében, sőt hozzátehetjük, szükséges is, hogy valamilyen módon az őt követők között legyünk, de mint látjuk, a "jelenlét" még nem elegendő. Mi jellemzi az egyes csoportokat? Tizenkettes kör: akiket Jézus bizonyos mértékig beavat és be is von az eseményekbe, és akik engedelmeskednek Mesterüknek. Bámészkodó sokaság: szinte semmit nem tudunk róluk, de mintha ők se tudtak volna semmit a bevonuló ünnepeltről. Ki tudja, hova sodródtak néhány nap múlva, nagypénteken? Tanítványok sokasága: a csodákra vágyók, várók, az elsősorban azokra odafigyelők, a csodák idejére Jézushoz szegődők. És utána? Farizeusok: a szemben- és ellenállók, akiknek inkább császáruk van, mint Királyuk.
Ma is sokfélék azok, akik például egy népszámláláskor keresztyénnek mondják magukat. Miközben nagyon nem mindegy, hogy ki milyen módon viszonyul Jézus Krisztushoz, és hogy mennyien vannak az őt valóságosan Királynak elismerők, a legfontosabb mégis az: te, én, ki-ki személyesen kinek, minek mondja őt. Nem az a lényeg, hogy ezt milyen hangosan, ünnepélyesen, kezét lengetve avagy csendesen teszi, fejezi ki, képviseli (ez ügyben is sokfélék vagyunk, és meghatározó lehet ebben a körülöttem "vonulók" viselkedése).
Nem csak az tehát a kérdés, hogy követjük-e Jézus Krisztust, hanem az is, hogy része-e ennek a követésnek a neki való engedelmesség. Bevonhat-e terveibe, barátainak mondhat-e, akiknek tudtul adja mindazt, amit hallott az Atyától.
Akkor ugyan tömeg kísérte és ünnepelte őt, de kevesen voltak a terveibe beavatható barátok. Napjainkban sincs ez másként. Te milyen követője vagy Jézus Krisztusnak? /EB/