A Feszty-körkép története
[h=2]
Az inspiráció[/h]1891-ben Feszty Árpád egy párizsi utazása során megismerkedett a Detaille és Neuville festőművészek által készített
Napóleoni csata című festménnyel.
A hatalmas piktúra arra ösztönözte, hogy hasonló munkát készítsen.
Első ötlete azonban nem a magyar történelmből merített ihletet, hanem a bibliai özönvíz történetét dolgozta volna fel.
A Feszty-műteremben: Jókai, Fesztyné Jókai Róza és a festő
-
Jókai Róza
A művész felesége,
Jókai Róza nem örült a hír hallatán, hiszen ő is festőként dolgozott és tudta, hogy egy ilyen alkotás óriási költségeket róna a családra.
Jókai Róza a híres író, Jókai Mór fogadott lánya volt, melynek révén maga Feszty Árpád is rokonságban állt vele. Megbeszélte ötletét apósával is, aki lányával ellentétben nagy lelkesedéssel fogadta a hírt, ám azt javasolta vejének, válasszon inkább egy, a magyar történelemhez kötődő témát, például a honfoglalást.
Feszty úgy döntött, elkészíti A magyarok bejövetelét.
Az előkészületek
A festést komoly előkészületek előzték meg.
Feszty Munkácsra utazott, és tanulmányozni kezdte a Vereckei-hágót, ahol 895-ben a honfoglaló magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe.
Rengeteg vázlatot, képet készített, munkálatairól pedig folyamatosan tájékoztatta a sajtót, hiszen a gigantikus alkotást nagy várakozás övezte.
A kép elkészülésének első határideje 1893. augusztus 20., az államalapítás ünnepének napja volt.
A nagy érdeklődésre való tekinetettel a Fővárosi Tanács úgy döntött, magára vállalja a készítés költségeit.
A Tanács egy külön épületet is tervezett a festmény számára, ez volt a Rotunda, a későbbi Szépművészeti Múzeum elődje az Állatkerti út és a Bimbó utca között.
Az előkészületek és az anyagi támogatás ellenére augusztusra csupán egy színvázlat készült el, pedig a képen számos neves festő dolgozott.
Az égbolt megfestésében
Ujváry Ignác, a tájkép részeinek elkészítésében
Mednyánszky László,
Ujváry és Spányi Béla segítettek.
A csoport és emberalakok készítésében részt vett
Vágó Pál és
Papp Henrik, a táborverés jelenetét pedig
Pállya Celesztin készíthette el.
Szükség volt a sok segítségre, hiszen a Feszty házaspár egyedül nem bírta a rengeteg munkát.
ŐK leginkább a sebesültek elkészítésén dolgoztak.
A munka jó hangulatban telt, hiszen a barátok (írók, zenészek és színészek) egész nap szórakoztatták a művészeket.
Elkészül a nagy mű
1894 tavaszán végre befejeződött a munka, ám a határidő túllépéséért Feszty Árpádnak rengeteg plusz költséget is ki kellett fizetnie, amiért gyakran hibáztatta önmagát.
1894. május 13-án elérkezett
a megnyitó napja.
A budapesti millenniumi kiállítás fő attrakciójának számító festményt óriási érdeklődéssel várta a tömeg. A Feszty-körkép óriási sikert aratott.
A festmény később a Londonban a Világkiállításon is bemutatásra került, ám külföldön sokkal kisebb érdeklődés fogadta, így a kiállítás inkább volt költséges, mint sikeres.
Londont követően a festmény 1909-ben került újra haza, ekkor másodszorra is bemutatták, de nem az eredeti helyén.
Elkezdődte ugyanis a Szépművészeti Múzeum építési munkálatai, így a képet egy sokkal rosszabb minőségű épületben tudták csak kiállítani.
Az út Ópusztaszerig
A II. világháborús bombázások következtében a körkép megsérült, ráadásul rengeteg hó és eső érte, ami komoly károkat okozott.
A családnak nem volt lehetősége megmenteni a sérült képet, melyet később méltatlan módon összetekercseltek és egy raktárba száműzve tárolták.
Mikor
1970-ben elkezdték megépíteni az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, megkezdték a körkép restaurálását.
Mivel az építési munkák elakadtak, a restaurálás is csak 1991-ben folytatódhatott, akkor már egy lengyel csoport dolgozott a festményen.
1995-től újra kiállításra került ez a fontos műremek, melyet több ezren látogatnak meg évről évre
</SECTION>
</SECTION>
</SECTION>
Forrás: Internet