Amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak hatása sincs......
Melyik ember? Nekem úgy tűnik, a bolond Bélusnak pl. jócskán vannak még tartalékai. És azt sem értem, miből gondolod, hogy egyes emberek korszerű, modern számítógépek segítségével nem tudnak ezeknél a számítógépeknél is fejlettebb intelligenciájú számítógépeket tervezni és megépíteni, hiszen a napi gyakorlat éppenséggel az ellenkezőjét bizonyítja. Az ehhez képest tényleg csak apróság, hogy egy ilyen, a Watson kategóriájába tartozó gép önreprodukáló kivitelben, tehát hogy emberi segítség nélkül megtervezze és megépítse saját hasonmását, jelenleg még csak a sci-fi irodalomban létezik.Vitathatatlan, hogy az ember már "szellemi teljesítőképessége" határára ért.. Csak korszerű, modern számítógépek képesek náluknál is fejlettebb intelligenciával rendelkező számítógépeket tervezni, megépíteni.
Ez egyrészt nem a számítógépes szakértői rendszerek sajátossága, másrészt szerintem nem is lehet "hátulütőnek" nevezni. Ha egyszer vannak betegségek, amiket meggyógyítani nem tudnak, káros hatásaikat viszont megfelelő kezeléssel csökkenteni vagy akár megszüntetni is lehet, akkor ott értelemszerűen a kezelésre helyezik a súlypontot.Ennek csak egy komoly "hátulütője" van. Továbbra is a kezelésre és nem a gyógyításra helyeződik a súlypont.
Ebből is látszik, hogy még a régi románok is beszéltek néha butaságokat. Az pedig megint csak nem az orvosok és az orvosi szakértői rendszerek hibája, ha ők tudják a módját, hogy hogyan lehetne megelőzni egyik-másik betegséget, viszont az emberek jelentős része nem képes, vagy nem hajlandó alkalmazni ezeket a módszereket. Ami pedig a kutatások irányát illeti: már a régi szíriusziak is tudták, hogy az rendeli a nótát, aki fizet érte. Ha a kutatási pénzek nagyobb részét üzleti vállalkozások adják, akkor nyilván a kezelési és gyógyítási kutatásokra kerül a hangsúly. Persze erre is van megoldás, és ez sem népszerű sem "a zemberek", sem a politikai döntéshozók körében: több adót kellene fizetni, és az államoknak ebből több pénzt kellene fordítani a betegségek megelőzésének kutatására.Ismert az ősi mondat medicus curat natura sanat: az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ahogy az öreg székely mondta: "Ez most komoly volt, ugye? Mert viccnek kissé erős lett volna…"mint ahogy a fogamzásgátló tabletta is akkor a leghatásosabb, ha nem előtte, vagy utána, hanem helyette veszi be, akinek szüksége (van)lenne rá...
Melyik ember? Nekem úgy tűnik, a bolond Bélusnak pl. jócskán vannak még tartalékai. És azt sem értem, miből gondolod, hogy egyes emberek korszerű, modern számítógépek segítségével nem tudnak ezeknél a számítógépeknél is fejlettebb intelligenciájú számítógépeket tervezni és megépíteni, hiszen a napi gyakorlat éppenséggel az ellenkezőjét bizonyítja. Az ehhez képest tényleg csak apróság, hogy egy ilyen, a Watson kategóriájába tartozó gép önreprodukáló kivitelben, tehát hogy emberi segítség nélkül megtervezze és megépítse saját hasonmását, jelenleg még csak a sci-fi irodalomban létezik.
Másrészt a gépekkel segített emberi intelligenciának rövid távon is vannak még kihasználatlan lehetőségei. A neten már jó néhány olyan project fut, ahol nehezen algoritmizálható feladatokra (többnyire képfelismerésre ill. kiértékelésre) kérnek fel önkénteseket. Egy-egy képet megnézetnek néhány száz, valami kis, néhány perces alapképzésen átesett önkéntessel, és az ő "szavazásuk" alapján már egész tisztességes előszűrést lehet végezni igen nagy adathalmazokon. Ha pl. egy ilyen Watson-féle szakértői rendszert összekapcsolnának egy orvostanhallgatókból és unatkozó vagy gyakorlásra vágyó orvosokból álló világméretű kiértékelő hálózattal, az szerintem még tovább javíthatná a rendszer megbízhatóságát.
Ez egyrészt nem a számítógépes szakértői rendszerek sajátossága, másrészt szerintem nem is lehet "hátulütőnek" nevezni. Ha egyszer vannak betegségek, amiket meggyógyítani nem tudnak, káros hatásaikat viszont megfelelő kezeléssel csökkenteni vagy akár megszüntetni is lehet, akkor ott értelemszerűen a kezelésre helyezik a súlypontot.
Ebből is látszik, hogy még a régi románok is beszéltek néha butaságokat. Az pedig megint csak nem az orvosok és az orvosi szakértői rendszerek hibája, ha ők tudják a módját, hogy hogyan lehetne megelőzni egyik-másik betegséget, viszont az emberek jelentős része nem képes, vagy nem hajlandó alkalmazni ezeket a módszereket. Ami pedig a kutatások irányát illeti: már a régi szíriusziak is tudták, hogy az rendeli a nótát, aki fizet érte. Ha a kutatási pénzek nagyobb részét üzleti vállalkozások adják, akkor nyilván a kezelési és gyógyítási kutatásokra kerül a hangsúly. Persze erre is van megoldás, és ez sem népszerű sem "a zemberek", sem a politikai döntéshozók körében: több adót kellene fizetni, és az államoknak ebből több pénzt kellene fordítani a betegségek megelőzésének kutatására.
Ahogy az öreg székely mondta: "Ez most komoly volt, ugye? Mert viccnek kissé erős lett volna…"
Bár nem közvetlenül a témához kötött kérdés.
Szinte törvényszerű, hogy az idősebb gyerekek jobban teljesítenek az értelmi képességekre alapozó feladatokban, mint a kisebbek. Ez nem meglepő, hiszen az idővel egyre javul a memória, hatékonyabb az információfeldolgozás, rutinosabban megy a kategóriaképzés. Ezért különleges jelenség, ha egy ilyen feladatban a kicsik jobban teljesítenek, mint az idősebbek. Egyáltalán létezik ilyen?
Elnézést, elnéztem. Nekem is volt egy olyan érzésem, hogy ez csak "díszítősor", semmi értelme továbbgondolni, de hát a remény hal meg utoljára…Bár ez most nem éppen az volt, Te hoztál ki belőle többet mint ami írva volt..
Akkor talán ezt kellett volna leírni is. De szerintem ez egyrészt nem igaz, másrészt az sem lenne hátrány, ha igaz volna, és főleg nincs is köze a kezelés-gyógyítás "ellentéthez". A konkrét orvosi esetben például a gép elfogadható idő alatt tudja az adott betegre és betegségére vonatkozó információknak olyan tömegét megvizsgálni és kiértékelni, amire egyetlen ember csak jóval hosszabb idő alatt lenne képes. Következésképpen – mivel a rendelkezésre álló idő korlátozott – ugyanabban az esetben az ember kevesebb, valószínűleg elégtelenül kevés információ alapján fog döntést hozni, ezért a gép döntése jó eséllyel nem csak pontosabb, de minőségében más: helytelen helyett helyes:???: diagnózis lehet.hanem a számítógépek műveleti gyorsaságára gondoltam.. Vagyis a korszerű gépek nem új problémákat termelnek, hanem a meglévőt, több ezer embert, több évtizedet kiváltva, pár perc alatt "pontosítják"...
A másik részét is komolyan gondoltam, s nem biztos, hogy azok a régi románok összevissza beszéltek...
Mire is gondoltam, ahhoz egy cikk egy amerikai orvosi lapból:
http://jama.jamanetwork.com/article....icleid=1150103 (WiselyHelping..)
és egy alapítvány oldala, hogy "mik vannak.." mit is kéne inkább?
www.abimfoundation.org
Elnézést, elnéztem. Nekem is volt egy olyan érzésem, hogy ez csak "díszítősor", semmi értelme továbbgondolni, de hát a remény hal meg utoljára…
Akkor talán ezt kellett volna leírni is. De szerintem ez egyrészt nem igaz, másrészt az sem lenne hátrány, ha igaz volna, és főleg nincs is köze a kezelés-gyógyítás "ellentéthez". A konkrét orvosi esetben például a gép elfogadható idő alatt tudja az adott betegre és betegségére vonatkozó információknak olyan tömegét megvizsgálni és kiértékelni, amire egyetlen ember csak jóval hosszabb idő alatt lenne képes. Következésképpen – mivel a rendelkezésre álló idő korlátozott – ugyanabban az esetben az ember kevesebb, valószínűleg elégtelenül kevés információ alapján fog döntést hozni, ezért a gép döntése jó eséllyel nem csak pontosabb, de minőségében más: helytelen helyett helyes:???: diagnózis lehet.
Az bizony ciki. Mert az a bizonyos idézet például csak egy jól hangzó allegória, egy tudományokkal foglalkozó fórumon aligha lehet döntő érv. Vannak olyan orvosi kúrák, amik hatására a beteg az esetek számottevő többségében meggyógyul (a kellemetlen tüneteket okozó állapot tartósan, vagy akár véglegesen megszűnik), míg nélkülük nagy valószínűséggel fűbe harap. És vannak persze olyanok is, amik a rendellenes állapotot helyreállítani nem tudják, de a kellemetlen tüneteit enyhíthetik, vagy akár meg is szüntethetik. E két alapvető lehetőség között pedig csak akkor van értelme preferenciát felállítani, ha mindkettő létezik. Az általad hivatkozott cikk és honlap is csak legfeljebb itt jöhet a képbe, hiszen azok az orvosok és betegek által jó szándékkal, de feleslegesen alkalmazott (akár gyógyító, akár tüneteket enyhítő) kezelésekkel foglalkoznak. Erre a problémára pedig a számítógépes szakértői rendszerek éppenséggel használható alternatívát jelentenek. Persze ha közgazdászok mellett pszichológusokat is bevonnak a fejlesztésbe, akkor bukhat a mutatvány, mert ennek is lehet egy súlyos mellékhatása: igaz, hogy a beteg első körben olcsóbban gyógyul, de szubjektíve elégedetlen lesz a kezeléssel, és legközelebb majd varázslóhoz vagy kuruzslóhoz megy, aminek a következménye többe kerülhet, mint egy jó szándékú orvosi "műhiba".
Ami pedig a fogamzásgátlós példádat illeti (hacsak nem az is díszítősor volt), szintén jól hangzik, de nem igaz. Hiszen a fogamzásgátlóknak is vannak mellékhatásai, és ha indokolatlan esetben alkalmazzák őket, akkor ezek garantáltan felül fogják múlni a hasznos hatásaikat, így – sem orvosi, sem közgazdasági szempontból – nem tekinthető hatásosnak az ilyen jellegű alkalmazásuk.